Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-11-08 / 45. szám
Madarak a súlytalanságban A szovjet és az amerikai űrutazások bebizonyították, hogy az ember több hétig, akár több hónapig ts kibírja a súlytalanság állapotát. De milyen hatással van a súlytalanság a különböző állatokra? Ebből a célból többek között madarakkal, elsősorban galambokkal kísérleteztek. Különleges — parabolapályán repülő — szállítórepülőgépekben figyelték meg őket (ilyen gépekben „edződnek“ a súlytalansághoz az űrhajósjelöltek is). A nehézségi erő (g) csökkentése közben a következőt tapasztalták: ha azt a tizedére csökkentették, a galambok kiterjesztették a szárnyukat. Súlytalanságban röpültek anélkül, hogy bármilyen helyzetet előnyben részesítettek volna. Ezután a repülőgép letért a parabolapályáról, és így benne a nehézségi erő ismét nőtt: a madarak leszálltak, nem voltak képesek repülve a levegőben maradni. Egy másik kísérletben a galambokat mozgásukban, látásukban, némelyeket mindkettőben korlátozták. Azok a madarak, amelyeknek a csőrét vagy a lábát összekötözték, természetesen viselkedtek mindaddig, amíg láttak. Azok a kísérleti állatok, amelyeknek leragasztották a szemét, a súlytalanság állapotában összevissza forgolódtak. Ügy néztek ki, mintha azt érezték volna, hogy előre zuhannak. Érdekes, hogy hasonlóan viselkedik némelyik pilóta is a súlytalanság állapotába való átmenetkor. (New Scientist) A nyúltenyésztés nemcsak szórakozást, de a szabad idő gazdaságos kihasználását is jelenti az olyan ember számára, aki kedveli a nyulakkal való foglalkozást, és azt szakértelemmel végzi. A nyúltenyésztés azért is hálás dolog, mert általa a tenyésztő némi jövedelmre tehet szert, hisz manapság a nyúlhús és a gerezna jól értékesíthető. Id. Németh József komárnoi nyűltenyésztő egyike azoknak az embereknek, akik nagy szeretettel végzik a nyíllak körüli teendőket. Eredeti foglalkozása hentes volt, így jól ismeri az Vérbeli nyúltenyésztő állatok élettanát, testi felépítését és biológiai tulajdonságait. Később a komárnoi hajógyárban dolgozott. Az orvos tanácsa szerint sok nyúlhúst kell fogyasztania, ezért hét éve foglalkozik a nyúltenyésztéssel. Az else vemhes nyulat Mészáros Aurél komárnoi nyúltenyésztőtől vásárolta. Kezdetben két fajtával is kísérletezett, de egyik sem váltotta be a hozzáfűzött reményeit. Végül is áttért a nagy csincsillák tenyésztésére. Jelenleg 12 anyával, egy bakkal és közel 100 növendékkel rendelkezik. Az egy anyára tervezett évi ellési átlag 21—24 kisnyűl, ami azt jelenti, hogy kellő felügyelet, szaktudás és gondos nevelés mellett egy anyától évi 1200—1300 korona értéket produkál. Az egy anyára eső költség alig haladja meg a 200 koronát! Évente mintegy 260 db élő nyulat ad el 3—5 kg-os átlagsűlyban. Id. Németh József, a nyúlhús értékesítése céljából jó üzleti kapcsolatot teremtett a BRANKO és a VELAZ nemzeti vállalat képviselőivel. Különösen a prahai VELAZ intézettel alakult ki kedvező kapcsolata. A BRANKO az élő nyulak kilogrammjáért 15—16 koronát fizet, a VELAZ 20—22 koronát! Hasonló a helyzet a takarmánytérítéssel kapcsolatosan is. A BRANKO minden kg leadott nyúlhúsért egy kg eleséget ad, a VELAZ pedig egy élő nyálért 6 kg eleség-utalványt. A VELAZ egy prahai kísérleti intézet rövidítése, mely a nyulakat laboratóriumai számára — kísérleti célokra — vásárolja meg. A baknyulakat Németországba exportálják. Kísérleti célra nem minden fajta megfelelő. A nagy csincsillák is csak bizonyos súlyhatárig kelnek el. A nőstényeknek el kell érniük a 2,5—3, a bakoknak pedig az 5 kg-os súlyhatárt. Az utóbiaknál még egy további előny is van. Ha a nyúl élősúlya 3 kg-on felüli, akkor minden további kg-ért 6 korona prémiumot kap a tenyésztő. Megtekintettem id. Németh József nyúlállományát. A nyúlszállások az udvar hátsó részében katonás sorrendben következnek egymás után. Mindenütt rend és tisztaság. Az anyanyulak ketreceiben csak úgy hemzsegtek a kisnyulak vagy fészkeikben mocorogtak. A süldők ketreceiben sok szép példányt volt alkalmam látni, melyek öt hónapos korukban már elérik a 2,5—3 kg-os súlyt. Amikor a nyulak takarmányozására tereltem a szót, id. Németh József elmondotta, hogy egy-egy nyúl napi adagja 5 dkg szemcsézett vagy szemes takarmány, széna és víz, ami éjjelnappal a vályúkban van. Naponta ellenőrzi a nyúlszállásokat és ennek köszönheti, hogy eddig még nem fordult elő komolyabb betegség állományában. Az állategészségügyi szervekkel karöltve végzi a megelőző védőoltásokat. Nemcsak a saját, hanem tenyésztő társai állományaiban is. Ez rendkívül fontos és hasznos dolognak mondhatól Valóban szép a sötétszőrű nagy csíncsilla nyúlállománya, s nem feledkezik meg az állomány vérfrissítéséről sem. Nemrég a Veľký KritíS-I (nagykürtösi) járásból kért és r ,:(Ш kapott egy szép példányt, y. Ojabban a Dun. Streda-1 (dunaszerdahelyi) járásból kért egy példányt, de , > a tenyésztő még válaszra "IMI sem méltatta! Nála egészén más a helyzet. Ha egy tenyésztő kérelemmel fordul hozzá, a legrövidebb időn belül választ kap tőle, mert továbbtenyésztésre szánt 4 —5 hónapos nyulai védőoltásban részesültek és törzskönyvezettek! Az érdeklődők levélben vagy személyesen az alábbi címen keressék: id: Németh József, 945 01 Komárno, Robotnícka štvrť VIII/15. Nyulaival már több állatkiállításon is sikeresen szerepelt. A legutóbbi komárnoi kiállításon tiszteletdíjasok lettek. Andriskin József Kísérletek elszigetelten nevelt papagájokkal A Hamburgi E- gyetem állattani intézetében érdekes kísérleteket végeztek madarakkal. A kísérletek azt mutatták, hogy a szülők nélkül egyedül felnevelt madarak később, amikor felnőttek, képtelenek párosodni és közösségbe beilleszkedni. Az első kísérletet egy egyéves, tehát már felnőtt hím paradicsommadárral végezték. Ez a madár még sohasem látott élőlényt. Hirtelen kinyitották kalitkája ajtaját, és egy nőstény paradicsommadarat toltak be oda. A hím azonnal úgy viselkedett a nőstény iránt, ahogyan már hímek szoktak: dürrögni kezdett, s gyomrából felöklendezett táplálékot nyújtott át neki a csőrével. Addig azonban nem jutott el, hogy a nőstényt testileg is megérintse. Ogy látszik, hogy félelme és félénksége megakadályozta őt a párosodásban. Alig evett már valamit és a negyedik napon elpusztult. Hasonlóképpen a sexuális és a nagyobb közösségen belüli társas kapcsolatra való képtelenségről tanúskodtak a papagájokkal végzett kísérletek is. E madarak életük végéig kitartanak párjuk mellett, ezért nevezik őket a németek „elválaszthatatlanoknak“, az angolok „szerelmi madaraknak“. A kutatók legelőször is megállapították, hogy az elszigetelten felnevelt fiatal madarak testi fejlődése elmarad a szüleik által gondozott társaiké mögött. Tollazatuk durva és fénytelen, a mellen és a hason kopasz helyek mutatkoznak. A nemi érettség elérése után a madarakat, amelyek aídig még sohasem láttak magukhoz hasonlót, egy nagy kalitkába zárták, ahol már egy egész raj papagáj tartózkodott. Ami a kísérletben ezután történt, az attól függött, hogy a kísérleti madár hím volt e vagy nőstény. Mindkét nem örökletesen alkalmazza a társas érintkezés, magatartás valamennyi formáját a dürrögéstől, a magakellető és a fenyegető póztól a csőrvívásig. De míg a hímek ezúttal félénken elvonultak egy csendes sarokba és még hat hónap múlva sem érintkeztek a rendkívül játékos kedvű társaikkal, a nőstények állandó veszekedésükkel és verekedésükkel teljes zűrzavart keltettek a felnőtt állatok közösségében. Utána a kutatók már csak kis kalitkákban kísérleteztek madárházasságok létrehozásával, mégpedig egyrészt, vagy egy tapasztalatlan hím, vagy egy tapasztalatlan nőstény, másrészt egy szülei mellett felnőtt partner között. Ilyen partnerek még kétévi együttlét után sem párosodtak, mert a hímek féltek társuktól, a nőstények pedig terrormódszerekkel minden szívélyes közeledést lehetetlenné tettek. (Élet és Tudomány) A gyümölcsfák mezgásodása A mézgásodás a csonthéjas gyümölcsök — a szilva, kajszi, cseresznye, meggy, őszibarack — gyakori betegsége, amely gyakran a fa pusztulását idézi elő. Leginkább veszélyes a kajszinál és az őszibaracknál. Hatására a fa koronájának egy része, vagy az egész korona is elpusztulhat. A mézgásodás oka a fa törzsének, vagy koronájának sérülése. A seben át a fába olyan fertőző gombák jutnak, mint pl. a Sclerotinia, vagy a Verticilium. Ezek a gombafajok támadják a fa szöveteit, ugyanakkor a fa igyekszik védekezni ellenük. A két tényező között végbemenő küzdelem következménye a fa által kitermelt mézga. A mézga friss állapotban teljesen tiszta, színtelen, átlátszó, enyvszerű anyag. Később a színe borostyánsárga, majd sötétbarna lesz. Elemzés által megállapítást nyert, hogy túlnyomó részben vizet tartalmaz, de találhatók benne szervetlen és szerves anyagok is, mint a mész, magnézium, illetve a cukrok, fenolok, az uránsav stb. A mézgásodás tulajdonképpen a fa szöveteinek bomlása. A keletkező mézga mind mélyebben hatol be a fa szöveteibe és eldugaszolja a szállító szöveteket, ami által a fa tápanyagellátásában zavarok keletkeznek és ez — mint fentebb említettük — a fa részleges,'vagy teljes pusztulásához vezet. Ha a kifolyt mézgát eltávolítjuk a fából, a szövetekben kis csatornákat, nyílásokat találunk, melyeken át a mézga a fából — nyomás következtében — kifolyt. Az éles késsel kimetélt forgács olyan, mintha olajjal lenne átitatva és a kezünkhöz tapad. A fa szövetei egészen addig fertőzöttek, amíg a forgács színe barna! Védekezés: a) Régebbi szakkönyvek szerint a mézgával fertőzőt fás részt éles késsel kivágjuk egészen az egészséges részig, majd a kitisztított sebfelületet 1 százalékos sóskasavval bekenjük, b) L. Černý docens kísérletei alapján a fertőzött mézgás foltot elipszis alakban az egészséges fáig kell kivágni, majd a nyitott sebet hagyjuk kiszikkadni. Esetleg gombaölő szerrel, vagy 1 százalékos Arborallal bekenjük a seb felületét, de magát a sebet nem zárjuk le. # Mivel az egyedek ellenállóképessége nem azonos a mézgásodással szemben, ajánlatos betartani a következőket: 1. A művelő eszközökkel óvatosan dolgozzunk, hogy a fákon ne ejtsünk mechanikai sérüléseket. 2. Biztosítsuk a jó talajt a fák számára — (gyomtalanítás, mély talajművelés stb.). 3. Adjuk meg a szükséges tápanyagokat a fáknak és biztosítsuk a kívánatos tápanyag-egyensúlyt. 4. Szárazság esetén öntözzünk, főleg a gyümölcs érése előtti időben. 5. A metszést szakszerűen végezzük és a koronát tegyük levegőssé. A mézgásodás megakadályozása, illetve gyógyítása igen komoly munkát, gondosságot és szakértelmet kíván, de megéri a fáradságot, mert a fa meghálálja a gondoskodást! Vasas Ferenc A trsticei (nádszegi) földművesszövetkezet az idén hat hektáron termelt dinnyét, öszszesen 12 vagon dinnyéjük termett, illetve ennyit értékesítettek a galántai felvásárló üzemen keresztül, ezzel is jelentős mértékben hozzájárulva a fogyasztók igényeinek jobb kielégítéséhez. Mint tudjuk, a nálunk forgalomba kerülő dinnye jelentős hányadát a szomszédos Magyar Népköztársaságból importáljuk, mert nálunk bizony aránylag kevés terem ebből a keresett gyümölcsből. Ezért kell elismeréssel szólni mindazokról az üzemekről,^ amelyek pozitív hozzáállással döntenek., ezen növényféleség termesztése mellett, és növelik a piaci gyümölcsválasztékot, javítják a lakosság ellátását. Az idén nem volt valami jó a dinnye átlaghozama a nevezett szövetkezetben. Sándor Gábor főkertész mégis elégedett az elért eredménnyel, mert másutt még ilyen hozamról sem adhattak számot. Véleménye szerint sokat segített a világos fóliával végzett talajtakarás. A görög- és a cukordinnyét egyaránt így termelték. Mint mondotta, ennek köszönhetik, hogy egyáltalán termett valamit a tizenkét hektár. A sokat emlegetett sötét színű fóliával végzett talajtakarás sem váltotta volna be a hozzá fűzött reményeket, mert az így is gyenge hozamnál még legalább 15—20 százalékkal kevesebb termett volna egy hektáron. Hiába, a szaktudás, a hozzáértés, mindig és mindenütt fontos tényező! (Krajcsovics Ferdinánd) ■ A Gyümölcsészek és Kiskertészkedők Szlovákiai Szövetsége salkai szervezetének tevékenysége egyre színvonalasabbá és eredményesebbé válik. Nem csoda tehát, ha a községben állandóan nő a szervezeti tevékenység iránti érdeklődés. Ma már negyven aktív tagja van a szervezetnek. Vígh János elnök úgy nyilatkozott, hogy a szervezet tagjai tevékenységének még eredményesebbé tétele érdekében a jövőben még nagyobb gondot fordítanak a szakmai-politikai oktatásra, a tudományos ismeretek mind szélesebb körű elterjesztésére, a növényvédelmi és tápanyagpótlási tudnivalók elmélyítésére. Tervbe vették, hogy minden kiskertészkedő részére elvégeztetik a talajvizsgálatokat, hogy a talaj táperejének ismeretében még szakszerűbben és a célnak megfelelően — pazarlás nélkül — végezhessék a tápanyagpótlást és ezzel biztosítsák a termelés eredményességét és gazdaságosságát. (Majerszky Márton) Csatornák tisztítása @ И Ш CB EH A vályúban felgyülemlett szemetet (leveleket, törmeléket) legalább évenként el kell távolítanunk. Ezt a munkát „csatornakímélős“ létráról (1.) végezzük, ügy könnyebben tisztogathatunk és felfedhetjük a csatorna esetleges hibáit is. Ha nincs létránk, készítsünk kis segédeszközt (2.), ami lényegében egy rúd végére kötött egykilogrammos konzervdoboz. Tisztítás után a vályú magasabb végénél öntsünk vizet a csatornába. Ezzel kimossuk a maradék szennyeződést, s közben azt is megfigyelhetjük, nem csöpög-e valahol a csatorna, a lefolyócső nincs-e eldugulva. A vályúból lefolyó (rosszabb esetben ott maradó) víz arról is tájékoztat bennünket, hogy a lejtés mértéke megfelelő-e. Ha a vályúban egy tartóhorog közelében áll meg a víz, a hibát a horog felhajlításával háríthatjuk eL te)
