Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-19 / 29. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1975. július 19. Eredményesen (Folytatás az 1. oldalról.) beruházások területén. Ennek követ­keztében nem adják át idejében a szükséges kapacitásokat. Ez fékezi a CSSZSZK és az SZSZK közti különb­ségek gyorsabb megszüntetését. Az állami költségvetésekből és a nemzeti bizottságok költségvetéséből 6,5 milliárd koronát fordítottunk az iskolaügyre. A társadalmi érdekekkel összhangban tovább fejlesztjük a fő­iskolákat. A beruházási terv nem tel­jesítése következtében azonban az oktatási folyamat feltételeit nem a tervezett ütemben javítjuk. A nem­zeti bizottságok 4,5 milliárd koronát fordítottak az iskolaügyre, ami 7,2 százalékkal több, mint 1973-ban. Az egészségügy fejlesztésére 4,9 milliárd koronát, és a szociális biz­tosításra pedig 9,2 milliárd koronát fordítottunk, ebből nyugdíjbiztosítás­ra 370 millió koronával többet, mint 1973-ban. A népszaporulat kedvező alakulása abban is megnyilvánult, hogy 76 mil­lió koronával többet fizettünk ki csa­ládi pótlékra. Összesen 4,2 milliárd koronát fordítottunk a gyermekes családok támogatására, ami 159 mil­lió koronával több, mint az előző évben. A társadalmi fogyasztás területén a kiadások a leggyorsabb ütemben a kultára szakaszán növekedtek. Ösz­­szesen 1,3 milliárd koronát költöt­tünk kulturális célokra. , A XIV. pártkongresszus határozatá­nak teljesítésében elért eddigi ered­ményeket értékelve, az idei év első öt hónapjában az ipari termelés 10,4 százalékkal növekedett 1974 azonos időszakához viszonyítva. Az évi terv­feladatok 41 százalékát teljesítettük, miközben a termelési feladatok tel­jesítésének dinamikája kedvezőbb fel­tételeket teremt az egész évre kitű­zött feladatok teljesítésére. Fontos feladat a szocialista törvé­nyesség megszilárdítása. Štefan Lazar belügyminiszter be­számolójában megállapította, hogy a nemzeti bizottságok tevékenysége a szocialista rend fenntartásában álta­lában megjavult. Az elért eredmények ellenére azonban nem lehetünk elé­gedettek a mai helyzettel. A tavalyi novemberi plénum szellemében sok­kal igényesebbeknek, bírálóbbaknak kell lennünk, fgy pl. sokkal szigo­rúbban kell fellépniük a nemzeti bi­zottságoknak a tűzvédelem terén. Sok üzemben, szövetkezetben és más mun­kahelyen nem tartják be a tűzvédel­mi szabályokat. A képviselők a be­számoló megvitatása során további fogyatékosságokra is rámutattak. így például az építkezési beruházásokkal kapcsolatos aránytalanul sok sza­bályra, a kihágásokért kiszabott bír­ságok alacsony összegére, a kis köz­gazdálkodtunk ségekben működő nemzeti bizottsá­gok problémáira. Az építkezési beru­házásokkal kapcsolatos szabályokról Štefan Lazar miniszter elmondotta, hogy rövidesen befejezik az új épít­kezési törvény kidolgozását, amely leegyszerűsíti az építkezési engedé­lyek kiadását, s hatékonyabban lép fel azok ellen, akik feketén építkez­nek. Fontos szerepet töltenek be a nem­zeti bizottságok a társadalmi érdekek védelmében, a tervezés, az építés, a mezőgazdaság, az erdő- és vízgazdál­kodás, az életkörnyezet és a szocia­lista tulajdon védelme terén. A nem­zeti bizottságok ezen a téren is nagy előrehaladást értek el. A gyakorlat­ban érvényesítik azt az elvet, hogy a szocialista demokrácia csakis az egyéni, a helyi, a csoportos és a tár­sadalmi érdekek összhangja alapján fejlődhet. Megállapíthatjuk, hogy megszilárdult a tervfegyelem, fokozott erővel törekednek az életkörnyezet és a szocialista tulajdon védelmére. A belügyminiszter befejezésül hang­súlyozta, hogy a nemzeti bizottságok­nak és a többi államigazgatási szerv­nek még köveikezetesebben kell ér­vényesítenie munkájában a lenini elveket, el kell mélyítenie a szocia­lista demokráciát úgy, hogy a szo­cialista rend, a társadalmi érdekek és az állampolgárok jogainak védel­me egyre inkább a dolgozók közös ügyévé váljon. • m i*" kihasználni a lehetőségeket Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériuma mezőgazdasági munkálatokat irányító bizottsága leg­utóbbi ülésén legfontosabb napirendi pontként a gabonabetakarítás szere­pelt. A bizottság megállapította, hogy a kedvező időjárás következtében a gabona érése az utóbbi napokban meggyorsult. Ennek következtében sürgőssé vált az aratás. A mezőgaz­dasági üzemek többségében azonnal hozzá is láttak a fontos betakarítási munkához. Sajnos, nem mindenütt történt ez így, és egyes szövetkeze­tekben, állami gazdaságokban indo­kolatlanul halogatták az aratás meg­kezdését. Nem valósult meg az az el­képzelés sem kellő mértékben, hogy az egyes körzetekből oda összponto­sítsák a kombájnokat, ahol sürgőssé vált az aratás. Komoly hiányosságnak lehet felróni, hogy az egyes kerületek és járások között nem indult meg kel­lőképpen a kombájnok átcsoportosí­tása. Az aratás első napjaiban az együttműködés alapján várt 1035 kombájnak csak az egyharmada érke­zett meg időben. Sok mezőgazdasági üzemben azt is fel lehet róni, hogy ahol szükséges lenne, nem használják a kalászeme­lőt és a segédkerekeket. Pedig a leg­utóbbi jelentések szerint, főleg Nyu­gat- és Közép-Szlovákiában a gaboná­nak jóval több mint a fele megdőlt, és ezért a kalászemelők nélkül jóval nagyobb a szemveszteség. A hibák el­távolításának céljából a bizottság úgy döntött, hogy csoportokra oszolva, közvetlen ellenőrzést végeznek a „te­repen“ és azonnal megteszik a szük­séges intézkedéseket. Az ellenőrzés során az egyes járásokban azt is meg­állapítják, hogy a kisegítő kombájnok miért nem érkeztek meg időben. Az eddiginél komolyabb gondot kell fordítani a rendsodrók kihasználá­sára. A rendelkezésre álló 2500 rend­sodrót főleg a sörárpa aratásánál fon­tos hasznosítani. Tudatosítani kell azt, hogy a kétfázisos aratástól való húzódozás jelentős minőségű károkat okozhat. Az elmúlt héten a gabona nedves­ségtartalma elég magas volt, tehát szárítani kellett. Éppen eZért mindent el kell követni, hogy a szárítóberen­dezések napi 20 órán át üzemeljenek. Szükség esetén meg kell nyerni a diá­kokat (főleg a vakációjukat töltő fő­iskolásokat), a szabadságoló üzemi dolgozókat, hogy vállaljanak részt a gabonaszállítási munkálatokban. Mi­vel a szükség megkívánja, további szárítógépeket kell biztosítani a Cseh Szocialista Köztársaságból. Fontos feladatok közé tartozik a gabona tárolása. Minden megfelelő helyet fel kell használni a raktáro­zásra, sőt ha a helyzet megkívánja, a betonutakat is igénybe kell venni. Az eddigi ellenőrzés során megálla­pítást nyert, hogy több helyütt az ideiglenes tárolóhelyek nincsenek rendbetéve. Sürgősen meg kell tenni az intézkedéseket, az előírás szerinti előkészítésre, beleértve a levegőfuvó­­berendezéseket is. Az aratás körüli problémák mellett a bizottság foglalkozott a takarmány­félék betakarításával is. Az évelőta­karmányok első kaszálását és a széna betakarítását a közeli napokban be­fejezik. A pillangósok második kaszá­lása sajnos, csak a nyugat-szlovákiai kerületben van előrehaladott állapot­ban. A másik két kerületben a lema­radás jelentős. Mindent el kell tehát követni, hogy a gabona aratásával egyidejűig, a takarmány betakarítá­sára is gondoljanak a mezőgazdasági üzemek irányítói. Jelentős lemaradás van a korai bur­gonya betakarításánál is. A lakosság folyamatos ellátásának érdekében sokkal nagyobb gondot kell fordítani a napi élelmiszer folyamatos szállítá­sára. Ez azért is lehetséges, mert a burgonya nagy része az ország északi járásaiban van, ahol később kezdődik az aratás. — tt— A beszámolót követő vita is arról tanúskodott, milyen felelősségteljes, sokrétű tevékenységet fejtenek ki a nemzeti bizottságok ezen a fontos területen. Lazar belügyminiszter vitazáró be­széde után a plénum határozatot fo­gadott el a nemzeti bizottságok to­vábbi feladatairól. A Dunajská Streda-i (dunaszerda­helyi) járás mezőgazdasági dolgozói már az elmúlt vasárnap teljesítették az állami gabonafelvásárlási tervet. A Dunajská Streda-i járás után a komárnoi (-komáromi) járás is a cél­ba ért hétfőn reggel. A sikerben a szövetkezet és az ál­lami gazdaság dolgozói mellett részt vállaltak a traktorállomások és a gabonafelvásárló központok munká­sai, valamint a cseh és az észak­­szlóvákiaí járásokból érkezett kóm­­bájnosok. Mindkét járásban a nehéz körülmények között is, a lehető leg­kisebb volt a szemveszteség és ez is elősegíti, hogy a gabonafelvásárlás állami tervfeladatát jelentősen túltel­jesítsék. Több leleményességet Nagy munkában találtuk a farnái (farnadi) szövetke­zet tagjait, akik 1200 hektár gabona betakarítását szor­galmazták. Mint mondották, a gabona egyharmadát való­sággal a földre teperve a szeszélyes időjárás, így hát fokozottabb igyekezetre, szakszerűbb munkára van szük­ség a kombájnosok részéről. A ledült árpát zöld sarj nőtte be. Apró kalászit, a májusi aszály nagyon megnyo­morgatta erős szél és jégeső károsította; jó lesz, ha át­lagban megadja a 40—42 mázsát hektáronkint. A Száva búzafajta 50 mázsájával fizetett. Hogy mennyi lesz majd a végső értékelés eredménye, ez még nem tudható. Elő­zetes becslésekre nem vállalkozott Bogdány Endre főgé­pesítő. Kombájnosaik közül 20 traktoros, 8 meg gépjavító. Szorgoskodnak reggel öttől este nyolcig, ügyelve a mi­nőségi követelmények betartására. Mert az aratási ver- , seny irányítói következetesen számonkérik ezt: a szem­veszteség .nem. lehet több 2, százaléknál. Aratási Híradójuk naponta tájékoztatja a dolgozókat ' a gabonabetakarítási verseny eredményeiről, a gabona­eladási terv teljesítéséről, s egyéb fontos tudnivalókról; népszerűsíti az aratásban élenjáró kombájnosokat, gép­kezelőket. Hasonlói célt szolgál a gépudvar versenytáb­lája. Ami az üdítőitalokat illeti :nyolc fokos sört egyáltalán nem tudnak beszerezni, a tízfokos pedig tiltott. Ásvány­vízből sincs elegendő: a santovkai és a slatinai palacko­zó üzem képtelen a megnövekedett szükséglet kielégíté­sére. A Coca-Cola és a Pepszi meg drága, s nem is na­gyon kedvelik. Ami meg az egyéb ellátást illeti, ugyan­csak nem a legpéldásabb, holott a szövetkezet saját bü­fével rendelkezik. Ezt a büffét a Kávéházak és Étter­mek (RAJ) nemzeti vállalat kezeli, nem valami dicsére­tes módon — levesek, konzervek sem kaphatók, amit a legfontosabbnak tartanának az illetékes efsz vezetői. Ugyanez a vállalat új büfét épített, amely rövidesen megnyílik; a két kiszolgáló — remélhető — meleg és hideg ételeket egyaránt felszolgálhat majd. Van egy járási méretben „nemszeretem“ problémájuk, ez pedig a hazai gyártmányú AVANBLANC jelű szárító­­berendezés üzemeltetéséhez szükséges koksz hiánya. Ez késlelteti a terményszárítást. S ez nem valami szívderí­tő hír, különösen az aratás kellős közepén. S mi a helyzet a tarlóhántás körül? Objektív akadá­lyok merülnek fel ez esetben is. Mivel traktorosaink kombájnokra ültek, a szalmaletakarítás é^ a tarlóhántás késik.1 Addig csupán egy Zetor 120-45-ös új próbajáratá­­> sós traktorral számolhatnak, amely egy műszakban 15. -hektáros teljesítményt nyújt, ekével, tárcsával 25 hektár tarlót képes műszakonként felhántani. Mindebből kitönik: üzemközi, vagy védnöküzemi segít­ségre rászorulnak. No meg a jobb, tökéletesebb munka­­szervezéssel is előbbre juthatnának. (nki| Megfelelő embert a megfelelő hely­re! Ez lehetne a pályaválasztási ta­nácsadó-tevékenység jelszava és egy­úttal a munkaerő-gazdálkodás helyes elve is. Aki társadalmilag hasznos munkájában egyszersmind önmagára is talál, ez a belső összhang környe­zetére is kisugárzik, s társadalom­építő erővé válik. Akik életükben ezt az alapkérdést nem rendezték, nem notek hozzá feladataikhoz, konflik­tusban élnek, s nemcsak a munkában vallanak kudarcot, hanem — kárpót­lás, álsikert keresve — életük egyéb területein is könnyen csődbe jutnak, környezetük helyzetét megnehezítik, s így társadalomellenes elemekké vál­nak. A pályaválasztás bizonyos értelem­ben mindig egy kicsit sorsválasztás is. A pálya kiválasztásával a fiatal — sok esetben anélkül, hogy ennek tel­jes tudatában lenne — hosszú évekre előre meghatározza nemcsak azt a tanulmányi időt és azokat a felada­tokat, nehézségeket, amelyek szakmá­ja teljes értékű gyakorlásához elve­zetik, hanem azokat a munkakörül­ményeket, tevékenységformákat, anya­gi lehetőségeket, sajátosan jellemző munkatársakat, a társadalmi elisme­rés formáit is, tehát mindazokat, a­­melyek életének lényeges külső ke­reteit és belső tartalmát jelentik. Azt, hogy milyen pályák közt, mennyire van választási lehetősége az egyénnek, a társadalom határozza meg. Kapitalista társadalomban a dol­gozik gyermekeinek csak szűk vá­lasztási lehetőségük van. Nem vá­laszthatja a munkás vagy a szegény­paraszt azokat a pályákat, amelyek hosszú tanulmányi időt és pénzt igé­nyelnek. A szocialista társadalomban a társadalom lehetővé teszi a munkás gyermekeinek bármely pálya válasz­tását. A közelmúltban a Trebišovi (tere­­besi) Járási Nemzeti Bizottság iskola­ügyi szakosztályán a pályaválasztás és ezen keresztül a szakmunkáskép­zés lehetőségei felől érdeklődtem. Ahogyan megtudtam, évente átla­gosan kétezerkétszáz nyolcadikos és kilencedikes végez a járási alapfokú kilencéves iskoláiban. Az idén is eny­­nyi, gyereknek, sőt családnak, peda­gógusok százainak adja fel a pálya­­választás, pályairányítás kérdését, gondját. Inkább gond, mint kérdés. Tizenöt évesen dönteni még akkor sem könnyű, ha különös képesség mutatkozik egy-egy pályacsoport iránt, s akkor sem, ha a szülőktől és a pedagógusoktól minden segítséget megkapnak. — Ma nálunk a pályaválasztás lé­lektani problémái elsősorban a pálya­­választást tanácsadásban csúcsosod­nak ki — magyarázza František So­­kolský elvtárs, a jnb iskolaügyi osz­tályának vezetője. — A társadalom által kínált pályalehetőségek közül tervszerű munkaerő-gazdálkodás, a­­mely kialakítja — a jelenlegi és táv­lati igényeknek megfelelően — he­lyileg és országosan is mennyiségileg és minőségileg egyaránt a munkaerő­­forrás és a munkaerő-felhasználás egyensúlyát. A két érdek tulajdonképpen közös, mert a népgazdaság számára is opti­mális teljesítményt elsősorban olyan egyének tudnak nyújtani, akik a reá­lis elhelyezkedési kereteken belül adottságaiknak megfelelő pályát vá­lasztottak, és megfelelő szilárd jel­lemmel rendelkezve helytállásra tö­rekszenek. — Hogyan történik járásukban a pályaválasztási tanácsadás? — ér­tálán esetben működünk együtt szü­lői értekezletek, ankétok, előadások szervezésében és lebonyolításában. A szaktanácsadásban elvileg azok része­sülnek, akik valamilyen oknál fogva — pályaválasztási éretlenség, tanács­talanság, egészségügyi problémák, gyenge tanulmányi eredmény, pszl­­choapátias és neurotikus jellegű sze­mélyiségfejlődés, beilleszkedési ne­hézség stb. — az iskolában nem tud­ják problémájukat megoldani. A további beszélgetésünk során megtudtam, hogy a trebišovi járásban a munkaerő-szükséglet mennyiségi kielégítése ezideig nem okozott gon­dot. A munkaerő-utánptólást biztosító ifjúsági forrás mintegy 20 százaléka Napirenden: a szakmunkásképzés mindenki szabadon választhat, termé­szetesen reális adottságai, képességei és hajlama szerint. Ma még a felnőt­tek — szülők, nevelők — számára is komoly nehézséget jelent az életpá­lyák területén való tájékozódás, nem­csak a fiatalok számára. — Ezek a nehézségek miből adód­nak? — Az elmúlt évtizedek során a gaz­dasági élet átalakulása, a technika gyors fejlődése — gépesítés, kemizá­­lás, automatizálás — következtében jelentős mértékben megváltozott a szakmák világa. Egyesek teljesen el­tűntek, mások átalakultak és számos új szakma keletkezett. A pályaválasztás kettős probléma a társadalom életében: egyéni és nép­gazdasági. Az egyéríi érdek az, hogy olyan pályát válasszon, amelyek gya­korlása közben személyiségének ér­tékes vonásai kifejlődhetnek, amely elégedetté teszi és eredményeket is hoz számára. Népgazdasági érdek, hogy a munkába lépő fiatalok foglal­koztatásával hatékonyan növelje a társadalmi termelést és a nemzeti jö­vedelmet. Ezért célja és feladata a deklődöm Varga Vince elvtárstól, a jnb iskolaügyi osztályának tanfel­ügyelőjétől. • — A pályaválasztási tanácsadást a népgazdasági tSrvnek — ezen belül a járás munkaerő-szükségleteinek — figyelembevételével végezzük. Szem előtt tartjuk, hogy a fiatalok képessé­geinek és személyi körülményeinek leginkább megfelelő életpályát vá­lasszanak. Járásunk ifjúságának pá­lyaválasztását alapvetően meghatá­rozza a terület fejlettsége, jellegzetes struktúrája, ezért alapvető fontosságú a járás munkaerőhelyzetének ismere­te és az erre épülő ifjúsági pályavá­lasztási tanácsadás. Ezek figyelembe­vételével alakítottuk ki — a jnb mun­kaügyi szakigazgatási szervének irá­nyításával — tanácsadó tevékenysé­günkét. Pedagógiai vonatkozásban az ifjúság pályaválasztásra való felké­szítését alapvetően az iskola oktató­nevelő munka keretében érvényesít­jük. Járásunkban a szakmai képzésen túl a pályaválasztási felelős pedagó­gusok gyakorlati munkáját szakiroda­lommal, kiadványokkal, filmekkel, magnófelvételekkel is segítjük. Szám­„besegített“ az országos szükségletek fedezésébe is. Ebben a járásban is megszűnőben van az utánpótlás „fe­lesleg“ és már lassan előtérbe kerül a forrás „minőségi“ elosztása. Ezért ismerni kell a „divat-szakmák“ (au­tószerelő, tv-, rádiószerelő, fodrász, elárusító stb.), a „nehezen beiskoláz­ható szakmák“ (lakatos, villanysze­relő stb.), és a „hiány“ — szakmák (kőműves, állattenyésztő, növényter­mesztő, növényvédő stb.) vonzó vagy taszító hatását. A pályaválasztás gondjait még min­dig lehetne további részekre osztani; a legsúlyosabb döntés a lányok előtt áll. Míg öt-hat évvel ezelőtt a végzős lányok 30 százaléka jelentkezett szak­munkástanulnak, addig több szakmá­ról változott az elterjedt vélemény; ma olyan pályákra is jelentkeznek lányok, amelyeket korábban kifeje­zetten férfiszakmáiiBk tituláltak pél­dául: energetikai, kohászati, gépipari, forgalmi stb. Ezeregyszáz végzős lány közül hatszázan szakmunkásképző is­kolákba jelentkeztek, sajnos, nem a társadalmi igényeknek megfelelő szakmákra. Az új szakmákra (mint például a Vojany-1 szövőipar, ugyan­csak a Vojany-i cipőipar és a trebišo­vi élelmiszeripar, stb.) kevesen je­lentkeztek. A tervezett létszám csu­pán 20 százalékban betöltött. Viszont a kereskedelmi (boltosképző), óvónő­képző, ipari, egészségügyi, iskolákban annyi a jelentkező, hogy csupán a jelentkezők egyharmadát tudják fel­venni. Kr. Chlmecen egy két év múlva lé­tesítendő bútorgyár kezdte meg leen­dő szakmunkásai képzését. Az összes felvett tanulók ötven százalékát a lányok közül választották ki. Ez az intézet egyedül is példázza azt a tö­rekvést, hogy minél kevesebben kal­lódjanak el a kilencedik osztály után. Érthetetlen, hogy miért kevés az ugyancsak nagy létszámot igénylő mezőgazdasági közép- és szakiskolák­ba a jelentkezők száma, holott más közép- és szakiskolákhoz képest lé­nyegesen jobb feltételeket nyújt diák­jainak. A mezőgazdasági szakiskolák­ba a tervezett létszám alig 70 száza­lékra van betöltve. A különböző szintű szakoktatási intézményekben a választott pálya, szakma gyakorlásához szükséges is­meretek, jártasságok és készségek elsajátításával együtt a hivatástudat kialakítása és elmélyítése a legfonto­sabb közvetlen feladat. Egyik terület sem nélkülözheti a munkahelyek ak­tív és folyamatos közreműködését. Ez vonatkozik a mezőgazdaságra is. Ä szakmai ismeretek, jártasságok és készségek elsajátításához, a hivatás­­tudat elmélyítéséhez az üzemben, a tanműhelyben szerzett konkrét ta­pasztalatok döntően járulhatnak hoz­zá. Mint ahogyan azt a trebišovi járás­ban is tapasztaltuk, egy olyan komp­­plex feladatról van szó, amelynek megvalósításában számos tényezőt kell figyelembe venni, és nagyfokú együttműködésre van szükség a tudo­mányos eredmények felhasználásában, a pedagógusok tevékenységében, a munkaerögazdálkodás irányító szer­vek, az üzemek, vállalatok és külön­böző társadalmi szervek munkájában. Illés Bertalan

Next

/
Thumbnails
Contents