Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-15 / 46. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1975. november 15. 4 / 0V ET I SE 61 EHLE A szőve TKtZET! fő L DMŰVfSEK SZÖVtTStGÍHEK fÓRUMA Az új tanév küszöbén A szövetkezett munkaiskola újabb évfolyama — melynek szerves részét képezi a Haladé Tapasztalatok Tévé­­lskoléja is — a hatodik ötéves terv­nek a mezőgazdaságra háruló gazda­ságpolitikai és termelési feladataiból indul ki. Már bizonyos hagyománnyal is rendelkezik és a felnőttoktatásnak ez a módja bebizonyította, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének nélkü­lözhetetlen elősegítője. Az idei évfolyam tananyagának ki­indulópontja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének irányvo­nala a 8. ötéves tervben. A mezőgaz­dasággal és az élelmiszeriparral szemben támasztott igényeket a CSKP KB és az SZLKP KB idén októberben megtartott plenáris ülése aprólékosan körvonalazta. Ennek és az előző párt­­határozatnak szellemében ki keli ala­kítani mindazokat a feltételeket, a­­melyek a gabonatermesztésben az ön­ellátás szintjének elérését és általá­ban az élelmiszergyártás további mennyiségi és minőségi fejlesztését teszi lehetővé. Kihangsúlyozták a ter­melőeszközök maradéktalan kihasz­nálásának és az irányítás javításának szükségességét. Emellett feltétlenül fenn kell tartani a fejlődés dinamiká­ját. Az előbbiekben felvázolt célok eléréséhez feltétlenül hozzátartozik a dolgozók kezdeményezésének kibon­takoztatása a feladatok megvalósítá­sa terén. Ebben — tehát a mezőgazdaság igényes feladatainak teljesítésében — kíván hatékony segítséget nyújtani a szövetkezeti munkaiskola újabb évfo­lyama azáltal, hogy földműveseinket felkészíti és továbbképzi feladataik minél tökéletesebb elvégzésére. ^ EGY JÁRÁS FELKÉSZÜLÉSE A szövetkezeti munkaiskolák meg­szervezésében, az előadók kiválasztá­sában és felkészítésében komoly sze­rep hárul a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságaira. Hogyan biztosították a szövetkezeti munkaiskola V. évfolyamának sikeres lefolytatását a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban? — tet­tük fel a kérdést Bocskai Éva elvtársnőnek, a SZFSZ Dun. Streda-i járási bizottsága politikai dolgozójá­nak. i — A SZFSZ Központi Bizottsága utasításai értelmében összeállítottuk az egyes témák anyagának előadására kellőképpen felkészült lektorok jegy­zékét, amit már idejében szétküld­­tünk járásunk szövetkezeteinek. Az előadókat egy aktlvaértekezletre hív­tuk meg, amelyen közvetlenül a szö­vetkezeti munkaiskola új tanévének beindítása előtt megvitattuk a még függő és tisztázatlan kérdéseket. Tehát a szervezés terén megfele­lően felkészültek e jelentős akció megvalósítására. A siker azonban nagyrészt a szövetkezetek irányító káderei, a vezetők és tisztségviselők aktív hozzáállásának függvénye. Az elmúlt esztendő tapasztalatai azt mu­tatták, hogy több szövetkezetből — habár az előadásokat megtartották és értékes vita is alakult ki a hallgatók véleményének, nézeteinek és feltett kérdéseinek nyomán — nem adtak az iskolázás lefolyásáról részletes jelen­tést. Ez komoly hiba, hiszen a köz­mondás is azt tartja: Néma gyerek­nek anyja sem érti szavát. Fogyatékosságnak tartható az egyes szövetkezetek vezetői között megho­nosodott olyan téves nézet is, hogy jól megy a munka akkor is, ha nem rendeznek iskolázást. Ez a nézet bi­zonyos mértékben szűkebb látókört tükröz, hiszen a szövetkezeti munka­iskola a holnapra, a jövő még össze­tettebb feladatainak megoldására igyekszik előkészíteni, kellő tudás­anyaggal, a legújabb tudományos ismeretek átadásával felkészíteni földműveseinket. Ugyanígy nem he­lyes az olyan nézet sem, amely a szö­vetkezeti munkaiskolában a munka hátráltatóját, szükséges rossznak tar­tott időfecsérlést lát csupán. Erre is csak azt lehetne válaszolni, hogy földműveseink szakmai tudásának, politikai-gazdasági látókörének bőví­tése nem öncélú, hanem komoly je­lentőséggel bír, amelynek gyümölcsét az elkövetkező évek fokozott felada­tainak sikeres teljesítésekor élvezhe­tik majd ott, ahol a szövetkezeti mun­kaiskolák tananyagát aprólékosan, a kérdéseket megvitatva vették át. Bővebb vita tárgyát képezhetné az az ellenvetés, hogy a Haladó Tapasz­talatok Tévéiskolája egyes adásait ma­gyar szöveggel is sugározhatná a te­levízió. Az érv itt az, hogy Dél-Szlo­­vákia magyar nemzetiségű földműve­sei a szakmailag igényes témákat anyanyelvén sokkal jobban megérte­nék, tekintettel arra, hogy sok szö­vetkezetben a tagság nagyobb hánya­dát idősebb korosztályú, a szlovák szakkifejezéseket kevésbé értő dolgo­zók képezik. Hivatkoznak arra, hogy a tévéadás közben a szöveg „közvet­len“ fordítása szinte lehetetlen és élvezhetetlenné teszi a legjobban megszerkesztett tévéadást is. Ennek a problémának megoldása azonban oly­képpen is lehetséges, hogy az első adáskor egy arra rátermett szakem­ber, a szlovák szöveg alapján kidol­gozza a kísérőszöveg magyar válto­zatát és ezt az első, illetve a máso­dik ismétléskor — a tévékészülék hangmodulációjának kikapcsolása mellett — magyar nyelven mondja el. * A szóvetkezeti munkaiskola újabb, ötödik évfolyama kezdődött meg. Számolnunk kell azzal, hogy a mező­­gazdasági dolgozók szakmai tovább­képzése oktatási rendjének ^nélkülöz­hetetlen, szerves részét kéoezi majd a jövőben és az elvégzését igazoló bizonyítvány a szakmai képesítés fo­kozásáról tanúskodik. Egyúttal ked­vező alkalmat szolgáltat a szövetke­zeti dolgozók alkotó kezdeményezésé­nek kibontakoztatására, a CSKP XV. kongresszusa előkészítésének idősza­kában. (obenau) HASZNOSÍTSUK KELLŐKÉPP A SZÖVETKEZETI FELNŐTTOKTATÁS JŐ TAPASZTALATAIT! Most, a szövetkezeti felnőttoktatási Idény kezdetén nem árt, ha néhány mondatban arról ejtünk szét, miként hasznosíthatók a szövetkezeti munka­iskolák I. évfolyamának jó tapaszta­latai. A luCenecl (losonci] járásban az elmúlt tanévben a szövetkezeti tagok­nak csaknem fele vett részt a tévé­iskola és a szövetkezeti munkaiskola előadásain, amelyeket a legtöbb he­lyütt élénk vita követett, s hasznos ötletek, javaslatok egész sora szüle­tett. Mint a szövetkezeti munkaiskolák I. évfolyama értékeléseiből kitűnt (amit a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága vég­zett), a szövetkezeti felnőttoktatásban a legjobbnak bizonyult a kalinovoi, a rapovcei (rappi), az ábelovát és a buzitkai szövetkezet. E szövetkezetek­ben sokoldalúan biztosították a dol­gozók szakmai-politikai tudásgyarapí­tásának előfeltételeit, kezdve a hely­ségtől, a tansegédeszközöktől, a dol­gozók részvételétől a szakelőadók biztosításáig, s a tanultaknak gyakor­lati ismeretekkel való kiegészítéséig, a jó versenyszellem érvényesüléséig. zös gazdaságokba. Két közös gazda­ság szociális berendezéseit tekintette meg szövetkezeti asszonyok egy né­pes csoportja, s a helyszínen, baráti eszmecsere közepette meghányták-Tanulni sosem késő vetették, ml az ami jó, s amin még változtatni, javítani kellene — a mun­ka- és életkörnyezetet illetően. Egyik-másik. járásban elkövették azt a hibát, hogy a tapasztalatcsere­­látogatást a tanév végére irányozták elő, s az már a nagy dologidőbe nyúlt... kivitelezésére már nem ke­rült sor. Ilyesmit legjobb a téli idő­szakban lebonyolítani, amikor több szabadidő áll még rendelkezésre. Ta­nulság: ilyesmit már jó előre kell megszervezni, alaposan előkészíteni. A tanulmányi csoport vezetője a ki­szemelt élenjáró mezőgazdasági üze­met már előzőleg meglátogathatja, s közölheti az ottani vezetőkkel, szak­emberekkel, mi az, ami érdekelné a tanulmányi csoport tagjait, amiből ta­nulhatnak, s az így szerzett ismerete­ket hasznosíthatják is a dolgos hét­köznapokon, mindennapi munkájuk­ban. * Nagyon helyénvalónak tartom azt a segítséget is, amit a Roľnícke noviny és a Szabad Földműves nyújt a szö­vetkezeti felnőttoktatás eredményes­ségéhez. Az általuk közölt tananyag elősegíti az ismeretek alaposabb elsa­játítását, bármikor elővehető, áttanul­mányozható. Szerény tanácsom: a szövetkezetek iskolavezetői közölhetnék ezen újsá­gokkal jól bevált módszereiket, ta­pasztalataikat. (sólyom) MAGYARORSZÁGI TAPASZTALATOK T er melöszöveikezeti vezetők premizálása Á készülő szövetkezeti törvény értelmében és a federális minisztérium határozata alapján hazánkban is új javadalma­zást vezettek be próbaként néhány efsz-ben. A tapasztalatok alapján és az új törvény jóváhagyása után várható, hogy az új javadalmazási rendszer életbelép nálunk is. Éppen ezért nem árt, ha egy-két magyarországi tapasztalatot megfigyelünk. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa még 1972-ben határozatot hozott, amely irányelveket tartalmaz a mezőgazdasági szövetkezeti vezetők javadadmazására. Ennek egyik része az eredményességi javadalmazás. A munkadíjon kívüli gazdasági eredmé­nyek növelésére ösztönző, eredmé­nyességi javadalmazás fogalomkörébe tartozik: az év végi kiegészítő része­sedés; a tagsági pótlék; a prémium, amely előre meghatározott feltétel teljesítéséért fizethető; a jutalom, a­­mely a nem előre meghatározott fel­tételek teljesítése, hanem utólagos értékelés alapján kerülhet kifizetésre. Az eredményességi részesedés for­rása a részesedési alapnak a termelési költségként elszámolt, munkadíjon felüli hányada. E négy címen fizetett eredményes­ségi javadalmazás együttes összege nem haladhatja meg a besorolás sze­rint (alap + kiegészítő) munkadíj 50 százalékát. E szabályozás szempontjá­ból az 50 százalékos mértékű eredmé­nyességi javadalmazásba az év végi kiegészítő részesedésnek a 100 száza­lékos munkadíjat meghaladó hánya­da, a tagsági pótlék összege, a pré­mium és a célprémium — valamint minden olyan közös gazdaságból ere­dő pénzösszeg, amelyet а ТОТ irány­elve nem említ — beszámítandó. A Tsz-törvény és végrehajtási ren­deletéi értelmében az év végi kiegé­szítő részesedés a kedvező gazdasági eredménytől függően, vezetők és fizi­kai munkát végzők számára egyaránt, a zárszámadás jóváhagyása után, a végzett munka arányában fizethető. A tagsági pótlék munkadíjnak mi­nősül és ezzel egyidőben kerül kifi­zetésre. E pótlék fizetése esetén a — besorolási munkadíjat meghaladó — kiegészítő részesedés összegén felül fizethető prémium mértékét tehát, a tagsági pótlék címen fizetett összeg­gel is csökkenteni kell. A prémium és a Jutalom fizetésének feltételei és forrása a termelőszövét­­kezetek gazdálkodását irányító, ma­gasabb munkakört betöltő vezetőknél és az üzemi vezetőknél, illetve be­osztott szakembereknél eltérőek. A magasabb munkakört betöltő ve­zetők részére prémium akkor fizet­hető, ha arra a szövetkezet év végi eredménye alapján a részesedési alap fedezetet nyújt. Az üzemi vezetők, illetve beosztott szakemberek év közben vagy év vé­gén a termelési költségként elszámolt munkadíjak terhére is részesíthetők prémiumban vagy jutalomban, ha a részükre előre meghatározott feltéte­leket teljesítették, illetve jutalom esetén, ha az utólagos mérlegelés alapján, tevékenységi körükben ki­magasló eredményeket értek el. A magasabb vezetői munkakört be­töltő dolgozók éves prémium-feltéte­leit a közgyűlés, a többi vezető- és szakember prémiumfeltételeit pedig a vezetőség, az éves termelési-pénzügyi terv. jóváhagyásával egyidejűleg ha­tározza meg. A prémium fizetésének általános feltétele valamennyi tagra vonatkozóan, hogy az éves tervben a részesedési alap terhére legyen elő­irányozva. A premizálás különböző formál nem ismeretlenek a szövetkezetek előtt. A helyesen kialakított premizá­lási feltételek és az ehhez kapcsoló­dó anyagi ösztönzés a vezetők fele­lősségérzetét növeli, érdekeltté teszi őket az egész gazdaság eredményei­nek fokozásában, illetve a munka egyes folyamatainak eredményessé­gében, a munka minőségében egy­aránt. Az elmúlt években egyes szövet­kezetekben a premizálás gyakorlati érvényesítése egyre inkább elvesztet­te ösztönző hatását, formálissá vált, mivel sok esetben csupán mechaniku­san kapcsolódott az alapmunkadíjhoz. Ebből adódóan mérsékelt eredmények, esetleg kedvezőbb munkafeltételek esetében is, a prémium maximumát biztosították a vezetők részére. Az eredményességi javadalmazáson belül, a premizálás alapján biztosított ösztönzés hatékonyabbá válása érde­kében javasolta а ТОТ irányelve, hogy a vezetők prémiumát előzetesen megállapított feltételek teljesítésé­hez kötött jövedelemrészként határoz­zák meg. A prémiumfeladatokat, en­nek feltételeit minden szövetkezetnek magának kellett kialakítania, különös tekintettel arra, hogy a szövetkezet előtt álló legfontosabb feladatok és célkitűzések szövetkezetenként elté­rőek. A prémiumfeltételek meghatározá­sánál döntően azt viszik alapul, hogy az. érdekeltek részére olyan feltétele­ket teremtsenek, amelyek munkájuk­ra közvetlen hatással vannak. Ebből kiindulva, a vezetőket két csoportba sorolták be: 1. Magasabb vezetői munkakört be­töltők: elnök, elnökhelyettes, főmező­gazdász (főkertész, főállattenyésztő, főmérnök, általában a termelés első­számú vezetője), főkönyvelő, jogtaná­csos, állatorvos. 2. Üzemegységvezetők és beosztott szakemberek: ide tartoznak a főüzem­­ágak vezetői, a vezető üzemgazdász, az önálló elszámolóegységek, üzem­egységek, üzemvezetők, a fő-építésve­zető, emellett a brigádvezetők, a te­lepvezetők és az egyenrangú munka­körök. Ez a premizálási forma is lassan felfrissítésre szorul. Ezért ez év szep­temberében Szlovákiába látogatott a ТОТ küldöttsége, hogy a ml premizá­lási rendszerünket tanulmányozza. A tapasztalatcsere csak hasznot hozhat mindkét ország részére. IUDr. Michal Durdiak A szövetség járási bizottsága a Já­rási versenyfeltételeknek megfelelően Jutalmazta a példás szövetkezeti munkaiskolák vezetőit. Elismerő dísz­oklevelet és jutalmat kapott Mázo­­rová Viera mérnök (Lučenec), Közlök Ferenc (Rapovce), Belkú. Károly mér­nök (Kalinovo) és Kiapes Mária (Abe­­lová), valamennyien iskolavezetők. Legjobb vitavezetőnek, szakelőadó­nak bizonyultak a poltári Balkovský Ján mérnök, a buzitkai Ocsovai Vero­nika, a cinobaőai, valamint tomašov­­cel mérnökök: Boros Pál és Gábor Pál. Az SZFSZ járási bizottsága a tanév időszakában jól szerkesztett, s rend­szeresen megjelenő tájékoztatót adott ki. Ez arra szolgált, hogy módszerta­ni tanácsokat nyújtson a szakelőadók­nak, iskolavezetőknek, s ha a helyzet megkívánja, segítő szándékkal bírál­jon, llymódon is hozzájárulva a prob­lémák mielőbbi megoldásához, a ne­hézségek leküzdéséhez. A már emlí­ted Tájékoztató jó szolgálatot tett, más járásokban is szorgalmazhatnák a mielőbbi kiadását. Ugyancsak hasznosnak mondható a szövetkezeti munkaiskola résztvevői számára tapasztalatcsere-utak szerve­zése, az egyes témaköröknek megfe­lelően — példás mezőgazdasági nagy­üzemekbe. Tanulmányutat szerveztek többek között Jablonicára, s más kö-Á szocialista tulajdon védelme mindnyájunk ügye A CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi plenáris ülésein többek között hangsúlyozták azoknak az intézkedéseknek fontosságát, amelyek a gabona­félék, a szemes takarmányok és általában a mező­gazdasági termények megtakarítását célozzák. E termékek ugyanis a legkülönbözőbb módon már a szövetkezetekben eltűnnek. A szocialista tulaj­don védelmének kérdéseiről tárgyalt a Szövetke­zeti Földművesek Szövetsége Dolný Kubfn-i járási bizottságának plénnma, amely ezen az ülésén megtárgyalta a szövetkezetekben előadódó ezzel kapcsolatos kérdéseket. A mezőgazdaság szaka­szán a bűnözés helyzetéről és fejlődéséről dr. J. Capanda, a Dolný Kubín-i járásbíróság elnöke számolt be. Adatai szerint a szocialista tulajdonban előál­lott károk nemcsak az eltulajdonítás által követ­keznek be, hanem e vagyon szándékos, esetleg nemtörődömségből eredő megrongálásával is. A közvetlen szétlopkodás, különböző tárgyak eltu­lajdonítása. Hányszor látjuk, hogy az asszonyok a kötényükben viszik el a burgonyát, vagy a ga­bonát. Ez szintén a szövetkezeti szocialista tulaj­don szétlopkodása, habár az így keletkezett kár nem haladja meg a száz korona értéket. Ilyen módon azonban sok értéket hordanak szét szövet­kezeteinkből. Erre senkinek sincs joga, bogy ilyen módon, önkényesen tulajdonítsa el a szö­vetkezet termékeit, hiszen ezt mindenki meg­veheti. Ehhez hasonló bűncselekménynek számít a me­zőgazdaságunkban a titkos pénzalapok létesítése, a jogtalan bérek kifizetése, különösen a mellék­üzemági termelésben. Megnyugtató, hogy az utóbbi időben a Dolný Kubln-i járásban ilyen esetek nem fordultak elő. Kellő felelősségtudattal sok esetben megelőz­hetjük a tűzkárokat, de akadtak olyan esetek, amikor a tűz éppen a nemtörődömség következ­ménye. Más esetben a villanyszerelők csak azután láttak a villanyvezeték megjavításához, amikor már a rövidzárlat következtében keletkezett tűz jelentős károkat okozott a szövetkezet vagyoná­ban. A járási szerveknek, a járási nemzeti bizott­ságnak ajánlották, hogy olyan szervezetet létesít­sen, amely gondoskodna a szövetkezetekben a vil­lanyvezetékek karbantartásáról a járásban, eset­leg a szomszéd járásban is. Ilyen együttműködés bizonyára helyénvaló lenne. A szocialista tulajdon védelmének egyik alap­­feltétele a pontosan vezetett nyilvántartás. E té­ren is van mit javítani. A rendetlenség szüli az olyan hiányosságokat, mint amilyen a traktorosok feketefuvarjai. Nem ellenőrzik például, vajon a traktoros kapott-e megfelelő írásbeli útiparancsot. Az is előfordul, hogy a traktorvezető munka köz­ben elugrik, hogy bizonyos anyagokat szállítson el magánszemélyeknek, habár ez az út nincs fel­tüntetve az útiparancsban. A fuvarért kapott ösz­­szeg a traktoros zsebébe vándorol. Megtörténik, hogy a traktorosok, illetve gépkocsivezetők otthon parkíroznak, étkezés után alkoholt fogyasztanak és így nem csoda, ha forgalmi baleseteket okoz­nak. E téren sok szövetkezetben már javulás állt be, mivel a felelős tisztségviselők, illetve a veze­tők a traktorosokat és gépkocsivezetőket fúvó­próbának vetik alá és így ellenőrzik, fogyasztot­tak-e szeszesitalt. Sokan úgy vélik, néhányszor italos állapotban vezettek és nem történt semmi baj, úgy továbbra is ihatnak. A szocialista vagyon eltulajdonítása nemcsak az egyszerű dolgozók és szövetkezeti tagok között észlelhető, hanem a vezető gazdasági dolgozók sorában is. Ez életünk egyik árnyoldala, ezért minden polgárunk kötelessége aktív harcot foly­tatni e hibák ellen, amelyek népgazdaságunkat károsítják. A SZFSZ járási szervei az illetékes szervekkel (jnb, járásbíróság, közbiztonsági szer­vek, jmi) együttműködve határozott intézkedése­ket tesznek minden szövetkezetben, hogy ezeket az égető kérdéseket a szövetkezeti tagokkal a helyszínen tárgyalják meg. —mi—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents