Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-02 / 31. szám
Nyárun, aiiiikur az átlagosnál intenzivebben süt a Nap, a nyúltenyésztőnek fokozott figyelmet kell szentelnie ‘állatai gondozására. Ez főleg az angórák esetében érvényes. A jobb gondviselés eredménye az állatok egészségi állapotának megszilárdulásában és a jobb minőségű gyapjú termelésében mutatkozik meg. Ebben az időben az állatokról való körültekintőbb gondoskodás nem a produkció növelését jelenti, de az alapclvek elhanyagolása negatívan befolyásolhatja a gyapjú minőségét és menynyiságéi is. Nyáron nagy melegek vannak, ezért az állatok szőrzete is ritkább. Az angórák is kevesebb gyapjút termelnek nyáron. Kevesebbet, de finomabbat, könnyebben uemezelhetüt. Az átlagosnál nagyobb hőmérséklet hatására az állatok izzadnak, s ez károsítja a gyapjút. A gyakorlatból tudjuk, hogy a tenyésztők ebben az időszakban — tehát nyáron — 20—30 százalékkal kevesebb és ráadásul az átlagosnál gyen gébb minőségű gyapjút nyernek. Az angóratenyésztés szempontjából — különösen a nyári időszakban — tehát igen fontos szerepet játszik az elhelyezés. Legfontosabb, hogy a nyúlól vagy ketrec legalább részben árnyékolva legyen. A ketrectömböt szellős, de huzatmentes helyre állítsuk. A szabadban elhelyezett ólakat úgy állítsuk fel, hogy a közeli fák vagy bokrok legalább a déli vagy délutáni tűző napsugaraktól megvédjék az állatokat. A reggeli napsütés nem árt, sőt jót tesz az állatoknak. A fából készített nyúlőlak mellett nyáron előnyösek a téglából vagy betonból épített ólak is, mert kellemesen hűvös légkört biztosítanak. Az angórákat ne kínozzuk a kis ketrecekben, mert bár igaz, hogy itt egyedül van az állat és *senki semmi sem zavarja nyugalmát, tehát a gyapjútermelés szempontjából kedvező nyugalomban él, ám ezek a ketrecek — vagy inkább „.magánzárkák“ — gyakran olyan kicsinyek, hogy a nyúl alig bír megfordulni benne. Biztosítsunk angóráink számára megfelelő nagyságú életteret — főleg a növendékeknek —, mert csakis igy biztosítható a megkívánt hasznosság. Kifutók létesítését csak ajánlani lehet. A kifutó főleg nyírás után tesz jó szolgálatot. A ketreceket rendszeresen — hetente legalább egyszer — ki kell tisztítani. Főleg a szoptatós anyák ketreceinek tisztántartására fordítsunk nagy gondot, mert egyébként könnyen és gyorsan elszaporodnak az élősködők, amelyek fokozott veszélyt jelentenek az egész tenyészetre. Lehetőség szerint ajánlatos a legyeket és szúnyogokat is irtani a nyúlólak közelében. Az angórák — főleg a kizárólag gyapjútermelésre meghagyott egyedek — napi takarmányadagja a szokásosnál valamivel kisebb értékű legyen a délben is adhatunk egy kevés zöldet. Az angórák esetében is érvényes a nyulak takarmányozása ra vonatkozó általános szabály — csakis annyi eleséget tegyünk az állatok elé, amennyit fél vagy egy óra alatt el bírnak fogyasztani! Az állat egyébként a maradékot letipurja, bepisz kítja, s ha később esetleg elfogyasztja a már tisztátalanná vált vagy befülledi takarmányt, könnyen megbetegedhet, eset leg el is hullhat tőle. Szénát nyáron is adjnnk ked vertseinknek, mert ez szabályozza a nyáron egyébként is gyakran megbontott emésztési folyamatot. A nyulak szeretik a változatos zöldtakarmányazást, ezért a megszokott takarmá nyok helyett néha mást, például gyümölcsfáról, akácról, nyáron nyári hónapokban. Az angórák hajlamosak az elhízásra, a kövér állatok pedig kevesebb gyapjút termelnek, s mi több, gyakran megbetegszenek. Egyesek megbénulnak, másoknál szívműködési zavarok jelentkeznek. Az angórákat naponta kétszer, a szoptatós anyákat és a növendékeket háromszor etetjük, de a délutáni adag legyen mindenkor a legkevésbé értékes. Reggel száraz, kemény eleséget és vizet adjunk az állatoknak. A hideg kútvíz adagolása veszélyes! Kisebb edénybe már előző este készítsük el a reggeli ivóvizet! A túl hideg vizet fogyasztó nyulaknál gyakran nátha vagy orrgarat-gyulladás (rekedten lélegzik az állat) tapasztalható. Este zöldet és szénát tegyünk az állatok elé. Az anyáknak és növendékeknek A pulykák görbe lábujjának vizsgálata Külföldi kutatók két generáción keresztül közepes és nehéz típusú állományokban vizsgálták a görbe lábujjak előfordulásának gyakoriságát és ennek genetikai hátterét. A kutatás során kitűnt, hogy a görbe ujjú szülők ivadékai között legalább kétszer annyi hasonló egyed található, mint a normális lábujjú szülök ivadékai között. Ügy tűnik, hogy a közepes testű pulykák között gyakoribb a görbeujjúság, mint a neliéztestű egyedeknél. A görbeujjú pipák 8 hetes korig gyorsabban növekednek, ezután viszont lemaradnak a normális lábujjúak mögött. (Bt) szederről, fűzről vagy tűlevelű fákról (a tuja és a tiszafa kivételével) tört ágacskákat adjunk nekik . Vigyázat! A szop tatős anyáknak fűzfagallyakat nem szabad adni! Az angéráknál ==• a gyapjú termelés szempontjából — különösen fontos az itatás. Reg gél és este itassunk, mindig állott vízzel. Az el nem fogyasz tott ivóvizet — ha tiszta — nem fontos kiönteni az italokból, mert a nyulak többsége a zöldtakarmányok fogyasztásakor is iszik több kevesebb vizet. A frissen vágott herét nedvesen is etethetjük (pl. a júniusihoz hasonló esős időszakban), de a hosszabb ideig tárolt, befölledt zöldet már nem. A szokásos háromhónapos nyírási időt nyáron semmi esetre se lépjük túl az angóráknál, inkább 1—2 héttel röridítsük le. Ez — főleg a bakoknál — gyakran előnnyel jár, mert elejét veszi a filcesedésnek. Filcesedéskor az új gyapjú túlnövi a régit, nehezebb a nyírás, a nyert gyapjú viszont kevésbé értékes. A nemes álla tot nem szükséges fésülni; a hozzáértő és megfelelő állománnyal rendelkező tenyésztő ma már csak nyírás vagy kiállítás előtt veszi kezébe a kefét és a fésűt. Ha nem nyírjuk időben az állatokat, túl hosszúra nő a szőrük. A hosszú gyapjú viszketegséget okoz, a nyúl rágni kezdi a szőrét, ami így az emésztőszervébe kerül ás e inésztési zavarokat okoz. Ezért van az, hogy boncolás után némely állat gyomrában egész csomónyi szőrt találunk. Az élő állatoknál is megfigyelhetjük az említett bajra figyelmeztető jeleket, mert az ilyen nyulak ürülékében emésztetlen szőrszálakat találunk. Az ürülék néha olyan, mint a zsinórra fűzött gyöngysor. A szörrágás azonban egyáltalán nincs öszszefüggésben a némely angóra combján vagy hátán látható csupasz foltokkal. Ezek a foltok ugyanis már a szőrzet növekedésekor észlelhetők, s egészen más eredetűek. A nagy meleg esetenként a fülek bizonyos mértékű eltorzulását is előidézheti. Ez a jelenség lebet átmeneti vagy állandó jellegű. A fülek torzulására való hajlamosság lehet öröklött tulajdonság. A fülhegyek — főleg némely növendékek esetében, melyeknek vékony vagy sok sok zászlócskával tarkított fülük van — meg görbülnek, úgy is mondjuk, hogy fodrosodnak. Az őszi hónapokban a hideg hatására ez a hiba eltűnik. Ennél rosszabb, ha a meleg hatására a nyúl lelógatja a fülét, vagy mindkét löt szétteríti. Ezt a hibát már nehéz orvosolni, s ha sikerül, akkor is csak részben. Az ilyen állatuknak — lehetőleg az első tünetek észlelése után azonnal — ajánlatos takarmánymeszet adni a takarmányban. Az angórákat nem ajánlatos nyáron szaporítani, legfeljebb június—júliusban. Legjobbak a tavaszi (március—május) és a téli (január—február) fiazásból származó utódok. Nyáron reggel vagy este fedeztessük a nyulakat, amikor a legkisebb a hőség. Ekkor termékenyül meg legkönnyebben az anya, s ilyenkor legaktívabbak a bakok is. Ugyanúgy nem szabad nyáron délben vagy a délutáni órákban tetoválni a nyulakat, mert ilyenkor a nagy meleg következtében gyorsabb a vérkeringésük, tehát jobban véresnek. A vér kimossa a tetováláshoz használt tust és nehezen olvashatók lesznek a számok. A körültekintő tenyésztő már a jövőre is gondol. A gyengébb süldőket fokozatosan kiselejtezi, de a legerősebb, legfejlettebb egyedeket — bár ezekből több húst nyerne — sohasem vágja le. Nyáron ivartalanítani is lehet a nyulakat. Az ivartalanított angóranyulakat valamikor a legjobb gyapjútermelőknek tartották. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van. A legtöbb és legjobb minőségű gyapjút a kizárólag gyapjútermelésre meghagyott egyedektől nyerjük! Az ivartalanítással kapcsolatban egyébként ugyanazok az alap elvek érvényesek, mint a tetoválással kapcsolatban említettek. Záhradník J., angóratenyésztő Eredményesen tevékenykednek A hiidulovi földművesszövetkezel (kuiice vidéki járás) Ja niky i részlegén valóban szép eredményeket érnek el a zöldségtermesztés terén. Ez nem csupán a természeti adottságoktól, az emberek odaadó munkájától is függ. Molnár László már tíz éve irányítja a kertészetben dolgozók tevékenységét. Negyvenévesen ült be az iskolapadba, hogy gazdagítsa szakmai ismereteit, így azután természetes, hogy munkája és a kertészet tevékenysége még eredményesebb lett. A múlt évben már fólia alatt termelték a paprikát, tíz fóliasátor alatt, 0,6 hektár terület. A kezdeményezés sikert hozott, így £Z idén további tíz sátort építettek, s most összesen 1,2 hektáron termelnek korai pap rikát. Előbb persze salátát és korai karalábét termeltek a fólia alatt, most pedig a pap rikán kívül uborkát is ültettek. A korszerű kertészetben nyele állandó dolgozó van. Mind nő. Terméshetakarítás idején azon ban kisegítő munkásokat, brigádosokat is alkalmaznak. A palánták nagy részét pa lántanevelővé átalakított ba romfi istállóban nevelték ki. Az épület tetejét lebontatták s he lyette üveggel fedték be, így kedvező feltételt biztosítottak a növényzet fejlődéséhez. Tervbe vették egy 30 áras üvegház építését, melyben szociális helyiségek is lesznek a kertészetben dolgozók számára. A felvételen Molnár László zsefné,- Molnár Lászlóné, Helyei kertész és a szorgoskezű asz- Margit és Csík Gyuláné — látszonyok — Eperjesi Istvánné, hatok. Tobák Gyuláné, Katuscsák Má- Kép és szöveg: ria, Tobák Jánosné, Dudás Jó- Firtko Istvánné A VÁGOTT VIRÁG KEDVELŐINEK Hogy tovább díszítse otthonunkat A vágott virágot sokan kedvelik, de csak kevesen tudják, hogy nem elég egyszerűen a vázába helyezni a virágokat, hanem gondozni is kell őket, mert csak így lesznek, tartós díszei lakásunknak. Aki azt akarja, hogy a vázába helyezett virágok sokáig megőrizzék üdeségiiket, pompájukat, ne téveszsze szem elöl az alábbiakat: — lehetőleg bimbós állapotban levő jiatal virágokat (tulipán, rózsa, nőszirom, liliom, szegfű/ vágjanak vagy vásároljanak; — a kardvirágot akkor kell levágni, amikor a két alsó virág már kinyílt; — a rézvirágot és a csillagvirágot teljes pompája idején vágjuk; — sohasem szabad' napsütésben vagy esőben vágni a virágot. Legmegfelelőbb idő a réggel; — a virágokat a lehető legnagyobb vágási felülettel — tehát ferdén —^vágjuk s vázába helyezés előtt újítsuk fel a vágást; — az orgona, a rózsa és a krlzantén szárának végét ajánlatos kemény tárggyal (pl. kalapáccsal) szétlapltani, szétkalapálni; — a vágott napraforgóvirág vagy kúpvirág szárát kb. 2 cm hosszan forró vízbe kell mártani, mielőtt vázába helyeznénk; — a vágott virág száráról minden felesleges levelet tdvolítsunk el; — a vágott virágot hidegebb helyiségben helyezzük el, s a váza lehetőleg ne legyen napon és huzatban; — a vázában naponta cseréljük ki a vizet frissre, közben a virágok szárát pár centiméterrel kurtítsuk meg, illetve újítsuk fel a régi vágási felületet; — tulipán, nárcisz, orgona, szegfű esetében a váza vizébe (literenkénti néhány szem kockacukrot tanácsos tenni, mert így a virágok tovább kibírják a vázában. A kardvirág vizébe még véletlenül se tegyünk cukrot) — rózsát, ibolyát és bazsarózsát ne tegyük más virággal egy vázába; — a vágott virágoknak legmegfelelőbb az esővíz vagy a lágy víz. (Cof Az alma és a birs keresztezése Zuhanyozó a kertben Fülledt nyári napokon — kerti munka vagy pihenés közben — néha jól esne egy üdítő, felfrissítő zuhanyozás. Ám a vízcsapból kiömlő víz fürdésre hideg, a felhevült testre záporozva megfázást okozhat. Sok hétvégi házban még nincs vízvezeték, tehát nincs lehetőség a napközbeni zuhanyozásra. Érdemes ezért a kerttelepen, víkendtelken zuhanyozót felszerelni. Sőt, még a családi ház kertjében is, mert akkor a nap által felmelegített, kellemesen langyos vízben fürödhetnek a család tagjai és a vendégek. Kerti zuhanyozó építéséhez elsősorban egy nagyobb tartály (fém vagy műanyag hordó), néhány vastagabb faág, négy görgő és még pár apróság szükséges. Mindenekelőtt az állványt állítsuk össze. A két hosszabb, függőleges darabot jól ássuk a földbe s azokra szegezzük fel a vízszintes, valamint az azokat alátámasztó ágakat. Nem árt az ágakat ácskapcsokkal összefogni. A vízszintes ágakra kerül a négy görgő, azokra meg a jól kimosott tartály. A víz kivezetésére gumicső szolgál, amelynek végére zuhanyrózsát szerelünk. A „vízcsapot“ úgy nyitjuk ki, hogy a tartályt tengelye mentén elforgatjuk. Ehhez a tartályra szereljünk lemezpántot, s ahhoz kapcsoljuk a húzóláncot. A tartályt rúgó húzza vissza eredeti helyzetébe, s megszűnik a vízkifolyás. A tartály fellöltéséhez létrát használjunk! (Ország — Világ) Az aranysárga, gyönyörű almák szinte az érett birs illatát árasztják. Taskentben ilyen szokatlan gyümölcsöt termeszt kertjében az ismert növényne mesílő, Sz. Kalmikov. A tiensáni vadalmát keresztezte a japán birssel. Az új növény szülei értéktelenek, kis és ízetlen gyümölcsöt hoznak, csupán a vadon élő állatok táplálékául szolgálnak. Mindkettő rendelkezik viszont értékes tulajdonságokkal. A birs például jól elviseli a szárazságot és a hideget, a talaj szempontjából sem igényes. Az alma korai termésével tűnt ki. Az új fajta örökölte elődei valamennyi jé tulajdonságát. Az ültetéstől számított 4. évben már termést hoz, tehát 1 évvel korábban, mint az alma és a birs. A nyár derekára beérik a körülbelül 25 dkg súlyú gyümölcs, amelynek íze igen emlékeztet az almáéra és a -birsére. (APN)
