Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-11-29 / 48. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1975. nnvember 29. Д» ötödik ötéves tervldö** szak évének utolsó hónapjaiban fontos feladat, hogy számot adjunk mindarról, amit szocialista országunk az öt óv alatt elért. Elgondolkoznak afölött is, hogy a Jövőben mit végezhetnénk jobban, eredményesebben. Többek között elhangzott a követelmény: hatékonyabban kell feltárni és kihasználni tartalékainkat a mezőgazdaság minden ágazatában. A Bratislava-vidéki járás sertésállományának fejlesztéséről. Időszerű feladatairól beszélgettem Mázik Ferenccel, a mezőgazdasági Igazgatóság főzootochnikusával. Ф Milyen eredményeket értek el a sertésállomány menynyiségi és minőségi összetételének a fejlesztésében? — Ma már a szövetkezet elnöke és dolgozója egyaránt érzi a nagyobb igényesség szükségességét. Hagyományos módszerekkel nem lehet többet, jobbat és főképpen olcsóbban termelni. Tervfeladataink, valamint a sertéshús-termelés gazdaságossága érdekében a mező gazdasági üzemek rátértek a célszerű együttműködésre, szakosításra, a korszerű nagyüzemi hizlalásra. Tenyésztési programot dolgoztunk ki. Ennek értelmében a mezőgazdasági üzemek rátérnek a hústípusú sertések tartására. A járás területén négy tenyésztő-állomás működik. Itt nevelik a tenyészállatokat — főleg Landraszokat. Ezeket keresztezik a dnrok, a hemsír és a szlovák fehér nemes fajtákkal. Az ötven százalékos vérarányú keresztezetteket eladják a szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. A járási mezőgazdasági igazgatóság együttműködik az állattenyésztési felügyelőséggel. Minden szövetkezet részére megállapítják a keresztezés módját. Azok a szövetkezetek, álla■mi gazdaságok, amelyek 362-es számú, azaz kimondottan hústípusú sertéseket tartanak (ez a legtöbb szövetkezetben megvan) százhúsz kilogramm élősúlyig hizlalják, majd eladják a felvásárló üzemnek. A keresztezés következtében ma már bátran mondhatom, hogy a legtöbb üzemben a hústermelés szempontjából kiváló haszontulajdonságokkal rendelkező sertéseket tartanak. A keresztezésnek köszönhető, hogy a súlygyarapodás öt év alatt egyedenként naponta három dekával, a hústermelés pedig 145,3 százalékkal növekedett. 1970-ben a közellátás részére a járás mezőgazdasági üzemei 5597 tonna sertéshúst adtak el, az idén pedig 8133 tonnát. Ф Milyen körülmények között termelnek? — A mezőgazdasági Igazgatóság hatáskörébe tartozó üzemeket — mint már említettem — szakosítottuk. Nem minden szövetkezet tart kocát vagy hízósertést. Járásunkban egy állami gazdaságban és két szövetkezetben egyáltalán nem foglalkoznak sertéstenyésztéssel. Ellenben vannak olyan szövetkezeteink, amelyek kimondottan kocákat tartanak. Ezek a szövetkezetek a választott malacokat a megfelelő élősúlyban eladják a hizlalással foglalkozó üzemeknek. Anyasertéseket a következd üzemekben tartanak: Záhorská Bystricán; Podhorie-Perneken; a Vysokú pri Morave-1 szövetkezetben; a Seneceiben és az Osvit pri Dnnaji szövetkezetben. Ezek a gazdaságok évente mintegy 31263 malacot adnak el. Sertéseket a következő üzemekben hizlalnak: a Petržalka! Állami Gazdaságban; a lábi Efsz-ben; a Horvátský Grob-i hasznosításában ás milyen módszerekkel kívánnék javítani a helyzeten? — örömmel állapítható meg, hogy a Járás, valamint a mezőgazdasági üzemek dolgozói a kedvezőtlen körülmények ellenére Is a háromnegyedév vógéig 81,8 százalékra teljesítették húseladási tervüket, vagyis 6124 tonna sertéshúst termeltek. Az eredmények valóban szépek, ám az elbízakodásnak nincs helye. Az ötödik ötéves terv igényes feladatainak teljesítése bíráló elemzést és nagyobb igényességet követel a mezőgazdasági üzemek minden dolgozéjátél. Ugyanis nagyok az eltérések az egyes mezőgazdasági üzemek között, főleg ami a hústermelés gazdaságosságát, a malacelválasztást és az Pokrok egyesített szövetkezetben és a Seneci Állami Gazdaságban. Ezenkívül a járás területén működik a rovinkai tízezres sertéshizlalda. A felsorolt üzemekben 115—120 kg élősúlyig hizlalják a sertéseket, majd eladják a felvásárlóknak. ф Minthogy a főváros környékén terül el a járás, ebből eredően vannak-e speciális feladataik? — Igen. A főváros húsellátása főleg járásunk mezőgazdasági üzemeire hárul. Ezért a sertésállományt is ennek érdekében állítottuk össze, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból, jelenleg a sertésállomány létszáma járási viszonylatban több mint 79 ezer, tehát 2480-al több a tervezettnél. Ez év végéig a gazdaságok 4297-el tartanak többet a tervezettnél. hogy a jövő év első felének húseladási tervfeladatait rendszeresen teljesíthessék. Tervünk idén 75D vagon sertéshús értékesítését írta elő. A helyzet olyan, hogy évi tervünket 813 vagonra teljesíthetjük. Ф Milyen eredményeket értek el a mezőgazdasági üzemek a szemes takarmányok ésszerű , elhullást Illeti. Az igaz, hogy az átlagos malacelválasztás jobb, mint a múlt évben volt (jelenleg 13 db a járási átlag) csökken az elhullás is (8,7 százalék). A fentiek bizonyítására megemlítem, hogyan oszlik meg szövetkezetenként. A Stupavai Efsz-ben az idén 16,9 db malacot választottak el egy kocától 3,6 százalékos elhullással; a Zohoriban 15,5 db-ot 8,1 százalékos elhullással, jablonceiben 17,7 db-ot 3,7 százalékos elhullással. Mázik elvtárs szerint az elhullást elsősorban az istállók túlzsúfoltsága okozta. Mert be kell vallani: az öt év alatt a sertésistállók korszerűsítésére, gépesítésére kevés gondot fordítottak a mezőgazdasági üzemekben. A kocaszállásoknak kb. tíz százalékát korszerűsítették. Olyan istállókban. mint pl. alábbi sertéshizlalda. — ahol harmadik évben tartanak sertéseket — minden tekintetben jobbak az eredmények. Az előző évekhez viszonyítva a napi súlygyarapodás jobb lett, de a tervezett 50 deka felhízást járási átlagban nem érték el. (Jelenleg 0,48 kg). Az abrakfogyasztás egy kg hús termelésére átlagosan 3,95-ről 3,72 kgra csökkent. Еж azonban a legjobb eredményeket elérő szövetkezeteknek köszönhető. Például a lábi Efsz-ben 530 sertést tartanak hizlalásra. Itt a napi súlygyarapodás 56 dkg. Egy kg hús termelésére 3,13 kg szemes takarmányt használnak. A Záhorská Ves-1 szövetkezetben 460-ra tehető a hízósertések száma. A napi súlygyarapodás kiváló — 59 dkg, 3,41 kg a napi takarmúnyadag. A jabloneci Élsz hizlaldájában 1700 a hízósertés. A napi súlygyarapodás abban a gazdaságban sem rossz (0,53 kg) napi abrakfogyasztás pedig átlagban 4 kg. A Tomášovi Barátság egyesített szövetkezetben 3300 a sertések száma. A napi súlygyarapodás 0,53 dkg, az abrakfogyasztás 3,69 kg. Annyi bizonyos, hogy vannak szövetkezetek, ahol jobbak is lehetnének az eredmények, azaz olcsóbban termelhetnék a húst. Eljutottunk ahhoz az alapvető dologhoz, amit a CSKP KB novemberi plenáris ülésén is hangsúlyoztak; csökkenteni kell az abraktakarmányok fogyasztását, mert csak így tehetjük gazdaságosabbá, illetve olcsóbbá a termelést. Voltak és vannak problémák az erőtakarmányok minősége és folyamatos szállítása körül is. Ebben a tekintetben megtettük a szükséges intézkedéseket. Tisztában vagyunk azzal, hogy szövetkezeteink nem várhatják az ellátást az állami alapokból, ezért az egyes állatcsoportok részére kiszámították a szükségletet. Október első felében kidolgoztuk az abrakfogyasztás normáját. Az eddig sok takarmányt fogyasztó szövetkezetek feladatul kapták, hogy a napi abrakadagot a lehető legrövidebb időn belül 3,95 kgra csökkentsék. Jő gazda módjára bánjanak a takarmánnyal, tárják fel a belső tartalékokat. Az abrakot, ahol csak lehet, helyettesítsék burgonyával, silóval, zöldlucernával, használják fel a helyi hulladékokat — éttermekből, üzemi konyhákból, tejtermékekből visszamaradt hulladékokat stb., s megfelelő előkészítéssel adagolják az állatoknak. A rovinkai sertéshizlaldában például jél értékesítik a város éttermeiből öszszegyűjtött ételmaradékokat. Ezt takarmánypéppé főzik (évente ezer vagonnyit készítenek) és abraktakarmánnyal keverve etetik. A keverékből 3,15 kg őt kapnak az állatok. Mázik elvtárs felhívja a figyelmet a felelősségteljesebb, jobb munkaszervezésre, az új etetési módszerek bevezetésére. Véleménye szerint bőven rejlenek még tartalékok, amelyek feltárása nagyban elősegítheti a termelés hatékonyságát a gyengébb eredményeket elérő üzemekben is. Használjuk ki őket a közös cél érdekében. NAGY TERÉZ Szakosítják az állattenyésztést A kameničnái (keszegfalvai) Steiner Gábor egyesített szövetkezet vezetősége minden igyekezetével arra törekedik, hogy teljesítse a párt novemberi plénumának határozatait. Elsősorban a mezőgazdasági termelés-szakaszán mutatkozó hiányosságok felszámolását, amelyeket a jelenlegi körülmények között aligha lehet megoldani további előrelépések nélkül. Ezért olyan intézkedésekre van szükség, amelyek az állattenyésztés minden szakaszán döntő fordulatot hoznak és lehetővé teszik a tervfeladatok hiánytalan teljesítését. A közelmúltban ezekről a problémákról beszélgettünk Anton Haimo elvtárssal, a szövetkezet ökonömusával, aki arról tájékoztatott, hogy jelen pillanatban legidőszerűbb feladat az állattenyésztés szakosítása. Ennek megoldása nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik, mert sok, előre nem látható tényező gátolja megvalósítását. Ennek ellenére a közös vezetősége mindent elkövet a szakosítás érdekében. Elsőrendű feladatként a tejtermelés növelését tűzte ki célul. Ehhez igyekszik megteremteni a szükséges feltételeket. A megyercsi részlegen, a Zlatná na Ostrove-i szövetkezettel kooperálva, ezer tehén befogadására alkalmas istállót építenek 31 millió koronás beruházással. A realizálásra 1977-ben kerülne sor. Amennyiben az említett létesítmény megvalósul, a komárnoi járásban egyedülálló lenne. Az istállóban helyet kapna az ellető és a borjúnevelde is. A borjakat három hónapos korig nevelnék az említett részlegen, majd válogatás után az üszőket a kamenlénái, a hizlalásra szánt egyedeket a hadovcel részlegre csoportosítanák. Ahhoz, hogy az elgondolás valósággá váljék, szükséges lesz a kameničnái tehénistállök korszerűsítése, mert jelenlegi állapotukban nem felelnek meg a korszerű gazdálkodásnak. Elsősorban a vízhálózat felújítását kell megoldani, amelyre rövid időn belül sor kerül. Azért van erre szükség, mert az Idei nyár folyamán kiderült, hogy ezen időszakban a tehénállomány vízhiányban szenvedett, ami a tejelékenységben is éreztette hatását. Hiába kapott az állat elegendő mennyiségű takarmányt, ha az emésztéshez szükséges vízmennyiséget képtelen volt felvenni, mert az itatókban alig volt víz. Ezek a problémák késztették a szövetkezet vezetőségét olyan intézkedésekre, amelyek teljes mértékben kiküszöbölik az említett hiányosságokat, és megteremtik a kellő felételeket az állatok nagyüzemi tartásához. Amint már elöljáróban említettem, a szarvasmarha hizlalására Hadovcet jelölték ki. A- zért esett a választás erre a részlegre, mert az állatok istállózása, gondozása olyan feltételeket között valósul meg, amely minden tekintetben megfelel a követelményeknek. A kitűzött célok elérése érdekében a violíni részlegen hatszáz férőhelyes sertésistálló építését kezdték el, amelyet további hasonló istállóval bővítenék majd. A két korszerű Istálló lehetővé teszi a tervfeladatok teljesítését. Mint ismeretes, a kameničnái egyesített szövetkezet 2458 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, amelyből 2352 hektár a szántóterület. Az elkövetkezendő időszakban a növénytermesztés struktúráján is változtatnak, hogy felzárkózzanak a korszerű állattenyésztés színvonalára. Vagyis a takarmánytermesztésnek is lépést kell tartania majd az állattenyésztés követelményeivel. Ezzel párhuzamban kell megoldani a mezőgazdasági gépek összpontosítását, és a takarmányellátást. A baromfitenyésztésben Is változást eszközölnek. Jelenleg hagyományos módszerekkel dolgoznak a munkások. Nem kisebb feladatról van szó. mint negyvenöt vagon baromfihús kitermeléséről. Márpedig kétkezi munkával ilyen nagymenynyiségű hús kitermelése komoly feladatot jelent. Vitathatatlan; egyetlen mezőgazdasági szakember számára sem lehet közömbös, hogy milyen körülmények között folyik a termelés, a szövetkezet előrehaladása. A kameničnái szövetkezet vezetői felelősségteljesen láttak munkához. A tervfeladatok teljesítése azonban nemcsak rajtuk múlik, hanem a tagoktól Is függ. De mivel közös érdekről lévén szó, úgy hisszük, minden dolgozó becsületbeli kötelességének tartja a kitűzött feladatok teljesítését. Reméljük, hogy a kameničnái Steiner Gábor egyesített szövetkezet dolgozói becsületes helytállással teljesítik az ötödik ötéves tervidőszak rájuk háruló feladatait és tiszta számlával indulnak a hatodik ötéves tervfeladatok teljesítésének. Andriskin József jó tapasztalatok a takarmánytermesztésben A SIKER TITKA A SZORGALOM A michalovcei Járásban 600 hektár mezőgazda - sági, illetve 350 hektár szántóterületen gazdálkodó hatalovi szövetkezet már évek öta az élenjárók közé tartozik. Évi bevételük meghaladja a 10 millió koronát. Hogyan érnek el többet, mint sokan mások? ferre kerestük a magyarázatot. A szép eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy a szövetkezet dolgozói szorgalmasak, alaposan felmérik és reálisan kihasználják a lehetőségeket. Sokat törődnek az állattenyésztéssel. Ezen a vidéken igen kedvezőek a feltételek. A szakemberek nagyon dicsérték a hatalovi legelőket, azonban legilletékesebben a helybeli tehéngondozó szólott erről; — Ha esik az eső, — most is úgy-ver, mint korábban, — de legaláb futkosni nem kell az élelmet kereső tehenek után. — Drótkerítések közé zárták a teheneket... — Bontsuk le a kerítést — tanácsolta Molnár Pál tehéngondozó —, s meglátják, akkor sem húzódnak szét az álatok. Nem hagyják itt a „terített asztalt“. , A tejelékenység is ezt bizonyítja: októberben tíz liter fölötti volt az egyedi és napi tejátlag. Az'elöző évek hasonló időszakában a tehenek alig öt liter tejet adtak naponta! — A szénaboglyák az oldalban? — kérdezték többen r* szemrevételezők. — Kaszáltunk is — válaszolta a Timkó-házaspár, akik szintén a tehenészetben dolgoznak —, mert egy-egy parcellán a tehenek nem győzték lelegelni a füvet. Szemet gyönyörködtető, amit alig néhány év alatt ide varázsoltak. Bárcsak ilyesmit láthatnánk valamennyi szövetkezetünkben! Tekintélyes költség és rengeteg munka árán valósult ez meg, nem kérdeztem, mennyibe került, hiszen mindent saját erejükből készítettek. Vállvetve dolgozott itt a szövetkezet egész tagsága. Kiirtották a bokrokat, elegyengették a talajt, műtrágyát szórtak ki, 280 kg hatóanyagot hektáronként. Jó munkaszervezéssel még a nyári betakarítás idejében is folytathatták a talajjavítást. Ötvenöt hektárt felszántottak s trágyázás után fűmagkeverékkel vetettek be. A kaszált területek 120 mázsa szénatermést adtak hektáronként! Ugyanitt az előző esztendőkben hektáronként alig húsz mázsa fű termett. Most azok a területek is 70 mázsa fűtermést adtak, amelyeket nem szántottak fel, csupán műtrágyáztak. — Korábban az okozta a gondot — mondta Drotár Anna zootechnikus —, hogy reggel és este mit adjunk eleségként az állatoknak, mivel a legelőn nem találtak elegendő élelmet. Most nemcsak jóllakik a jószág, de még télire is gyűjtöttünk bőségesen takarmányt. Megkértük Michal Geroč mérnököt, a jml zootechnikusát, hogy mondjon véleményt a hatalovi legelő feljavításáról, miért éppen ebben a kis gazdaságban került sor a nagy beruházást Igénylő munkára. — Igaz, hogy ez a gazdaság a legkisebbek közé tartozik járásunkban, mégis itt a legnagyobb az állatlétszám, hiszen 374 törzskönyvezett szarvasmarhát tartanak s ebből a tehén 172. Foglalkoznak további sertéshizlalással Is. Ebből átlagban több mint ezer a hízó. Az állatlétszámhoz képest kevés a takarmánytermő terület, ezért szükségessé vált a legelők feljavítása, ami évekig tartó folyamat. Nem csupán a takarmányhozam növelése a cél, hanem az is, hogy a feljavított területeket ésszerű gazdálkodással hasznosítsák. A feljavított legelőt rossz hasznosítással hamarosan tönkre lehetne tenni, ha nem tartanák be a legeltetési rendet. Sajnos már volt rá példa a járásban, hogy a nagy költséggel megépített betonoszlopos kerítést semmibe véve legeltettek, holott a védőkorlátoknak éppen a legelő kímélését, szakaszos felújítását kellene szolgálnia. Hatalovoban nem csalódtunk: minden parcellán meghatározott időben legeltetnek, s szintén a megjelölt napon hajtják újabb szakaszra az állatokat. így pocsékolás nélkül legelik az állatok a füvet. Elegendő Időt jut az újrasarjadásra, úgyhogy 25 nap múlva ismét dús fű nő a lelegelt parcellán. — Erről magunk is meggyőződhettünk. Hogyan ítéli meg a szakember az itteni eredményt? — Elégedettek lehetünk, ha ehhez hasonló területeken — műtrágyázással és szakaszos legeltetéssel a fűhozam évente eléri a 70 mázsát hektáronként, ami negyven mázsával Jobb a járási átlagnál. Persze, a teljes feljavítás egészen más, sokkal jobb eredménnyel járhat. A költségek két év alatt megtérülhetnek. A hatalovi szövetkezetben a legelők feljavítását 1972-ben kezdték és az Idén fejezték be. Tavaly tehenenként már 3200 liter tej átlagot érték el s a legelőn tartott növendékállatoknál 0,81 kg volt a napi súlygyarapodás. Az első félévben a tejeladási tervüket 38 287 literrel túlteljesítették. Év végéig a többlet még fokozódik. Idén teljesen önellátók terimés takarmányokból. A szántöföldön 10 százalékkal csökkentették a takarmánytermesztést, s ugyanennyivel bővítették a búza vetésterületét. Illés Bertalan
