Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-20 / 51. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 197S. december 20. A lengyel népgazdaság dinamikusan fejlődik Ezekben a hónapokban a legjelen­tősebb események közé a kommunista és munkáspártok kongresszusai tar­toznak. Már az elmúlt héten sor ké­rőit a Lengyel Egyesült Munkáspárt VH. kongresszusára és most tanács­kozik Kuba Kommunista Pártjának L kongresszusa. A Varsóban megtartott magasszintű tanácskozáson mintegy 1800 válasz­tott küldött vett részt, közel 2,5 mil­lió tag képviseletében. Meghívott ven­dégként 53 kommunista, valamint szocialista párt és a nemzeti felsza­badító mozgalom képviselői is jelen voltak. A kommunista küldöttek tanácsko­zásán Edward Gierek, a LEMP Köz­ponti Bizottságának első titkára tar­totta „A szocialista építés gyorsütemű fejlesztéséért, a munka- és az élet­­körülmények javításáért“ című beszá­molót. Az 1976—80-as évekre szóló gazdasági pogramot Piotr jaroszewici terjesztette elő. Lengyelország a második világhá­ború előtt elmaradott agráripari or­szág volt, nemzeti jövedelme a leg­kisebbek közé tartozott Európában. Még 1947-ben is a nemzeti jövedelem 47 százalékát a mezőgazdaság nyúj­totta és csak körülbelül 34 százalé­kát az ipar. A mezőgazdaság még 1950-ben Is túlsúlyban volt. Az or­szág iparosításának következtében 1950 és 1970 között az ipari termelés az 5,9-szeresére, a mezőgazdaságé pe­dig mintegy 20 százalékkal növeke­dett.^, így az északi szomszédainkból lparl-agrárország lett. Á mostani ötéves tervben a társa­dalmi és gazdaságfejlesztési politikát két fó célban jelölték meg: a társa­dalom jólétének és Lengyelország gazdasági erejének növelését. Azóta következetesen dolgoztak a végrehaj­tásán és minden területen jó eredmé­nyeket értek el, számottevően túl­szárnyalták az eredeti előirányzato­kat. A mostani kongresszuson a népi Lengyelország három évtizedes törté­netének legeredményesebb ötéves tervidőszakéréi adhatott számot. Lengyelországban a reálbérek évi 'átlagban hét százalékkal növekedtek, vagyis négyszerié gyorsabban, mint a megelőző két ötéves terv éveiben. 1971 óta a szocialista szektor vala­mennyi dolgozója, vagyis mintegy 11 millió ember kapott fizetésemelést. Majdnem ehhez hasonló ütemben nö­vekedett a földművesek jövedelme is. A dolgozók és családjuk helyzetének javulását jelentősen elősegítette a foglalkoztatottság növelése, a rok­kantsági és öregségi nyugdíjak, vala­mint a táppénz emelése. A lengyel nép sikeres munkája eredményeként ebben az ötéves terv­időszakban 62 százalékkal növekedett a nemzeti jövedelem. Az Ipar összes termelése 73, a mezőgazdaságé pedig 22 százalékkal emelkedett. A külke­reskedelmi forgalom több mint két­szeresére nőtt. A népgazdasági beru­házások összege meghaladta az 1900 milliárd zlotyt. Lengyelország törté­nelmében még sohasem került sor ilyen nagyarányú beruházásra. A pártnak eltökélt szándéka, hogy tovább folytatja a VI. kongresszuson elfogadott társadalom és gazdaság­­fejlesztési politikáját. Minden előfel­tétel meg van ahhoz, hogy a követ­kező ötéves tervben 40—42 százalék­kal növeljék a nemzeti jövedelmet. A tervek szerint a lengyel ipar összes termelése 1980-ban körülbelül 48—50 százalékkal lesz magasabb az ideinél és az ipar biztosítja a nemzeti jöve­delem 62 százalékát. A lengyel nép­gazdaságban 1976 és 1980 között 700 —740 milliárd zlotyval többet ruház­nak be, mint a most záruló tervidő­szakban. Ez 37—40 százalék növeke­dést Jelent. Az utóbbi években jelentősen javult a falusi dolgozók anyagi helyzete is. Az előző ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági dolgozók jövedelme csak csekély mértékben növekedett. A most záruló ötéves időszakban a mezőgazdasági termelés növekedése és a felvásárlási árak emelése követ­keztében a parasztság jövedelme gyorsan növekedett. A tervek szerint a lengyel, mezőgazdaságnak 1976— 1980 között 15—16 százalékkal kell növelni a termelést s ez egyben azt Is jelenti, hogy a mezőgazdasági dol­gozók jövedelme tovább növekszik. A beszámolókat követő vitában a küldötteken kívül felszólaltak a test­vérpártok delegációinak vezetői, köz­tük Gustáv Húsúk a CSKP KB főtit­kára 8 természetesen Leonyid Brecs­­nyev, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának főtitkára Is. Brezsnyev elvtárs üdvözlő felszóla­lásában többek között kiemelte, hogy a szocialista közösség világszerte a szabadság és a haladás erőinek leg­megbízhatóbb támasza. Ezért igyek­szik az imperialista reakció erőt, pénzt nem sajnálva befeketíteni. A burzsoázia mindent megtesz az egy­ség megbontásáért és szeretnék meg­ingatni a szocializmus pilléreit, min­denáron félrevezetni a békéért és Jobb életért küzdő országok népeit. De a népek, minden földrész sza­badságszerető népei, saját tapaszta­lataik alapján meggyőződtek róla: ahol az agresszorok terveinek meg­hiúsításáról, a háborús veszély elhá­rításáról és a béke megszilárdításá­ról, az államok közötti békés, egyen­jogú együttműködés fejlesztéséről, a szabadságért és a társadalmi haladá­sért vívott harcról van szó, ott min­denekelőtt a szocialista országok tá­mogatására számíthatnak. Közös po­litikánk a béke, a népek szabadsága és függetlensége védelmének, a dol­gozó nép igazságos ügye védelmének következetes lenini politikája volt és az Is marad. Ma már kevesen tagadják, hogy a békés egymás mellett élés és az eny­hülés talaján kibújt első hajfások, mindenekelőtt a szocialista országok erőfeszítéseihez kapcsolódnak. Ml, kommunisták a jövőben is megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy a Föl­dön soha se söpörjön végig a nuk­leáris tűzvész lángnyelve, hogy a né­pek a szilárd béke, a függetlenség és a szabadság feltételei között élhesse­nek és fejlődhessenek, oldhassák meg feladataikat. Most az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet után megvan a reális lehetőség arra, hogy tovább haladhassunk a megkez­dett jó úton. A LEMP VII. kongresszusa többna­pos tartalmas munkája után befeje­ződött. Közvetlen utána összeült a Lengyel Egyesült Munkáspárt újonnan megválasztott Központi Bizottsága és megválasztotta a párt első titkárát, a Központi Bizottság további tisztség­­viselőit, a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnökét, a pártszervek és szerve­zetek vezetőit. A Központi Bizottság első titkárává egyhangúlag ismét Ed­ward Gierek elvtársat választották. A kongresszuson elfogadott prog­ram végrehajtása minőségileg új fej­lődési szintre emeli Lengyelországot, vagyis a fejlett szocialista társada­lom építésének szakaszába lépett. ■ —tt— HASZNOS EGYÜTTMŰKÖDÉS Csehszlovákia és Jugoszlávia népeit a hagyományos testvéri barátság szo­ros kötelékei fűzik egymáshoz. A csehszlovák—jugoszláv együttmű­ködés különösen az utóbbi években mélyült el és gazdagodott új formák­kal, megszilárdult a pártjaink és or­szágaink közötti kölcsönös megértés és bizalom. Sokoldalú együttműködé­sünk további jelentős fejlődését ered­ményezte Gustáv H u s á к elvtárs­nak 1973. októberében tett jugoszlá­viai látogatása, joszip Broz Tito köz­­társasági elnökkel, a JKSZ elnökével folytatott megbeszélései során mind­két fél hangsúlyozta a kölcsönösen előnyös együttműködés további ki­­szélesítésének a szükségességét, s ugyanakkor bebizonyosodott az is, hogy a legfontosabb nemzetközi kér­désekben országaink vezetői azonos, vagy egymáshoz igen közelálló néze­tet vallanak. Dzsemal Bijedicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnö­kének meghívására a közelmúlt na-Az elmúlt héten Jozef Lenártnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának vezetésével munkaértekezletet tartottak az SZLKP Központi Bizottságán. Az értekezleten megvitatták a nyugat-szlovákiai ke­rület kukoricatermesztési problémáit. Az értekezleten a vezetőket Ignác Janák elvtárs, a nyugat-szlovákial ke­rület vezető titkára tájékoztatta a mezőgazdasági munkák befejezéséről és az elért eredményekről. A Calo­­vol (nagymegyeri) Nagyhizlalda gaz­dasága átlag 100 métermázsás, a šo­­porftai Efsz pedig 95 mázsás hektár­hozamot ért el kukoricából. Mind az előadó, mind a felszóla­lók indokolták, hogy a kukorica­termesztés növelésének és a nagyobb pókban Ľubomír Štrougal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának elnöke hivatalos baráti lá­togatást tett a jugoszláv Szocialista Köztársaságban, ahol tanácskozásokat folytatott. Ľubomír Štrougal jugoszlá­viai látogatásáról közleményt adtak ki. A közleményben többek között meg­állapították, hogy az 1971—75-ös idő­szakra szóló hosszúlejáratú kereske­delmi egyezményben meghatározott árucsere-forgalmat túlszárnyalták. Ezáltal megteremtik a szükséges fel­tételeket a kölcsönös árucsere lénye­ges növeléséhez az elkövetkező idő­szakban. Az- 1976—80-as időszakra aláírt hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény mintegy 4,3 mililárd koro­na értékű kölcsönös áru- és szolgál­tatás cserét tételez fel, vagyis csak­nem százszázalékkal többet, mint az 1971—75-ös időszakban. A tárgyalások során mindkét fél rendkívüli érdeklődést tanúsított a termelés szakosításának és a koope­rációjának továbbfejlesztése iránt. hektárhozamok elérésének megvan­nak az előfeltételei. Többek között kiemelték a szubjektív tényezők sze­repét, vagyis a mezőgazdasági dolgo­zók széleskörű kezdeményezésének és felajánlási mozgalmának kedvező befolyását a jó eredmények elérésére. Természetesen a legjelentősebbek kö­zé tartozik a jó minőségű vetőmag, a Szakszerű trágyázás, a vegyszeres gyomirtás és a veszteségmentes gépi betakarítás. A kerület mezőgazdasági üzemel kidolgozták a nagyipari kukoricater­mesztés növelésének programját. A CSKP KB októberi plenáris ülése ha­tározatának megfelelően 1980-ig a szemeskukorica vetésterületét 150 ezer hektárra növelik. Megállapították, hogy több iparága­zatban, főként a gépiparban és a vegyiparban van lehetőség az együtt­működés továbbfejlesztésére és elmé­lyítésére. A tárgyalások folyamán pozitívan értékelték a tudományos-műszaki együttműködési bizottság és annak munkaszervei eddigi tevékenységét, továbbá a kultúra, az Iskolaügy és a tudomány, valamint a tömegtájékoz­tatási szervek együttműködését. A két miniszterelnök véleménycse­rét folytatott az időszerű nemzetközi helyzetről. Pozitívan értékelték a szo­cialista, az el nem kötelezett és más országok, valamint a haladóerők hoz­zájárulását a béke, a biztonság, a nemzetközi együttműködés megszilár­dítása terén. Megelégedésüket fejez­ték ki az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres be­fejezésével kapcsolatban, amelyet az összes résztvevő állam közös erőfe­szítéssel ért el. Ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a világ egyes részei­ben még mindig hatnak azok az erők, amelyek igyekeznek megállítani vagy lelassítani a fejlődést, és megsértik a népek függetlenségére, önálló fej­lődésére való törvényes jogokat, sőt több esetben kísérletek történnek más országok belügyeibe való beavatko­zásra. A két miniszterelnök hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni az ENSZ ha­tékonyságát, mindenekelőtt a béke, a biztonság, valamennyi állam kölcsö­nösen előnyös, sokoldalú együttműkö­dése megszilárdítására irányuló tö­rekvéseket. Ennek útját az ENSZ- alapokmány következetes tiszteletben­­tartásában és érvényesítésében látják, amelynek életképességét és hasznos­ságát az elmúlt harminc év igazolta. Ľubomír Štrougal, a CSSZSZK kor­mányának elnöke Dzsemal Bijedicset, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Ta­nácsának elnökét hivatalos baráti lá­togatásra hívta meg Csehszlovákiába. Dzsemal Bijedics a szívélyes meghí­vást köszönettel elfogadta. Lehetőség van a kukoricatermelés növelésére A legeredményesebben gazdálkodó kerü­letek képviselői a köztársasági elnöknél Gustáv Hu sák, a CSKP KB főtit­kára, köztársasági elnök, az elmúlt héten a prágai Várban fogadta a dél­­morvaországi és a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdászainak és élelmi­­szeripari dolgozóinak küldöttségét. Ignác Janák, az SZLKP Nyugat­szlovákiai Kerületi Bizottságának ve­zető titkára és Karel Neuber t, a CSKP Dél-morvaországi Kerületi Bi­zottságának titkára a küldöttségeik nevében jelentést tettek Gustáv Husák elvtársnak az ötödik ötéves terv, va­lamint a felszabadulás 30. évforduló­jának tiszteletére vállalt szocialista kötelezettségek teljesítéséről. Ugyan­akkor átadták Husák elvtársnak a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére — a jövő évi terv teljesítésére — tett szocialista vállalások jegyzékét. A nyugat-szlovákiai kerület mező­­gazdasági- és élelmiszeripari dolgo­zói az ötéves tervidőszak folyamán a tervezettnél 1,2 millió tonnával ter­meltek több gabonát. A kerület élel­miszeripara is sikeresen teljesítette feladatát. A dél-morvaországi kerületben a mostani tervidőszakban a mezőgazda­­sági össztermelés értéke a negyedik ötéves tervvel összehasonlítva 7,8 mil­liárd koronával, vagyis több mint 20 százalékkal növekedett. Ami a leg­fontosabb, közel egyharmadával nö­vekedett a gabonatermés. A dél-mor­vaországi kerület élelmiszeripara tíz százalékkal teljesítette túl az ötéves terv feladatait. A mezőgazdasági- és élelmiszer­­ipari dolgozók mindkét kerületben a központi szervek felhívása, valamint a CSKP KB októberi plénumhatározata szellemében 1976-ban minden erejü­ket az élelmiszer önellátására fordít­ják. A nyugat-szlovákiai kerület mező­gazdasági dolgozói vállalták, hogy a 8. ötéves tervidőszak első esztende­jében 2,5 millió tonna gabonát ter­melnek, ami csaknem 20 százalékkal több, mint amennyit a terv előirányoz. A szemeskukorica vetésterületét ia jelentősen növelik a következő évben. A tervek szerint a gabonafélék heK- tárhozamátlagának el kell érnie as 50,5 mázsát. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök a CSKP KB, a szö­vetségi és a nemzeti kormányok, va­lamint a saját nevében köszönetét mondott a két kerületnek az ötéves tervfeladatok teljesítésében elért eredményeiért. Elismeréssel állapítot­ta meg, hogy jó eredményeket ért el a többi kerület is. Husák elvtárs a továbbiakban arrél szélt, hogy a CSKP KB októberi ülé­sének határozata értelmében hogyan kell tovább haladni. Hangsúlyozta, hogy a termelés hatékonyságának növelésére irányuló valamennyi in­tézkedés célja: jó feltételeket terem­teni gazdaságunk továbbfejlődésének és a dolgozók életszínvonalának eme­lésére. Ezt célozzák azok a tervek is, amelyeket a mezőgazdaság fejleszté­sére kitűztek. Kiemelte, hogy a kong­resszusi munkaverseny nagyban hoz­zájárult a feladatok teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. Végül köszönetét mondott a két kerület küldöttségé­nek, illetőleg valamennyi mezőgazda­sági és élelmiszeripari dolgozónak azért a jó munkáért, amelyet az el­múlt ötévben társadalmunk javára kifejtettek. Kiváló nyomdászt köszöntünk KONCZ ISTVÁN a „Svornosť“ nyomda gépszedője, december 21-én ünnepli születésének félszázados évfordulóját. A levicel (lévai) já­rás Lók (Lök) községéből származik. A szegény munkásszülők gyer­meke sok nehézség közepette szerezte meg szakképesítését. A járás székhelyén 1941-ben kopogtatott be „Babágh“ nyomdatu­lajdonoshoz és négy éven keresztül ismerkedett a betűszedés forté­lyaival. Hetente mindössze ötvenfillér zsebpénzt kapott. A jogosít­vány megszerzése után nemsokára áthelyezték a bratislaval „Janiga" nyomdába. A jő képességű, szorgalmas szedő aztán a Pravda nyom­dájába került, s ott gépelte ólomsorokba az Oj Szó kéziratainak szövegét. Jelenlegi munkahelyén szeretettel, hozzáértéssel, lelkesedéssel, színvonalasan; sokszor a munkaidőt is megtoldva szedi a lapunkban és más újságokban megjelenő cikkeket. Mint falusi származású, érdeklődve olvassa, gépeli a kéziratainkat és örül annak, hogy a Szabad Földműves hírt_ad a szövetkezeti földművesek, falusi dolgo­zók egyre gazdagodó, boldogabb életéről. Valójában a lapunk mun­katársának érzi magát. Állandóan sürgeti a kéziratokat. Sokszor mérgelődik is az'olvashatatlan bejavltások miatt, de azért Idejében minőségi munkát ad tovább. Az üzemben a legjobb dolgozók közé tartozik, munkájáért 1972-ben megkapta az „üzem legjobb dolgozója“ kitüntetést is. Érthető, hiszen sokszor emberfeletti munkát végez. Szerkesztőségünk dolgozói további sok sikert, jó egészséget kíván­nak a Jubilánsnak. Reméljük, hogy még sok-sok éven át, mai fris­sességével, megbecsült szorgalmával járul hozzá lapunk készítéséhez. A SZABAD FÖLDMŰVES szerkesztősége. ♦ ♦$* «*« *** ♦** gyermekkoromban mindig türel­­—* metlenül vártam a karácsonyt, pedig tudtam, hogy csak szegényes ajándékot találok a fa alatt, s azt is, hogy a szaloncukrot barna kenyér­héj helyettesíti. Ezerkilencszáznegy­­vennégy decembere gyermekes izgal­mamat még azzal Is tetőzte, hogy há­zunk előtt egyre több katona haladt el, és éjszakánként mind jobban hal­latszott az ágyúk dübörgése. Közele­dett a front. — Jönnek az oroszok — mondogatta a szomszédunk, aki az első világháborúban orosz hadifogoly volt, s így nyelvüket is jól beszélte. Fiával, aki a legjobb barátom volt, lopva figyeltük a visszavonuló néme­teket. Aztán az egyik napon hatalmas robbanással csapódott be az első tü­zérségi gránát. Házunk tetején csat­tant tíz dekányi szilánkja, majd az ajtónk felé esett. Kiszaladtam és be­vittem a meleg szilánkot. Ha netán embert ért volna... — Itt az ideje óvóhelyre menni — jegyezte meg apám. Összecsomagoltunk és átmentünk a szomszédékhoz, ahol betonpince volt. Szalmán aludtunk egymás mellett. Apám reggelenként átjött hozzánk — ő vigyázott a házra — és elújságolta, mi történt az éjjel. Az egyik reggel köszönés helyett azt mondta: — Na, gyerekek, megjöttek! Mindenki tudta, kikre gondolt. Mint tizenkétéves gyerek kíváncsiskodtam: — Aztán milyenek? Nem bánta­­nak-e bennünket...? — Nem! Ne féljl Ha akarsz, hát haza is jöhetsz. Egy kicsit kíváncsian, egy kicsit félve, apám két kezét fogva elindul-A fegyver­tunk. Az udvaron pirospozsgás kato­nák. járkáltak. Sapkájukon vörös csil­lag. Néztem, néztem őket. Aztán az egyik bajuszos, zömök ember, il­letve katona odajött hozzám, s szá­momra érthetetlen nyelven beszélt. — Как ti nazivájesszja? — ??? — Ivan? Vologya, Valentyin? — Apámra néztem. Szememmel kér­deztem, mit akar ez a bácsi, s köz­ben még jobban hozzásimultam. — Ivan, — felelte helyettem apám. A bajuszos katona bólintott, majd négy ujját felemelte, bizonyára azt mondhatta, hogy neki is van négy gyermeke, s hogy várják haza. Egyszerre csak furcsa, szokatlan sivítás hasított bele a téli csendbe. A katona hirtelen a földre rántott, s azon nyomban robbant az akna, majd újabb és újabb hasította a leve­gőt. Furcsa érzéssel menekültem a ház­ba, de hamar megszoktam a becsa­pódásokat. A bajuszos orosz katoná­val, akit a töhbi Fjodor Ivanovicsnak szólított — megbarátkoztam. Nemcsak azért, mert megkínált a katonai me­­názsiból, hanem azért Is, mert min­dig tömérdek puska, géppisztoly, gép­puska közepette tett-vett. Sőt azt is megengedte, hogy egy-egy alkatrészt bevazelinozzak. Nem értettem, hogy mit mond, de mozdulatai sejtetni en­gedték, mit akar. Ha egy géppsztoly

Next

/
Thumbnails
Contents