Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-19 / 29. szám
f éŕ" \ 1975. JÚLIUS 1§. • XXVI. évfolyam, 29. szám. Ara: L— Kčs Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja £ heti számunkban szakmelléklet: Kertészet és Kisállattenyésztés RAJTUNK IS MÚLIK... Hazánk dolgozó népe szabad harminc ér lelkes országépítő munkájának kiemelkedő eredményeit summázza. Olyan kézzelfogható tények ezek. amelyekre jogo san lehetünk büszkék ország-világ előtt. A tények napnál világosabban győzik meg a mezőgazdasági üzemek dolgozóit is arról: érdemes jó munkát végezni, az összefogás erejére — a CSKP politikájára — támaszkodni, versenyezni, kezdeményezni. példásan teljesíteni a vállalt hazafias kötelességeket. Mert, igazán követésre méltó kezdeményezésnek lehettünk tanéi. közvetlenül az aratás előtt, amikor Nyugat-Szlovákia kombájnosai versenyre hívták Szlovákia valamennyi kombájnosát az idei gabonatermés gyors és a legkisebb veszteséggel történő betakarítása érdekében. Mit tartottak elsősorban szem előtt a kezdeményezők? A gabona-program teljesítését! S nem utolsó sorban a hazánk Szovjet Hadsereg általi felszabadítása 30. évfordlulója tiszteletére vállalt kötelezettségeik maradéktalan teljesítését. Hiszen az adott szó kötelez ... I . . . Kötelez akkor is, ha némely járásban az elemek (felhőszakadások. jégverések, erős viharok, feltörő talajvíz) számottevő kárt okoztak az idei gabonatermésben — és más növénykultúrákban. Annál nagyobb erőfeszítéseket tesz nek a mezőgazdasági üzemek dolgozói, szakemberei és vezetői a megmaradt termés mielőbbi fedél alá juttatása szempontjából. A felázott, vagy talajvizes területeken pótkerekeket szereltek a kombájnokra. nehogy a nehéz gépek besüppedjenek. A kombájnok csoportos bevetését alkalmazzák. Vasárnap is aratnak. A szárítógépeket naponta legalább 20 órán át üzemeltetik. Ideiglenese gabonatárolóhelyeket létesítenek. Gondoskodnak az aratók közétkeztetéséről és üdítőital-ellátásáról. Előtérbe helyezik az anyagi érdekeltséget (naponta fizetik a minőségi prémiumot). s az erkölcsi jutalmazást. népszerűsítik a gabonabetakarítási verseny élenjáróit. Természetesen. ügyelnek a tűzrendészeti- és balesetmpgelőzési óvintézkedések következetes betartására, mert ez is szorosan hozzátartozik a gabonatermés legkisebb veszteséggel történő, gyors és sikeres betakarításához. Am nem lehetünk túlzott derűlátók! Hiszen lépten-nyomon hibák is akadnak. Ezt a helyi, járási és központi aratási operatív bizottságok tagjai tudják a legjobban. Résen kell lenniük! Sőt, a helyszíni ellenőrzések segítenek a legtöbbet. Nem árt, ha hangsúlyozzák: a termelőüzem illetékesei felelősek nemcsak az aratásért, hanem a gaпчанввншншнвшмяшя bona szakszerű, utókezeléséért is. Ilymódon elkerülhetők azok a veszteségek, amelyek — felületességből, vagy felelőtlenségből — esetleg bekövetkeznének. A múlt évi tapasztalatok is erre intenek. Tehát, a mezőgazdasági üzemek illetékes szakemberei — tisztelet a kivételnek! — necsak a határt róják. hanem a gabonatároló helyeket is gyakrabban látogassák. A felhalmozott gabona rendszeres forgatásával, hőmérsékletének ellenőrzésével többet törődjenek. Ilyen, vagy efféle hiba legtöbbször túlzott önelégültségből, a társadalmi munkások önkéntes segítségnyújtása jelentőségének lebecsüléséből is származhat. Sajnos, ez is múlt évi tapasztalat, s nem hasznos, még kevésbé követésre méltó ... Mert, ott, ahol becsülik a társadalmi munkások (brigádosok) segítségét, rendszerint foglalkoztatják is őket, azokon a munkaszakaszokon, amelyek e gyébként saját munkaerőket vonnának el a gabonabetakarítástól. Tehát, félre a szemellenzős szemléletmóddal. amely semmiképp sem fér össze a szocialista munkaszervezéssel. S szólni kell még egy igen fontos dologról! Mégpedig az igazmondásról. A mezőgazdasági üzemek vezetői, mielőtt a gabonacsa ta győzelmi jelentését fogalmaznák. azt is vegyék figyelembe, hogy a felsőbb szervek az aratást komplex módon értelmezik: vagyis a szalmaletakarítást és a tarlóhántást is beleértve. Röviden: ne csapják be tehát önmagukat, a társadalmat, se a pártot. A jövő évi gazdag termés jó megalapozása komplex aratást követel. Igen sok függ a színvonalas munkaszervezéstől. a jobbnál jobb. hasznosítható ötletek, újítások alkalmazásától. No meg attól is. hogy a szemléltető agitáció nyújtotta számos lehetőséggel mennyire élnek az aratási versenyt értékelő bizottságok. Kérdezzék meg önmaguktól e bizottsági tagok: „A kenyércsata hevében népszerűsltettük-e eléggé a jubileumi év tiszteletére vállalt kötelezettségek teljesítését?“ Ezek teljesítése több százezer, vagy esetleg millió koronát is jelenthet a közösnek, ugyanakkor a gabonaprogram teljesítését, a népélelmezés zavartalanságát segítheti elő. A helyi vezetők, versenybizottságok törődjenek azzal is, hogy a gabonabetakarítás élenjárói, a derekas munkát végzők anyagi-erkölcsi elismerésben részesüljenek, aratás közben is, necsak jóval az aratás befejezése után. A megbecsülésnek ez a rugalmas kinyilvánítása busásan kamatozik. A verseny élenjárói ezt igazán megérdemlik. jó aratást, víg áldomást! (kov)/ Viliam Salgovičot választották az SZNT elnökévé Az elmúlt héten Bratislavában összeült a Szlovák Nemzeti Tanács. Az ülés első napirendi pontja a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének megválasztása volt. Az SZLKP KB Elnökségének és az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának közös javaslatát, hogy Viliam Šalgovičot válasszák az SZNT elnökévé, Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára terjesztette elő. Ismertette Šalgovič elvárs életrajzát. majd hangsúlyozta, hogy Šalgovič elvtársnak megvan minden teltétele ehhoz. hogy vezetésével az SZNT a CSKP és az SZLKP kongresszusi határozatai szellemében betöltse a legfelsőbb államhatalmi szerv funkcióját. A különféle állami és pártfunkciókban kifejtett sokéves tevékenysége és gazdag élettapasztalatai szava tolják, hogy sikeresen tölti majd be az SZNT elnökének tisztségét. A javaslat előterjesztése után a képviselők titkos szavazással Viliam Šalgovičot megválasztották az SZNT elnökévé. VILIAM ŠALGOVIČ ELVTARS ÉLETRAjZA Viliam Šalgovič 1919. december 12-én a trnauai járási Ruzindol községben, kisparaszti családban született. Tizenöt éves korában került Bratislavába nyomdászinasnak. Megismerkedik a forradalmi munkásmozgalom alapeszméivel, ami lényeges befolyással volt további politikai fejlődésére. 1940-ig, amikor behívták katonai szolgálatra, nyomdászként dolgozott. 1942-ben mugkás- és paraszfiatalok ezreivel együtt a klerikálfasiszta ľudák kormány a keleti frontra küldte, a testvérgyilkos háborúba a szovjet nép ellen. A Szovjetunió átmenetileg megszállt területén való rövid tartózkodás ufán kapcsolatba lépett ukrán partizánokkal és illegálisan dolgozott a fán Nálepka százados vezette antifasiszta csoportban. Ennek más tagjaival együtt 1943. május 10-én átment a szovjet partizánokhoz. Az ukrán partizántörzshöz tartozó első önálló csehszlovák partizánzászlóalj tagjaként, amelynek fán Nálepka százados, a Szovjetunió Hőse volt a parancsnoka, harcolt egészen addig, amíg a zászlóalj csatlakozott a Szovjetunióban megalakult 1. csehszlovák hadtesthez. 1943-ban belépett Csehszlovákia Kommunista Pártjába. A szovjet hadsereg rjazanyi tisztképző iskolájának elvégzése után politikai tisztként a 3. önálló csehszlovák brigádhoz osztották be, s részt vett a Szovjetunió területén és a Csehszlovákia felszabadulásáért folyt harcokban. A felszabadulás után mint politikai tiszt a hadsereg kötelékében maradt, és tevőlegesen kivette részét a csehszlovák néphadsereg megszervezéséből s azokból a politikai és osztályharcokból, amelyeket a munkásosztálynak a kommunista párt vezetésével folytatni kellett a reakciós burzsoáziával egészen a végső győzelemig, az 1948-as dicső februári eseményekig. Salgovtc elvtárs ebben az időben tagja volt az SZLKP Központi Bizottságának és képviselője a Nemzetgyűlésnek. 1951-től több fontos tisztséget töltött be a politikai és a társadalmi élet különböző területein. Volt a földművelésügyi megbízott helyettese, a Központi Pári iskola igazgatója, az SZLKP KB oktatás- és művelődésügyi osztályának vezetője. Az SZLKP 1962. évi kongresszusától 1968 májusáig ' az SZLKP Ellenórzös és Revíziós Bizottságának elnöki tisztét és a CSKP XIII. kongresszusától a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága alelnökének tisztéi is betöltötte. 1970 áprilisában ismét megválasztották az SZLKP KERB elnökévé, később a CSKP KERB álelnökévé is. Vezetésével az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága hozzájárult a CSKP XIV. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa határozatainak és a Központi Bizottság határozatainak sikeres megvalósításához. Šaigovič elvtár's az általa betöltött valamennyi pártós állami funkcióban mindig, a legbonyolultabb időszakokban is bebizonyította tántoríthatatlan hűségét és odaadását a marxizmus-leninizmus, a proletár internacionalizmus eszméi, a munkásosztály és a dolgozó nép érdekei, s a Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival való barátságunk és szövetségünk iránt. Azoknak a kommunistáknak a sorába tartozik, akik hazafiasságukat és internacionalista érzelmüket kinyilvánítoták a fasiszta elnyomás idején, fegyverrel a kezükben harcoltak a szovjet hadsereg oldalán, és az 1968— 1969-es évek válságos időszakában is, eltökélten védték a szocializmust Csehszlovákiában, szembeszálloa az ellenforradalom fenyegető veszélyével. A nemzeti felszabadító antifasiszta harcban való részvételéért és a párt-' és állami tisztségekben kifejtett sokéves politikai és közéleti tevékenységéért šaigovič elvtársat többször kitüntették csehszlovák és szovjet állami és katonai rendjelekkel. Megkapta a Győzelmes Február Érdemrendet, a Munkaérdemrendet, kétszer az 1939. évi Csehszlovák Háborús Keresztet, a Fehér Oroszlán Érdemrendet, a Szovjetunió Vörös Zászló Érdemrendjét, a Szovjet Vörös Csillag Erdemrenjét. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Vörös Csillag Érdemrendjét és más kitüntetéseket. Eredményesen = A Szlovák Nemzeti Tanács ülésének második napján == megvitatta és jóváhagyta az SZSZK és a Lengyel Nép= köztársaság határának a dunajeci vízieromú építésével E== kapcsolatos kiigazítására vonatkozó törvényjavaslatot. =! az egyházak és a felekezeti csoportok anyagi biztosítása = terén a nemzeti bizottságok hatáskörét módosító tör= vényjavaslatot, valamint a Ľudovít Štúr újságíró-díjra 5= vonatkozó törvényjavaslatot. = A kormány javaslatát az .SZSZK 1974. évi zárszámadása sának jóváhagyására František Miséje pénzügyminiszter Щ terjesztette elő. Beszéde bevezető részében értékelte a = gazdaság fejlődésének 30 év alatt elért eredményeket és = a tavalyi népgazdasági terv teljesítését. Hangsúlyozta. == hogy aie SZSZK állami zárszámadása kifejezi a gazdaság ' > ■ ■ i gazdálkodtunk (ejiesztésében elért eredményeket. Az SZSZK állami költségvetése 1974-ben 38 milliárd korona értékű bevételt és kiadást irányzott elő. A valóságban a költségvetési bevétel 39 588 millió korona, a kiadás pedig 59 558 millió korona volt, ami 8,2 százalékkal több, mint 1973-ban volt. A 32,2 millió korona értékű költségvetési többletet az állami pénzügyi tartalék megerősítésére fordították. Az elmúlt évben jelentősen emelkedett az életszínvonal. Az előző évhez viszonyítva a társadalmi fogyasztásra előirányzott költségvetési kiadások 6 százalékkal voltak nagyobbak, de ezt az összeget csak 97 százalékra merítettük ki. Lemaradás tapasztalható az építkezési (Folytatás a 2. oldalon.) AKATAS1 KORKÉP.
