Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-11-29 / 48. szám
Ä97I. november 29. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A Nemet Demokratikus Köztársa-Ságba először utazót meglepi a sok erdő a többnyire sík vidéken. Az autósztrádákon, de más fontos útvonalakon is zöldellő fák árnyékában száguldanak a Jármüvek. Ez mind érthetővé válik, amikor a halandó megtudja, hogy az NDK területének 30 százalékát erdő borítja. Az autóbusz ablakéból az Is megállapítható, hogy a szántóföldek Jelentős része könnyű, homokos talaj. A jókora kövek majdnem mindenütt láthatók a felszántott földeken. Ennek érdekében a talaj gondosan művelt. Azt is észleltük: sok az ipari növény. Óriási cukorrépatáblák hívják fel magukra a figyelmet. Ottjártunkkor a repce már szépen sorolt. A burgonyaföldeken csak betakarító kombájnokat láttunk. Meglepően sok a legelő is. Oton-útfélen fekete-tarka tehenek legeltek, a szárazság ellenére is buja réteken. Ennek az a titka, hogy szerte az országban sok az öntözött legelő. A látottak alapján is megállapítható, milyen fejlett az NDK mezőgazdasága. A hallottak ezt még jobban alátámasztják és érthetővé válik, miért tartoznak a világ országainak tíz legfejlettebb mezőgazdasága közé. Az NDK mezőgazdasága, különösen ez utóbbi tíz esztendőben, illetve a Német Szocialista Egységpárt VIII. kongresszusa óta fejlődött sokat. A kongresszus azt tűzte ki a mezőgazdaság elé, hogy a lakosság élelmiszerellátását, feldolgozó iparát saját termékeikkel lássa el. Azóta a termelőerők hallatlanul sokat fejlődtek. Ez megmutatkozik mind a növénytermesztésben, mtnd az állattenyésztésben. Az NDK 17 millió lakosa közül, a felnőttlakosság alig 12 százaléka tevékenykedik a mezőgazdaságban. Habár Jelentősen csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma, mégis sikerült háromszorosára növelni a termelést. A termés növelése mellett Jelentősen csökkentették az önköltséget Is. Ez Jórészt annak köszönhető, hogy a gabonatermesztés komplex gépesítése mellett a főnövények: a burgonya, a cukorrépa művelése, betakarítása majdnem egészében gépesített. Például a búza termesztésére fordított idő és költség a felére csökkent a tíz évvel előttihez viszonyítva. Az utóbbi években korszerű állattenyésztési telepeket létesítettek. A tojás termelését és a brollercsirkenevelést főleg nagy telepeken végzik. Vágómarha-tenyésztésre és tejtermelésre többszáz korszerű istállót hoztak létre. A sertéshizlalást szintén nagy, korszerű telepeken végzik. A NSZEP határozata alapján a fejA heidelandi szövetkezet vezetői a tevékenységükről beszélnek. Szakosítás kooperációs alapon lődés a szomszédos szövetkezetek és állami gazdaságok sokrétű kooperációs kapcsolatán keresztül vezet. Ez főleg azért vált szükségessé, mert a tudományos-műszaki forradalom következtében az utóbbi tíz év alatt kicserélődtek a gépek, újabb, nagyobb teljesítményűeket gyártottak, melyeknek megvétele jelentős összegekbe kerül. A nagy teljesítményű kombájnokat, traktorokat a néhányszáz hektáros szövetkezetekben képtelenek lettek volna megvásárolni — s ha igen —, akkor sem tudnák azt maximálisan kihasználni. Az állattenyésztésben szintén forradalmi az átalakulás. A fiatalok már nem akarnak a hagyományos módszerekkel dolgozni. Ezért a régi istállóik átépítése és felhasználása mellett rátérnek a nagy teljesítményű, kompplex rendszerű állattenyésztésre. Ezt sem tudnák a kis szövetkezetek egyedül megoldani. Ezért a termelőerők Jobb kihasználása és az önköltség csökkentése végett az NDK mezőgazdasága főleg a kooperációs utat választotta a szakosítás céljából mint átmenetet a nagyfokú koncentrálásra. A kooperációs kapcsolat nagyon sokoldalú. A gépek, a technika közös kihasználása, agrokémiai központok létesítése, szárítóberendezések, takarmányliszt-készítő üzemek stb. mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben nagyobb egységek kialakítását teszik szükségessé. A tanulmányút részvevői figyelmesen hallgatják a gazdaságról szóló tájékoztatót. Foto: —tt-A közelmúltban az eilenburgl járás Heideland községében ismerkedtünk a szövetkezét! gazdálkodással. A hat községből társult szövetkezet közel 3000 hektáros területtel rendelkezik. A szövetkezet gabonát, cukor- és takarmányrépát, burgonyát' és takarmányt termeszt. Kooperációs alapon a körzetben ide összpontosították az üszőket, 2500-at tartanak belőlük a szövetkezetben. Mivel az NDK-ban a legelőgazdálkodás a mérvadó. Jókora területen öntözött legelőt létesítettek. öszidőben is buján zöldell a legelő és lenne mit a kaszának rendre vágnia. Az elég száraz éghajlatú vidéken óriási Jelentősége van az öntözésnek mind a takarmány, mind a különböző kultúrák hektárhozamának növelése szempontjából. A talajjavítást és az öntözőberendezést főleg saját anyagi eszközeikből fedezik. (Az állam mindössze 30 százalékkal járult hozzá.) A szövetkezetben 280 dolgozó szorgoskodik, ebből 152 a nő. A lányok, asszonyok főleg az állattenyésztésben dolgoznak, de Jó néhányan közülük gépet is irányítanak. A német nők vállvetve dolgoznak a férfiakkal. A heidelandi szövetkezetben a gépek maximális kihasználására törekszenek. A mezőgazdasági munkák dandárjában két műszak a természetes. Hajnali 4-től 13 óráig, majd délutáp 13-töl este 21-lg üzemeltetik a gépeket. A dolgozók keresete megegyezik a nálunk közepes szinten gazdálkodó szövetkezeti tagok fizetésével. Nem akartam elhinni az építkezés gyors ütemét. A központjuk, ahol találkoztam a vezetőkkel, két hónap alatt készült el. Természetesen az irodák mellett üzembe helyezték a konyhát is, ahol 120—150 személy étkezik naponta. A szövetkezeti tagok egy márkát (3 korona) fizetnek egy ebédért. Egyszóval kihasználják a lehetőséget, s nem idegenkednek a közös étkezéstől, mint ahogy azt esetenként nálunk teszik! Nagyon szépek az eredmények, amelyeket az NDK mezőgazdaságában elértek az utóbbi években. Ez annál elismerésre méltóbb, mivel az ottani könnyű talaj nem hasonlítható Dél- Szlovákia földjeihez. A legszembetűnőbbek az állattenyésztés terén elért eredmények, főleg a tehenek hasznossága, amelynek fő tényezői; a kiváló legelők, a jó takarmányalap és nem utolsó sorban a kooperációs alapon történő szakosítás. TÖTH DEZSŐ Összpontosították - szakosították a termelést Makót nálunk úgy ismerik mint a hagyma hazáját. Nem érdemtelenül, hiszen Csongrád megyének ezen vidékén valóban sok hagyma terem. Annyi, hogy a hazai piacok bőséges ellátásán túl külföldre is jut belőle. Idén azonban a természet nem volt tekintettel a szorgos emberek munkájára. A növénytermesztést nagy vízkár sújtotta. — A Makói Ottörö Termelőszövetkezet 4500 ha földterületéből 2000 hektárt belvíz károsította, — jegyezte meg Keresztúri István elnökhelyettes és Kiss Sándor, az üzemi pártbizottság titkára — mégsem csüggedtek el az emberek. Mindent megtettek azért, hogy az évvégi eredmény jó, a pénzügyi helyzet kielégítő legyen. A gazdaságban a belüzeml szervezés nagyon magas színvonalon van. Érthetőn, az ágazati irányítást részesítették előnyben. így létesült a növénytermesztési, az állattenyésztési, valamint a gépesítési fő Uzemág (az utóbbihoz tartozik az építészet mint ágazat). Ezek felölelik a hatáskörükbe tartozó őszszes szakterületeket. A fő üzemágak élére olyan jól képzett vezető dolgozókat állítottak, akik sza-ШЙИаНЭЕЕО tapasztalatok vatolják a lebontott termelési és pénzügyi feladatok teljesítését, s ezért felelősséget vállalnak. A központ az alábbi iránymutatókban jelölte meg a fő üzemágak feladatát: 1. árbevétel, 2. hozam, 3. bérszint és 4. költségek. Ebből áll össze a főterv. Üt esztendővel ezelőtt kezdték a termelés társadalmi igényszerintt belüzeml összpontosítását és szakosítását. Azóta a növénytermesztésben a korábbi 30-ról 8-ra csökkent a termesztett növények száma. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagy parcellákon következetesebben termelhetnek, mint a felaprózottakon. A nagytáblás rendszer kialakítása mind a termelés, mind a begyűjtés tekintetében kisebb költséget igényel, tehát egy-egy növény gazdaságossága jobb, mint régebben. Az egyes növények termesztésének a megszüntetésére természetesen, nem azért került sor, mintha azokra nem volna szüksége a népgazdaságnak. Végtére ugyanis el kellett dönteni, hogy hol, mit termeljenek, mert a kis parcellákon nem volt gazdaságos a termelés. Összpontosításra és szakosításra tehát csak úgy kerülhetett sor, hogy néhány zöldségféle termesztéséről lemondtak, más termények javára. így kukoricát idén 1600 hektáron termesztettek. Az átlagos hozam májusi morzsoltban 70 mázsa körüli lett, s ennek jelentős hányada vetőmagként került eladásra. A szövetkezet idén 450 hektáron termesztett lucernát, azonban ■ jövőben termőterületét 700 hektárra bővíti. Mégpedig azért, mert van saját szárítóberendezésük és takarmánykeverőjük. Számolnak azzal, hogy az állatállomány ellátására a jövőben a kukoricát és a lucernát termesztik főnövényként a gabonaféléken kívül. A lucernaliszt jelentős mennyiségét saját keverőüzemükben dolgozzák fel ég a takarmánytápok készítéséhez az egyéb összetevőket a központi alapokból vásárolják. Mintegy 400 vagon tápot gyártanak évente, ennek azonban az 50 százalékát a környező gazdaságoknak készítik szerződésre. A megrendelő gazdaságok természetesen a keverőbe szállítják a keverékgyártáshoz szükséges szemes terményt, az összetevőket azonban a Makói Ottörő szövetkezet adja és felszámolja a mezőgazdasági üzemeknek. Rendszerint 1 mázsa takarmánytáp készítésének a bérköltsége 4 Ft, az egyéb költség pedig 10—12 Ft közt váltakozik. Az üzemgazdász számításai szerint az otthon készített táp mázsája mintegy 20 forinttal olcsóbb, mint a terményforgalmi vállalatnál. A zootechnikusok elégedettek a kifogástalan minőséggel. Bizonyíték erre az is, hogy a sertések 50 napos korig 2,20; 5B—90 napos korig 2,60; 90—100 napos korig pedig 3 kg tápot fogyasztottak 1 kg hús termeléséhez a vizsgált csoportoknál. Ez azonban üzemi átlagban másként fest, mert 1 kg hús termeléséhez 3,48 kg tápot használtak, ami viszonyaink közt nagyon jó eredmény, hiszen tízezer hízóról lévén szó. Ebben a szövetkezetben azonban lényegesebbnek tartják azt, hogy egy négyzetméter alapterületről milyen nagy árbevételt érnek el. Érdemes szólni arról is, hogy a szövetkezet évente a felhizlalt állatoknak 50 százalékát, vagyis 5000 darabot saját húsipari üzemében dolgoz fel és készáruként szállít a fogyasztói piac részére. A sertéstelepet és a feldolgozó üzemet 52 millió forint költséggel építették, s ebből a feldolgozó üzem kivitelezése 3 millió forintot igényelt. Arra a kérdésre, érdemes e a vágósertés hazai feldolgozása, az elnökhelyettes azt felelte, hogy igen, mert a húsipari vállalatok a vágósertés kilóját 25—28 forintért veszik át a termelőktől. Az odahaza való feldolgozás azonban lehetővé teszi azt, hogy élősúly kilóra vetítve a kész áru kilójáért átlagban 29 forint árbevételt érjenek el. Ennek az a lényege, hogy a szövetkezet szabad pénzeszközeinek egy részét fő tevékenységén túl élelmiszeripari termelésre fordította, ami lényegében összefügg a mezőgazdasági termeléssel. Az MNK-ban tehát számtalan olyan mezőgazdasági üzem létezik, amely végterméket is szállít a fogyasztói piacra, azaz közvetlenül részt vesz a társadalom élelmiszerrel való ellátásában. HOKSZA ISTVÁN IV. rész GENETIKAI MEGELŐZÉS A CSKP és a SZKP Központi Bizottságainak októberi ülésén elhangzottak között, az állattenyésztés területén a 6. ötéves tervidőszak végéig, többek között a szocialista szektorban uövelni kell a tehénállományt legalább tizenöt százalékkal, az újonnan kítenyésztett szarvasmarhatlpus részarányát pedig harminc százalékkal, majd 100 tehenenként el kell érni a 100 borjúszaporulatot. Ez azért is elsőrendű feladatunk, mert állatnemesítő munkánk ütemét egyben a fogyasztók igénye, másrészt a népgazdaságosság irányítja. Nemesítésünk célja, hogy a legrövidebb idő alatt minél több és Jobb teljesítőképességű tenyészállatot produkáljunk. Ez, természetesen igen sokrétű feladat, amit csak úgy oldhatunk meg eredményesen, ha pontosan tudjuk mit, miért és hogyan akarunk. A népgazdaság az állattenyésztés lránt megnövekedett igényeket támaszt, amelyek kielégítését csak a termelés (tej, hús stb.) növelésével lehet elérni. Ennek elérése érdekében nem közömbös olyan állatok hosszú ideig való tartása, felnevelése, takarmányozása, amelyektől utódot, tejet sem várhatunk. Az alapos külső és belső vizsgálat az ilyen öröklötten rendellenes, de sokszor csak rejtetten hibás állatok felismerésére már korán felhívja a figyelmet. Ezek értékelésében a származás adatainak ismerete is segíthet. Szükséges ezért a nagyüzemi üszőállományokban a növendékek nemi szerveinek rendszeres vizsgálatát is az állatorvosi ellenőrzés egyik igen fontos feladatává tenni. Legcélszerűbbben ez a havonkénti vemhességi vizsgálatok alkalmával történhet, amikor meg kell vizsgálni azokat az üszőket is, amelyek huzamos idő óta nem ívarzanak, vagy többszöri mesterséges megtermékenyítés ellenére sem fogamzottak. Közismert, hogy a szarvasmarhaállomány termelési tulajdonságainak Javítása érdekében kormányzatunk a törzskönyvi ellenőrzés, a tenyészbikák utódainak rendszeres vizsgálata stb. kereteiben is nagy áldozatokat hoz. Az utódellenőrzött bikák értékelése leány-utódaik első laktációs eredménye alapján történik. Nem közömbös, hogy a későbbiek során miképpen alakul az utódok sorsa, s hogy a genetikai Javulás mennyiben realizálódik a további laktácíóban. Céltudatos szelektálással és a mesterséges termékenyítés adta lehetőségek maximális kihasználásával olyan tenyészegyedeket kell kiválogatni és elszaporítani, amelyek a fajta Jelenlegi átlagát a kívánt termelési tulajdonságok (tej- és hústermelés) tekintetében lényegesen felülmúlják. Leghatékonyabb nemesítőhatás a bikák utód-értékelésén alapuló szigorú szelektálással érhető el. Nyilvánvaló, hogy az értékelés csak akkor lesz reális, ha a vizsgált utódcsoport minden egyede valóban az értékelendő bikától származikl Ellenkező esetben, megbízható származási adatok nélkül elképzelhetetlen a nemesítési munka, és eleve körbeveszett minden fáradozás és anyagi áldozat, amelyet akár a telelés-ellenőrzés, a törzskönyvezés, akár az utódos bikavizsgálat érdekében hozunk. Általában nem tudjuk, melyik bika milyen alkati vagy fiziológiai öröklődő tulajdonságot, esetleg hibát, betegségre való hajlamot ad át utódainak, és a populáció genetikai értékének, a termelőképességnek csökkentésével, vagy az utódok egy részének kiesésével növelheti az állattenyésztés önköltségét. Ez a veszély a természetes fedeztetésre használt apaállatok és elsősorban a törzstenyészetek nőivarú egyedel révén, ha kisebb mértékben is, de ugyancsak fennáll. A kóros állapotokat általában legelőször az állatorvos veszi észre, működése során azt is fel kell derítenie, hogy szórványos, vagy ismétlődő, és súlyos bajról van-e szó. Ez utóbbi esetben öröklődéskórtani vizsgálatok alapján ki kell emelnie a tenyészetből a terhelt egyedeket, a betegség öröklődő Jellegének megállapítására. A terheltek felderítése nem mindig könnyű és olykor különleges módszerekre, genetikai kutatásokra vagy kísérleti párosításokra, sokszor pedig laboratóriumi vizsgálatokra is szükség van. Ne csak azt nézzük, hogy a tenyészállat első nemzedékű ivadékaiban jelentkezik-e valamely terheltség, hanem azt is tartsuk szem előtt, hogy különösen rejtett hibák eseteiben (márpedig az ilyen öröklődő ártalmak gyakoriak) a külsőleg egészségesnek látszó egyedek is magukban hordhatják a bajt, s az a későbbi nemzedékekben halmozódva, súlyosabb fokban több utódon jelentkezik. Különösen a nagyüzemekben van ennek Jelentősége, ahol egy-egy kiváló tenyészállat néhány év alatt felemelheti a tenyészet színvonalát, de ha örökletes anyaga nem megfelelő, tönkre is teheti az állományt. A szarvasmarha-tenyésztőket világszerte foglalkoztatják azok az alkati hibák, betegségek, amelyek egyes bikavonalak vagy családok egyedeln olykor örökletesen Jelentkeznek. Zavarokat okoznak az állategészségében, csökkentik a tej- és hústermelést, a tenyészállatok idő előtti selejtezéséhez vezetnek, s ezzel jelentős gazdasági kárt okoznak. (Folytatjuk) MUDr. Berényi Tibor, a Kerületi Tenyésztési Vállalat levicei járási központjának vezetője. Tartalékok a tehenek meddőségének megelőzésében
