Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-26 / 30. szám
1975. július 28. SZABAD FÖLDMŰVES Ismerkedés Baranya mezőgazdaságával Mint Ismeretes, a magyar népi demokrácia a tőkés-földesúri rendszertől olyan elmaradott mezőgazdaságot örökölt, amely az európai országok rangsorában csak az utolsók között kapott helyet. A magyar mezőgazdaság tehát a felszabadulást követő években nagyon mélyről Indult. Magától értetődik, hogy Baranya megye mezőgazdaságát is a rendkívüli méretű elmaradottság jellemezte a múltban. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, amit a termelés céltudatos összpontosítása és szakosítása, valamint a munka- és termelési folyamatok korszerűsítése követett, Baranyában is — akárcsak az ország egész területén — a mezőgazdasági termelés, Illetve az élelmiszer-gazdálkodás színvonalának látványos emelkedését eredményezte. BARANYA MEGYE JELLEMZÉSE E megyének, melynek székhelye a Mecsek hegység lábánál nyújtózkodó Pécs, négyszázharmincezer lakosa van. A munkaképes polgárok huszonnyolc százaléka a mezőgazdaságban, hatvankilenc százaléka termelőszövetkezetben és öt százaléka állami gazdaságban dolgozik. A megye mezőgazdasági területe 444 ezer hektár, melynek ötvennégy százalékát szántó, húsz százalékát erdő, tizenhárom százalékát rét és legelő, további részét pedig gyümölcsös és szőlő képezi. Baranya megyében a hegy-, a dombvidék, a víz által elöntött terület és a kiváló minőségű fekete talaj egyaránt megtalálható. Itt a hőmérsékleti értékek az év legtöbb napján 2—4 fokkal magasabbak, mint Magyarország középső vagy északi részén. A tavasz is általában két-három héttel előbb köszönti Baranya lakosságát. Ennek következménye, hogy a növények számára a vegetációs időszak Baranyában hosszabb, ami a mezőgazdaság belterjes Irányú fejlesztése szempontjából mindenképpen előnyösnek nevezhető. Ezek a kedvező természeti adottságok egyrészt a kettős termesztést, másrészt a tavaszi primőráruk korai előállítását teszik lehetővé. A mezőgazdasági termelés összpontosítását, illetve az összpontosítás méreteit jellemzi, hogy a termelőszövetkezetek átlag háromezerötszáz, míg az állami gazdaságok tízezer hektáros területen gazdálkodnak. A mezőgazdaság szocialista szektorai közül az állami gazdaságok példamutatása érvényesül. Ezt meggyőzően bizonyltja az is, hogy míg az állami gazdaságok 33 ezer, addig a termelőszövetkezetek csak 17 ezer forint termelési értéket érnek el egy hektár mezőgazdasági területen. Az egy dolgozóra eső évi termelési érték pedig az állami gazdaságokban átlag 186 ezer, a termelőszövetkezetekben pedig 114 ezer forintot tesz ki. Az utóbbi évek eredményei azonban • arra hagynak következtetni, hogy a termelőszövetkezetek fejlődésének üteme gyorsabb, s így a két szektor fejlettségi színvonala mindjobban közeledik egymáshoz. az országos Átlag felett A Magyar Népköztársaság szocialista mezőgazdasága — az utóbbi években átlagosan öt százalékkal bővíti termelését. Baranya megye mezőgazdasága fejlődésének üteme megközelítően megfelel az országos átlagnak. Színvonala azonban .meghaladja a mezőgazdasági termelés országos átlagszínvonalát. Ezt Jól érzékelteti az a tény, hogy míg a mezőgazdaságilag művelt terület az országosnak mintegy 4,6 százalékát teszi ki, addig az árutermelésből Baranya *7—8 százalékos arányban részesül. Baranya megye lényegében a mezőgazdasági termelésben legjobb eredményeket elérő megyék közé tartozik. A szántó harminc százalékán termelnek búzát, s a múlt évi 42,5 mázsás hektárhozammal a legjobb eredményeket elérő öt megye közé sorakoztak fel. Burgonyából 51, kukoricából pedig 13 százalékkal értek el nagyobb hektárhozamokat az országos átlagnál Baranya az állatsürűség tekintetében Is már hosszú évek óta az élenjáró megyék közé tartozik. Állatállománya számszerint az utolsó években érte el a legmagasabb szintet. Az értékesített állati termékek mennyisége mintegy kétszerese a felszabadulás előtti mennyiségnek. Az utóbbi években főleg a baromfi-, sertés- és nyúlhűs termelése növekedett jelentősen. A megye képéhez tartozik persze az is, hogy mezőgazdasága az országos átlagot meghaladó eszközállománnyal rendelkezik. Ez vonatkozik a gépesítettség színvonalára, a termelési rendszerekben való részarányra, a műtrágya és a vegyszerek felhasznált mennyiségére egyaránt. S ha a megye területi arányaiból Indulunk ki, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a korszerű szakosított telepekből mégegyszer annyi épült fel, mint más megyékben. A Dráva öblözetében és a Baranya csatorna mentén megvalósult meliorációs beruházásoknál a vízgazdálkodás kedvezően alakult. Biztonságossá vált a gazdálkodás, megoldódott a felesleges vizek elvezetése, csökkentek az árvízcsúcsok és amikor szükséges, a víz öntözésre Is felhasználható. Főleg ebből a szempontból van nagy jelentősége annak a kezdeményezésnek, amelynek eredményeként Baranya megyében több mint negyven tó épült, elsősorban a mezőgazdasági üzemek víztárolóiként. Ezekben a tavakban tárolják, illetve fogják fel azt a vízmennyiséget, amely a nagy Intenzitású csapadék esetén feleslegesen elfolyna. A víztárolók hasznosítása többirányú. Kihasználják víziszárnyas tartására, halhústermelésre és öntözéses gazdálkodásra. A víztárolók megépítésével lehetővé vált, hogy az öntözéses gazdálkodás a folyók melletti területekről átterjedjen a megye egész területére. A komplex vízgazdálkodás, amely nemcsak a felesleges víz elvezetését, hanem a víz gazdaságos felhasználását is feltételezi, Baranyai kezdeményezéssel indult el, s e módszert az ország számos területén mind többen alkalmazzák. Az említett — s főleg a dombvidéken található — tavak elsősorban is öntözővíz tárolása céljából épültek. Mivel azonban a tavaknak a csapadékon kívül állandó vízutánpótlása is van, így a víz felfrissítése folyamatos. E kedvező előfeltételek ismeretében láttak hozzá Baranyában a víztárolók hatékony kihasználásához azáltal, hogy magas színvonalú pecsenyekacsa és haltenyésztést folytatnak. A kacsa- és a haltenyésztés összehangolása előnyösnek bizonyult. A sekélyebb vizeken „fenekező“ kacsák feltárják a szerves iszapréteget, ezzel elősegítik a természetes haltáplálék képződésének folyamatát, a tó talajának és vizének kedvező biológiai kapcsolatát. A kacsák csőréből kiszőródó takarmányt — amely a felhasznált takarmány 8—10 százalékának felel meg — a halak azonnal elfogyasztják és jól hasznosítják. Mindez arra utal, hogy a pecsenyekacsa-tartás, tenyésztés jelentősen elősegíti a halhústermelést. A szóbanlevő termelési ágazat méreteit és az élelmiszergazdálkodásban betöltött szerepét az elért termelési eredmények ismeretében tudatosíthatjuk. S kétségtelen, hogy a megye élelmiszergazdálkodáséban komoly tényezőként szerepelt a múlt esztendőben is az a 457 ezer 795 pecsenyekacsa és a 26 ezer 841 mázsa halhús, amit a víztárolók hasznosítása nyomán termeltek. A termelésfejlesztés időszerű kérdései Álló Miklós, a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőhelyettese — a valóban szép termelési eredmények ismertetése mellett — tájékoztatott arról is, hogy miben mutatkoznak meg a megye mezőgazdaságának gyenge oldalai, s milyen feladatok megoldását tűzték napirendre. Talán a legnagyobb gondot a mezőgazdasági üzemek termelési eredményeiben mutatkozó lényeges különbségek kiküszöbölése okozza. A gabonatermesztésben például, éppen a hektárhozamokban jelentkező eltérések kizárása folytán akarják a búza hektárhozamát — megyei átlagban — negyvennyolc mázsára növelni. Szerintük ahhoz, hogy a huszonnyolc mázsás hektárhozamot elérő gazdaságok fokozatosan megközelítsék a rekordtermést, hatvan mázsán felüli hektárhozamot betakarító gazdaságok termelésének színvonalát, feltétlenül szükségesnek mutatkozik a gabonatermesztés koncentrálása, a technika és a termelési technológia színvonalának emelése, a tudományos megalapozottságró' tanúskodó termelési módszerek meghonosítása azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyek megyei átlagon aluli hozamokat értek el az elmúlt évek folyamán. Baranyában van az ország összes szarvasmarha-állományának 4,9 sszázaléka. Száz hektár mezőgazdasági területre vetítve negyvenöt darab számosállatot tartanak. Tejtermelésük az országos átlagnál níagasabb színvonalon van. A tejtermelés összpontosítása és szakosítása nagy vonalakban már befejeződött, mivel a negyvenezer tehén harmincöt szakosított telepen található. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a megye tejtermelésének fejlődése megrekedt, amit az egyedenkénti és évi alacsony, 2800 literes fejési átlag is Igazol. Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság kormányának 1972-ben hozott határozata kedvező közgazdasági előfeltételeket teremtett a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére. A kormányhatározatot kővetően, de különösen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium állásfoglalása után, Baranyában is megindult a szarvasmarha-állomány hasznosítási irányának meghatározása, melynek értelmében a Pécsi Állami Gazdaság telivér Holstein-friz állományt kívánt kialakítani, a Bőlyi Állami Gazdaság Fekete-tarka Holstein-friz fajtaátalakító keresztezést folytat. A Szigetvári Állami Gazdaságban a Hungaro-friz kitenyésztése folyik, míg a Bikali Állami Gazdaság Limousin fajtával folytat keresztezést és ebből a fajtából törzstenyészetet kíván létesíteni. Húsz termelőszövetkezetben pedig hatezer tehénnél Holstein-friz homozigóta F bikák felhasználásával folyik a nemesítő munka. A baranyaiak tudatosították, hogy a szóban forgó ágazati termelés gazdaságosabbá tétele érdekében a mezőgazdasági üzemeknek javítaniuk kell a fajlagos tenyésztési és termelési mutatókat. Tehát az állományfejlesztő intézkedések mellett előtérbe került a termelékenységi mutatók javítása is, az ágazat fejlesztési tartalékainak kihasználása által. A tartalékok nagyságát azok a nagy termelési szintkülönbségek jelzik, amelyek egyes hasonló adottságok mellett gazdálkodó üzemek eredményei között találhatók. Az üzemi tartalékok feltárását, a hatékonyság növelését célozza a megye szarvasmarha-tenyésztésének fejlesztési terve. Ez a terv, illetve fejlesztési program a közeljövő és a távlati évek létszámfejlesztési, fajtapolitikai és tenyésztésszervezési, tartástechnológiái, takarmányozásfejlesztési, állategészségügyi és szakemberellátási céljait határozza meg. S mivel a helyzetelemzések a tejtermelés fogyatékosságait a tehénállomány elöregedésével is magyarázzák, napirendre került a tehenek selejtezésének meggyorsítása, vagyis az állomány forgó meggyorsítása által a megye tehénállományának fiatalítása. A sertéshús termelésében a megye mezőgazdászai Jeleskednek. A huszonhat szakosított telepen nemcsak megoldották a sertéshizlalás nagyméretű összpontosítását, hanem a korszerű nagyhizlaldákban dicséretes eredmények is születnek. A sertések általában hét hónap alatt érik el a 100—110 kg súlyt, s így a megye mezőgazdasága évente 330 ezer sertéssel Járul hozzá a közellátási gondok megoldásához, valamint az ország külkereskedelmi kötelezettségeinek teljesítéséhez. Baranya élelmiszergazdálkodásában egyik sarkalatos probléma a zöldségtermesztés fejlesztése. Bár az idők folyamán a megyében néhány történelmi zöldségtermesztő vidék kialakult, ennek ellenére Baranya soha nem volt önellátó zöldségből. Ellátásában mindig fontos szerepet játszottak a szomszédos megyék, elsősorban Bács megye zöldségtermesztől. A lakosság zöldséggel való ellátása még most is hiányos annak ellenére, hogy a múlthoz viszonyítva a megye mezőgazdasága jóval több zöldségfélét ad piacra. A zavaroktól mentes önellátottság előfeltételei azonban már nemcsak születőben, hanem fejlődésben vannak. Pécs és Komló város növekvő igényeinek kielégítése céljából zöldségtermesztő körzeteket létesítettek. A konzervgyár közelében főleg feldolgozásra kerülő, míg a városokhoz viszonylag közel fekvő területeken friss fogyasztású zöldséget termelnek a gazdaságok. Feltételezhető, hogy az önellátottsághoz hatékonyan hozzájárul májd a közelmúltban alakult zöldségtermesztési társulás is, mint a bólyi Kossuth, a drávasztárai Drávagyöngye, a felsőszentmártoni Zrínyi és a görcsönyí Mecsek völgye tsz, valamint három állami gazdaság és egy konzervgyár közös vállalkozása. A társulásnak ugyanis komoly, s állami támogatást is élvező tervei vannak. Három és fél hetár üvegházat, hat hektár fűtött fóliaházat és 150 hektár szántóföldi zöldségbázist kíván kialakítani A zöldségtermesztés következetes összpontosítása és a termelési folyamatok fokozatos korszerűsítése — minden kétséget kizáróan — oda vezet, hogy Baranya mezőgazdaságának jó hírnevét — beláható időn belül — a zöldségtermesztők is öregbítik. PATHÖ KÄRÖLY pel motor teszi lehetővé. A hidránsoktól a vizet a berendezésbe 40 méteres flexibilis műanyagcső juttatja. Ezt a csövet mindig ét kell kapcsolni a következő hidránsra. A kerekek önműködő elfordulása révén a berendezés hosszanti irányban is haladhat. Ezért más területekre való átállításkor nem kell szétszedni. A próbák szerint hat ilyen berendezést két munkaerő kezelhet. Átálláskor a berendezés haladási sebessége percenként 8 méter. A talaj-vízgazdálkodást illetően itt nagyon figyelemreméltó a felfogás. A március 15-től októberig tartó öntözési idényben egyszerre 100 mm-es nagy adagokkal öntöznek. Szerintük ezt követelik a gazdasági mutatók. Lehetővé teszik ezt azonban a jó ta lajviszonyaik is! Egy méter körüli a nagy humusztartalmú (3—3,5%) talajréteg, amelynek ideális a vízgazdálkodása. Könnyen befogadja és kitűnően értékesíti a nagy vízadagot. Növénytáplálásra többek közt a kukoricánál 500 kg, a lucernánál 700— 800 kg és a búzánál 300—350 kg NPK Fejlett öntözötechnika Túl a Hortobágyon, ahol nagyon jó termőtalajok vannak, ott terül el a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság. Magyarországi viszonylatban nagy szerepet játszik, mert itt mindig lehet valami újat, tanulságokat látni. Ezt igazolja Harsányj öntözőmérnök tájékoztatója is. Évente mintegy 5000- ren látogatnak ide és ennek a fele külföldi. A gazdaságban való látnivalókon kívül idecsalogatja az idegent a színvonalas termálfürdő is. A gazdaságnak 2257 hektár öntözhető területe van! Ebből 155 hektár stabil földalatti vezetékes. Most van épülőben egy 2800 ha-os, teljesen automatizált öntözőrendszer, programozott üzemeléssel. A szóbanforgó korszerű öntözőtechnikát 1980-ra készítik el. Persze ma is láthatók itt az újdonságok. Foglalkoznak például az öntözés tökéletesítésével. Szerelés alatt van két új magyar gyártmányú berendezés is. Ezek a Szekszárdi Mezőgazdasági Gépgyártó és ellátó vállalat ŰBA típusú, sok újdonságot rejtegető „öntözősorok“. Az ilyen berendezéssel öntözött sáv szélessége 240 méter. Egyszerre 24X240 m-es területet öntöz be! Nyomáscsökkenés kö* vetkeztében automatikusan ürülnek a vezetékei, miközben 24 métert továbbhalad. A továbbjutást 250 cm^-es Csehatóanyagot használnak. Nagy jelentőséget tulajdonítasak a foszfortrágyázásnak. A fő tápanyagok aránya NPK sorrendben 1:0,8:1. Öntözéses viszonyok között a kukoricánál 65—80 q/ha hozamokat érnek el 120—180 F/q önköltséggel. A búzánál ez 150—250 F/q, azonban a termés 40 százalékát vetőmagként (380 F/q) értékesítik! Az öntözésben nagy tartalékot látnak. A múlt évben az öntözéssel elért tiszta jövedelem a gazdaságban 4 millió F volt. Az idei terv szerint 1700 F/ha nyereséggel számolnak. Az öntözővízért a gazdaság 0,4—2,28 F/m3 fizet. Az új öntözőrendszereket 40 százalékos állami szubvencióval építik. T a r r Gyula, mérnök Képek az ÓBA típusú új magyar öntözőberendezésről. Az egyik felvételen Harsányi öntözőmérnök a berendezést mutatta be. (A szerző felv.)
