Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-26 / 30. szám
I / 1S75. JÚLIUS 28ч XXVI. évfolyam, 30. szám. Ага: 1.— Kčs Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja A lehetőségek tudatában Minden ember nagy megelégedettséggel látja, amikor — határról határra — kombájnok százai vágják az életet adó gabonát, öntik a magot a teherautók rakterére. a traktorok pótkocsijába. Hogy ezek a szállítóeszközök hová viszik a terményt, mi lesz a learatott gabona sorsa, nem tartozik az egyszerű munkafolyamatok közé, melyek szervezésével, lebonyolításával sok ember foglalkozik. A luőeneci (losonci) járás egyes mezőgazdasági üzemeiben nagy időkü lönbségekkel kezdték meg az aratást. így — a jmi közvetítésével — a me zűgazdasági munkálatokat irányító bizottságok határozata szerint elrendel ték. hogy az egyes gazdaságok kombájnjai kölcsönösen segítsék egymást. Szép példa volt erre a šuricei, (sőregi) szövetkezet, ahol volt olyan nap, ámikor 30 kombájn aratta a gabonát. Ez és hasonló példák — érthető okok következtében — ebben a járásban is kiváltották azt, hogy a felgyülemlett termény nagy részének szállítása, tárolása nem oldható meg azonnal, központilag, így a helyi lehetőségeket is szükséges kihasználni, igénybe venni. A A múltban igen negatív kihatású volt az a felfogás, miszerint az egyes gazdaságok, vezetőik — a gabonttermesztés területén — csakis a „rekord lobogtatást“ helyezték előtérbe, nem figyelve a mag nedvességtartalmára, a helyi raktározás minőségére. Nem készült erről statisztikai kimutatás, de feltételezhető, hogy tonnák százai vesztek kárba a gondatlan szárítás, magkezelés következtében. A fentiekben említettek ma már a losonci járásra sem jellemzőek. Az aratási bizottság, az egyes gazdaságok vezetői, a — szárítási, tárolási — lehetőségek javarészét feltárták. A helyi és a központosított szárítóberendezések 20 őrás, kétmüszakos üzemeltetése a múlt éveknél tetemesebb gabonamennyiség nedvességmentesítését tette lehetővé. A felszabadított fedett gépparkokat számos helyen látták el nagy teljesítményű ventillátorokkal, ahol az alagntas szárítást alkalmazzák. A járásban szép példaként említhető az egyes mezőgazdasági üzemek és az útkarbantartó vállalat együttműködése. A kikölcsönzött modern hógyaluk. frézer-ekék jó szolgálatot tesznek a magforgatásnál ott, ahol nagyobb mennyiségű gabona van ideiglenesen a szabadban tárolva. Teljes energiabevetéssel üzemel a luCenecí Felvásárló Üzem. Az ismétlő dő esőzések azonban — közvetve — ennek a vállalatnak is hátráltatják munkáját. Az egyes gazdaságok 20—24 százalékos nedvességtartalom mel lett szállítják a sok esetben nedves gyommaggal kevert gabonát. A jófor mán megállás nélkül működtetett Colman és Bábolna típusú szárítók — ennek következtében — némi időveszteséggel dolgoznak. A felvásárlóüzem és a jmi közös kimutatása értelmében az idén a járásban előreláthatólag 5500 vagon gabonát adnak le a felvásárló vállalatnak, melyből szeptember 30 ig 3870 vagonn?! vesznek át (Folytatás a 2. oldalon.l Nagy találkozó a világűrben A közelmúlt napokban a tudomány és technika, de egyben a nemzetközi politikai élet legkiemelkedőbb eseménye a Szojuz és az Apollo kozmikus űrhajók randevúja volt. Az első sike rés kísérlet, amikor két űrhajó a föl di irányító központok segítségével megvalósította a szovjet és az amerikai űrhajók összekapcsolását. A közös űrrepülés hosszabb távlatok célja a világüri kölcsönös segélynyújtás. az űrrepülés gyakorlati ki próbálása. A mentési művelet alapfeltétele. hogy a különböző típusú űrha jók összekapcsolhatók legyenek, a két űrjármű belső tere csatlakoztatható legyen egymáshoz, s hogy végül az összekapcsolási manővert a két űr hajó bármelyikéből lehessen kezde ményezni és irányítani. Ezért a több évig tartó előkészítő munkák során kialakították az új. egységes nemzetközi kapcsoló szerkezetet, amellyel a jövőben minden járművet felszerelnek majd. Nem csupán ennyi a közös kísérlet célja, tartalma, de ez az egyik legfontosabb a jövőre nézve. Nyilvánvalóan nagy a szovjet—amerikai űrprogram politikai jelentősége, mert nagyszerű példája a különböző társadalmi rendszerű államok közös együttműködése Az emberiség számára egyetlen járható út van: békében élni, minden erővel törekedni arra hogy a békét senki ne veszélyeztethesse. A Szovjetunió Kommunista Pártiának politikája, a Szovjetunió egész nemzetközi tevékenysége nem csupán a Szovjetunió és a szocialista országok, hanem az egész világ számára igyekszik az élet állandó tényezőjévé tenni a békét. Arra törekszik, hogy a kölcsönös előnyökkel járó nemzetközi kapcsolatokat minél gazdagabb tartalommal töltse meg. Erre volt példa a Szojuz és az Apollo startja, amely aránylag gyorsan követte a csúcsszintű szovjet— amerikai találkozókat, a két állam között megkötött egyezményeket. 1975. július 15-én, a nagy jelentőségű napon közép-európai időszámítás szerint 13.20 perckor a Szojuz űrhajó indult a „találkozóra“ a szovjet Gyorsan megtelnek az állami raktárak, a jöv'ó év kenyerének tárolói. (Foto: —tt—) Megérdemlik az elismerést Kazahsztánból, a bajkonuri űrközpontból Alexej A. Leonov ezredes ürparancsnokkal és Valerij Ny. Kubászov mérnökkel, a „fedélzetén“. Hét és fél órával később bocsátották fel az amerikai Cape Canaveral kilövő bázisról az Apollót, fedélzetén három űrhajóssal. A legénysége: Thomas T. Stafford dandártábornok, űrhajóparancsnok, Vance D. Brand repülőmérnök, a parancsnoki fülke pilótája és Donald К. Slayton őrnagy volt. Mindkét űrhajó többszöri pályamódosítása, készülékének ellenőrzése után, július 17-én került sor a sikeres összekapcsolásra. Az összekapcsolt űrhajókon az űrhajósok kölcsönösen látogatták egymást és vettek részt a kutatási programban. Közben sajtókonferenciát is tartottak és az űrből adtak választ a Földön levő tömegtájékoztató eszközök képviselőinek. A Szojuz és az Apollo sikeresen összekapcsolódva két teljes napon át együtt keringett a Föld körül. Ezalatt az idő alatt az űrhajósok többször mentek át egyik űrhajóról a másikra. Erre azért volt szükség, mert a közös kísérlet legfőbb célja az összekapcsolódás és az átszállást biztosító berendezések gyakorlati kipróbálása volt. A biztonságos átszállás technikájának tökéletesítése teremti meg ugyanis a lehetőséget arra, hogy a szovjet és amerikai űrhajósok — szükség esetén — egymás segítségére siessenek az űrben. Az átszállás gyakorlásán kívül számos önálló és közös tudományos kísérletet is lebonyolítottak. Közös kísérlet során vizsgálták meg például a fémek hegesztésének és a megolvasztott fém kristályosodásának lehetőségeit, a súlytalanság állapotát. Egy másik kísérlet célja annak tisztázása volt, hogyan megy végbe az űrhajózás során az emberek közötti természetes baktérium csere. Kiderült ugyanis, hogy a kórokozó mikroorganizmusok az űrhajó mikrovilágában az űrutazás során különböző változásokon mennek át, mint ahogy megváltozik az emberi ellenálló képesség is mikrobákkal szemben. Az űrbéli átszállás lehetőséget nyújtott (Folytatás a 2, oldalon.) A mostovaí fhidaskürti) székhslylyel működő Vörös Csillag szövetkezet határa a gépek sokaságának zajától hangos. Nem csoda, hiszen 22 kombájn vágja a búzát, 15 prés kötözi a szalmát, traktoros pótkocsik tucatja szállítja raktárba a termést és 32 ekefe] hántja a tarlót. A pótkocsikon hordják a szalmát és a kazlak egész sora magasodik a táblák szé lén. Kürtössy Sándor elvtárs, az összűzemi pártszervezet elnöke kalauzolt végig a négy község határában. Éppen az ellátást ellenőrizte, mert a többi között az ő gondja, hogy a gépek irányítói étellel, hideg frissítő italokkal jól legyenek ellátva. Délidő van, de a gépek nem állnak meg. Váltásban irányítják a kombájnokat és a koszt elfogyasztása is hasonlóan történik. ' A gépek „mesterei“ fa alá húzódva kanalazzák az ízletes levest, és a jó adag húst rizzsel. Aztán a hűtőkocsiból előkerül a kofola és egy almával teli láda. Ebéd közben csehül folyt a beszélgetés, valamennyien vendégkombájnösok voltak. Tizenkét kombájn érkezett segítségül znojmoi, három pedig a pferovi és galántai gép- és traktorállomásról. Harmincnyolcán jöttek a gépek kezelői. Közülük néhányan főiskolások, a nyári vakáció alatt brigádoznak. Az ehédelők közül Krinco Miroslav, egy magas szőke fiatalember ebben az esztendőben végezte el a mezőgazdasági gépészeti technikumot és szeptembertől a brnoi főiskola hallgatója lesz. — Hogy érzi magát Mátyusföldön? — Attól eltekintve, hogy nagy a meleg, egész jól. Nagyon kedvesek az itteni emberek. Juraj Ján ötödik éve arat a Vörös Csillag-ban. A napbarnított, zömök férfi már több mint húsz éve traktoros, s nyáron a kombájn irányítója. Eddig a nálunk alkalmazott minden arató-cséplőgépnek ült már a nyergében. Néhány év óta, főleg az E— 512-es irányítója. — Milyen az idei aratás? — kérdem a veterán kombájnostól. — Elég nehéz, sok a ledőlt gabona— válaszolja. — De azért ha minden jól megy, reggel 7-től este 9-ig kilenc-tíz hektár lemegy. — Az ellátással elégedett? — De még mennyire. Attól félek, hogy néhány kilót felszedek és majd nem tetszek az asszonynak. A szálláshelyünk is nagyon kényelmes. Zuhanyozók állnak a rendelkezésünkre és még az ágyneműt is váltják háromnaponként. Nem hiányzik a televízió sem, csak időnk nem igen van nézni. Pedig a Szojuz és az Apollo közös űrrepülése nagyon érdekelne. Bíró József, a szövetkezet legjobb kombájnosai közé tartozik. Már tíz esztendeje ül aratás idején a vaskolosszus nyergében. A nehéz körülmények ellenére is hat-hét hektárt learat naponta az SZK—4-esével. — Nem rongálódnak nagyon a gépek? — kérdem a szőke fiatalembertől. — Minden kombájnon az egyikünk a javítóműhely dolgozója. Emellett van két szakember, akik a szerelőkocsival a határban mozognak, és a kisebb meghibásodást azonnal kijavítják. így aztán megakadályozzuk a nagyobb bajt. Horváth Istvánt, a szövetkézét szimpatikus elnökét, napközben nemigen lehet megtalálni a szövetkezet székházában. Reggel öt és hat óra között értekezik az aratást irányító bizottsággal. Aztán van a munkaelosztás és a szakemberek elindulnak a szélrózsa minden irányába. Az elnök most eljött jó étvágyat kívánni a kombájnosoknak és így véletlenül találkoztunk. — Sok még az aratni való? — érdeklődtem. — Ha két-három napig nem erednek meg az ég csatornái, akkor végzünk az 1875 hektár gabona learatásával. Vagyis összesen nyolc munkanap alatt. — Milyenek a hektárhozamok? — Majd ha végzünk a betakarítással, akkor pontosan megmondjuk. Azt tudjuk, hogy a repcéből 22,5 mázsás átlaghozamot értünk el, 50 hektáros területről. A 415 hektár árpát már learattuk és gondolom, valamivel 50 mázsán felül lesz a hozam. De a leglényegesebb, hogy az utolsó - szemig sörárpának vették meg az idei termést. Tavaly a sörárpa minőségével legjobbként végeztünk Szlovákiában és ezzel elnyertük az „Aranyhordót“. Remélem, az idén is sikerül a legjobbak közé kerülni. — Milyen árpafajtákat termesztenek? — Főleg,Elginát, Ametyst és Trlumfot. Az idén az Elgina sikerült a legjobban. — Gyorsütemű az aratás? Hogyan oldják meg a raktározást? — Mint általában mindenütt, nálunk sem a legideálisabb a helyzet. De azért megoldjuk. Ezekben a napokban már nincs gondunk szárítással sem, mert a nedvességtartalom nem haladja meg a 15 százalékot, így aztán gyorsan szárítjuk a gabonát az állami- és saját raktárunkba, de emellett kénytelenek vagyunk ideiglenesen bizonyos mennyiséget szabad ég alatt tárolni. Természetesen alkalmazzuk a hideglevegős befűjást, és az esős időre számítva a fóliatakarókat is előkészítettük. — Hogy haladnak a szalmabetakarítással? — 200—220 hektárt aratunk le naponta. A szalma préselést pedig csak 50 hektáron- sikerül elvégezni. A bálák szállítása és a kazlazás még lassabban megy. — De majd meggyorsítjuk — szólt köfbe Kürtössy elvtárs. — Vasárnap a sportegyesület tagjai közül 120-an segítik majd a szalma betakarítását. Nagyon jól tudjuk ugyanis, hogy ad(Folytatás a 3. oldalon.) Lapunk tartalmából MÉHÉSZET 0 VADÁSZAT HALÁSZAT További cikkek Teljes ütemben aratunk Derekasan helytálltak Életünk keserítő! Ami új ezen a nyáron A fafaragás, mint kedves és hasznos időtöltés Kezünkben a megoldás kulcsa Több mint kétéves késedelemmel épülő tejüzem Nagy tartalék a szakmai igényesség Hasonló feltételek közt eltérő eredmények • Ismerkedés Baranya mezőgazdaságával Növelik a cukorréoahozamot Küzdelem a tőgygyulladás ellen I 1
