Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-11-15 / 46. szám
1975. november 15. SZÖVETSÉGI SZEMLE Könnyítsük a dolgozó nők életét A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének trebišovl (tőketerebesi) Járási bizottsága plenáris ülésén foglalkozott a szövetkezetekben dolgozó nők helyzetével. Az értekezleten részt vettek a közös gazdaságok elnökei is. Berta János, a Járási bizottság elnöke, felmérte az eddig megtett utat, elégedetten állapította meg az elért eredményeket, de bátran rámutatott a hiányosságokra is. Hangsúlyozta, hogy még sokat kell tenni a közös gazdaságban dolgozó nók élet- és munkakörülményeinek Javítása érdekében. Ezután konkrét adatokkal érzékeltette, hogy az asszonyok milyen mértékben veszik ki részüket a termelőmunkából. . A járás 8060 szövetkezeti dolgozójából 3557 a nő. Megtalálhatjuk őket a termelőmunka minden szakaszán. Az állandó dolgozók közül a nők 26 százaléka dolgozik az állattenyésztésben és az adminisztrációban, a többi pedig a növénytermesztésben, ott, ahol a legtöbb fizikai munkát kell végezni. Ez egyben azt is Jelenti, hogy a téli Időszakban az asszonyok nagy része tétlenségre van ítélve. A felmérések azt bizonyítják, ahol az állattenyésztést nem gépesítették eléggé, az asszonyok rendkívüli nehéz körülmények között dolgoznak. Tehát bizonyos mértékben háttérbe szorítják őket. Igaz, hogy a legtöbb asszony idejének jő részét lefoglalja a gyereknevelés és általában a családdal való törődés. De ennek ellenére mégis azt mondhatjuk, sem a Járási bizottság, sem a szövetkezeti vezetők nem törődnek eléggé a a nők szakképzettségének fokozásával. A közös gazdaságban dolgozó nők 92 százaléka rendelkezik alapfokú végzettséggel, 1,06 százaléka szerzett képesítést a szaktanintézetekben, 5,3 százaléka középiskolát végzett és csak 0,8 százalék végezte el a főiskolát. Sajnos, a közép- és főiskolát végzett nők többsége ipari üzemekben és intézményekben helyezkedik el. A mezőgazdasági termelőmunkából nagyon kevesen veszik ki részüket. Annak ellenére, hogy a nők igazán hasznos munkát végeznek a szövetkezetekben és sok esetben még Jobb eredményeket érnek el, mint a férfiak, nagyon keveset bíznak meg közülük tisztségekkel. Ennek bizonyítására elég megemlíteni néhány adatot. A 35 szövetkezeti elnök között egy nő sincs. A járásban három nő tölti be az üzemgazdászt tisztséget és csak egy lát el agronómusl teendőket. Egyetlen zootechnikus vagy gépesítő sem tevékenykedik közülük. A szövetkezetek különböző bizottsága tagjainak csak hat százaléka nő. Ezen a helyzeten minél hamarább változtatni kellene, mert Jelenleg a termelőmunkát végző nők távolról sincsenek képviselve a vezetésben. Annak ellenére, hógy a múlthoz képest az asszonyok számára egyre Jobb kereseti lehetőségek nyílnak, sok esetben a férfiak ugyanazon munkáért még ma is magasabb fizetést kapnak. Az efsz-ekben például az 1973-as évben a tagok átlagos havi keresete 1571 korona volt. Amíg a férfiak 1683 koronás átlagos havi keresetet tudtak elérni, a nők mindössze 1381 koronát. Ha figyelembe vesszük, hogy a növénytermesztésben dolgozó nők lényegében csak félévet dolgoznak, akkor ez az arány még rosszabb. Az 1974-es évben a helyzet némileg Javult, mert a nők átlagos havi keresete 1432 koronára emelkedett, de ez megközelítőleg még 300 koronával kevesebb, mint a férfiaké. Ha másképp nem megy, az aszszonyoknak kell összefogni és a taggyűléseken valamint a közgyűléseken követelni az igazságos jutalmazást. A munka kultúráján is Javítani kellene. A nők — amint már említettük is — igen sok fizikai munkát végeznek. A szakképzettség hiánya miatt nem bízhatják rájuk a bonyolult régi berendezések kezelését. Pedig a Jövőben egyre gyorsabb ütemben alkalmazzuk az ú] technikát és technológiát, a munkatermelékenység fokozása érdekében, és Jó lenne, hogyha a gépeket és berendezéseket minél nagyobb számban nők is kezelnék. A nők helyzetét lényegesen megkönnyítené, hogyha az üzlethálózatokat az eddiginél még gyorsabb ütemben bővítenék és a nyitvatartási idő Jobban megfelelne a dolgozó nőknek. Előfordul ugyanis, hogy az üzletekben a legnagyobb munkaidőben Jön az áru, és aki késve megy, nem jut hozzá a szükséges élelmiszerféléhez vagy más cikkhez. A Járásban jónéhány szövetkezetben működik üzemi étkezde. Ezek szolgáltatásait egyre több szövetkezeti tag, főleg asszony veszi igénybe. A nők élet- és munkakörülményei Javításának érdekében jó lenne, ha minden szövetkezetben kedvezően oldanák meg ezt a problémát. A Járási bizottság teljes ülésén résztvevők érdemben szóltak hozzá a beszámolóban felvetett problémákhoz. Az elnökök ígéretet tettek, hogy a nők nemzetközi évében több olyan intézkedést foganatosítanak, amelyek megkönnyítik a dolgozó nők helyzetét. Parajos László, mérnök Az Alsó-Nyitra szövetkezet képes faliújságja. Faliújságok Egyre több helyütt találkozunk a mezőgazdasági üzemekben jól szerkesztett képes faliújsággal. Az első faliújságot például a Vei. Cetín-i (nagycétényi) Alsó-Nyitra Efsz székházénak bejáratánál kaptuk lencsevégre. A Nők Nemzetközi Eve alkalmából válogatták össze a kitűnő, jobbnál-jobb fényképfelvételeket — nőkről, családanyákról, társadalmi tisztséget viselőkről, gyermekeket gondozókról, stb. Itt-ott méltó helyet kapnak már a szocialista brigádok, amelyeket méginkább előtérbe kellene helyezni. A' szocialista verseny győzteseit is némely szövetkezetben a faliújságon, vagy a versenytáblán láthatjuk, fényképen. Viszont elmarasztalhatők á mezőgazdasági üzemek azért — csaknem általános értelemben —, mert a kötelezettségvállalások teljesítésének népszerűsítéséről megfeledkeznek, mintha az nem is tartozna a szemléltető agitáció témakörébe. Jó lenne, ha több figyelmet fordítanának erre a kérdésre, főleg szövetkezeteinkben. Különös tekintettel az év vége közeledtére...! (kov) (A szerző felvételei) A szocialista brigád példát mutat... A Nové Bydžov—Zábedovo-l „Oj Elet“ szövetkezetben az üzemi pártszervezet tagjai nagyon hatásos agitációs munkát fejtenek ki a szocialista munkaverseny fellendítésének érdekében. Ennek hatására jött létre a gépesítő brigádban egy héttagú javitócsoport, amely eddigi eredményei alapján már megszerezte a büszke címet. A versenyző kollektívát Jiff S a j k r i m f d elvtárs vezeti sikeresen. Az induláskor többször iiléseztek és a közös gazdaság, valamint az üzemi pártszervezet vezetésével együtt dolgozták ki kötelezettségvállalásukat. Minden tag javaslatot tett, hozzászólt és így formálódott meg a végleges célkitűzés. Adott szavuk nem maradt papíron, mert annyit markoltak, amennyi erejükből tellett. Három pontban foglalták össze azokat a főfeladatokat, amelyeket a jelenlegi időszakban a szövetkezet érdekében teljesíteniük kell. Vállalták, hogy rendszeresen, alaposan ellenőrzik a traktorok karbantartását és olykor „rajtaütés-szerűen“ munkaközben is megvizsgálják a gépeket, hogy ilymódon megelőzzék az esetleges nagyobb üzemzavarokat. Már azelőtt is készítettek a jól felszerelt műhelyekben alkatrészeket. A szerzett tapasztalatok alapján olyan alkatrészeket újítottak fel, illetve gyártottak, amelyeknek beszerzése addig bizony nagy nehézségekbe ütközött. Szerintük ilymódon legkevesebb 15 ezer koronát takaríthattak meg. Gondoltak az állattenyésztésre is. Vállalták, hogy a szopós borjak részére vasketreceket készítenek, hogy ezzel is hozzájáruljanak az elhullás csökkenéséhez. Mivel ezeket a ketreceket többnyire hulladékanyagokból készítették, a megtakarítás szintén 15 ezer korona körül mozgott. Amikor ellátogattunk a közös gazdaságba, Zdenek Donát főgépesítő arról tájékoztatott, hogy a lelkes kollektíva ígérete nem maradt papíron. A szerelők a traktorok üzemképességét becsületesen, rendszeresen ellenőrzik, és még a legkisebb csavarokat is meghúzzák, hogyha azok meglazulnak. Különösen a Zetor Super traktoroknál keletkezhet nagyobb baj, hogyha a motorokon meglazulnak a csavarok. Tönkre mehet a motor egyik blokkja és akkor hosszabb ideig tétlenségre van ítélve a gép. Az öregebb traktorokban újra gyűrűzték a csapágyak dugattyúit és a javítás után a gépek teljesítménye ismét megfelelt a követelménynek. Az ilyen megelőző javításokkal a brigád mintegy 5000 koronát takarított meg a közös gazadságnak. A lánctalpas traktoroknál szintén olyan hasznos megelőző javításokat hajtottak végre, amelyek biztosították a rendszeres üzemeltetést. A főmechanizátor szerint az alkatrészek felújításával 13 580 koronát takarítottak meg. Sokan feltehetik a kérdést: ugyan, mit jelent egy 1750 hektáros szövetkezetben párezer koronás megtakarítás? Mindjárt azt felelhetjük: Sok kicsi sokra megy! —Fillérből lesz a korona! De nem is ez a lényeg, hanem inkább az, hogy a szerelőcsoport kiváló munkája nyomán a traktorok és más gépi berendezések Uzemképtelensége szinte jelentéktelenre csökkent. Az ott készített pár koronás alkatrész értéke többezer koronára nőtt, mert a traktornak nem kellett hosszabb ideig vesztegelnie. Staniszlav Klos, František Kárnik, Ladislav Hradecky, Ladislav Ždársky, Josef Strand szerelő, valamint Václav Bílek és Josef Kodytek, kovács, a brigádvezetővel együtt hegesztőtanfolyamon vett részt. Többek között meglátogatták a Csehszlovák Autóforgalmi Vállaat Hradec Kráfové-i javítóműhelyét, ahol ellesték az alkatrész-felújítás és készítés csinját-bínját. Ezeket a tapasztalatokat otthon többszörösen kamatoztatták. Nagy fába vágták a fejszéjüket, mert egyes alkatrészeket műanyagból készítettek. Az általuk gyártott műanyag-alkatrészek életképessége igen hosszú és jelenleg tizenkét traktorba szerelték be. Az „Oj Elet“ Efsz gabona- és répakörzetben gazdálkodik. A cukorrépa vetése, ápolása, begyűjtése nagy igényeket támaszt a gépesítő brigáddal szemben. Az itteni viszonyok között a körforgásos sarabolókat nem tudják sikeresen üzemeltetni, ezért a régebbi típusú hatsoros magyar sarabo- Iókkal dolgoztak. Ezekre azonban már nem tudtak alkatrészeket szerezni. A szerelőbrigád szakszerűen elkészítette a szükséges alkatrészeket és ilymódon egyrészt 5000 koronát takarítottak meg a közös gazdaságnak, másrészt biztosították a gépek üzemképességét. A szocialista brigád tagjai az állattenyésztőknek is nagy segítséget nyújtottak. A gyakorlat azt mutatja, hogy a borjak részére készített ketrecek nagyon beváltak és a csoport olyan ügyesen és gazdaságosan dolgozott, hogy 23 760 koronával kevesebbe került ezek készítése, az eredeti költségvetésnél. A tehénistállók korszerűsítési költségét 140 ezer koronával csökkentették. A korszerűsítések hozzájárultak az állatok hasznosságának fokozásához. A tehenek tejhozama például a múlt évihez viszonyítva, 15,5 százalékkal emelkedett. Természetesen az etetési technika javítása, a szakszerű gondozás is elősegítette a tehenenként! tejhozam növekedését. Tény, hogy erre a gondozókat a kedvezőbb munkakörülmények is serkentették. A brigádvezető JiM Sajkršmíd párttag. Vele együtt még néhányan igyekeznek átültetni a gyakorlatba az üzemi pártszervezet határozatait. A- mint látjuk, igyekezetük gyümölcsöző, példát mutatnak az egész tagságnak, hogy milyen módon lehet csökkenteni az önköltséget, leküzdeni a nehézségeket — a közösség érdekében. (beseda) A šamoríni (somorjai) Kék Duna szövetkezetben népszerűsítéséről sem feledkeznek meg. még a könyvújdonságok BETEKINTÉS EGY SPORTSZERVEZET ÉLETÉBE Ahol közügy a sportélet fejlesztése ■ Jó kezekben van a vezetés ■ Az ifik sikerének titka ■ Tovább bővül a sportlétesítmény ■ Segít az efsz és a hnb ■ Elsődleges feladat a politikai-nevelő munka ■ Zlatná na Ostrove (Csallóközaranyos) rangos sportmúlttal rendelkezik. Bár a rendszeres sportoláshoz nem voltak meg a kellő előfeltételek, a labdarúgók mégis jó eredményeket értek el, ami a jó vezetésnek, az edző és a játékosok következetes munkájának tudható be. A felnőtt csapat néhány évvel ezelőtt még a kerületi I. В osztályban képviselte a komárnoi járás színeit, de náluk is bekövetkezett a „rövidzárlat“, ennek következtében búcsút kellett venniük az említett osztálytól. A felnőtt csapat jelenleg a komárnoi Járási bajnokság II. osztályában küzd váltakozó szerencsével. A játékosok nem panaszkodhatnak, mert a sportszervezet vezetősége, az efsz és hnb tisztségviselői megteremtették a feltételeket a sportoláshoz. Ideális sportpálya, korszerű szociális épület áll rendelkezésükre. Összefogás révén született meg az említett létesítmény, amiért elsősorban Szenesi Imre hnb elnök, Nagy László mérnök, a közös elnöke, valamint a sportszervezet vezetőségét illeti dicséret. Az új alkotás végleges formát csak akkor ölt, amikor elkészülnek a kispályák és egyéb létesítmények. Az edlgiek is azt bizonyítják, hogy ^bben a községben közügy lett a sportfejlesztés. A pozitív eredmények mellett bizonyos hiányosságok is Jelentkeztek. Mégpedig a vezetőség és edző személyének gyakori cseréjében, ami kedvezőtlen hatással volt nemcsak a csapat játékára, hanem az egész sportélet fejlődésére is. Ez év elején — Szűcs József elnökkel az élen — új vezetőség alakult, melynek 19 tagja van. Szépséghibája csupán az, hogy az elnökön kívül csak Gacsal Ferenc pénztárnok, Koczkás János sportfelelős, ifJ. Pinty Imre, Cseke József, Vaskó József, Székely László és Kubica Imre aktívak. Hol vannak a többiek? Mert rájuk is szükség lennel Hajósi Zoltán edző, aki hosszú időn át a komárnoi Spartak színeiben játszott —, jelenleg a következő kerettel rendelkezik: Manyó László, Jakab Géza, Varjú Rezső, Drak Imre, Koczkás István, Hegedűs József, Vörös József, Susík Imre, Halász Imre, Susík Vince, Szűcs János, Horváth Tibor, Keszan László és Ruszko Ferenc. Elsősorban rajtuk múlik, hogy jó és sportszerű Játékkal szórakoztassák az őket támogató szurkolókat. Kitűzött cél a felsőbb osztályba Jutás, melyre azonban Jól fel kell készülni és az eredményért meg kell küzdeni, mert rajtuk kívül további csapatok is hasonló célt tűztek maguk elé. Olyan lelkesedéssel kell majd küzdeniük, mint ifj. Pinty Imre védenceinek — az ifi csapat tagjai —, akik az 1974— 1975-ös bajnoki idényben abszolút győztesként kerültek föl a kerületi bajnokság I. B. osztályába. Az ifi csapatról csak felsőfokon lehet írni, mert sportszerűségből jelesre vizsgáztak. A felsőbb osztályban sem vallanak szégyent, mert az eddig lejátszott 8 mérkőzésből 4 győzelem, 3 döntetlen és csupán egy vereség van számlájukon, ami kedvező eredmény, mert 24:14 gőleránnyal és 11 ponttal a táblázat 4. helyén állnak. Ezért dicséret illeti Susík Imre, Töltéssy Zoltán, Halász Imre, Koczkás Árpád, Szabó Sándor, Ozsváth Kálmán, Csepregi Imre, Kurdi István, Szabó Viktor, Koczkás Béla, Gicinger Károly, Bödök Ferenc, Bödök Sándor, Janik Ferenc és Tuska Pál játékosokat, akik tudásuk legjavát nyújtva sportszerű küzdelemben fektetik kétvállra az ellenfelet. A jelenlegi vezetőség komoly figyelmet szentel a játékosok nevelésének, mivel tudatában van annak, hogy csakis sportszerű eszközökkel érhetik el a kitűzött célt. Szándékukban áll egy iskolás csapat megszervezése és benevezés a járási bajnokságba. Ehhez azonban a helyi Iskola pedagógusaira is számítanak. Annál is inkább, mert a járás legtöbb községében már évek óta rendszeresen részt vesznek az iskolás csapatok a járási bajnokságban. A sportszervezet munkáját anyagilag és erkölcsileg támogatja a helyi szövetkezet és a hnb. A szövetkezet részéről a csapatok szállítása díjtalan, felszerelésekre pedig 2500 koronát kaptak. Gépjárművet a vashulladék elszállítására, amelyért 31 ezer koronát kapott a sportszervezet. Az említett hulladék elszállításában az állami gazdaság Igazgatósága is segítséget nyújtott. A hnb részéről pedig a sportpálya további építéséhez kapnak jelentős anyagi segítséget. A társadalmi munkában főleg ld. Susík Vince, Koczkás Tibor, Balia István és Meleg Imre jártak elől jó példával. Reméljük, hogy a kispályák építésében akadnak majd követőik. Ámint már elöljáróban mondottam, a sportszervezet vezetése jelen pillanatban jó kezekben van, csupán azért kár, hogy a régi, tapasztalt sportemberek félreálltak. Ennek ellenére is bízunk abban, hogy a csallóközaranyosi sportszervezet munkája nem s-orítkozik csupán a labdarúgásra, hanem további sportok népszerűsítésére is sor kerül. Éppen ehhez akarja megteremteni az előfeltételeket a vezetőség. Szándékában áll minél több fiatalt — leányt és fiút — bekapcsolni a Sporttevékenységbe, ami a jövő szempontjából örvendetes! Andriskin József
