Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-02 / 31. szám

A gyümölcsösben. E hónap­­ban általában száraz, meleg időjárás uralkodik, ezért időnként feltétlenül öntözzük meg a fákat. A termés érlelése­kor sok nedvességre van szük­ségük! Az öntözött fák termése ellenállóbb. A hullott gyümölcs­ből készítsünk kompótot, lekvárt szörpöt. Az augusztusban érő gyümölcsöt 4—8 nappal teljes érés előtt kell szedni és hűvös, szellős helyen tárolni, hogy so­káig lédús, ízletes maradjon. A kajszi- és öszibarackfák száraz, sebzett ágait vágjuk le, a sebeket éles késsel simítsuk el és kenjük be oltóviasszal. A seb közepét olajfestékkel is kezelhetjük. A gyümölcssövények, lapos és terebélyes koronaformájú fák esetében folytatjuk a vi­rágrügyek differenciálódását és a vázágak formálását célzó hajtás- és vesszőhajlítást, kö­tözést. Másodszor csípjük visz­­sza a csonthéjasok csúcshajtá­sait, hogy elősegítsük a termés­hozó hajtások fejlődését. Az őszibarackot augusztus köze­­,pén metsszük — a jól fejlett hajtásokat 40, a gyengébbeket 10—15 cm-re kell visszavágni. A megmaradt szemek jól kifej­lődnek és kellően differenciá­lódnak a jövő évre. Ezen met­széssel növeljük az őszibarack fagytűrő képességét is. Jól át­világítjuk a fát, vagyis az ösz­­szes felesleges hajtást ággyű­rűre vágjuk. Augusztusban koc­kázat nélkül metszhetjük, rit­kíthatjuk a diót és a geszte­nyét is. A meggy hajtásai idő­vel felkopaszodnak, ezért min­den évben visszavágjuk őket. A kurtítást fokozatosan végez­zük, vagyis nem mindet egy év­ben vágunk vissza. A gyomtalanított, jól megtrá­gyázott területen megkezdhet­jük a szamóca telepítését: 30 X 60 cm tő-, ihletve sortávolságra ültessük a dús gyökerű palán­tákat. A Senga Senganát 80 cm sortávolságra kell telepíteni. Ne ültessük "túl mélyre vagy sekélyre — a gyökérnyak pont a föld felszínére kerüljön. Mi­nél jobb palántákat és mennél korábban ültetünk, annál Jobb termést kapunk jövőre. Meg­­eredésig locsolni kell a palán­tákat. Beteg vagy kártevőktől fertőzött palántákat ne ültes­­siinkl Legfőbb ideje, hogy hozzálás­sunk a köszméte és ribiszke aranyribiszkére oltásához. Ol­tóvesszőt egyenesen a fákról vagy bokrokról vehetünk. Las­san fejezzük be a kajszi- és őszibarack, valamint az alma­­tipusalanyok szemzését. Az almamoly második gene­rációja ellen 0,2 százalékos Metation, Anthio vagy Dimecron készítménnyel védekezünk. A hullott, rothadó gyümölcsöt naponta szedjük össze, ássuk be vagy égessük el. Komposztá­lás esetén a beteg gyümölcsöt szórjuk meg mészporral, hogy megölje a monílin csíráit. Mo­­nília ellen — az őszibarackon kívül — 1 százalékos Kuprikol oldattal permetezhetünk. A gyümölcsfákat még meg­­trégyázhatjuk a szuperfoszfát és a kénsavas káli keveréké­nek 0,5 százalékos oldatával. Kálisőt ne használjunk, de nit­rogént se, mert serkentenénk a hajtásnövekedést, a fiatal haj­tások már nem érnének be a tél beálltáig. A zöldségeskertben. Szedjük a hagymát, babot és más gyü­mölcsöt, zöldséget. Az uborkát hetente legalább háromszor kell szedni, mert a megérlelő növény már nem terem. A le­­termett szárak végét (a máso­dik, harmadik levél után) jó betakarni földdel, mert a szár begyökerezik, új erőre kap és ismét bőven terem. A tojásgyü­mölcsöt teljes érés előtt kell szedni, mert később már ke­sernyés ízű. A paradicsom haj­táscsúcsát a második levél után visszacsípjük, hogy beérlelje, a termést. Ha a paprikát és pa­radicsomot beborítjuk fóliával, meghosszabbítjuk a tenyészide­­jét, növeljük a termést. A pa­radicsomot 0,4 százalékos Pe­­rozin oldattal kezeljük burgo­nyapenész ellen. ne hosszabbodjon, hanem a vesszők érjenek. A fürtök alatti hónaljhajtásokat törjük ki, a fürt fölöttieket a második levél után csípjük vissza. Ha szük­séges, végezzük el az utolsó permetezést (Kuprikol) a pe­­ronoszpóra ellen. A lisztharma­­tos szőlőket kénporral kezel­jük. Ha szaporítani akarunk, a hónap második felében válasz­­szűk ki a szaporítóanyag meg­­szedésére legalkalmasabb tőké­ket (termőképesség, a szőlő minősége, kártevőkkel, beteg­ségekkel szembeni ellenóllóké­­pesség stb.j. Bogyólágyulás előtt utoljára trágyázzuk a szőlőt. Nitrogén­­trágyázás esetén megduzzad­nak a szőlőszemek, nő a cukor­fok. Porhanyítjuk a talajt, a fiatal telepítésben salétrommal trágyázunk és állandóan kötö­zünk. A hónap végén a termő­­szőlőt jól meg kell öntözni (50 mm). Öntözéssel növeljük a Л Augusztusi teendők J Á megüresedett ágyásokba a hónap második felében elvet­hetjük a téli salátát és a pa­rajt. Vethetünk hagymát is: 5—7 mm vastag növénykét fej­leszt, ezt télre betakarjuk-be­­húzzuk földdel, tavasszal foly­tatják a fejlődést. Csak tavasz­­szal ritkítjuk! Még ültethetjük a korai káposztát, kelt, karfiolt, karalábét — a hidegek beáll­táig még szépen kifejlődnek. Vessünk feketegyökeret és ret­ket is. A gyökérzöldséget ön­tözzük. A melegkedvelő zöld­ségféléket állott vízzel taná­csos öntözni. Rendszeresen por­­hanyítsuk, gyomtalanítsuk a ta­lajt. Az ültetőanyagnak szánt fok­hagymát is szedjük fel és a vetőmagvak között tároljuk. A kártevőktől ferőzött földet már e hónapban fertőtleníteni kell a fokhagyma számára: 5 liter vízben 200 ml Nematint jutta­tunk ki 1 m2-re, majd egy hétre takarjuk le fóliával a földet. A kézéit területen három hét elteltével lehet ültetni. A szőlőben. Elvégezzük az utolsó kötözést és a hajtások kurtítását, hogy a tenyészidő hozamot, sőt a cukortartalmat (esetenként egészen 30 száza­lékkal) is. A korai érésű szőlőben — például Csabagyöngye, Müller- Thurgau, Irsay Olivér — gyak­ran nagy kárt okoznak a ma­darak. Ellenük riasztóiöi/ések­­kel, hálóval, műanyag zacskók­kal, vagy zsákokkal védeke­zünk. A darazsak és hasonló kártevők ellen rovarfogó edé­nyekkel védekezünk. Az edé­nyekbe cukros vizet vagy sört tegyünk. Ha a fürtök közeléből eltávolítjuk a leveleket, több napfény éri a szőlőt, hamarabb beérik. A viráguskerllien. A rózsa lisztliarmata ellen — lisztszerű szürkésfehér bevonat a hajtás­­végeken — 0,06 százalékos Fundazollal, 0,4 százalékos Su­­likol K-val, vagy más kéntar­talmú szerrel (Sulka, Karatha­­ne) permetezünk. A becsnvaro­­dott levelek rőzsalevéltetűre utalnak, — 0,2 százalékos Me­­tationnal vagy 0,3—0,4 százalé­kos Fosfotionnal permetezünk, esetleg nikotin-hatóanyagú sze­reket alkalmazunk, a használa­ti utasítás szérinf. Elérkezett az évelők tóosztá­sának, szétültetésének ideje. A töosztásos szaporítás egyben fiatalítás Is — jobb lesz a nö­vekedés, gazdagabb a virágzás. A nagyvirágú krizantémokat karóhoz kötjük, az oldalsó vi­rágrügyeket kicsépjük, s liszt­­harmat-veszélv esetén, 0,4 szá­zalékos Sulikollal (K) vagy kénporral kezeljük a növény­zetet. Szívókártevők előfordu­lásakor 0,2 százalékos Fosfo­­tionnal vagy Metatiounal per­metezünk. Főleg a poloskák veszélyesek, mert a tenyész­­csúcs nedvét szívják, s meg­akadályozhatják a világképző­dést. A Krizantémot műtrágya­­oldattal (Horlus, Szfinx, Cere­­rit) trágyázzuk. Augusztus második felében már ültethetjük a tulipánt, nár­ciszt, fehér liliomot stb. Minél könnyebb a talaj, annál mé­lyebbre ültessünk! A tulipánt általában 7, a nárciszt 10 cm mélyre, a fehér liliomot még ennél is mélyebbre ültetik. A puha, fonnyadt vagy penélzes hagymákat kár és nem is taná­csos elültetni! A dália elnyílt virágait vág­juk le — meghosszabbítjuk a virágzás idejét. Ültessük át —: közben jól vágjuk vissza — az elnyílt hortenziát. Csökkenjük a karácsonyi kaktusz és a ka­mélia öntözését, hogy elősegít­sük a virágrügyek kialakulá­sát. Augusztusban már ritkábban nyírjuk a gyepet és a fejtrá­gyázást is csökkentjük. A csa­padékosabb vagy öntözhető te­rületeken új pázsitot létesíthe­tünk. A hónap másodiR felében hozzálátunk a tűlevelűek és örökzöldek ültetéséhez. Föld­labdával együtt ültetjük őket és gyakran öntözzük, permetez­zük, hogy jól megeredjenek. Egyébként minden kerti vagy konyhai hulladékot komposz­tálunk, ha a szóba jöhető növé­nyek vagy növényi részek nem betegek és nem találunk rajtuk állati kártevőket. A lekaszált füvet, papírt, éretlen magvakat tartalmazó gyomokat stb. is komposztálhatjuk. A komposzt­telepet árnyékos helyen — pél­dául fák alatt — létesítjük, s 20 cm vastag komposztréteg­­re 5 cm földet dobunk, az egé­szet jól öntözzük meg. A kom­­posztot évente kétszer-három­­szor át kell forgatni, mert a szellőztetés sietteti az érést. A' második évben az utolsó forga­táskor Thomaslisztet és kénsa­vas kálit vagy káiisót Is adjunk a komposzthoz Ha nem volt módunkban kom­­posztot készíteni, már a nyár folyamán szerezzünk be Vlta­­humot, tőzeget, amit ősszel kell a talajba juttatni a föld hu­musztartalmának növelése cél­jából. A VitalAunot azonban egy évig ajánlatos komposz­tálni felhasználás előtti Ha mindez nem ál) módunk­ban, a felszabadult területekre (ágyások, fák alja) vessünk zöldtrágyázást szolgáló keveré­keket. E célra legalkalmasabb a bükköny, a polianka, a csil­lagfürt stb. Ezeket virágzás idején kell beszálltam, beásni a földbe! CVICELA ALEXEJ Jól működő szervezet A NŐK IS BEKAPCSOLÓDNAK A SZERVEZETI ÉLETBE anyát tart és 1,5 mássá nyél­­húst értékesít évente. Kisebb számban a tagok még foglalkoznak kacsák, libák és pulykák tenyés/tésével is. Pár évvel ezelőtt, a szervezet vezetőségének szervező és pél­damutató tevékenysége ered­ményeként, több fiatal is be­kapcsolódott a szervezeti élet­be. A jövőben tovább szeretnék növelni a tagság létszámát. A tagság számára évente in­gyenes kirándulásokat szervez­nek, melyeket gyakran egybe­kapcsolnak egy áilatkiállítás megtekintésével is. A múlt év­ben Banská Bystricán voltak kirándulni, az idén a magyar­országi nemzetközi állatkiállí tásra készülnek, amely decem bérben lesz megtartva. A faluszépítési akciókból a tagok a többi társadalmi szer­vezettel karöltve veszik ki a részüket. így már társadalmi munka keretében dolgoztak a helyi óvoda környékének kiala­kításán és füvesítésén, vala­mint a helyi sportpályán. Nap­jainkban résztvesznek az óvoda játszóterének kiépítésében. Rendszeresen tartanak gyűlé­seket is. Évente háromszor tag­sági, havonként egyszer pedig vezetőségi gyűlést, melyeken 1 közösen megvitatják problémái­kat és további célkitűzéseiket, jó kapcsolatot teremtettek az SZKSZ járási szervezetével; Simon János, a járási szervezet elnöke, egyúttal a helyi szer­vezet instruktora is. Reméljük, a helyi szervezet a jövőben is hasonló tevékeny­séget fejt ki mint eddig, s a tagok igényeinek kielégitésévei megteremti a további sikerek elérésének feltételeit. (bara) megjelölésére is nagyobb fi­gyelmei szentelnek. A jüvofcen ezt szeretnék kiszélesíteni és elérni azt, hogy minden tag csakis fajtatiszta állományt te­nyésszen. A tagok kedvenceik­kel kiállításokon nem vesznek részt. A legjobb eredményeket a baromfitenyésztésben Mocska Ilona éri el, aki rodejlendeket tenyészt. A nyulászok, akik harmincán lehetnek, a nagy csincsillát és az újzélandi fehéret tenyésztik. A jövőben azonban csak az új­­zélandi fehér fajtára szeretné nek szakosítani. Már megtették az első lépéseket ezen a téren. Magyarországról behozattak két apaállatot, Csehországból pedig három anyát. Az anyákat szét­osztották egy-egy tagnak, akik­nek 2—3 utódot kell átadniuk — ügyelve az utódok megjelö­lésére — egy további . tagnak. Ilyen formában elérik azt, hogy az összes taghoz csakis fajta tiszta állomány kerüljön. Ha vönként, előre meghatározott napokon történik a nyúlhús el­adása, amit a nitrai BRANKO felvásárló vállalat vesz át a ta­goktól. Avente kb. 40 ezer ko­rona értékben értékesítenek nyúlhúst. A legjobb eredménye­ket a nyulászok közül (és egy­ben a nyúlhús eladásában is) Somogyi Mihály és Fügedi De­zső érik el. Az előbbi 10 anyát tart és évente 3,5 mázsán felül ad el nyúlhúst, az utóbbi 7 Pulykatenyésztés az NDK-ban E fajt 1520-ban Mexikóból hozták be Európába. A neme­sebb fajok kitenyésztése meg­lehetősen későn Indult meg Európában. Németországban 1889-ben Dürigen már nyolc színbeütést jegyez fel. A szá­zadforduló pulykaszínei: bronz, fehér, kék, fekete, vörös, sár­ga rézszín, foltos-tarka. A puly­kák testsúlya a színek szerint változott. A bronz, a fehér, a fekete kakasok súlya 10—15, a hasonló színű tojóké 6—8 kg között volt. A többi szín eseté­ben a kakasok súlya 0—8, a tojóké 4—5 kg között változott. 1950—1969 között Lipcsében minden évben rendeztek puly­kakiállítást. Ezeken általában 50 tenyészpulykát állítottak ki. A hetvenes években a kiállított pulykák száma növekedett, s ez a tenyésztés további fejlődését is bizonyítja. 1973-ban a lipcsei kiállításon összesen 130 te­nyészpulykát mutattak be, ezek közül 53-at a kis súlycsoport­ban. A 136 pulykából 14 ,kék volt. Egyébként 1955-ben állították ki az első kék pulykákat Lip­csében. A kakasok Iránti követel­mény: a hosszirányban elnyúló, a vállvonalban széles, erőteljes törzs, széles mellkas, kidombo­rodó, határozott vonalú com­bokkal. A tojóknál lényegében ugyanezek a követelmények. Az Idősebb tojók esetében a comb általában nem domboro­dik ki úgy, mint a kakasoknál. A kakasok színe egy árnyalat­tal sötétebb kék a tojókénál. Hibának számit, ha az álla­tok nem érik el a megfelelő magasságot. Úgyszintén hiba a keskeny mell és az elütő kék színárnyalat, a fehérszínű szárny, alsó tollazat. Ha a tol­lazaton fekete pöttyök vannak, a zsűri általában elfogadja, mert a színhatást nem rontják. Az NDK-ban a kék pulykák pia­ci szempontból is népszerűek. fí. K. Miért , sikertelen? A külső paraziták kipiisz­­títása a sűrűn telepíteti ba­­romfiólakban nem könnyű feladat. A ketreceit tojóál­lományt a leggyakrabban folyékony szerrel permete­zik be a tetvek kiirtása céljából. Használnak néha porozó szereket is, de ez a dolgozóktól sokkal nagyobb gyakorlatot és gondosságot, valamint jó minőségű poro­zófelszerelést is követe). Amikor sikertelen a keze­lés, akár porozással, akár folyadékpernietezéssel tör­tént, általában ügy ítélik meg, hogy a szer nem volt alkalmas a paraziták elölé­­sére. A valóságban nagyon sokszor nem ez a sikerte­lenség oka. Ennek megálla­pítására elegendő, ha egy marék tollat veszünk az ál­latoktól, amelyek parazitá­kat tartalmaznak, vagy ki­emelünk egy állatot, amely tetves maradt, és ezen pró­báljuk ki a szer hatását. Használati utasítás szerinti töménységben használt ro­varölő szer alkalmassága így megállapítható. Akár egy két — az eljá­rás után tetves maradt — állat elegendő a fertőzés új­ra kezdődéséhez. A ketre­ceit állatok egyszerre dini­ről és felülrő) permetezhe­­tők; csak javítja az ered­ményt, ha az állatok e köz­ben mozognak, szárnyukat csapkodják, mert a permet egyenlőbben oszlik el a tes­ten. A legeredményesebb eljá­rás természetesen, ba az ál­latokat egyenként kezelik. Ilyenkor nagyon vigyázni kell, bogy egyetlen állal se essék ki a kezelésből. Ha később mégis találnának fertőzött állatot a ketrec­sorban, akkor ettől számít­va körülbelül 6 méter távol­ságban, minden oldalról új­ra kezelni kell a szomszé­dokat. A fertőzésben a verebek közvetítő szerepet játszanak. Más valószínű fertőzési ok a betelepített fertőzött új jércék és a szállítóketrecek. Egyes paraziták a gazda­állaton kívül napok alatt el­pusztulnak, de a leggyako­ribb tolltetvek és az ülők alatt található óvantag tet­vek hónapokig, sőt esetleg két évig is életben marad­nak. (Ohio Puultry Pointers! Napjainkban a kisállatte­nyésztő szervezetekben egyre több nővel találkozunk. így van ez a Szlovákiai Kisállatte nyuszink Szövetségének V у d­­rany-i (hodosi) helyi szer­vezetében is. A szervezet 1966- ban alakult, s jelenleg 100 tag ja van, melyeknek több mint fele nő. A helyi szervezet veze tőségébe ezért öt nőt választot­tak, akik — a férfiakhoz ha­sonlóan — becsületesen végzik feladataikat. A szervezet pénz­­tárnsnőjével, Angyal Sándorné­­val, aki a helyi péküzemben dolgozik, elbeszélgettem az ed digi sikerekről és a jövőbeni feladatokról. A tagság — hasonlóan a töb­bi szervezethez — sokféle és fajta kisállatot tenyészt. A kis táború galambászok postagalambokat és a haszon galambok közül pedig a king fajta kiállítási változatát te­nyésztik. A galambtenyészlok közül dicséretet érdemel Deák Vince, aki postagalambjaival már több értékes helyezést ért el. Ugyancsak szép sikereket ér el Keszi Károly is. A kaparóbaromfiak közül tál­súlyban a nyuhemsir, a fehér és a sávozntt plimut, valamint a rodejlend fajtákat tenyésztik. Évente kb. 7 ezer db ROSS-I-es búshibriddel és 2000—2500 db fajtatiszta baromfival fedezik a tagság igényeit. A liúshibride­­két a Nitra BODOK i keltető­­üzemből, a fajtatiszta állományt pedig a közeli Horný Bar-i (felbari) szervezet keltetőjéből szerzik be. Az idén szeretnék, ha negyven tagnál már meg­lenne a fajtatiszta állomány, ezért a baromfiak gyűrüzésére,

Next

/
Thumbnails
Contents