Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-26 / 30. szám

1975, fällt» 28

.SZABAD FÖLDMŰVES

3

Teljes ütemben aratnak

Á Kráľovský Chlmec-i Állami Gazdaságban az idén 2081 hektár aratnivalő volt. Berta Béla, a gépjavító műhely vezetője elmondotta, hogy mind a 19 gabonakombájnt gondosan kijavították. A nehezen beszerezhető alkatrészeket a javítóműhelyükben, saját maguk készítették el. A 31 tagú gépjavító csoportból megszervezték az éjszakai szolgálatot, hogy a meghibásodott gépeket az éjszaka ki tudják javítani.

A Kráľ. Chlmec-i Állami Gazdaság földjein a vranovi, prešovi és a Spišská Nová Ves-i járásból érkezett korobájnosok irányítják a gépeket. A batytyányi gazdaság tábláin hat, a fejszési gazdaságban öt és a helmed részlegen hét, vagyis összesen 18 „vendégkombájň“ dolgozik.

Gépkocsink nyeli a kilométereket, amikor nyomába eredünk a helmed határban arató vendégkombájnosokna'k.

— Reggel négykor indultunk Vranovról — válaszol kérdésünkre a rövid műszaki pihenőt tartó Pavol Komenský, Julius Vyskup, Jozef Hovaš és Jozef Koradh, a vranovi traktorállomás kombájnosaf

— Tavaly már arattunk ezen a vidéken, Battyánban, Perbenyíken és Dobrán — említi Pavel Komenský,

, s hozzáteszi:

— Már tizenötödik éve aratok kombájnnal. A család, főleg a kislány nem nagyon örült, hogy megint ilyen messzire kellett jönnünk. De nem olyan sok ez a néhány nap, learatunk és indulunk haza ...

Mit vár, mit kíván a kombájnos? —’ „Kicsi szalmát, nagy kalászt“ — válaszolják kórusban. — Kevés gazt, mert beszorulnak a csigák és folyton igazítani kell.

A fejszési gazdasági részleg irodái üresek, mindenki a földeken van. Be-Időszerű

tanfolyam

A Komárnoi ]MI négynapos tanfolyamot tartott a szövetkezetek normázói és közgazdászai részére. Az első napon Jánsky mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának dolgozója az üzemszervezés ésszerűsítéséről beszélt, amely előírja a 42,5 órás munkahetet. Arra törekszenek, hogy megszüntessék a túlórázást.

Dr. Chrenko elvtárs a jogügyi intézkedéseket, Vrba és Hurtoš mérnökök a növénytermesztés és állattenyésztés normáit ismertették a tanfolyam résztvevőivel.

A négynapos tanfolyamot Bardejovský elvtárs, a JMI dolgozójának beszámolója zárta. Beszélt az új bérezési és jutalmazási rendszerről, valamint. méltatta a tanfolyam jelentőségét.

Miriák Ferenc

lányi József, a Kráľ. Ciíimec-l Állami Gazdaság fögépesítője vállalkozik,

hogy elkísér bennünket oda, ahol a vendégkombájnosok aratnak.

— Naponta mintegy 8000 mázsát csépelünk ki, ha az időjárás is kitart, úgy 14 nap alatt végzünk az aratással — magyarázza a főmechanizátor.

A szőlőtábla mellett álltak a kombájnok, amelyek kora reggel óta úton voltak a Szepességről. Egyikük kormányosa František Filip, tavaly már járt Kráf. Chlmecen. Ugyanezzel a sok mindent tudó masinával, akkor a bélyi gazdasági részlegen búzát aratott.

— Úgy hallottuk, hogy az idén elég gazos, egyenetlen itt a talaj. Mindenesetre az első kör megmondja, mire kell vigyázni — mondják a vendégek. Érdeklődtünk: vajon hány liter üdítő italt iszik egy kombájnos egy műszak alatt, éget-e a nap a kis üveg „kalitkában“, hány órát bírnak egyhuzamban. — A modern kombájnok fülkéiben nem olyan elviselhetetlen a munka, mint a régebbiekben — válaszolták. Légkondicionáló berendezés hűti a forrósodó levegőt. Azt mondják a kombájnosok: néha a fülkében kellemesebb, mint kint a szabadban. Nem sok vizet fogyasztanak, de a vendéglátók rendszerint ellátják őket hűsítővel. Különben egy-két óránként váltják egymást a gépek irányítói.

— Első dolgunk lesz, hogy küldünk haza egy képeslapot — mondta búcsúzóul František Filip.

Az árpa {1148 hektár) nagyobb felét már betakarították. Igen jó a termés. A 772 hektár búzából 40 mázsás körüli hektárhozam mutatkozik. Volt egy 40 hektáros tábla, ahol 55 mázsás volt a hektárhozam.

— Minden jól mutatkozik — mondta Koleszár János főagronőmus. — Á kukorica, a cukorrépa és más termékek. Hajlik a föld a termés alatt. Most már minden azon múlik, hogyan, milyen gyorsan, milyen szervezetten, mennyire átütő erővel tudjuk a nagy terméseket betakarítani. A takarmányfélék második kaszálását is sikerült időben és jó minőségben elvégezni.

— A gabona betakarítására — jól felkészültünk — vette át a szót Be lányi József főgépesítő. Pár nappal az aratás megkezdése előtt értekezletet tartottunk, amelyen résztvettek a géppark dolgozói. Ismertettük velük az üzemi pártszervezet, a szakszervezetek üzemi bizottsága és az igazgatóságunk által hirdetett szocialista munkaversenyt, amely a gabona gyors, jőminőségű és a lehető legkisebb veszteséggel történő betakarítására irányulnak. Minden lehetőséget kihasználunk abból a célból, hogy a szemveszteség a lehető legkisebb legyen, s ne haladja meg a kát százalékot. Nagy gondot fordítunk a kombájnok és a többi gép karbantartására, ezáltal kedvező előfeltételeket teremtünk ahhoz, hogy 12— 14 nap alatt befejezhessük az aratást, így elejét vesszük a veszteségek további növekedésének, lehetővé teszszük a szalmabetakarítást és a tarlóhántás meggyorsítását.

Visszajövet találkoztunk a Král. Chlmec-i Állami Gazdaság kombájnosaival is. Egy 50 hektáros árpatáblában nyolc kombájn aratott.

— Tizenhat magasnyomású szalmaprést, 34 önfelszedőkocsit, 10 rendrevágót, 5 szalmazúzógépet, 2 adagolóasztalt, 5 teherautót, 11 lánctalpas traktort, 2 Kirovec-traktort és 90 pótkocsival ellátott különböző típusú traktort vetettünk be a kenyércsatába, — említi az agronómus. A 25 tanulónk is résztvesz az aratásban, közülük sokan már önállóan dolgoznak. Érthető, hiszen 14-en kombájnvezetői és 22-en traktorvezetői jogosítvánnyal rendelkeznek. Fiatal gépjavító tanulók, a szocialista munkabrigád tagjai. Kötelezettséget vállaltak, hogy a betakarítási veszteségeknél legalább 0,5 százalékos csökkenést érnek el — tájékoztatott a főgépesítö.

Délre járt az idő, amikor a Kráf. Chlmec-i üzemegységbe mentünk. Ott a vasvázas szín alatt tisztítják, szárítják, tárolják a gabonát. Három műszakban éjjel-nappal dolgozik a gép. Dobos Istvántól, a szárítógép kezelőjétől megtudtam, hogy egy műszakban 8 vágod terményt szárítanak meg.

Illés Bertalan

Aktívan vesznek részt a termelésben

Kelet-Szlovákia egyik bodrogközi községében, Lelesen (Lelesz) a helyi állami és tömegszervezetek közreműködésével elsőként sikerült felszámolni a cigánytelepülést. A több mint kétezer lelket számláló község lakossága ma már magáénak vallja a mintegy négyszáz cigányszármazású polgárt. Közülük persze már évekkel ezelőtt többen elköltöztek a községből, akik Királyhel mecen. Nagykaposon. Kassán és a cseh országrészekben telepedtek le. A faluból való elköltözés nem csupán a cigányszármazású lakosságra jellemző, rajtuk kívül többen elhagyták a községet, de a lakosság száma ma sem kevesebb, mint száz évvel ezelőtt.

A cigánykérdésről és a község egyéb problémáiról I 1 к о Istvánnal, a hnb elnökével beszélgettem, aki a feltett kérdésekre hű keresztmetszetet adott e téren a község jelenlegi helyzetéről, a helyi viszonyokról.

— Községünkben az úgynevezett cigánykérdés a teljes megoldás útján halad. Kerületi viszonylatban községünkben elsőként szüntettük meg a cigánytelepet. Ma már ott tartunk, hogy cigányszármazású polgárainkat semmi sem emlékezteti az embertelen, nyomorúságos múltra. Ezt hűen bizonyítják a tények: ma valamenynyien a községben, korszerű, új házakban élnek, s kivétel nélkül bekapcsolódnak a termelő munkába és a társadalmi élet folyamataiba — mondja Ilko elvtárs.

E tekintetben Leleszen valóban kézenfekvőén meggyőződhetünk társadalmunk sokrétű gondoskodásáról. Nem kis eredménynek számít ez a munkára való nevelés és a társadalomba való beilleszkedés tekintetében is. Manapság ebben a faluban nemigen látható munka nélkül csellengő cigányszármazás í polgár. A munkabírók a helyi földművesszövetkezetben, többen a Čierna nad Tisou-i vasútállomáson, vagy más ipari üzemekben helyezkedtek el.

Jelinek Miklós például traktoros a szövetkezetben. Lakását a községben építette fel. Havi jövedelme átlagosan eléri a 2000 koronát. Apja és idősebbik fivére párttag. Munkája mellett aktívan sportol. A helyi szövetkezet II. osztályban játszó csapatának egyik erőssége.

A hatgyermekes Lakatos Bertalan családjából hárman szintén a szövetkezetben találták meg a számításukat. Cicu János is ott dolgozik két fiával. Gatyás János viszont alapító tagnak számít. Az elsők között lépett a közös útra. A községben példás munkájával elismerésre tett szert Ádi Ferenc és Költő István, akik a Cierna-i vasútállomás dolgozói. Valamennyien jól keresnek és tisztes megélhetést biztosítanak családjuknak.

A negyvenhét éve Ficu Miklós például boldogan mondta el magáról, hogy a szövetkezetben való becsületes munkájáért, s annak jutalmául — stabilizációs kölcsönt kapott, melyből új házat épített családja számára.

így lehetne sorolni tovább a leleszi cigányszármazású polgárokat, akiket szocialista társadalmi rendszerünk újtípusú, dolgos szocialista emberré formált.

A népszaporulat a cigányszármazású lakosság körében egyre növekszik Leleszen is. A hnb elnöke szerint ez nem kis gondot okoz. Főleg ami az iskolai és óvodai elhelyezésüket illeti. Ezen a választási programba iktatott óvoda építésével igyekeztek segíteni. Az óvoda felépült és további 15 cigánygyermek kapott itt elhelyezést. Leleszen megoldott kérdés a cigánygyerekek iskoláztatása is. Vannak még persze tennivalók, melyekre a választási program is gondol. így be kell kapcsolni a cigányszármazású lakosság házait a központi vízvezetékhálózatra. de még más megoldatlan problémák is vannak. amelyek megvalósulásra várnak.

Dobos Imrének, a leleszi Május 1. Efsz elnökének véleménye szerint a cigányszármazású szövetkezeti dolgozók kifogástalanul helytállnak a munkában és a közös gazdaság fejlesztésére és a község fejlesztésére irányuló törekvések valóra váltásában. Természetesen mind az efsz, mind a helyi nemzeti bizottság minden támogatást megad ahhoz, hogy kulturális emberhez méltó körülmények között éljenek és egyenrangú polgárai legyenek társadalmunknak. M a r c z i Ödön

Herečke

Aratás idején mindig megrohannak a régi nyarak emlékei. Még mindig megilletődve nézem a szőkülő bűzatenger pipacsvillantó piros szemeit. Ha kitárom a szivem, újra és újra hallom. fényes forró sóhajtásait, érzem az aratók verejtékének sós keserveit.

Csak a tizedik kereszt volt az övék, mégis a megszállották szent ihletésével dolgoztak „látástól v okulásig". Amikor kígyóit a vacsoracsillag, énekelve jöttek haza a tikkadt mezók fáradt tenyeréből.

„Megérett a búzakalász, le lehet már vágni...“ zengte a csillagok felé a munka nemes mámorától megrészegült szegény emberek dalban fürdő szíve.

Az egész falu g kapuból nézte őket. Tisztelték az aratókat, mint a csatából érkező hősöket. A sötét este eltakarta véres sebeiket: a marokszedők csupasz lábán száz piros forrást fakasztott a tarló, a kaszások sovány tenyerén ilyenkor kezdett kékülni az első vérhólyag: dallal gyógyították.

A lompos batyuk földszagú méhében mosolyogni kezdett a madárlátta maradék kenyérke is, amely már előre örült az apró gyerekek mohó csókjainak: ezek az évezredek kínjaiban gyökerező éhes csókok végtelenek voltak, mint a Mindenség sötét árnyai — a kenyérke véges volt.

Igen. Akkor még kenyérkének becézték az „élet“-bői sütött ritka táplálékot. A gyerek — ha véletlenül elejtette — gyorsan felkapta, és bocsánatkérőén megcsókolta.

— Kenyérke, ne haragudj...

A közös gazdaságok megerősödése után több lett a hektárhozam, több lisztet őröltek a malmok, a zengő kaszákat felváltották az olajos gépek: kevesebb lett a verejték, és közben a kenyérkéből „kenyér" lett.

Ez eddig rendjén is van. Fáj azonban azt hallani és látni —, amikor már nem is becsülik az egykor királyként tisztelt kenyeret. Sok fiatal már csak a „kaja" közé sorolja, és ha leejti, bizony nem hajlik le érte. Minek — gondolja — van elég. Szerencsére van elég. Az igazabb és tisztább célokért küzdő EMBER megteremtette a bőség kosarát.

Aratás idején azonban mégis szeretném a kenyérben dúskáló fiataloknak újra és újra leforgatni a történelem filmszalagjáról azt az időt, amikor még nem kajának, hanem kenyérkének neveztük a piros búza áldott fehér testét...

KOVÁCS ISTVÁN

Megérdemlik az elismerést

(Befejezés az 1. oldalról.) dig nincs befejezve az aratás, amíg a szalma nem kerül kazalba.

Az elnököt hívta a kötelesség, ml pedig az anyagi ösztönzőkről beszélgettünk a pártelnökkel.

A kombájnosok, ha a szemveszteség nem több két százaléknál, három korona külön jutalomban részesülnek minden hektár learatása után. A szalmapréselést végzők ugyanannyit kapnak. Kazalrakók 100 koronában részesülnek, ha betartják a kazlak méreteit (25 méter hosszú, 4,5 méter széles) és kifogástalan a munkájuk. De mivel sürgős a kazalozás, ha csoport hét munkanap alatt kilencet rak, plusz 500 korona külön jutalmat kap. A szántást végző traktorosok egy korona jutalmat kapnak egy hektár felszántása után. Ezeket a minőségi jutalmakat mindennap kifizetik a dolgozóknak.

A szövetkezetben sokat fordítanak az agitációra és a propagációra. A naponként megjelenő röplapokból mindenki tudja, ki milyen eredménynyel végezte munkáját, kik az élenjárók. Ez nagyon ösztönzően hat a munkahelyeken.

A szövetkezet székházában az asztalon találtuk a járási „Aratási Közlöny“ legújabb számát. Az első oldalon a Vörös Csillag Efsz dolgozóinak felhívását olvashattuk:

„A CSKP novemberi plénumának határozata alapján a szövetkezetünk a gazdasági és szociális feltételekhez mérten a következő feladatok elérését tűzte ki célul:

A begyűjtőgépek és a magtárak

alapos előkészítésével, valamint a kezelőszemélyzetnek politikai- és szakmai felkészültségével, a szemveszteséget minimumra csökkenteni, amely által a szövetkezetünkben az 1875 hektáros területről az öszszes gabonatermés eléri a 99 370 mázsát;

— a cukorrépatermelés terén 226 hektáros összterületről a 94 830 mázsa termést betakarítani;

— az állattenyésztésben az egyes fajok szakszerű gondozása során, valamint a takarmánvalap gondos előkészítésével elérni, hogy az egy tehénre eső évi tejhozam 3348 liter legyen, a szarvasmarhatenyésztésben elérni a napi 0,95 kg-os súlygyarapodást, sertéstenyésztésben pedig a napi 0,51 kg-os súlygyarapodást.

Az ötéves terv utolsó éve összes feladatainak teljesítésével megfelelő feltételeket biztosítunk a hatodik ötéves terv sikeres kezdetének.

Ezúton hívjuk fel az összes mezőgazdasági dolgozót az aratási munkálatok gyors elvégzésére, ami egyúttal a mezőgazdászaink méltó hozzájárulása lesz a CSKP XV. kongresszusának előkészítéséhez.“

Búcsúzóul Kürtössy elvtárs a kővetkezőket mondotta:

— Ilyen lelkesedést az aratásnál eddig még nem észleltünk. Ezért a szövetkezet irányítói a legmesszebbmenően gondoskodnak a gépek irányítóiról. Külön köszönettel tartozunk a vendégeknek, akiknek oroszlánrészük van a gyors, szemveszteség mentes betakarításban.

TŰTH DEZSŐ

Benkovics József, az SZLKP KB dől gozója. Horváth István az efsz elnöke, és Kürtössy Sándor az összüzemi pártszervezet elnöke határnézőben.

Ebédre vár a vendégkombájnosok egyik csoportja. Foto: —tt—

4