Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-05 / 27. szám

Ш5. Jôlius 5, SZABAD FÖLDMŰVES. Nyáron is megfázhat valaki Dr. BOGA LASZLÖ ÍRÁSA. Csendes nyári estéken, gyakran el­hangzik a tanács: — Hűvös az este. Jó lesz vigyázni! ... pedig a nyári un. „megfázás­nak“, meghűlésnek a legtöbbször nem az az oka, hogy alkonyaikor pár fok­kal hűvösebbé válik a levegő. Még akor sem, ha történetesen dideregve rázkódik meg tőle a bőrünk. A ki­mondva furcsának és ellentmondónak tűnő, de még a legnagyobb kánikula idején is elő-elöforduló kísebb-na­­gyobb „nyári náthánál“ egészen más­ról van szó! A nyári melegben, amikor a kör­nyezet melege kívülről, az élet hőter­melése meg belülről fűtik a szerveze­tet, a test könnyen túlmelegszik. Még szerencse, hogy az agyban székelő hőközpont ilyenkor igyekszik a feles­leges melegtől megszabadítani a szer­vezetet. Ennek első élettani lépése a verítékezés. A párolgás — a folyé­kony halmazállapotú izzadságnak lég­neművé válása — nagymennyiségű kalóriát igényel. Ezt a hőmennyiséget ez a fizikai átalakulás a szervezettől vonja el és így a verítékezéssel a szervezet önmagát hűti. Ez az élettani önhűtés természetes és egészséges, ha a környezetünk hő­mérséklete apró lényegtelen ingado­zásokat mutat. De könnyen a vesze­delmes oldalára billen a folyamat, ha valaki izzadtan olyan hideg környe­zetbe kerül, ahol a verítékezéssel ki­­kényszerített lehűlést a váratlan hi­deg túlfokozza és a szervezet meg­fázva az ellenállóképességét elveszíti. Például már akkor is előfordulhat ez a kellemetlenség, ha valaki átizzadt nedves verítékes fehérneműben verí­­tékes testtel a tűző napról betelep­szik a lefüggönyözött hűvös lakásba. Ugyancsak így jár az, akt kimeleged­ve, kiizzadva vastagfalú hűvös épület­be megy anélkül, hogy legalább egy kabátot venne magára. Sokszor nem törődünk ilyen „apróságokkal“ és megadjuk az árát. A hűvös helyiség alacsony hőmérséklete még huzamo­­csabb tartózkodás alatt sem okozna bajt, ha a testfelület nem lenne ned vés. Viszont a párolgással lehűtött szervezet a környezet hidegével együtt már nem tudja károsodás nél­kül elviselni az ártalmat. Figyeljük csak meg: ha nedves für­dőruhában kifekszünk a napra, a testünk gyorsan szárad, aztán lassan átmelegszik. Ugyanakkor az a rész, amit a nedves fürdőruha takar, még hosszabb ideig tartó napozás alatt is hűvös marad. Ezért tanácsoljuk a Hússütés a kertben Kíváncsiskodás az óvoda fedett terraszáról. Foto: N. Kovács István ♦> ♦> *:♦ ♦> ♦> ♦> < Akis szentjánosbogarat Fényes­kének hívta az erdő népe, mert ö volt az erdő lámpása. Egy-egy elkésett madár ts az 6 fé­nyénél talált haza, és a fészekből sokszor ilyen beszélgetés hallatszott: — Pit... pii... már féltettelek — mondta a madármama. — Egy szitakötő miatt késtem — volt a válasz. — Addig csalogatott, amíg rámesteledett, de Fényeske vi­lágított, és így hazataláltam. — Pii... pit... nyugodtak meg a madárkák, aztán elhallgattak, és ösz­­szebújva elaludtak. A suhanó tapsik is szívesen igazod­tak Fényeske zöld fényű lámpája után. A poroszkáló róka egyik este megállt mellette és hízelegne szólt: — Ha én úgy tündökölnék, mint te, nem maradnék itt az erdőben. — Hanem? Mit csinálnál? — Azt, amit Tücsök Tódor, meg Lepke Lili! Bizony azt! — Ugyan, mi van velük? — Nem is tudtad? Tücsök Tódort egy zenekar vitte el innen, Lepke Lili tánccsoporttal ment a városba. Micso­da szép életük van! El sem gondolod! No, de megyek, vár a családom. —- Maradj még róka — forgolódott Fényeske. — Azt tudtam, hogy Tü­csök Tódor gyönyörűen hegedül, Lep­ke Lili csodaszépen táncol, de én mit tudnék csinálni?! — Balga vagy! — felelt a róka az­zal elment. Fényeskének nem volt maradása többé. Alig várta, hogy este jöjjön a róka, és tanácsot kérjen tőle. Este a róka ravaszul hunyorgott, közben így beszélt: — Ogy ragyogsz, mint valami gyé­mánt. Mutasd meg magad, hogy cso­dáljanak. Itt az erdőben nem veszi észre senki sem a szépségedet. Itt csak azért élsz, hogy mások szolgála­tára légy. Ezt nem jól teszed! Nem bizony! Fényeske nem érezte többé jól ma­gát, folyton a róka szavaira gondolt. Nyugtalanította az erdő csendje, és már csak egy vágya volt, elmenni innen, oda, ahová Tücsök Tódor meg Lepke Lili. A nyár derekán el is indult. Nem szólt senkinek! Ment últalan utakon. Rövideket aludt csak, valamilyen hüs levél alatt. Forró nyári dél volt, ami­kor megérkezett. Iszonyú nagy háza­kat látott. Azt hitte, óriásországba került. Rengeteg ember nyüzsgött, meg sok autó és villamos. Félt tőlük, mert még soha életében nem látott ilyet. Körülnézett, és egy park előtt találta magát. Azon gondolkodott, hogy egy virág kelyhében lepihen, amikor egy kisfiú meglátta és így kiáltott: — Nini! Egy zöld bogár! Megfo­gom! Szerencsére Fényeske még idejében elbújt egy hangyalyukba. Ött reszke­tett, amikor nekirontottak a hangyák. reumás betegeknek, hogy ilyenkor cseréljenek fürdőruhát, még a káni­kulában is. Közismert az is, hogy a szél a pá­rolgást gyorsítja. Az ’átizzadt, vagy átázott ruhában ha szél ér, vagy már akkor is, ha csak a huzatba állunk, — sokkal könnyebben megfázunk, mintha körülöttünk szélmentes, moz­dulatlan a levegő, vagy ha légjárat mentes sarokba húzódunk. Sokan úgy vélik, hogy a nyári meg­hűlés jelentéktelen, átmeneti kelle­metlenség. Az esetek nagy részében valóban az. De komolyabb következ­ményekkel is járhat, különösen ha vá­ratlan zápor átnedvesíti a ruhánkat és nem áll módunkban szárazra cse­rélni. Az un. „helyi meghűlések“ is gyakran okozhatnak panaszokat. Pél­dául ha kimelegedve hideg vizet iszunk vagy fagylaltot fogyasztunk. Ilyenkor túlságosan nagy lesz a kü­lönbség az egész testünk hőmérsék­lete és a torok nyálkahártyáinak hő­mérséklete között. A lehűlés követ­keztében az orr-garat nyálkahártyán vérszegénység támad és itt, ezen a ponton csökken a szervezet kóroko­zók elleni védekező készsége. Az eredmény: rekedtség, nátha, ha ugyan nem torokgyulladás. Az átnedvesedett és magunkon ha­gyott ruha — ha a környezetünk vá­ratlanul lehűl — akár tüdőgyulladás­hoz is vezethet. Még valamit: Némely betegség — bár az egész év folyamán előfordul — bizonyos évszakban halmozottan je­lentkezik. A meghűlés — igaz — nem kifejezetten nyári panasz, de az emlí­tett körülmények között előfordulhat. Mint ahogyan az is igaz, hogy a nyári hónapokban főként a szervezet hő­háztartását megterhelő, az anyagcse­rét megzavaró és a tápcsatorna mű­ködés rendellenességeit kiváltó’ meleg befolyásolja a szervezetet. Ellenük, a nyár áldásait vonultathatjuk fel: a vitamindús táplálék, a bőrt állandóan érő és edző ingerhatások, a napsugár, a szél, a víz — serkentik a szervezet védekező működéseit és növelik ellen­állását. »*♦ »** *** ♦$» ♦$* «J* «J Csípték, mardostdk, lökdösték kifelé. — Mit keresel itt? Takarodj! Fényeske hebegett, dadogott valami olyat, hogy „ne bántsatok". De a hangyák csak tuszkolták kifelé. Fényeske még sokáig remegett... aztán elaludt. Amikor felébredt, száz meg száz víllanynapocska szórta a fényt és olyan világos volt, akárcsak nappal. — Biztosan ez az a fényesség, ami­ről a róka beszélt, de ettől az én fé­nyemet látni sem lehet. Szomorúan baktatott a poros asz­falton. Az egyedüllét nagyon elszo­morította. Eszébe futott az erdő és könnyes lett a szeme. Így nem vette észre, hogy egy cipő közelít feléje. Utolsó pillanatban kapta el a fejét, különben a nagy-nagy eipő menthe­tetlenül agyontaposta volna. Rémülten egy falrepedésben húzta meg magát, s az ijedtségtől félholtan dőlt le az omlatag vakolatra. — Miért ts hagytam el az otthono­mat — zokogta. — Itt ezer veszély leselkedik a szegény bogárra. Haj­nalban hazaindulok — határozta el.­­— A rókának pedig megmondom: ad­dig volt jó, amíg hasznos voltam, amíg minden este meggyújtottam zöld fényű, kis lámpásomat, hogy vi­lágítsak az erdő állatainak. Alig pirkadt. Fényeske elindult ha­zafelé árkon-bokron, tűző napon, országúton, pihenés nélkül, hogy mi­előbb otthon legyen. Azóta is boldogan él barátai, az er­dő népe között. Láng Etelka Akármilyen szí­vesen fogadjuk hétvégi házunkban barátainkat, ha vá­ratlanul túl sokan verődnek össze, nehéz vendégül látni éket. A sza­badban egy kis tűz körűi viszont több ember kényelme­sen eltér. Nem ke­rül túlságosan sok­ba, ha ilyen alkal­makra állandó he­lyet alakítunk ki, és ez az egyszerű tábortűznél vala­mivel több. Keressünk ker­tünkben lehetőleg szélvédett, 20—30 négyzetméter terü­letű, növényzettől mentes helyet. Ha esztétikus megje­lenésű építményt készítünk, akkor nem kell eldugni az utcavonaltól távolabbra, hanem akár az épület előkertjében is elhelyezhet­jük. A tüzet (fahasábokat, rozsét stb.) középen, betontálon, vagy téglából ki­rakott tálkán helyezzük el. Ebből adó­dik kör vagy sokszögletű alakja. A tűztér valóban tálhoz legyen hasonló, tehát keresztmetszete íves legyen (pl. gömbsüveg), hogy a hamut könnyen eltávolithassuk majd belőle. Ülőhelynek hangulatos a farönkből fűrészelt ülőke, tartósságát lakkozás­sal, stabilitását pedig 3—3 db 150-es szeg beverésével fokozhatjuk. Azért jő ez a megoldás, mert könnyen moz­gatható, így nagyobb tűztől távolabb, pislákoló parázshoz viszont közelebb ülhetünk. A tűztől való távolság azonban még a levegő hőmérsékleté­től. a szél erősségétől és irányátél is függ. Ez a berendezés szalonnasütésre már alkalmas, hiszen ehhez csak sze­mélyenként egy nyárs és némi ügyes­ség, türelem szükséges. Ha grillsze­­rűen egész szárnyast, vagy egyéb, na­gyobb méretű húst szúrunk fel ■ nyársra, akkor anyaga már nem le­het fa, hanem legalább 10 mm-es vae, melyet előzőleg az egyik végén kihe­gyeztünk, a másik végét pedig Z-alak­­ban meghajlítjuk, hogy könnyen fog­ható legyen. Az állvány a legegyszerűbben két függőleges lebetonozott vagy a föld­be vert oszlop, melynek felső végét ékalakúan befűrészeljük, s ebben for­gatjuk a nyársat. Természetesen fel­készültségünktől, szerszámainktúl függően komolyabb állványt is készít­hetünk s valódi csúszó-, illetve gör­­dülőcsapágyakat is beépíthetünk ked­vünk szerint. Első változat viszonylag költsége­sebb. nagyobb munkát igénylő, kom­binált megoldás. Ez azonban alkalmas grillsütésre és szalonnasütésre Is (a lyukakon keresztül). Betonból készült, s formája, a lyukakon átvilágító tűz hatása különleges. Második ábránkon egyszerűbb kivi­telű állványt mutatunk be. U-acél osz­lopokkal, téglából készült tálcával. Dr. VAJK KAROLY VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első ré­sze, folytatva a .függőleges 1. sor ban. 11. Korall szigetek gyűrűjé­től körülzárt víz­terület. 12. Nem sok, nem kevés. 13. .. Ahram, kairói napilap. 14. Bécsi tojás. 15. Kelta néptörzs és nyelv. 18. Igen olaszul. 17. Diszkért. 19. Ke­vert téma. 20. Mo­torrész. 21. Fotó­ban van! 22. Do­hányzási eszköz. 23. Férfinév, (é. h.j. 24. A svéd és az osztrák autók nemzetközi jelzé­se. 25. Liget szlo vákul. 26. Idős. 27. Két férfinév. 28. Jókai egyik .regé­nyének főszerep lője. 29. Idegen férfinév. 30. Park­rész. 31. Állam Tá­vol-Keleten. 33. Nem amaz. 34. A bratislaval autók jelzése. 35. Ádám partnere. 36. A ma­darak dísze. 37. A Szovjetunió távira­ti ügynöksége. 39. Fontos ásvány. 40. Angol mérföld. 41. A kőműves teszi. 42. Vége több Idegennyelvű filmben. 43. Becézett férfinév. 44. Friss. 46. Pénzintézet. 47. Izomkötő. 48. Lemá­sol. 50. Buddhista szerzetes. 51. Szig­ligeti személyneve. 52. Edény. FÜGGŐLEGES: 1. A vízszintes 1. folytatása. 2. Város a Dardanellák mellett. 3. Tagadásban van! 4. Ezt kívánjuk az év elején. 5. Szlovák sze­mélyes névmás. 6. Nátrium vegyjele. 7. Ritka női név. 8. Battéria. 9. Évszak. 10. Maga közepe. 15. A betakarító gépek műszaki ellenőrzése. 16. Ma­gánszám. 18. Görög betű. 19. Verdi opera. 20. Kötőszó. 22. Becézett férfi­név. 23. Volt szlovákul. 25. Előírt for­ma. 26. Piszok. 27. Nem tud mozog­ni. 27a. Vág. 30. Magas török katonai rang. 32. Söntés. 33. Szélhárfa-e? 34. Indonéziai sziget. 36. Növendék állat. 37. Harckocsi. 38. Tarka. 40. Ezeregy római számmal. 41. Cérna. 42. Finom németül. 43. Szlovák mutatösző. 45. A vízszintes 44 betűi felcserélve. 46. Mulatság. 47. Női név. 49. Vallás rö­vidítés. 50. A mélybe. 51. Háziállat. Beküldendő a vízszintes 1. és füg­gőleges 1., valamint a függőleges 15. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS, NYERTESEK Lapunk 24: számában közölt ke­resztrejtvényünk helyes megfejtése: A lelkes munka minden nehézséget legyőz. Könyvnyertesek: Farkas Katalin, Fifákovo (Fülek), Firtko Istvánná. Janik, okr. Košice, Mészáros Róbert, Branö (Berencs). 4

Next

/
Thumbnails
Contents