Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-12-20 / 51. szám
VITAMIN KÉSZÍTMÉNYEK ADAGOLÁSA nyérceknek és rókáknak E mnivalóK + MENNYI TOJÁST TE GYÜNK A PULYKA ALA? Ha sikeres keltetést akarunk, legfeljebb 20 darab tyúktojást, 15 kacsa vagy 8 lúdtujást tegyünk a pulyka alá. A kis testű diszlyúkok tojásaiból legtöbb harmincat képes egyszerre károsítás nélkül kikelteni a kollós. Ha az ésszerűnél több tojást teszünk a pulyka alá, arány lag nagy lesz a bofulladási százalék, esetleg — ki sokat markol, keveset fogl — az egész keltetést veszélybe sodorhatjuk. + KUTYÁK ÉS A FEHÉR BORS. A megfigyelések szerint a kutyák nem képesek elviselni a finom apróra őrölt fehér bors csípő hatását, s ahol észlelték, oda aligha térnek vissza mégegyszer. Ha tehát kutyánk nem elégszik meg a számára kijelölt sarokkal és ktl lönös előszeretettel keresi fel a kényelmes fotelokat vagy heverőket, szórjunk rájuk egy-egy csipetnyi fehér borsot. Ebünk bizonyára tartózkodni fog a további kísérletezéstől, s megelégszik a számára kijelölt sarokkal. + TOJÁS — SÖRTÉSZTARAN. Készül 5 tojásból, 3—5 cseresznyepaprikából, 10 dkg szalonnából. A siirtésztához Vi liter 12 ° os sör, 50 gramm simaliszt, só és a sütéshez olaj kell. A keményre főtt tojást hosszában ketté szeljük, sárgáját a paprikával, sonka val és szalonnával együtt apróra vágjuk, majd kissé megsózzuk. A nyert tölte lékkel kibéleljük a tojása kát, megmártjuk őket a sör tésztában és kisütjük. Spe nóttal tálaljuk. A házilag vagy nagyüzemi telepeken tenyésztett prémes állatok — főleg a nyércek — a magas hasznosság eléréséhez kellő mennyiségű tápanyagot és vitamint tartalmazó, helyesen kiegyensúlyozott takarmányadagot igényelnek. A nyércek és rókák napi adagjának alapanyagául szolgáló takarmá nyuk különböző mennyiségű vitamint tartalmazhatnak, amely nek pontos szintjét még a spe ciális táblázatok adatai szerint sem lehet helytállóan meghatározni. Ugyanolyan összetételű takarmányban esetenként néhány száz százaléknyi eltérés ' is lehet az egyes vitaminok I tartalmát illetően. Éppen ezért a gyakorlatban már meghonosodott a vitaminok különféle készítmények (Combinál, Karavit stb.) útján történő pótlása. Ilyenkor általában nem veszik számításba, mennyi vitamint tartalmaz a napi adag. hanem úgy adagol ják a készítményeket, hogy fe dezzék az állat teljes szükség letét. A vitaminokban köztudo Imásúan gazdag takarmányok (takarmányéleszlő, gabonacsíra stb.) esetében természete-Isen a feltételezett vitamin-szintet már figyelembe veszik. A múltban az állatok vitamin-szükségletét kizárólag tér ♦ mészetes forrásokból, különféle I takarmányokkal pótolták, sőt még manapság is akadnak te nyésztők, akik nem használják a már jól bevált készítményeket. Számuk azonban természe tesen egyre csökken, mert mind nehezebb beszerezni a vitamin dús speciális takarmányokat. A nyérc- és róka tenyésztéssel foglalkozók többsége a vitamin készítményekre van utalva, ami nem káros, inkább hasznos az állatokra nézve. Többféle készítmény is beszerezhető, s ez néha tanácstalanná teszi Ia tenyésztőket. Ha nem ismerjük az állatok I vitamiu szükségletét, sok prob lámánk adódhat a készítmények túladagolásából vagy a mutatkozó vitamin-hiányból. Az igazság kedvéért el kell mondani, mindkét eset elég gyako ri, főleg a kistenyészetekben. Egyes tenyésztők úgy vélekednek, hogy a vitamin adagok növelése javítja az állomány hasznosságát. Ez az érvelés lényegében helyes, de csak egy bizonyos halárig érvényes a túladagolással néha bizony többet áriunk, mint használunk. A túladagolás veszélyét csak növeli az a tény, hogy még napjainkban sera kapható olyan teljes értékű vitamin készít mény, amely a nyércek és rókák számára is biztosítaná a vitaminok helyes adagolását, fgy a kisállattenyésztő vagy a nagyüzemi állattelep vezetője kénytelen több készítményt kombinálni, s ez a munka bi-IÁtlATIGHZfÉgCgV auácsa dó zony aránylag igényes. Igaz. napjainkban már kísérleteznek egy, á húsevő prémes állatok számára gyártott vitamin- és ásványianyag készítménnyel. Az eredmények egyelőre biztatóak, feltételezhető, hogy rövidesen hozzálátnak a gyártáshoz is. HOGYAN ADAGOLJUK? A kérdés gyakran elhangzik kisállattenyésztő körökben. A vitaminos készítmények folyé kony, por, szemcsázett vagy tahlettás formában kerülnek forgalomba. A folyadékokat megszámolt cseppek alapján, vagy kávés és evőkanál hasz nálatával lehet pontosan kimérni: 20 csepp például l mii liliter orvosságnak felel meg, 1 kávéskanálba 5 milliliter, 1 evőkanálba pedig 15 milliliter készítmény fér. Az olajos oldatokból fpl. csiraolaj) 42 — 52 csepp felel meg 1 gramm nak. A por alakú készflniények lehetnek könnyűek vagy neho zek, de mindkét esetben a gramm a mértékegység. A könnyű porokból egy evőkanálnyi 5 gramm, egy púpozntt evőkanálnyi 10 gramm, egy kávéskanálnyi 1,5 gramm, egy púpozott kávéskanálnyi pedig 3 gramm vitamin készítménynek felel meg. A nehéz porokból a késhegynyi 0,5—1 gramm, a kávéskanálnyi 1,5—3 gramm, a púpozott kávéskanálnyi pedig 3—S gramm készítménynek felel meg. A készítmények adagolásánál nélkülözhetetlen „házi“ mértékegységet tehát ismerjük, most már csak azt kell megtanulnunk, mennyi vitaminra van szükségük naponta és darabon ként az állatoknak. A nyércek naponta és egyedenként 500—250B egységnyi A vitamint, 100—250 egységnyi D vitamint, 5—15 mg E vitamint, 0,26—0,50 mg Bi vitamint, 0,30—-0,45 mg B?-vitamint, 0,12—0,20 mg Be vitamint, 1,50—4,00 mg niacint, 0,003— 0,008 mg B12 vitamint, 0.050 mg levélsavat, 4,00 mg pantotensavas (vemhesség idején), 0,004 mg biptint, 50 ing cholint és 0,50 mg К vitamint igényelnek. A tenyésztett rókák — ugyancsak naponta és egyedenként — 1500—4000 egységnyi A vitamint, 5Ш) egységnyi D vitamint, 20 mg E vitamint, 0,90 mg Bi vitamint, 1,00—2,00 mg B2 vita mint, 3,00 mg niacint, 0,01 mg B12 vitamint, 3,8 mg pautoten savat (vemhesség idején), 100 mg cholint, 30 mg C vitamint (ugyancsak a vemhesség ide jén) és 1,0—2,0 ing К vitamint igényelnek. Legközelebb az egyes vitamin készítmények adagolásának módjáról és kombinálhatóságáról szólunk. (Folytatjuk) A kiéli egyetem kutatói a rendelkezésükre álló legkorszerűbb vizsgálati módszerekkel arra a megállapításra futottak, hogy a ma élű kutyafajnak a farkas (Canis lupus) az őse. A koponya, a fogak, a csontváz, az agy, az érzékszervek, a szív, a vér, szervek és 4 szövetek, a fehérjék és a kromoszómák sokoldalú tanulmányozása hozta meg ezt az eredményt. Korábban feltételez'Nok, hogy a sakált (Canis ’aureus) is a kutya ősei közé léhet sorolni. Kiderült azonban, hogy a sakál mind a házlebtől, mind a farkastól olyan sok Isinértetőfegyben különbözik, hogy nem lehetett szerepe a Kutyafajták kialakításában. A tenyésztést kísérletekben a tokátokat és a kutyákat nem kikerült egymáshoz szoktatni. Ä kutyák, ős. a farkasok, viszont. egyik áltat sem hasonlított a testvérére. Csupán egy közös vonásuk akadt: valamennyien félénkek, elővigyázatosak voltak. A farkasoknak ez a tulajdonsága tehát uralkodónak (dominánsnak) bizonyult. A háziebek agyvelefének sú lya átlagosan 30 százalékkal kisebb, mint a farkasoké. Rz nem Jelenti azt, hogy a kutya „butább" vagy kevésbé tanulékony mini a farkas, hanem az zal magyarázható, hogy a kutya érzékszervei és az ezeknek megfelelő agyközpont fai a há ziasitás (domesztikáció) során valamelyest visszafejlődtek. Az ember közelében élő kutyának ugyanis kevésbé kell „vigyáznia" magára, mint az erdőben élő farkasnak. (Wissenschaft j und t'drtschrUél. 1 Hasznosítsuk a téli estéket Ev közben aránylag sokat bosszankodnak egyes kisker tészkedők, miért eredinénytele nebb az 6 munkájuk, mint más gyümölcs-, zöldség vagy szőlő termesztéssel foglalkozó társuké. Szüret idején panaszolta egy ismerősöm, hogy csak két hektó bora termett, pedig vagy tízszer permetezett, a szomszédjának meg több mint öt száz literre való csörgött ki a sajtóiéból. Hol itt az igazság, háborgott a panaszos, hiszen ö csak hat Ízben használta a per inetezó kannát. Nos, így szokott az már lenni. Van aki kevesebbet költ és fárad, de ésszerűbben — a kor szerű módszerek és védő anyu gok nyújtotta lehetőségekkel élve — dolgozik, s több gyű mölcsöt érlel a munkája. Má sok ragaszkodnak a liagyomá nyos, elavult rilódszerekhez és szokásokhoz, s ha ráfizetnek, még ők beszélnek igazságtalan ságról. Sokan még ma sem haj landók belátni, hogy pl. a szőlő esetében nem elégséges a pero noszpóra ellen védekezni, és hogy a számtalan betegség és kártevő ellen csupán rézgáli cos permetlével ma már nem lehet sikeres harcot folytatni. Az újtól való húzódozás részben a maradiságból, rész ben az ismeretek hiányából ered. Az elsőn nehéz, a másu dikon lehet segíteni, jönnek a hosszú téli esték, amikor oda kint már semmi tennivalónk, használjuk ki szabad időnket ismereteink bővítésére, gazda gftására. Legalább néha néha vegyük elő a szaklapokat és a szakkönyveket. lapozgassuk, olvasgassuk őket. Bizonyára sok érdekes dolog nyeri meg a figyelmünket, s ha tavasszal iámét munkához látunk, mások tapasztalataiból okulva, bizonyára sok mindent jobban és ésszerűbben teszünk majd, mint ahogy azt annak előtte eselekedtük. Ne feledjük, az állandó tudásgyarapítás további uiunkasikereinok alappilérel Kasa Mihály A Rúbaííl Vörös Csillag ** Efsz-ben az utóbbi öt évben megkülönböztetett figyelmet szenteltek a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésének. A zöldségtermesztésben az ötéves tervidőszak kezdetén láttak hozzá a fóliasátras pa lántaneveléshez. Az idén már 20 hektáron ültethettük szépen fejlett, virágzó páprikepalántákat. Az eredmény nem is hagyománya a szőlészetnek. A nagyüzemi telepítés alig egy évtizede vette kezdetét. Ma 120 hektáros ültetvényük van, ebből 90 hektár már termőre fordult. Mihalik György, a szőlészetben dolgozók szocialista brigád címért versengő kollektívájának vezetője úgy tájékoztatott, hogy túlsúlyban Olasz rizlinget, Zöld veltelinit, Fehér burgundit és Müller Thurgant termesztenek, de van néhány további fajta is, maradt el. A hagyományos sza badföldi termelést folvtaló tize meket két^árom héttel előzték meg-az első szedéssel-szátlítással. Járási viszonylatban a legjobb eredményt elérő szántóföldi paprika termesztők. Az idén ismét rekordot döntöttek: egy hektár szántóföldi paprikából 120 ezer korona bevételt értek el. Nem kevésbé eredményesek a fűszerpaprika termesztésében sem. A Šlovlik Nové Zámky által meghirdetett versenyben minden évben az élvonalban végeznek. Az egyesült szövetkezeiben, de főleg Rúbaiiban alig van persze sokkal kisebb területen. A szőlő terméshozama — néhány év átlagában — hektáronkénti 80 — 90 mázsa között mozog. Értékesítési problémák nincsenek, hiszen a közeli gbelceí korszerű borászati üzem egyelőre beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Azt is megtudtam, hogy a négy közül három parcellát már bekerítettek, a negyedikre most kerítenek sort, hogy a nyíllak és egyéb vadak elől megvédjék a tőkéket. Évente egy millió oltványt is készítenek, részben eladásra,, részben saját telepítésre. Harminckét hektár gyümölcsöse is van a közősnek, еЬЫИ 12 hektár őszibarackos, a többi almát terem. Az őszibarack csúcstermést adott az idén: tizennégy vagonnal értékesítettek belölet Almájuk viszont alig termett a mostoha időjárás miatt. A Vörös Csillag vezetői figyelemmel kísérték a CSKP KB ás az SZI.KP KB októberi plénumát, figyelmesen áttanulmányozták a párt levelét és megszívlelték a benne foglaltakat. Továbbra is mindent megtesznek a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésének érdekében. A lehetőségek messzemenő kihasználását szorgalmazzák, hogy hathatósan hozzájáruljanak az önellátotlság növeléséhez és a kényszerű behozatal csökkentéséhez. Elvárják azonban, hogy az arra illetékesek végre megoldják a felvásárlás elosztás terén tapasztalható hiányosságokat, s hogy, elejét vegyék a nagy szorgalommal és aránylag sok fárad* ságos munkával kitermelt javalj károsodásának, pusztulásának* A termelők igyekezete ugyanul csak akkor ér valamit, ha a kt* termelt gyümölcs vagy zöldség épen, egészségesen Ss élvein hető állapotban jut el a fo# gyasztókhozl PhOr. Holer LaJo9 A farkas . a mai kutya osa? „jól megértették egymást". A kutyafajták közül az uszkárra esett a választás, mivel testi felépítése, viselkedése, anyagcseréje slb. alapján jól megfelelt a keresztezést feltételekkét szülő tulajdonságait örökölték. A szőrzet fekete színét, a hosszá orrformát és az állandóan utánnövö szőrzetet az uszkárnak, a félénk, ijedős magatartást, a felálló füleket nek. Mivel a nőstény uszkár párzási időszaka nem egyezett meg a hím farkaséval, a pároztatást nőstény farkassal és hím uszkárral végezték, amelyek azután nyolc éven át együttmaradlak, és 34 utódot neveltek fel. A hím uszkár és a nőstény farkas „házasságából“ született első generációs utódok mind,-és a vedlésl a farkasnak „köszönhették“ az utódok. A hangmegnyilatkozások meglehetősen átmenetire „sikerüllek". Az állatok üvöltöttek és ugattak is ugyan, de mindkettőt jóval kiforratlanabbal tették, mint szüleik. A várakozásnak megfelelően a második generációban sokféle átmenet eolt tapasztat hatói
