Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-06 / 49. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1975. december 8. IVETSill :í 4 szavcjKfZ£Ti fÖLDMÚVFSeк : SIÖVETSiGfHEK FÓRUMA MEG HATÉKONYABB SZÖVETSÉGI MUNKÁT Á Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Központi Bizottsága nemrég megtartott ülésén a CSKP KB és az SZLKP KB ez év októberi plénumhatározataiból eredő feladatok teljesítésének lehetőségeivel foglalko­zott részletesebben. A vita keretében számos értékes javaslat született a szövetségi munka tökéletesítésével kapcsolatosan. Első helyen szerepelt a szövetség központi, kerületi és Járási tisztség­viselőinek, dolgozóinak továbbképzé­se. Erre a jövő év Januárjában kerül sor. Többek között előadás hangzik el az oktatás keretében a szövetség alapvető feladatai megoldásának ho­gyanjáról, a párt vezetoszerepének el­mélyítéséről, a gabonaönellátás és szemes takarmány-takarékosság kér­déséről, a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségéről és a jutalmazás leg­haladóbb formáiról, a dolgozók kez­deményezőkészségének leghatásosabb serkentési módjáról, a mezőgazdasági adóról, az efsz-ek alapszabályzatának módosításáról, az emberekről való sokoldalú gondoskodásról, valamint a járási bizottságok fő feladatairól. , A szövetség központi bizottságának javaslatára néhánynapus szemináriu­mokat tartanak az efsz-ek elnökei, elnökhelyettesei, s mindazon vezetők, tisztségviselők számára, akiknek szük­ségük van rá, hogy tökéletesebben végezhessék szövetségi élettel össze­függő munkájukat (pl. a szövetkezeti munkaiskolák tanközpont vezetőit, szocialista brigádvezetőket, s a kü­lönböző állandó bizottságok vezetőit.) A központi bizottság ülésén szó esett többek között arról is, miként teijesfti a szövetség a szövetkezeti tagok élet- és munkakörülményeinek javítására irányhló határozatot. A fel­szólalók többen megállapították: a szövetség központi bizottsága, vala­mint a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium versenyfeltételei­nek szellemében Szlovákia minden szövetkezetében szociális program­tervet készítettek, amelynek teljesí­tését az éves termelési-pénzügyi ter­vek félévi teljesítésével együtt érté­keltek. Mint a felszólalásokból is ki­tűnt: a szövetkezetek vezetői, dolgo­zói e programterv készítésekor külö­nös figyelmet fordítottak a fiatalok problémáinak megoldására; azóta szá­mos ifjú jutott szövetkezeti lakáshoz, térítésmentes kölcsönhöz, vagy szállí­tóeszközökhöz, családiház építése ese­tében. Az induló, fiatal szövetkezeti tagokat igyekeznek olyan munkakör­be osztani, ahol megfelelő keresethez juthatnak, s emellett szakmai-politi­kai továbbképzésükről is gondoskod­nak. Az efsz-ek és a nemzeti bizott­ságok közös beruházási eszközök rá­fordításával egyre több bölcsödét, óvodát, napközi otthont, játszóteret építenek, illetőleg létesítenek. A nagyüzemi termelési formák gya­korlati alkalmazásával mind több kö­zös gazdaságban honosodik meg a két műszak, vagy pedig az olyan munka­­szervezés, amely időnként szabadnap­hoz juttatja az állatgondozókat. A Munka-Törvénykönyv szerint a tagok rendszeres szabadságot kapnak, amit az utóbbi években már üdülésre, erő­­felfrissítésre. rendeléses gyógykeze­lésre, kikapcsolódásra használnak, je­lenleg a szövetkezetek 63 százaléká­ban biztosítják az ipari dolgozókéhoz hasonló, fizetett szabadságot. Ezen a téren még akad tehát javítani való. A szövetség kerületi és járási bizott­ságainak dolgozói rendszeresen ellen­őrzik a munkavédelmi előírások, in­tézkedések betartását a szövetkeze­tekben. A balesetmegelőzés érdeké­ben előadásokat tartanak. A szövetség központi bizottsága a Munkaügyi- és Népjóléti Miniszté­riummal közösen oldja meg az efsz­­tagokra vonatkozó szociális intézke­déseket. Közös erőfeszítéseket tesz­nek, főleg a nyugdíjak igazságos ren­dezése és a táppénzjuttatás érdeké­ben. Néhány kérdést ezzel kapcsolat­ban már sikerült megoldani, a töb­biekre meg a szövetkezeti törvény életbelépése után kerül sor. A központi bizottság jelentéséből az is kitűnt, hogy a szövetkezetekben egyre több figyelmet fordítanak a dolgozók közétkeztetésére: jelenleg 340 efsz-ben gondoskodnak egész év­ben a közétkeztetésről, 8 további 336- ban idényjellegűén, a csúcsmunkák időszakában, jutányos áron, igazán, jóízű, kalóriadús ételt kapnak a dol­gozók. A szövetség központi bizottságának plenáris ülése nagy figyelmet szen­telt az ez év októberi pártplénumok határozataiból eredő feladatainak tel­jesítésére. Alapvető feladatnak tekinti a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a szövetség kerületi és járási bizottságai tevé­kenységének összehangolását. Közös együttműködéssel kedvező feltételek teremthetők a párthatározatok célki­tűzéseinek megvalósítására. Hangsúlyt kapott: a szövetség politikai szervező és neveiő-felvilágosító munkájának a következő időszakban elsősorban az efsz-ekben kell meghonosodnia. Az ésszerű takarékosságra, a tudomá­nyos-műszaki haladás legújabb isme­retei gyakorlati alkalmazására, a ga­bonaprogram megoldására, a betaka­rítási veszteségek lényeges csökken­tésére, a szakszerűbb terménytáro­lásra, stb. kell az agitprop-tevékeny­­séget irányítani. A jó politikai nevelő­munkának az efsz-taggyűlések szín­vonalának emelésében is meg kell nyilvánulnia, a szocialista brigádmoz­galom, a komplex ésszerűsítő brigá­dok mozgalma továbbfejlesztését ser­kentve. A szövetkezeti tagok úgy köszönt­hetik a legméltóbban a közelgő XV. pártkongresszust, ha a kongresszusi versenybe kapcsolódva, mindent meg­tesznek a jobb munkaidőhasznosítás, a célszerűségre alapozott takarékos­sági intézkedések valóra váltása, munkafelajánlásaik teljesítése — és túlteljesítése — érdekében. A párt­­kongresszus alapos előkészítéséhez azáltal is lényegesen hozzájárulnak, ha még tökéletesebbé, tartalmasabbá és sokrétűbbé teszik a tömegpolitikai munkát. (jp) A közelmúltban a Trnovec nad ** Váhom-l (tornóci) „Proletár nemzetköziség“ Efsz-ben jártunk, hogy megtudjuk mit tett a szövetkezet ve­zetősége és tagsága a betakarítási munkák minőségi végzése; a jövő évi jó gabonatermés előfeltételeinek meg­teremtése; a tavaszi mezőgazdasági munkákra való jő felkészülés, a gé­pek javítása és a munkaszervezés színvonalának emelése érdekében. A munkaszervezés tökéletesítéséről nemcsak beszélnek a szövetkezet ve­zetői, hanem a gyakorlatban valóra Is váltják azt két-három műszak rend­szeresítésével, ipari szintű termelési módszerek alkalmazáséval. Elmondhatjuk, hogy a közös dolgo­zói gyors és minőségi munkát végez­tek az őszi termésbetakarításban. Szeptember 28-án fejezték be a kuko­rica betakarítását. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy két műszakban dol­goztak, másrészt pedig, hogy a korai és középkorai magyar hibrideket ve­tettek, így korábban kezdhették a be­takarítását. Hogy a veszteség minimá­lisra csökkenjen, a négy csőtörőgép nyomában szorgos asszonyok szedték az elszőródott csöveket (egy hektár­ról mintegy két mázsát). Két műszakban folyt a cukorrépa betakarítása is. A gépek utáni szedés­kor átlagban egy hektárról 15—20 mázsa répát gyűjtöttek össze. Október 9-ére 215 hektáron elvégez­ték a búza vetését. Ez annak köszön­hető, hogy a vetés 74 százalékát re­pülőgéppel végeztették. Olyan fajtá­kat — Jubilejná, Kaukáz, Száva — melyek a múlt tapasztalatai alapján bő termést biztosítanak, helyi viszony­latban. Az őszi mélyszántást november 12-én fejezték be, szinte egyedülálló módszerrel, három műszakban. (4— 12; 12—20; és 20-4 óráig.) DT-75-ös típusú lánctalpassal (napi 16—18 hektár teljesítmény), valamint egy 10—13 hektáros napi teljesítményű DT—54-es erőgéppel. Szokatlan a három műszak? Igen, szokatlan. Gazdaságosságában és sza­­poraságában viszont még a rosszaka­rók sem kételkedhetnek. A gépkeze-PÉLDÁS MUNKASZERVEZÉSSEL lök részére frissítőket biztosítottak. A fentiekből kiviláglik, hogy kiváló szervezéssel minden munkát a lehető leggyorsabban, leggazdaságosabban igyekeznek elvégezni. — Horniét veszik a traktorosokat, és gépkezelőket? — kérdeztük Kole­rám Dezidertől, a szövetkezet agronó­musától. — Hiszen a hagyományos mezőgazdasági munkák végzésénél ritkaságszámba ment még a két mű­szak Is, éppen munkaerőhiány miatt. — A szövetkezetben 25 traktoros, gépkezelő, azaz jogosítvánnyal rendel­kező egyén van, akik vagy a javító­­műhelyben, vagy pedig a gépeken dol­goznak. Az említetteken kívül még 26 tag rendelkezik járművezetői jogo­sítvánnyal, akik a közös más termelé­si ágazataiban tevékenykednek (nö­vénytermesztők, állattenyésztők, kő­művesek stb.) — mondta az agronő­­mus. Ezek szerint 51 traktoros, gépkeze­lő áll bármikor a vezetők rendelke­zésére. Ebben rejlik tehát a titok. A megoldást a dolgozók sokoldalúsága jelenti. A gépkezelők száma kétsze­rese, sőt háromszorosa a szövetkezet gépállományának. Munkaszervezés kérdése az egész. A tavaszi munkákra való alapos felkészülés előfeltétele a tökéletes gépjavítás. Januárban kezdődnek a javítási munkálatok, mégpedig előre elkészí­tett harmonogram szerint. A szövetke­zet valamennyi gépéről úgynevezett „beteglapot“ vezetnek, melyre bejegy­zik a meghibásodásokat. Pontosan — a javítás igényességétől függően — dátum szerint határozták meg: me­lyik gépet, mikor javítják a szerelők. A szövetkezet mellett SZISZ szerve­zet működik. A fiatalokra bízták a faliújságok rendbentartását — ami köztudott, fontos és igénnyes feladat — ezen kívül többen közülük, politi­kai iskolázások rendszeres látogatói. Mindezt a közös pártelnökétől Ere­­miás Jozeftől tudtuk meg. Egy-két fiatal évente a párttagok soraiba kerül.. Természetesen csak a legaktívabbak. A szövetkezeti tagok — Idősebbek és fiatalok egyaránt — szakmai téren is bővítik tudásukat. A szövetkezeti munkaiskola és a Haladó Tapasztala­tok Iskolája erre bőven nyújt lehető­séget. A galántai Járás egyik legjobb szö­vetkezetéből vett példákkal igyekez­tünk rámutatni olyan munkaszerve­zési kérdésekre és megoldásokra, melyek méltón sorolják a „Proletár­­nemzetköziség“ Efsz-t, a trebaticei példa követői közé. Barak László Tanulj, hogy boldogulj! Jól ismert közmondást adtam címül, azért, mert sokatmondó; a ma embe­rét a tanulásra inti, jószándékúan, s ugyanakkor arra is utal, miért szük­séges az ismeretgazdagítás. Enélkül nincs előrehaladás. Más szóval: aki nem tanul, elmarad. S a mai világban a hátul kullogót — aki nem törődik önnön szakmai-politikai műveltségé­nek istápolásóval — elmarasztalják dolgozó társai, elmarasztalja a társa­dalom. Helyesen értelmezik e fejtegetés lényegét a Tekovské Lužany-i (nagy­­sallól) HALADÁS Efsz vezetői, tiszt­ségviselői, fizikai dolgozói, akik a szövetkezeti munkaiskola nyújtotta tanulási lehetőségeket jól hasznosítot­ták a múlt tanévben, a legjobbaknak bizonyulva a levicei (lévai) járás szövetkezeteinek felnőttoktatási ver­senyében. A mostani, új tanévben sem adják alább ... Délelőtt, kilenc órakor kezdődött, a málaSt új irodaépület tanácstermében az előadás, amelyet Vámos Vilmos zootechnlkus — SZTSZ-elnök —, a fel­nőttoktatás fő szeruezöfe nyitott meg. A CSKP vezető szerepe a szövetke­zetekben címmel. Kováčik ]án politikai előadását nagy érdeklődés­sel kísérte az állatgondozókból, ál­lattenyésztést szakemberekből verbu­vált közönség. Miért volt érdekfeszí­tő? Mert az előadó konkrét, helyt példákkkal érvelt — nem elvontan „tálalta" mondanivalóját. A törzstenyészeti munkával foglal­kozó tévéadás — haladó tapasztala­tok iskolája — ezúttal is magasszintű volt, az egyszerű, kevésbé iskolázott emberek számára nehezen érthető. Szerencsére, T o t k o v i č Ladislav mérnök, járási törzstenyészett Intézet szakembere a laikus számára is kőny­­nyen érthető (nyakat ékért idegen szakkifejezéseket mellőzve], kimerítő magyarázatot adott azokra a kérdé­sekre, amelyeket a tévéiskola tan­anyagával kapcsolatban a hallgatóság felvetett. Ez teljes közmegelégedést váltott kt a szakismereteiket gyara­pítani akarók körében. Ezt követően sor került egy nagyon Időszerű — minden állattenyésztőt, gondozót érintő — témára: az éssze­rűbb abraktakarmány-gazdálkodásra. A takarékoskodás lehetőségeit feltár­va, az ekörül kibontakozott vita arról tanúskodott, hogy érdemes ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkozni. Éppen azért, mert a gondozók tudják a legjobban, mint, s hol lehet még az eddigieknél is céltudatosabban taka­rékoskodni — kevesebb szemes és több, jobb minőségű terimés takar­mánnyal jó termelési eredményeket elérni. A háromórás tudásszomj-oltogatás után megkérdeztem fejőnőket, állat­­gondozókat: mi a véleményük a látot­takról, az elhangzottakról? A vála­szok egyértelműek voltak: „Miért ne tanulna a magunkfajta ember, ha le­hetősége van rá ...“ „A múltban nem volt módunk az efféle okosodásra...“ vagy: „Többet ért ez, mint Beňovský a tévében ... “ „Ügy tud többet az ember, ha tanul“. Vagyis, azt tartják a HALADÁS tagjai: aki tanul, az boldogulI És ez az előrehaladás legfőbb záloga. (barak) A mezőgazdasági terményszárító ” üzemekben a friss lucernalísz­­tet papírzsákokban tárolják, a meg­engedettnél nagyobb hőfokon, s íly­­módon fennáll az öngyulladás veszé­lye. Ráadásul: a szárítóüzem dolgo­zóit sem mindenütt oktatják ki, meny­nyire fontos a gyártástechnológia szabályainak, a tűzbiztonsági intézke­déseknek a következetes betartása. Ennélfogva, a komárnol járás két szövetkezetében is öngyulladás tör­tént. Azt a hivatalos vizsgálat ered­ményei is bizonyították: az illetéke­sek bűnös mulasztást követtek el, nem ellenőrizték a tűzvédelmi és gyártástechnológiai előírások betartá­sát. • A príbetai szövetkezet szárító­üzemében Balázs Mihály éjjeliőr ész­lelte az öngyulladást, s riasztotta a helyi tűzoltókat, akik a tűz idejében történő eloltásával 2,5 millió korona értéket mentettek meg — a kár így is meghaladta a 180 ezer koronát. A tetőszerkezet, a gépi “berendezés egy része, s jelentős mennyiségű lucerna­liszt vált a tűz martalékává. A szárítóüzem dolgozóit nem tájé­koztatták az illetékes vezetők a mun­kabiztonsági- és tűzvédelmi előírások betartásának rendkívüli fontosságáról. Védjük közös javainkat • Hasonló módon, tűz ütött ki a nek köszönhető, hogy csupán 15 ezer martovcei szövetkezet terményszárító korona értékű kár keletkezett. üzemében. Endrédy József éberségé- A tűz oka: nem tartották be a gyár-A martovcei szövetkezet szárítóüzemében már háromszor fordult gyulladás, ami felületességre, gondatlanságra vall. lanságra vall. (A szerző felv.) ön­tástechnológíaí előírásokat — 50—60 fok hőtartalommal raktározták a lu­cernalisztet, holott, erre vonatkozóan az SZSZK Belügyminisztériuma, vala­mint a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium rendelkezése sze­rint lucernalisztet csak 40 fokos hő­mérsékleten szabad zsákokban rak­tározni, a zsákokat nem bekötni, szel­lőztetni, legalább 24 órán keresztül. A vizsgálóbizottság a helyszínen több olyan hiányosságot észlelt, me­lyek nagy mértékben hozzájárulhat­tak volna a tűz terjedéséhez. Márpe­dig az előző, 1975. május 6-án végre­hajtott ellenőrzésről készült jegyző­könyvben feltüntették a fogyatékos­ságokat. A tűz keletkezéséig ezekből csupán néhányat távolítottak el. Va­jon ki ezért a felelős?... * Az egyre több terményszárító üzem üzemeltetése körültekintő gondosko­dás, a tűzvédelmi- és gyártástechno­lógiai előírások feltétlen ismeretét és következetes betartását igényli. A fe­lelőtlenség jócskán megbosszulja ma­gát. Elsősorban a vezetőket terheli az efféle mulasztásokért a felelősség. Am a dolgozók legfőbb érdeke is, vé­deni közős javainkat. Andriskin J.

Next

/
Thumbnails
Contents