Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-02 / 31. szám

1071. augusztus S. SZABAD FÖLDMŰVES 15 A virágpor, összetételé­­nél fogva tartalmaz­za az élet fejlődéséhez leg­fontosabb elemeket. Ojabb kísérletek szerint az embe­ri szervezetre Is Igen pozi­tív hatása van. Különösen tavasszal van sok virágpor a levegőben. A szél által sodort virágpor sokszor okoz az embereknél allergiás bőrbetegséget. Kü­lönösen veszélyes a kalá­szosok és a kukorica virág­pora, mert ezekből a meg­adott Időpontban egyszerre rengeteg van a levegőben. Az eddigi tapasztalat szerint a rovarok által gyűjtött vi­rágpor, különösképpen a méhek által begyűjtött vi­rágpor, nincs semmilyen ká­ros hatással az emberi szer­vezetre. Lehet, hogy azért, mert ehhez a virágporhoz a méhek már mézet és egyéb fermentumokat kever­nek, amely nem a bőrrel, Emésztési zavaroknál a vi­rágpornak kettős szerepe van. Egyrészt fájdalommen­tesen gyógyítja a székreke­dést és más bélbetegsége­ket, még olyan esetben is, amikor más gyógyítást mó­dok hatástalannak bizonyul­tak, másrészt antibiotikum hatása Is van, mert elpusz­títja a bélparazitákat, a ká­ros ^mikroorganizmusokat, ugyanakkor elősegíti a hasz­nos bélflóra fejlődését. Az Idegbetegségeknél a virágporban megfelelő a­­rányban levő vitaminok, ás­ványi sók és amlnosavak fejtenek ki kedvező hatást, a testi funkciók harmonizá­lásánál, csökkentik az in­gerlékenységet és az ideges­séget különösen azoknál a személyeknél, akiknek ide­gei gyenge állapotban van­nak. Az általános egészségügyi helyzetnél megszünteti az emberek fáradtság érzetét és ezáltal- javítja az ember mozgékonyságát és általá­nos közérzetét. A szellemi foglalkozóknak meghosszab­bítja és fáradtságmentessé teszi a szellemi munkát. Serkenti a vörös vérsejtek szaporodását és ezáltal erő­síti a szervezetet. Tudnivalók a virágporról hanem az emésztőszervekkel kerül kapcsolatba. A virágporban kb. 35 szá­zaléknyi a fehérjék mennyi­sége, 40 százaléknyi a szén­hidrát, főleg a cukor. A többi anyagok zsírok, de megtalálható a virágporban a kalcium, a klór, a réz, a vas, a nátrium, a magné­zium, a kálium, a szilícium, a kén, a foszfor és még né­hány elem. A virágporban levő fehérjéknek nagy je­lentősége van, mert 15—20 százalékuk olyan aminosa­­vakat tartalmaz, amelyek a szervezetbe szinte egészen felszívódnak és az élethez nélkülözhetetlen nitrogén tartalmú anyagokat nyújta­nak. A virágporban megta­lálhatók a vitaminok Is. Ki­mutatták már, az A, B, C, D, E és F vitamint. A szovjet kutatók azonban újabban még két vitaminszerű anya­got találtak, az egyik a nö­vekedést serkentő és bőr­­bántalmakat gyógyító H vi­tamin vagy tiotin, a másik a meddőséget gyógyító és ldeg-izombántalmaknál hatá­sos szaporodási vitamin is. Más orvosok urtint találtak a virágporban. Ez a vitamin s'-Mteti a véralvadást és így vé-zéselállító. vérzéscsilla­pító hatása van. Az aminosavak közül kü­lönböző vitaminokban kb. 20—23 fajtát találtak már és ezeket az egyes virágpor fajtákban már százalék­­arányban is kimutatták. E- zeket az eredményeket kü­lönösen a méhészeti szak­­laook szinte az egész vilá­gon tárgyalják. Étvágytalanságnál pár napra pl. a virágpor fogyasz­tására a páciens étvágya normalizálódott. Ez a válto­zás feltehetően azért állt be, mert a virágporban levő vi­taminok, ásványi anyagok, de főleg az aminosavak ked­vezően hatnak a szervezet anyagcseréjére. Ezáltal ak­tivizálódnak az emberi szer­vek funkciói, különösképpen az emésztés. Ezzel szinte felújul az egész szervezet. A tapasztalat azt mutatja, hogy a virágpor fogyasztása alatt egyes személyeknél a jobb étvágv ellenére súly­­csökkenés jelentkezik. Ez azonban rsak kezdeti jelen­ség, az elvesztett kilókat ezek a személyek később visszakapják. Az öregedésnél eddig még fel nem derített tényezők hatnak, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a virágpor szinte az egész szervezetet védi az idő előtti öregedés­től s azoknak a betegségek­nek korai megjelenésétől, amelyek általában a korral járnak. A virágpor helyes fogyasz­tása. Az eddigi vizsgálatok szerint legalkalmasabb ha a virágport mindjárt mézzel keverik 1:3 arányban s ezt 150—200 gr csomagolásban hozzák forgalomba. A ta­pasztalat szerint legjobb a 150 gr mézhez 50 gr virág­port keverni. A mézek közül legalkalmasabb a vegyes vi­rágméz. Kezdetben a legjobb na­ponta háromszor evés előtt egy fél órával 2 kávéskanál­nyit bevenni belőle egy po­hár langyos vízzel vagy tej­jel, 10 nap múlva a fenti adagokat csökkenteni lehet. Alkohollal Is fogyasztható. Ilyen esetben a virágport és az alkoholt 1:1 arányban keverik és ebből szintén evés előtt naponta három­szor egy kávéskanállal kell fogyasztani. A virágpor cu­korbetegeknek is ajánlatos. Ök is fogyaszthatják, de méz helyett vízzel 'vagy tejjel keverjék el. A májbántalmakra irányu­ló kísérletek azt bizonyít­ják, hogy a fenti anyagok felhasználása igen eredmé­nyesnek mutatkozott. A vi­rágporban levő aminosavak és а В vitamincsoporthoz tartozó vitaminok olyan ki­egyensúlyozó tényezőként hatottak, amelyeknek sike­rült kompenzálni az anyag­csere rendellenesség folya­mán bekövetkező fogyaté­kosságokat s így sikerült velük normalizálni a bete­gek állapotát. A virágpor az emberi szer­vezetre nem veszélyes, még­is csak orvosi ellenőrzés mellett szabad fogyasztanil A napi fogyasztás felnőtt személyeknél 20 gr, gyerme­keknél pedig 12—15 gr le­het mézzel keverve. Hogy ne kelljen méregetni jó tudni, hogy 1 kávéskanálnyi vi­rágpor súlya kb. 8 gr, egy evőkanálba pedig kb. 24—25 gr virágpor fér. tJ-si) Erdeink „tigrise" a hiúz Hazánk legszebb és leg­veszedelmesebb húsevő ra­gadozója, erdeink „tigrise“ a hiúz. Szlovákia hegyvidéki erdeiben aránylag szép számban tanyázik. Az ok­szerű erdőgazdálkodás, vala­mint a gyakori zaklatás mór a hozzáférhetetlen ősrenge­tegbe szorította vissza. Tes­te 1—1,25 méter hosszú, farka 15—20 cm, magassága a marnál 75—80 cm, súlya 30—40 kg. Erőteljes, zömök termetű, végtagjai magasak, izmosak. Nem annyira a vadmacská­ra, mint a trópusok nagy macskafajtájú ragadozóira emlékeztet. Sűrű, lágy bundájának alapszíne: piszkos fehérbe vegyülő vörösesszürke, feje búbján nyakának felső ré­szén és hátán, valamint ol­dalt sűrűn, vörösbarna, szür­késbarna, vagy gesztenye­barna foltokkal. A has és a végtagok belső oldala fehér, a hason sötétszürke, elmo­sódott foltokkal. A foltok a fiatalabbaknál élénkebb, az egyes foltok határozottab­ban körvonalazottak, mint az öregebb példányoknál. A színeződés télen Inkább szürkésbe, nyáron vörhe­­nyesbe játszik. Nagy kiterjedésű sűrűsé­gekben és hozzáférhetetlen szakadékokban gazdag, vad­bő erdőségekben üti fel ta­nyáját. Állandó tartózkodási helyéül sziklabarlangot vagy az erdő széldöntvényeiben a gyökérzet alatt képződött odút, nagyobb fa üregét vá­lasztja, szükség esetén sű­rűben rejtett róka, vagy borzkotorékkal is megelég­szik. Tanyájához mindaddig ragaszkodik, míg a vadállo­mány tart s az éhség tovább nem kergeti. Kimondottan éjjeli raga­dozó. Nappal rendesen fer­dére nőtt óriási fatörzsön, vagy előrenyuló vastag ágon sütkérezik, alszik. Alkonyai­kor indul prédaszerző útjá­ra. A prédában nem nagyon válogat, a szarvastehéntől a nyűiig, a slketfajdtól a csá­szármadárig egyetlen vad sincs előtte biztonságban. Még a havasi legelőre fel­hajtott juhállományban, sőt a borjakban is érzékeny ká­rokat okozhat! Ahol a terep megfelelő, legszívesebben a vad váltója fölé kinyúló erős ágra, vagy kiugró sziklára lapulva les prédájára, hogy biztos ug­rással rávetve magát az ál­dozat torkát átharapja, vé­rét kiszívja, hasát felhaalt­­ja, beleit felfalja, azonkívül megízlel egy keveset a fej­ből, nyakból és vállaiból, többi részét pedig érintetle­nül otthagyja, ettől a szo­kástól soha sem tér el. Mi hegyvidéki vadászok, a szét­­marcangolt maradványból azonnal felismerjük a hiúz jelenlétét. Húsz évig béreltük a vö­röskői állami erdőket, ame­lyek hét kilométer hosszban voltak határosak a murányi fennsíkkal. Ez feljogosít ar­ra, hogy gazdag tapasztala­taimat vadásztársaim szives tudomására hozzam. A hiúzt egyetlen egyszer sikerült meglátnom vastag bükkágra lapulva ahogyan figyelt. Abban az évben gyorsan jött a tavasz. Korán reggel a siketfajdok dürrgő helyére igyekeztem. Amikor megállapítottam, hogy a hiúz figyel, furcsa érzés járta át bensőmet. Szerettem volna előre lépni, azonban erre képtelen voltam. Csak néz­tem foszforeszkáló szemei­be. Félig nyitott pofájában, négy fehéren villogó, he­gyes metszőfogakat vettem észre, füleit hátrafelé húzta. Sárga szemei egyre kiseb­bek lettek. Átváltoztak két zöld szűk pálcikává. Megbű­völve, dobogó szívvel álltam egyhelyben. Elhatároztam, hogy meglövöm ezt a gyö­nyörű állatot, azonban bé­­vülről valami azt súgta — n fi tegyem, hátha éppen ki­csinyei vannak. Ahogyan Így vívódtam, észrevettem, hogy a hiúz nincs sehol. Nyoma hasonlít a farkas nyomához, ellenben annál kerekebb. A talp formája mindig laposra nyomott szív­alakú. Járás közben a karom nem érinti a földet, tehát lenyomata nem látható. A hiúz futni nemigen szeret, de szükség esetén nagyobb távolságra is elmegy. Ilyen­kor csapája zsinorozó. Ira­­modás közben négyszögala­­kú csapát hagy hátra. Érzékei kiválóan fejlettek. Látása és hallása kiváló. Szaglása ellenben — mint minden macskaféléé — igen gyenge. Hihetetlen óvatos­sága. főként éjjeli életmód­ja képessé teszi arra, hogy az üldözés elöl sikeresen meneküljön, minden veszélyt idejekorán elkerüljön. (Folytatjuk) J. M. Habrovský A légpuska is fegyver A légpuska századunk találmánya, a levegő sűrűsíté­­sének alapelvén működik, vagyis a sűrített levegő nagy erővel kiröpíti a csőben elhelyezett lövedéket, esetünk­ben ólomgolyót. Hazánkban korlátlan mennyiségben, különböző nagyságban minőségben vásárolhatók a lég­puskák. Gyakorlatilag azt jelenti hogy a család akár minden fiú gyermeke tarthat légpuskát. Szándékosan említettem „fiút“, mivel a lányok kevésbé érdeklődnek puskák-íegyverek iránt, noha a sportélet azt bizonyítja, hogy hazánkban a sportlövészetnek sok világrangos nő­tagja is van. A légpuskások érzékeny károkat okoznak a természet­ben. Főként a védett és hasznos madarak látják kárát a légpuskások virtuskodásának. A lőlistán szerepelnek énekesmadarak, gerlék, galambok (postagalambok) és foglyok, fácánok, de a fecskék sem élveznek kíméletet. Ismerethiány, vagy meggondolatlanság vezet oda? Főként a nyár folyamán legyünk éberek, mivel a leg­több gyermek korlátlan szabadságot élvez a szülők el­foglaltsága miatt. Lazul az ellenőrzés s ezzel bővebb teret kapnak. Nincs szándékomban a légpuskának hadat üzenni és a légpuskásokat mind egy mércével mérni és ítélni. Cé­lunk az, hogy a felnövekvő nemzedék megismerje a fegyverek használatát, kezelését és annak erejét. Ennek első állomása talán a légpuska. Azonban tudnunk kell, hogy a légpuska elsősorban „sportfegyver“, célszerű használata ellen nincs kifogásunk. Motesiký Arpád (III.) Tökéletesítést jelent a 3. ábrán bemutatott kapásjel­ző karika (a), amelyet fehér színű, szigetelt villanydrót­ból célszerű készíteni. Á fe­hér szín nagy előnye, hogy élesen elüt a környezet színétől, ezért a legkisebb rezdülést is jól jelzi. A drót­magot nem kell teljes egé­szében kihúznunk a szige­telésből. Megfelel, ha egyik oldalán 2—3 centiméter hosszú az üreg (b), a másik oldalon pedig a drótvég 2 ' centiméterre túlér (c). így a zsinórra fűzéskor csupán a drótvéget kell az üregbe beleillesztenünk. Készíthe­tünk élénksárga, vagy mús színű jelzőt Is, hogy bármi­lyen környezettől (homok, kő, fű, stb.) élénken elüs­sön. Előnye: igen olcsón előál­lítható, kiegyenesítve jól tá­rolható, feltűnően jól jelez, számtalanszor használható. Hátránya: bevágáskor raj­ta marad a zsinegen, s ha nem vesszük le, zavarja a fárasztást. Szerencsére egy rántással leakasztható. (Folytatjuk) Tevékeny horgászok , i A Szlovák Horgászszövet­ség Safarikovoi helyi szer­vezőiének tagjai aktív tevé­kenységet fejtenek ki. Erről tanúskodik az a tény is, hogy a körzetükbe tartozó horgászterületek rendezésé­nél az idén már több mint 1200 órát dolgoztak le tár­sadalmi munkában. A szer­vezet vezetői és tagjai min­dent elkövetnek annak ér­dekében, hogy alapszerveze­tük eleget tegyen feladatai­nak. A sporthorgászok tevé­kenységét hathatósan támo­gatja a városi nemzeti bi­zottság is. Legutóbb — június dere­kán — jól sikerült horgász­versenyt rendeztek az abov­­ceí horgászterületen. A ne­mes küzdelemben 71 hor­gász mérte össze tudását, és tegyük hozzá mindjárt, szerencséjét is. A nevezett alapszervezet tagjain kívül jónéhány vendéghorgász is rajthoz állt. ök a Rimavská Sobota-i, jelšavai és a dobéi­nál alapszervezetből érkez­tek. A sportnap legügyesebb — vagy legszerencsésebb — horgászainak a jeläavaiak bizonyultak, a három fődljat ők nyerték meg. Az első he­lyezést elért Gáli István 2343, a második Sterbarsky Stefan 2072, a harmadik dí­jat nyert Cernicky Leopold pedig 834 pontot gyűjtött. A šafarlkovoí Vlncze Géza negyedik, társa Rosina Mi­lan pedig az ötödik helyen végzett. A helyezettek érté­kes jutalmat kaptak. Panőík Tltus vizeken SÜLLÖK — FÖLIARUHA­­BAN. Köztudott, hogy a fo­gassüllő fésűs pikkelyei ér­des felületűek. Ezért szállí­tás közben annyira felsér­tik egymás szemét, hogy legtöbb esetben megvakul­nak, elpusztulnak. Egy új módszer most már teljésen kiküszöböli ezt a veszélyes károsodást. A szállításra kerülő hal testére — a ko­­poltyútól a farokúszóig — vékony PVC fólia cső kerül, melyen a mell- és hátúszót kibújtatják. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a fólia­­ruhába bújtatott halak egy­általán nem tesznek kárt egymásban és épen érkez­nek rendeltetési helyükre. • HALMATUZSÄLEM. A leg­több akváriumban tartott díszhal 2—4 évig él. Nem­rég olvastuk, hogy egy öves díszcsík (Botia macracant­­ha) 14 éves életkort élt meg egy mindössze száz literes medencében. A néhány cen­timéter nagyságú hal még mindig nem pusztult el, ví­gan úszkál parányi életteré­ben. ÖLOMÖNTÉS PAPÍRRÁ. Ol­csó és házilag megvalósít­ható módszerről olvastunk. E szerint a horgászathoz szükséges, különféle formá­jú ólomnehezékeket otthon is elkészíthetjük. Formatar­tó, vastag és fényes felületű papírból elkészítjük a kí­vánt méretű kúpot, a csú­­csi részébe rézdrótot helye­zünk, majd az egészet bele­­állítjuk egy homokkal fel­­töltött cserépbe. Ezután a forró, folyékony ólmot óva­tosan beöntjük a papírfor­mába, s addig nem nyúlunk hozzá, amíg ki nem hűl. Ez­zel kész is az ólomnehezék. —mh— Búsuló horgász — Na, mi lesz a vacsora, János? — Hadd el ko­mám! Két órája lesem a „dugót“, de meg se rezzent. Olyan piszkos a víz, hogy a halak félnek kinyitni a szájukat. V V

Next

/
Thumbnails
Contents