Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-02 / 31. szám
Л tyúkok és némely madarak előszeretettel és gyakran hemperegnek a homokban vagy kiszórt hamuban, s közben azon fáradoznak, hogy a lebe tő legtöbb port juttassák felborzolt tolláik közé. Az általános vélemény szerint az állatok fgy igyekeznek megszabadulni a kellemetlen élöskö dáktól. Borehelt behatóan fog lalkozott ezzel a jelenséggel s crdeMis megállapításra jutott. A hempergő, .tollazatát, testét porral, hamuval beszóró tyúkok vagy madarak ugyanis nem a parazitáktól igyekeznek megsza bódulni, hanem a felesleges zsírtól! jjc Francia galambtenyésztők egy csoportja hosszabb időn keresztül azt vizsgálta, milyen öszszefüggés van a tojások alakja és a belőlük kikelt fiókák neme között. Ä megfigyelés eredményeit tartalmazó közleményben erről így írnak: a tojások 98 %-át egyhangúlag meg lehet különböztetni. Az egyik nyújtott (hosszabb), a másik kerekebb. Ezen túlmenően keltetéskor a nyújtott tojások héja előbb a csúcson van átütve és hfmek kelnek belőlük, a kerekebb tojások viszont a középtájon vannak átütve, s ezekből kelnek a tojók. A mértéken felüli páratartalom nem kedvez a baromfinak, állapították meg a szovjet szakemberek. Az ilyen környezetben tartott állatok étvágytalanabbak, kevesebb takarmányt fogyasztanak, lassabban növekszenek és csökken á hasznosságuk is. X tudományos dolgozók szerint a tojók és pnlykák számára a 60- H0 % os, a ludak és kacsák számára a 70—80 !%-os, á csirkék számára ■ 80—70 %-os, ä kiskacsák és kislibák számára pedig В 83—75 %-os páratartafőm a legmegfelelőbb, A kutyák rivókaférgessége д z omber és a kutya szuros kapcsolata a nemes állat tartásából származó ki sebb nagyobb tenyésztői örömökön és sikereken kivül kü lönfőle veszélyeket is rejteget. A legtöbb gondot és problémát a kutyáról emberre is átvihető fertőző botegségek okozzák. Nagy figyelmet érdemel a kutyák igen veszélyes fertőzése, a rivókuférgosség (echinococcosis). Gyakori előfordulása ellen elsősorban azért kell kitartóan küzdenünk, mert a kutyán kívül az emberre és a háziállatokra nézve is veszélyes. A betegség okozója az Ecshinococcus granulosus. Mindössze néhány mm hosszó és 3—4 Ízből áll. A kifejlett élősködő a kutya és más húsevő állat beleiben élösködik. A paraziták száma a gazdaállat testében esetenként egytől néhány százig terjedhet. Meglehet hihetetlennek tű nik, de a kutyák e látszatra veszélytelen élősködővel törté nő fertőzésére általában a házi disznóölések alkalmával kerül sur. Ez a folyamat azzal magyarázható, hogy az élősködőnek köztes gazdára van szüksége ahhoz, hogy kifejlődjön. A köztes gazda általában a sertés vagy a kérődző háziállatok valamelyike, és sajnos maga az ember, a tenyésztő is. Leginkább a gyerekek töltik be a köztes gazda szerepét, akik gyakran és szívesen játszadoznak a kutyával, simogatják a szőrét, s közben szájon keresztül fertőződnek a kutya szőrére tapadt petékkel. A köztes gazdában sohasem fejlődik ki teljesen ez az élősködő, hanem különböző nagyságú hólyagok tormájában megtelepszik a májban, ritkábban a tüdőben vagy az agyban. Egy egy bólyagocskában , néhány száz csíra található. A letelepedett hólyagocskák esetenként a köztes gazda évekig tartó súlyos be tegségét okozzák. A gyógyítás egyetlen módja az operáció. A hozzá nem értők, mivel nem rendelkeznek ez irányú tapasztalatukkal, nem tulaján-AiMTicitftíciíavi au ácsa dö nítanak nagyobb jelentőséget a fertőzés ezen rejtett forrásának. Disznóöléskor általában kivágják és — mint fuyencfalatut — a kutyának adják ezeket az említett hólyagokat. Még csak eszébe sem jut sen kinek, hogy lényegében meg fertőzte a kutyát, melynek tes tében a hólyagokkal együtt elfogyasztott csírákból kifejlődnek a kutyarivókaférgek. Ezek ismét tojást raknak, melyek százával kerülnek ki az állal szervezetéből a bóisárral, s rátapadnak a különböző növényekre, a kutya szőrére stb. Vagyis ismét folytatódik a körforgás, a fertőzés terjedése. A szóban forgó rivókafórgek jelenléte gyakran elkerüli a tenyésztők figyelmét, mivel az általuk kiváltott betegség lőne tei kevéshbé jellemzőek és inkább más betegségre utalnak A tünetek milyensége attól i* függ, hány parazita él a gaz daállat szervezetében. A kutya ingerültsége, a gyakori hasme nés, a falánkság és jó étvágy ellenére tapasztalható súlycsök kenés egyaránt az élősködők jelenlétére utalhat. Néha a te nyésztő észlelheti az állat bél sarában az élősködők apró, általában mozgó ízeit. A gyanús bélsarat tanácsos elvinni kivizsgálás céljából az állatorvosnak, aki megállapítja a diag núzist és féregtelenítö kezelés nek veti alá a kutyát. Mivel a fertőzést jobb meg előzni, mint gyógyftuni, a törzs könyvezett, gazdasági szem pontból értékes ebeket évente legalább 3—4 ízben állatorvosi felügyelet mellett féregteleni teni kellene. A kutyatulajdonosoknak azt tanácsolom, a disznóöléskor a sertéshúsból kivágott bolya gocskákat ne adják a kutyának, de ne is dobják el, mert ezzel is terjesztik a fertőzést. Inkább gyűjtsék össze és azonnal tü zeljék el ezeket a fertőzést terjesztő hólyagocskákat! Ezzel nemcsak kutyájukat óvják meg a fertőzéstől, hanem magukat vagy gyermekeiket is a feles leges kellemetlenségektől. MVDr. Z. Borosková. CSc. vagy sem? A oágónyulak húsa rendszerint fehér vagy vöröses színű, a zsírszövetek viszont esetenként sárga vagy sötétsárga színbe csapnak át. Ilyen esetekben egyes tenyésztők félnek elfogyasztani a húst, mert betegségre gyanakszanak. Á szakemberek megállapították, hogy ez öröklődő tulajdonság s az egész tenyészetben előfordulhat. Ezt a tulajdonságot adlpoxantózisnak nevezik, s még a kiváló egészségi állapotú nyulaknál is előfordulhat. Az ilyen nyúlok húsát is félelem nélkül elfogyaszthatjuk, mert a sárga festőanyag nem rontja a hús ízét vagy minőségét. Az adipoxantózis nem betegség! Előidézheti a fehérjében gazdag takarmányok bőséges fogyasztása, de egyes füfélék adagolása is sárga színűre festheti a zsírszöveteket, főleg abban az esetben, ha a máj nem működik megfelelően. A sárga színeződés okozója lehet az erős adag antibiotikum feluétele is. —h — FÜRJEK LOKÁLIS RÖNTGENBESUGÁRZÁSA A Szovjetunióban jó erednie nyékét értek el japán fürjkaka sok heréinek röntgen besugár zásával: 50. 100, 200. 400. 600 és 1200 röntgen dózissal való kezelés után növekedett a ler mékeny tojások aránya, a csibék súlya és életereje, mind egyik vizsgált fejlődési álla pótban, 150 napig. (Ptyicevodsztvo J A baromfitakarmányozás újabb kísérleti eredményei Amerikai kutatók tapasztalatai szerint a 3 % meszel tartalmazó tojótáp mészkőgrit-kiegészítése szignifikánsan javította a tojáshéj minőségét, de a 4 % meszet tartalmazó táp kiegészítésénél további Javulást már nem tapasztaltak. A tojótápnak metioninnal és ként tartalmazó sokkal történő kiegészítése növelte a tojáshozamot és a takarmányértékesítést. Kolín és mozitol adagolása kedvezően hatott a máj zsírtartalmának csökkentésére és a tojáshozamot is fokozta. A perui halliszt a zúzógyomor károsodását és hasmenést előidéző anyagokat tartalmaz. A gombák által fertőzött takarmányok etetése csökkentette a csirkék súlygyarapodását. (Feedstuffs) Körültekintően, eredményesen.,. A buhatái földművesszövetkezetnek összesen 42 hektár szőlője van, ebből' 12 hektár harmadéves telepítés. A harminc hektár termöszőlönek csak fele — pontosabban 18 ha — korszerű, középmagas művelésű telepítés., 2,80X1,20 in, illetve 2X1,20 m ültetési távolsággal. A többi (14 ha) hagyományos karós művelésű, ahol 1X1, illetve 1,3X 1,3 méter volt a sor és tőtávolság. A talajmunkák és a növényvédelem gépesíthetusége érdekében itt minden harmadik sort kivág ták, s így az átalakított Z—3011 erőgéppel — a hátsó tengely az első nyomtávolsághoz van alakítva — már permetezhetnek, síit a talajmunkák egy részét is elvégezhetik a lovasfogatok helyett. A sorközöket gyárilag készített, de házilag átalakított munkagépekkel művelik meg. Itt még talán anynyit kell megjegyezni, hogy a karós miivel ásít szőlő már ides tova félszáz, a korszerű telepítés pedig tíz éves. A fajtaösszetételről annyit, Ezerjóból van a legtöbb — ősz szesen hét hektár —, Leánykából 5 hektár terem, a Müller Thurgau fajtából három hektár van, továbbá Rizling és Muskotály, no és némi harmadosztályú szőlő a keverékek készítő séhez. Ottjártamkor leginkább a nö vényvédelmi tapasztalatok, valamint a tápanyagpótlás inten zitása és az elért átlaghozamok iránt érdeklődtem. Kardhordó László szakosított agronónius, a szőlészet fiatal, de hozzáértő vezetője — egyébként a gyümölcsészet tevékenységének irányításával is őt bízta meg a közös vezetősége, tagsága —■ készségesen tájékoztatott. Kezdjük talán a növényvédelemmel. Vegyszeres gyomirtás céljából 17—18 kg Caragard készítményt juttattak ki 1000 liter vízben egy hektárra. Pár évvel ezelőtt Herbex készítményt használtak, de tapasztalataik szerint ez a szer nem elégítene ki az igényeket. Nem hatott ugyanis az igen elszaporodott folyondár xzulák és a tarack ellen. Igaz, első éven a Caragard sem nyújtott a vártnak megfelelő eredményt, de annak megvolt az oka. Ezt a szert a lehető legkorábban kell kijuttatni, hogy utána legalább 200—250 inni csapadékot kap jón a föld, hogy a hatóanyag heniosódhasxoii a mélyebb ré legekbe. A tarack és a szolok is mélyen gyökerezik, tehát a vegyszeres gyomirtás csak úgy lesz eredményes, ha minél mélyebbre sikerül juttatni a ható anyagot. Az idén már kania toztatták ezt a tapasztalatot, s amint rámehettek a gépek a földre, azonnal permeteztek. Az eredmény nem maradt el — olyan tiszták a sorok, öröm nézni! A kizöldült gyomokat Gra moxone készítménnyel irtják. Egy hektárra 5 kg nt juttatnak ki belőle 900 liter vízben. A gyomirtó szereket egyébként a HR—4 jelű permetező keret segítségével permetezik ki, a karós művelésű szülőben pedig a P— 900 as géphez csatlakoztatott gumitömlos adagoló segítségével dolgoznak. Peronoszpóra és lisztliarmat ellen május végén kezdik a védekezést. Kombinált pernteie-zést alkalmaznak. A permedé be 0,2 % Dithane M—45, 0,2 °/o Perozin, 0,4% Tliiovit (lisztharmat ellen, ha kell), 0,2% Suldep (molyok ellen) és 0,025 százalék Citowett készítményt tesznek. Ezzel a permedével kétszer (10—14 nap elteltével) pernjetezik le a szőlőt. A harmadik permetezést Knprikol 50 (0,6%) és Kara thane (0,1 %) szerkombináció val végzik. Ezt követően 0,4 % Urlhocidból és 0.08 % Fiindaznl hói készített lével, végül kék gálic oldattal kezelik a növény zctet. Szürkerothadás veszélye esetén augusztusban 0.8 %-os Fon dazullal permeteznek. A helyi tapasztalatok szerint több permetezésre nincs szükség, ha csak nem szélsőséges időjárású évről van szó. A tápanyagpótlással kapcsa latban beszélgetőtársam elmondotta. hogy az öreg. hagyományos telepítést ás a korszerű művelésű szőlűt eltérő módon trágyázzák. A karós művelésű szőlő évente és hektáronként 300 kg NPK műtrágyát kap (11:11:14 arányban és tiszta tápanyagban számítva), s ha van rá mód, némi Cereritet is. Az új telepítésnél négyévenként 300 mázsa istállótrágyát és minden évben 270 kg NPK ható Л nagyüzemi szőlészetekben korszerű gépekkel végzik a növényvédelmi teendőket. (Foto: arch.) ■ ■■■! anyagot dolgoznak he a talajba hektáronként. Ezenkívül lumb trágyázást is végeznek. A ne gyedik permetezés alkalmával 0,2 % Mikrola készítményt tesz nek a permedébe. A sokrétű gondoskodás általában meghúzza a várt ered ményt. Igaz, az 1970—1974-es időszakban a korszerű telepítés átlagosan csak 75 mázsa átlag hozamot adod. de az átlagosnál julib években 80—100 mázsa között mozognak a hoza mok. Rekorderedményt 1973- ban értek el: a nyolcéves szőlő 120 mázsa hektáronkénti átlagliuzaniot adod. A legnagyobb területen termesztett Ezerjó akkur 140 mázsát termett egy egységnyi területen. A karós művelésű szőlő hektárja csak elvétve terem 30—40 q nál töb bet. de a harminc mázsás hektáronkénti állag csaknem mindig megvan. A termésből összesen öt vagon szülőt dolgoznak fel a szövetkezeiben, saját szükségle leik fedezésére és a közismert „Vén Diófa“ szövetkezeti csárda igényeinek kielégítésére. Mint az elején említettem, 12 hektár harmadéves telepítése is van a közösnek. Itt már a magasvezetékes művelési módot, a fajták közül pedig — a termőterület nagysága szerinti sorrendben — a Fehér burgundit, a Rizliuget és a fehér húsú korai Piros veltelinit részesítették előnyben. Itt a sortávolság is nagyobb — az ültetést 3X1,20 ni-re végezték. A zamatos borocska — nem egyszerűen bov! — ízlelgetése közben még néhány problémáról is szó esett. Például arról, hogy gondot okoz a kötözőanyag beszerzése, nehezen lehet hozzájutni egy egy korszerű permetező géphez stb. Ami azonban kellemesen meglepett, vegyszerhiányra nem panaszkodott a szőlészet vezetője. Mint megtudtam, a szükséges készítményeket jóelüre beszerzik, de a felvásárló vállalat komárími üzemének raktárában is csaknem mindig megkapják a legszükségesebb vegy-i szereket. Ez bizony nagy segít-i ség a termelők számárat КЛОКЕ GABOR
