Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-26 / 30. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1975. július 26. 4 A szocialista brigádmozgalom a szocialista munka- és életforma megalapozója Napjainkban, amikor pártunk az egész társadalom figyelmét az ötödik ötéves tervidőnek utolsó éve feladatainak teljesítésére összpontosítja, a szabad 30 év eredményeit értékeljük és készülődünk a 8. ötéves tervidőszak igényesebb feladatainak teljesítésére, még jobban előtérbe kerül, annak szükségessége, hogy minden dolgozó forradalmi lelkesedéssel igyekezzék támogatni az öntudatos munkafegyelmet és az új munkaszervezést. négyéves a part nőpolitikái határozata Derekasan helytálltak Beszélgetés Švecová Anna mérnöknővel, a Parasztszövetség košieei jb titkárával. A szövetség ko&icei járási bizottsága a Nőszövetség járási bizottságával közösen rendezett járási aktlvaértekezletére női szocialista brigádvezetőket, példás nődolgozókat hívott meg. Az aktívaértekezleten a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetéről, s a CSKP nőpolitikái határozatából származó feladatok teljesítése szerepelt. Ez alkalommal elbeszélgettem Švecová jb titkárral a nők helyzetének javulásáról, s további célkitűzéseikről, amelyeket szeretnének minél előbb Ä munka társadalmi jellege és a toagántulajdonon alapuló terménybirtoklás közötti ellentmondás kiküszöbölésével szocialista társadalmunk megteremtette a jő feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók legszélesebb rétegei olyan munkakörbe kapcsolódhassanak be, ahol érvényesíthetik tehetségüket. Ma, amikor a munkakezdeményezés és a szocialista munkaverseny különböző formáit új tartalommal és tökéletesebb módszerekkel gazdagítjuk, ne feledkezzünk meg arról, hogy hazánk újjáépítésében résztvett önkéntes „brigádosok“, az élmunkások, a cblmec—nitrai, libčicei—myjavai mozgalomban résztvett dolgozók tízezreinek lelkesedése és hőstettei mérföldkövezték útunkat akik a termelés mennyiségének és gazdaságosságának növelésével igyekeztek az egész társadalmat segíteni. Az új, szocialista jellegű falvaink megteremtése folyamatában szocialista mezőgazdaságunk lelkes építői — a bő terméshozamok mesterei, az újítók és ésszerűsítők — mellé felsorakoznak a Szocialista Munka Hősei Boroš Pavol, Borový Anton, az elhúnyt Holec Ondrej és a „százezres“ mozgalomban kitűnt Hacher mérnök és még sokan mások. A SZOCIALISTA TÁRSADALOMÉRT Annak ellenére, hogy a fejlődés közepette a szocialista munkaverseny formái és módszerei megváltoztak, kiterebélyesedtek, a lényege — az egész társadalom érdekében önként és öntudatosan dolgozni, növelni a munkatermelékenységet, csökkenteni az önköltséget, javítani a munkakörnyezetet és a dolgozók életkörülményeit, feltárni és helyesen kiaknázni a társadalmi értéket, új forrásait és a szocialista munkaviszonyt erre építjük ma is. Az egyes emberek közötti válaszfalak és a régi polgári erkölcs maradványai, az elavult munkamódszerek és szokások eltávolításában és az új szocialista munkaerkölcs, életszemlélet és a közös tulajdonhoz vajó helyes viszony elsajátításában az élen a szocialista brígádmozgalomba bekapcsolódott munkacsoportok haladnak. A szocialista brigádmozgalom, amelyet 1938/69 válságos évedben megbénítottak és sok szövetkezetben „elaludt“, most újból virágzásnak Indult. Az új fellendülés életrehívót a CSKP KB és SZLKP KB 1970. évi januári és februári ülései voltak. Pártunk ezen mozgalomnak, mint a „Mindenki szocialista módon“ mozgalom alapformájának nagy fontosságot tulajdonít, mert nem választja el, hanem inkább egybekovácsolja a munkát, a tanulást és a mindennapi életet, szervesen összekapcsolja a nagyobb munkatermelékenységért vívott harcot a termelés ésszerűsítésével és az ember átnevelésével. Továbbá azért, mert ez a dolgozónak a termelés Irányításába, a tervezésbe, a műszaki haladás elősegítésébe, a termelés gazdaságossátételébe, a pénzügyi- és munkafegyelem megszilárdításába, a közös tulajdon védelmébe való aktívabb bekapcsolását, és az emberekben a kommunista jellemvonások formálását eredményezi. E njozgalom Időszerűségét a mezőgazdaságban még aláhúzzák azok a tények, hogy itt az emberek a nyílt mezőn dolgoznak, élő anyaggal van dolguk, ismerni és kezelni kell különféle géptípusokat, ami szakképzett, kiváló munkaerkölcsű dolgozókat kíván, akik saját magukat tudják ellenőrizni, mert a munka mennyiségét és minőségét nem lehet naponként ellenőrizni, mint például az Iparban. A SZOCIALISTA BRIGÁDOK ÉRDEMEI Abban, hogy Szlovákia mezőgazdasága ilyen kiváló termelési eredményeket ért el, ezt a szocialista brigádmozgalomba kapcsolódott munkakollektívák is elősegítették. Jelenleg Szlovákia szövetkezeteiben már 1600 ilyen brigád működik 18 ezer taggal. Tavaly ezek a brigádok felajánlásaikat 190 százalékra teljesítették. Eddig csak 263 kollektíva kapta meg a bronz érmet. Ez világosan mutatja, hogy többnyire nemrég alakult munkacsoportokról van szó, amelyek még két évet sem dolgoznak együtt. Köztudott, hogy a szocialista brigádok nem válogatás útján, hanem nagy többségükben szakmák szerint alakulnak. Annak ellenére-, hogy több ilyan munkakollektíva csak most formálódik, még nem képez egyöntetű, politikailag fejlett egységet, egyes csoportokban több olyan vonást lehet már felfedezni, amelyek igazolják, hogy e csoportok jó úton haladnak. A trebaticel „Béke“ Efsz-ben 90 szövetkezeti tag hat munkaközösségben versenyez a szocialista brigád címért. Minden, munkacsoport ismert ezen mozgalom célját. Elég lelkesedés van bennünk, hogy tehetségüket, képességüket és tapasztalataikat a szövetkezet és a társadalom javára gyümölcsöztessék. Ezért közösen tanácskoznak, kicserélik tapasztalataikat és a kevésbé gyakorlott munkatársakat segítik. Azon munkatársaikat, akik a szövetkezetben és a faluban politikai és közéleti tisztségeket töltenek be, munkájukban segítik. Igyekeznek, hogy mindnyájan szocialista módra dolgozzanak és példásan éljenek. A „Szocialista módon dolgozni és élni“ jelszót legjobban a Slánka Rastislav' vezette gépjavító csoport tette magáévá, amely a napokban igyekszik elnyerni a cím bronz fokozatát. A munkacsoport tagjai tudják, hogy elsősorban a munkahelyen kell valóra váltani ezt az irányelvet. Ezért igyekeztek, hogy minden gépet — 54 traktort, 8 arató-cséplőgépet, 6 tehergépkocsit, a pótkocsik, rakodók, kaszálógépek sokaságát — időben és jól javítsák meg. A fellépő nehézségeket. például az alkatrészhiányt, saját erejükből a régi alkatrészek felújításával oldották meg. Ezzel tavaly 35 ezer korona értéket takarítottak meg. ÚJ FORMÁK és MÓDSZEREK A munkacsoport nem elégszik meg az elért eredményekkel, hanem rendszeresen új munkaformákat és módszereket keres. Azzal, hogy áttért a munkaidő utáni gépjavításra, több ideje van a hiányzó alkatrészek beszerzésére, illetve felújítására. Ennek köszönhető, hogy az utolsó kijavított SZK—4-es arató-cséplőgép már májusban elhagyta a műhelyt. A szocialista munkaviszonyukról és hősiességükről a brigád tagjai a múlt évi nehéz nyári és őszi munkák során tanúbizonyságot tettek. Annak ellenére, hogy a gépek elhasználtsági arányszáma tavaly magasabb volt, mint az előző években, felajánlották, hogy öten „nyújtott“ és éjszakai műszakban dolgoznak, (sokszor megtörtént, hogy csak két órát aludtak), hogy hét társuk a gabona szállításánál és szárításánál, illetve a cukorrépa elszállításánál segíthessen. Szocialista öntudatuk növelését az is bizonyítja, hogy például amikor Štefonka František,— aki minden erejével azon volt, hogy megnyerje a kombájnosok versenyét, — a második díj átvételekor kijelentette, hogy nem a pénzért versenyzett, hanem azért, hogy másokat, de elsősorban saját magát is meggyőzze arról, hogy mit tud. Az előforduló hibák eltávolítása érdekében a munkacsoport nyíltan fellép. Ha az elromlott traktor javításakor észreveszik, hogy a hibát a traktoros hanyagsága okozta, akkor a „rontópál“ nevét nyilvánosságra hozzák. Véleményük szerint ennek nagyobb nevelőhatása van, mint az esetleges kártérítésnek. A gépek bevetése előtti találomra végrehajtott szüröpróbák útján ellenőrzik, hogy a traktorosok rendesen karbantartott gépekkel indulnak-e munkába. A munkaközösség igyekszik megvalósítani a jelszó másik részét is, éspedig azt, hogy „szocialista módon élkil“. Ez nemcsak a brigád tagjainak nézetében és magatartásában nyilvánití meg, de Igyekezetükben: többet és olcsóbban termelni, védeni a közös tulajdont, valamint megteremteni a brfgád tagjai ós az egósz tagsóg közötti jó viszonyt. PÉLDÁS KÖZÖSSÉGI SZELLEM A' brigád, a kommunista párt tagjának, Slánka elvtárenak vezetése alatt igyekszik politikailag magasszín.vonalú egységgé válni. Tagjai részitvesznek a szövetkezeti munkaiskola keretében szervezett felnőttoktatásban, bekapcsolódnak a társadalmi, közösségi munkába. Főleg a környezetszépítés terén szorgoskodnak. Mindnyájan tagjai a Csehszlovák -—Szovjet Baráti Szövetségnek, hárman a hnb tagjai, négyen önkéntes véradók, egy a SZLKP alapszervezetének vezetőségi tagja és egy pedig a szövetkezet vezetője. Szabad idejüket jól értékesítik, közösen, családostul kulturális és sportrendezvényeket látogatnak. Tanulmányutakra és társas kirándulásokra járnak. Példás munkájukkal, az emberek iránti jó viszonyukkal, a szövetkezet megbecsült dolgozóivá és a község köztiszteletű lakosaivá váltak. A lelkesedés a jö versenyhangulat átragadt a többi brigád tagjaira is. Ezekbe tömörültek a szövetkezet növénytermesztői, állatgondozói és a csoportvezetők. Például a növénytermesztésben alakult asszonybrigád tagjait már reggel négykor a mezön találjuk, készségesen segítenek egymásnak a cukorrépa ápolásában, hogy a faluban az elsők között végezzék e munkát. Tavaly a trebaticel szövetkezet a hektáronkénti 895 métermázsás cukorrépa-terméshozamával srlovákial viszonylatban a második helyen végzett. Az idén e kollektíva az elsőségért harcol. Ahhoz, hogy a trebaticel szövetkezetben a brigádmozgalom ily nagy teret nyert, nem kis mértékben hozzájárult a szövetkezet vezetősége és pártszervezete. Jankech elvtárs, a szövetkezet elnöke és Petrái elvtárs, pártelnök, nemcsak egyszerűen érdeklődnek az Iránt, mit csinálnak a brigádok, hanem tevékenyen fáradoznak a dolgozók jó munkafeltételeinek megteremtésén. Segítették a brigádok megalakítását, a munkafelajánlások kidolgozását, főleg a brigádvezetőkkel állandó kapcsolatot tartanak fenn, ismertetik velük a szövetkezet tervfeladatait, rámutatnak a fájó pontokra és ezzel megmutatják, mire kell a brigádoknak összpontosítani figyelmüket. Személyesen résztvesznek a brigádok felajánlásai értékelésében, munkálkodnak a jó társadalmi és a kulturális élet kibontakozásán és törődnek azzal, hogy a brigádtagok szocialista módon végzett munkájukért megkapják az őket megillető jutalmazást. A brigádtagok büszkék szövetkezetükre, de a szövetkezet is büszke arra, hogy ilyen kiváló munkacsoportjai vannak. A nemrég tartott közös megbeszélésen mind a szövetkezet vezetősége, mind a brigádtagok azt hangsúlyozták, hogy nem szeretnének a mostani szinten „ragadni“. A jelenleg már működő brigádokon kívül, még többet szeretnének bekapcsolni a szocialista brigádmozgalomba, hogy a XV. pártkongresszus tiszteletére ae. egész szövetkezet benevezhessen a „szocialista üzem“ címért folytatott versenybe. A trebaticel szövetkezet dolgozói tudatában vannak, hogy csakis becsületes és lelkiismeretes munkájukkal érték el azt a színvonalat, amelyen most gazdaságuk van. Csakis az ilyen dologvégzés a XV. pártkongresszus által jóváhagyott hatodik ötéves tervidőszak feladatai teljesítésének a záloga. megvalósítani. 9 Négy év telt el a nőpolitikái határozat megjelenése óta. Milyen változásokat eredményezett ez a mezőgazdaságban dolgozó nők életében? — A CSKP XIV. kongresszusának nőpolitikái célkitűzéseiről, mint társadalompolitikáról kell beszélni. Járásunkban a mezőgazdasági dolgozóknak mintegy hatvan százaléka — összesen több mint ötezer személy — nő. -Tehát, számottevőn befolyásolják a termelés alakulását, főleg akkor, ha egyben gondoskodnak is az illetékes vezetők munka- és életkörülményeik rendszeres, tervszerű javításáról. Mindenképpen helytelen az a felfogás, hogy a nők munkája nem gazdaságos, mivel bevonásukkal több bölcsőde, óvoda, vagy egyéb gyermekintézmény létesítése szükséges. Annál inkább segíteni kellene őket munkahelyeiken, könnyíteni bevásárlási gondjaikon, szakmai-politikai ismereteik gazdagításában, a különféle szolgáltatások nyújtásában. ф Mit tett és mit szándékozik tenni a szövetség járási bizottsága a nők érdekében? — Jelentős feladatnak tartjuk a szövetkezetekben dolgozó nők hétköznapi gondjainak megismerését. Meglátogatjuk őket munkahelyeiken, s elbeszélgetünk velük. Ezekből a beszélgetésekből sokminden kiderül. Mert, nem minden a munka megfelelő jutalmazása. A jó munkahelyi légkör, az emberséges bánásmód, a megértés családi gondjaikat illetően, épp oly fontos. No meg a fáradozásuk nyilvános, erkölcsi elismerése sem mellőzhető. Elősegítjük kezdeményezésük érvényre juttatását. Például járásunkban 1972-ben mindössze öt munkaközösség tartozott a szocialista brigádmozgalomhoz — női kollektíva nélkül. S mi a helyzet ma? A járás efsz-inek 1262 szocialista brigádtagja közül csaknem a fele [637) nő. Vagyis a 129 kollektívából 49 női. Mostanáig húsz kollektíva büszkélkedik a szocialista brigád cím bronzfokozatával, s ebből 16 női brigád, 130 taggal. • Mi vált valóra az egyenlő munkáért, egyenlő bért elvből ax utóbbi időben? — A mezőgazdasági nők teljesítményük szerint kapják a fizetésüket. A múltban sajnos, járásunkban is előfordultak súrlódások. S ami a tisztségviselést illeti, mindmáig van bökkenő. Nemrégiben történt: egy mezőgazdasági nagyüzemünkben nőt akartak részleg vezetéssel megbízni — a férfiakénál kevesebb fizetéssel... Mondanunk sem kell, ez a nézet elítélendő; nem fér össze a szocialista bérezés irányelveivel. Ne csodálkozzunk ezekután, ha kevés a női vezető. Egyesek nagyon szívesen hivatkoznak arra — nem a gyöngébb nemhez tartozók köréből! —, hogy nem vállalják a különféle tisztségeket a nők. Való igaz ez? Nem mondhatnánk! Kevés nőt kérdeznek meg: „Vállalnád ezt és ezt a tisztséget...?“ 9 Szorosan kapcsolódik ehhez nők műveltségi szintje. — Ez az, ami gondszaporító. A dolgozó nők többségének nincs szakképesítése. Márpedig a bonyolultabb munkaműveletek szakirányítása enélkül szinte elképzelhetetlen. S a családban? Ott is hamar megkapja az ember a saját gyerekétől: „Anyu, Te semmit nem tudsz?“ Sajnos, járásunkban a szövetkezeti munkaiskolát csak mintegy ezer nő látogatta rendszeresen. Már most komoly intézkedéseket teszünk annak érdekében, hogy a következő tanévben a dolgozó nőknek legalább a fele bekapcsolódhasson a tanulásba, gyarapíthassa szakmai-politikai ismereteit. 9 Jé életkörülmények teremtése érdekében mit tesznek? — Járásunkban nincs különösebb lakásprobléma. A gyermekintézmények létesítése is aránylag jó ütemben halad. Viszont a szolgáltatások hálózatát bővíteni, s tökéletesíteni kellene. S szemléletváltoztatás is szükséges a szolgáltatók részéről; mert, a szolgáltatás van a lakosságért s nem fordítva. Ide tartozik még a családi munkamegosztás is: ezt nem lehet különféle határozatokkal szabályozni. Nekünk nőknek kell úgy irányítani a munkamegosztást, hogy saját terheinken könnyítsünk. Ezzel kapcsolatban a járás területén 104 előadást tartottunk, a párt nőpolitika! határozatának szellemében. 9 Mi a helyzet a verseny- és vállalási mozgalmakat illetően? — Először is, a CSKP XIV. kongresszusának határozata alapján sikerült a nőket bekapcsolni a különféle versenymozgalmakba. Ilymódon mintegy 20 millió korona értékű közjavat hoztak létre, vállalt kötelezettségeik teljesítése keretében. Dicséretes munkát végeztek a munkaverseny szakaszán a čaňai ícsánvi), budimíri fbudamérij, a myšľai és a Nová Bodva-i (újbodvai) szövetkezet nődolgozöi, akik vállalt kötelezettségeiket száz százalékon felül teljesítették. S derekasan helytállnak a nők a termelésben is, mint például a Valalíky-1 Állami Gazdaság Dulová Anna vezette fejőkollektívája, amely 3344 literes fejési átlagot ért el tehenenként az elmúlt évben. Ugyanebben a gazdaságban Kajla Jolán csoportja mutat követendő példát a szarvasmarhahizlalásban, s Kasvinská Valéria csoportja a sertéshústermelésben tűnt ki. Ugyancsak szép termelési eredményeket értek el a seňai (szinai), olšavai, buzicai és a hraničnái szövetkezet nődolgozöi. Befejezésül: hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a járás mezőgazdasági dolgozói 9,8 millió korona értékű kötelezettséget vállaltak, ennek 70 százalékát (6,8 millió korona értékben) nők. Az interjú bekezdésében jelzett járási aktívaülés értékeléséből többek között az Is kitűnt, hogy mezőgazdasági dolgozóink vállalásaikat becsületesen teljesítik. t . . A beszélgetést irányította és kérdezett: Illés Bertalan Masérok Rudolf mérnök, a Parasztszövetség KB osztályvezetője Nem elegendő a fogyatékosságokat feltárni A közelmúltban a levicei (lévai) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság a járás 44 mezőgazdasági üzemében kompplex-ellenőrzést hajtott végre, melynek keretében értékelték a munkabiztonsági problémákat. Daniel Bešinától, a JMI önálló előadójától megtudtuk, hogy az ellenőrzések megszervezése előtt politikai-szervezési tervet dolgoztak ki, s ennek tartalmával megismertették a mezőgazdasági üzemek vezetőit. Az ellenőrzés során megállapították, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok fiatalokat és nőket nem alkalmaznak olyan munkakörökben, ahol fokozott balesetveszély áll fenn. Szintén pozitívumként könyvelték el, hogy a nőket nem alkalmazzák éjszakai műszakokban. A munkabalesetek csökkenő Irányzatot mutatnak. Ezek leggyakoribb okozói a gépek és az állatok. Számos esetben a balesetek a szenvedő fél figyelmetlenségéből erednek. Míg tavaly az első negyedévben 203 munkabalesetet tartottak nyilván, idén csak 10-et. A balesetekből eredő munkaképtelenség is csökkent, a tavaly 25,3 nap helyett az idén 21,7 nap munkakiesést mutatnak ki egy dolgozóra. Munkából eredő betegség sem tavaly, sem pedig az idén nem fordult elő. Á tavalyi év folyamán á mezőgazdasági üzemek veze tői számára tanfolyamokat rendeztek, s az átvett anyag ból aztán valamennyien vizsgáztak. Úgy gondoljuk, ezze is hozzájárultak a balesetek számának csökkentéséhez Sajnos, az 1974-ben végzett ellenőrzések által feltár rendellenességeket lassú tempóban küszöbölik ki. A hí ba ott van, hogy bár a mezőgazdasági üzemek rendel keznek képesített javítókkal, nem nyílik lehetőség t szükséges pótalkatrészek és egyéb anyagok beszerzé sére, s a javítási munkákat ezáltal képtelenek elvégez ni. Azok az üzemek pedig, amelyeknek a javítások el végzése lenne a fő feladatuk, nem rendelkeznek meg felelő javító-szakemberekkel. Például a villamosvezetőit számos esetben Igen megrongálódott és kritikus álla pótban van. A balesetvédelmi eszközökkel a szövetkezetek és álla ml gazdaságok dolgozói kellőképpen ellátottak. Szinte valamennyi gazdasági udvaron munkakörnyezet-szépitc akciók folynak. Mindez nagyban elősegíti a balesetmentes termelőmunkát. Abel Gábot ö
