Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-18 / 42. szám

14 I . IlMUMlffl I SZABAD FÖLDMŰVES ■fi* 1975. október li. Egy járás gabonatermesztési tapasztalatai A Nové Zámky 1 (áreekú (vári) Já­rás mezőgazdászat sikeresen teljesí­tették feladataikat a gabonatermesz­tés szakaszán az 5. ötéves terv övei­ben. Szemes kukorica nélkül öl ezer 098 vagon gabonaféle kitermelésével számoltak, amit 12 ezer 298 vagonnal túlteljesítettek! Ennek megfelelően alakult e gabonafelvásárlás állami tervének teljesítése is. Az állami ala­pokba 28 ezer 379 vagon gabonaféle felvásárlását tervezték, s a valóság­ban ezt 122,4 %-ra teljesítették! A Nové Zámky-1 járás gabonatermeszté­se abból a szempontból is jelentős, hogy országos viszonylatban 10 %-al járul hozzá az állami alapokba törté­nő felvásárláshoz. A járás mezőgazdászai ezekkel ■ nagyszerű eredményeikkel nagymér­tékben hozzájárultak a gabonafélék szükségletének hazai forrásokból tör­ténő fedezéséhez és ezáltal a külföldi behozatal csökkentéséhez. A járás ga­bonatermesztésének fejlesztése az 3. ötéves terv éveiben hűen tükrözte pártunk gazdaságpolitikájának célki­tűzéseit és jó feltételeket teremtett hazánk gabonafélékkel történő önel­látásához a 8. ötéves terv éveiben. Az idén gabonafélékből átlagosan 48,29 mázsás hektárhozamot értek el a járás mezőgazdasági üzemeiben, ami az eddigi második legjobb ered­ményt jelentette. Az 1971—75-ös évek­ben elért jó eredményeiket az alábbi táblázat is bizonyltja: ► <43 3 1 is hektárhuzam q/ha gabona­kitermeló* tonna felvásárlás sx állami alapokba tonna % 1971 33 113 40,70 134 783 30 558,1 100,2 1972 33 398 35,28 117 883 43 088,5 110,4 1973 32 871 42,49 140118 44 788.0 108,0 1974 33 353 54,81 182145 37 518,8 130,8 1975 34 333 48,29 158 029 85 804.7 152,5 E nagyszerű eredmények a múlt évi kedvezőtlen időjárási viszonyok mel­lett is nagy jelentőséggel bírnak. Hi­szen pl. októberben 18 nap voltak esőzések és minden négyzetméter te­rületre 139 liter csapadék hullott, ami a sokéves átlag 272 %-a volt! Ezenkívül nagy mértékű volt a mag­vak besülése is. Míg a múlt évben az őszi búza esetében 1000 mag súlya 50 gramm volt, addig az idén csak 40 gr. Ezzel magyarázható az, hogy miért voltak a gabonával teli pótkocsik 5—8 q-val könnyebbek, mint egy évvel ko­rábban. Az idén gyengébb eredményt értek el, mint a múlt évben, de ezt nem lehet csak egyoldalúan az idő­járási viszonyokkal magyarázni, mert hibák előfordultak a vezető dolgozók részéről is. Ezt tapasztalhattuk a szeptember végén Zemnén (Szfmőn) megtartott járási gabonatermesztési értekezleten. A járás területén a gabonafélék kö­zül lényegében (99 %-ra) csak az őszi búza és a tavaszi árpa termesz­tésével foglalkoznak. A hiányzó részt a zab, rozs és a keverékek alkotják. ŐSZI BOZA Az idén 28 045 hektárról takarítot­ták be az őszi búzát, ami 3 ezer hek­tárral több volt, mint a múlt évben. Ez 775 parcellán terült el, egy par­cella átlagos területe csak 34 ha-t tett. Átlagosan 48,53 mázsás ha-on­­kéntl magtermést értek el. Negatív tényezők: Az őszi búza ter­mesztésével kapcsolatosan több nega­tív jelenséggel találkozhattunk, mint az árpa esetében, melyek lényegében az agrotechnikai határidők elmulasz­tásából adódtak. Az elővetemények esetében sem kedvező a helyzet, mert a búza a járás szántóterületének több mint 32 %-át teszi, és ez részben gá­tolja a vetésforgók helyes cserélését. Ennek következtében búzát nagy szá­zalékban búza után kénytelenek ter­meszteni, ami viszont a betegségek elterjedése szempontjából káros. Az idén is 38,5 %-ban termesztették a búzát búza után és ezekről a terüle­tekről csak 42,29 mázsás hektárhoza­mot értek el. A szemes kukorica (egyi­ke a legjobb előveteményeknek) után termesztett 51,25 q-val szembeni Árpa után 20 %-ban termesztették a búzát (45.84 q). A szántás és a vetés közti időszak tekintetében ugyan kedvezőbb a hely­zet mint 1972-ben, de még ennek el­lenére is nagy tartalékaik vannak ezen a téren. A hektárhozam szem­pontjából legjobb vetés a szántás utáni 21—28 napon végezhető el. Saj­nos, így csak a termőterület 75 %-án végezték el a vetést. Hátrányos vi­szont az, hogy a szántást követő 1—7 napon több mint 1300 ha területen végezték el a vetést, mert erről a te­rületről 2,0—5,7 q-val kisebb termést takarítottak be ha-onként. A talajmű­­velésben nem volt tapasztalható lénye­gesebb eltérés, de annál inkább a ve­tés mélységét illetően. A járás mező­gazdászai még a múlt évben határo­zatot fogadtak el, hogy a vetést 3—8 cm mélységre végzik el, az erre át­alakított 48 Sex-típusú vetőgépekkel. Ennek megfelelően a búzát csak a termőterület 83 %-án tudták elvégez­ni, 13 %-án PIAST típusú műtrágya­­szórók, 2 %-án pedig repülőgépek segítségével. Nem átalakított vetőgé­­pekkel 5127 hektáron végezték el a vetést, aminek következtében erről a területről 180 vagonnal kevesebb ter­mést takarítottak be. Sok mezőgazda­­sági üzemben nagyobb mennyiségű vetőmagot vetettek, ezért a növényzet sűrű lett, a szalma rövid és vékony, a kalászok pedig kicsik, és természe­tesen kisebb lett a termés is. A vetés időpontját illetően szintén találkozhattunk negatív jelenségek­kel. Legjobb hektárhozamot a járás területén a szeptember 20-től október 10-ig elvetett búza ad. Ebben az idő­pontban csak 20 %-ban végezték el a vetést! A későbbi időpontban el­végzett vetés következtében a hektár tárhozam 5—13 mázsóval lett kisebb! Egyes mezőgazdasági üzemek (a mi­kulási ÁG. a Dvory nad 2itavou-i és a Nové Zámky-i szövetkezet) csak 5—8 %-ban végezték el a vetést az agrotechnikai határidőn belül! A táp­anyagellátás terén míg 1973-ban ha ónként 333 kg, 1974-ben 342,7 kg tisz­ta hatóanyagot juttattak a talajba, addig 1975-ben 331,8 kg-ot. Az egy kg hatóanyagra átszámított magtermés 14,03 kg-ot tett ki, ami 1,92 kg-mal kevesebb a múlt évinél. A műtrágyá­kat. különösen a N-t, a Száva fajta használta ki a legjobban (18,7 kg). A növényápolásban hiányosságnak mondható, hogy a Mironovszkája­­fajta vetésterületének csak a 86 %-án volt elvégezve a CCC (Retacel) készít­ménnyel történő permetezés, a nö­vényzet 4—5. fejlődési szakaszában, mert a permetezett területről 2,02 mázsával nagyobb termést takarítot­tak be ba-onként. Gyomirtószerekkel a búza termőterületének 76,8 %-át kezelték, ami kevésnek bizonyult, mert sok helyen volt gyomos a búza. Az őszi búza egészségi állapota sem volt kielégítő, mert főleg1 a Kaukázus- és a jubilejná-fajtákat májusban meg­támadta a lisztharmat. A Miisten— Milgo készítmény jól hatott a liszt­harmat ellen. Összességében a liszt­harmat 20—45, a gyökérbetegségek pedig 3—30 %-ban támadták meg a búzát, megdőlése pedig elérte а 45 százlékot. Pozitív tényezők: Itt szeretném ki­emelni elsősorban az őszi búza öntö­zését. melyet 201 hektár területen vé­geztek el, 35 mm csapadék adagolá­sával. Ez meghozta az eredményt, mert erről a területről 5,78 q-val ér­tek el jobb hektárhozamot, járási mé­retben ugyancsak jól elvégezték a N- tartalmú műtrágyákkal történő fejtrá­­gyázást is. Repülőgépek segítségével 4913 hektáron végezték el a fejtrá­gyázást karbamid és DAM—390-es cseppfolyós műtrágyák adagolásával. Erről a területről ugyancsak jobb termést takarítottak be (ha-onként 3.18 q-val). Ez a különbség a jatovi és a tvrdošovcei cisz ben 8 q-t tett. Ezenkívül a nagy hektárhozamok eV érésében nagy szerep jnt a Szovjet­unióban kinemesített búzatajtáknak is, mert 1988 óta lényegében (Száva kb. 5 %) ezeket termesztik a járás területén. Pozitívan lehet értékelni a Surany l szövetkezetét is, mert .októ­ber 10 ig 58 %-ban végezték el a búza vetését! Ez megmutatkozott a jó ered­ményükben, hiszen járási méretben a 3. helyen végeztek a gabonatermesz­tésben. v ' tavaszi Árpa Tavaszi árpát 7977 hektárról takarí­tottak be a járás mezőgazdasági üze­meiben, ami 283 parcellán terült el; egy parcella átlagos területe csak 28 ha volt. Az átlagos hektárhozam ár­pából 48,27 q volt. Negatív tényezők: Hiányosságok mutatkoztak a vetés időpontja terén. Ugyanis a legmegfelelőbb időpontban — március 1 töl 10-ig — csak 75 %­­ra vetették el az árpát. A 10 nappal később elvetett árpa 3,8, a több mint 20 nappal később elvetett pedig 12,8 mázsával adott kisebb termést ha­­onként, ami kb. 80 vagon árpát jelen­tett. Hektáronként 298 kg tiszta ható­anyagot (80,7 kg N-t) juttattak a ta­lajba. Egy kg hatóanyagra 15,8 kg magtermés esett, ami 3,1 kg-mal ke­vesebb, mint egy évvel korábban. A lisztharmat az árpa termőterületének 30 %-át támadta meg. de kártétele a Miisten—Milgo készítmény adagolása után a felére csökkent. Pozitív tényezők: Az alsó helyen lehet kiemelni azt a tényt, hogy 1973 óta, — amikor a Dvoran és a Denár fajtákat a vetésterület 90 %-án ter­mesztették — csakis a bőtermő hrub­­tíicel fajtákat termesztik. A fajtaösz­­szetétel rövid idő alatt történő 100 %-os megváltoztatása az agronómn­­sok jó munkájáról is tanúskodik. Ugyancsak kipróbálták az öntözést a tavaszt árpa esetében 185 hektáron, ahol 2,35 mázsával értek el jobb hek­tárhozamot. Az 5. ötéves terv éveiben átlagosan 43,87 mázsa magtermést értek el hektáronként a járás mezőgazdasági üzemeiben. Ha el akarjuk érni hazánk gabonafélékből történd önellátottsá­gát, akkor a Nové Zámky-1 járás me­zőgazdasági üzemeiben a 8. ötéves terv éveiben el kell érni a 48,1 mázsás átlagos hektárhozamot) Ez nehéz fel­adatnak tűnik, de a fajták, műtrá­gyák, a kemizálás és a gépesítés se­gítségével, valamint az agronómusok és a gépesftők áldozatkész munkájá­val megoldhatók. Bara László, mérnök тавяитмд I z Idén Ismét jól sikerült az „Éltető Föld 75“ or­szágos mezőgazdasági ki­állítás. Naponta tízezrek keresték fel Dél-Cseh ország metropolisát, Ces ké Budéjovicét, hog' I megtekintsék a szfnvona las rendezvényt. Nem csoda, hiszel volt látnivaló bőven. A látogató nem csak szocialista mezőgazdaságunk ed digl fejlődéséről és jelenéről kapót átfogó képet, hanem azt is felmér hette, milyen változás, fejlődés vár ható az elkövetkező időszakban. E té ren talán az egyes termelési munka folyamatok gépesítésével foglalkozi rész nyújtotta a legtöbbet az érdek lődőknek. Immár hagyománnyá vált, hogy i mezőgazdasági gépek bemutatója ké pezi a kiállítás gerincét. A bemutatt ezen része az idén minden eddigi nél tartalmasabb volt. Nemcsak a szó cialista fejlődés útján megtett háron évtized eredményeit mérte fel, haneií azt is bemutatta és felvázolta, mílyer szerep jutott és fog jutni a jövőber a korszerű gépeknek a termelés össz pontosításában és szakosításában, í termelés továbbfejlesztésében. Hazánk legnagyobb mezőgépgyártf vállalata, a fennnállásának 10. évfor dulóját ünneplő Zbrojovka termelés gazdasági egység vonultatta fel a leg- magyar ekét, amely világviszonylat­több mezőgazdasági erő- és munka- ban is a legjobb termékek közé tar­­gépet. Mezőgépforgalmazó szervezeté- tozik. vei együtt összesen 220 gépet muta- A korszerű betakarítógépek — fő­­tott be az érdeklődőknek. A lényeg leg a gabonakombájnok — körül ál­nem a számban rejlik, hanem abban, falában hagy volt a tömörülés. Nem hogy a bemutatottak elődeiknél Job- véletlenül, hiszen a jól bevált E— bak, nagyobb teljesítményűek. Termé- 512-es NDK-gyártmányú kombájnok szetesen akadt néhány újdonság is, mellett az idén már több száz szovjet tehát olyan gépeket is láttunk, ame- Nyiva és Kolosz dolgozott gabonabe­­lyek csak a közeljövőben jelennek takarításkor a földeken. Az emberek meg mezőgazdasági üzemeinkben, többsége már ismeri ókét, tudják ml­vagy a földeken. De már vannak, s ez re képesek. Most az új E—518-os a lényeg, mert a haladás óriási lép- NDK-gyártmányú kombájnnal 1* szé­fekkel tör előre és a termelés szako- rettek volna megismerkedni, sítása, összpontosítása egyre korsze- Hasonló volt a helyzet a takarmány­­rűbb, nagyobb teljesítményű gépeket betakarító gépeknél is. A hozzáértők igényel. közül szinte mindenki megállt néhány Mit is láttunk tehát? A már ismert percre az R2S 160-ból kifejlesztett új gépeken kívül több újdonságot. Pél- és nagyobb teljesítményű 2TR 165 tí­­dául a ROSS Roudnice PHX—35 HP pusú kaszálógépnél — melynek a töb­­típusú új ekéjét és a 34 KON 500 jel- bi között az az előnye, hogy a legne­­zés alatt bemutatott új kombinátorát. hezebb talajviszonyok között és a na- Az összehasonlítás kedvéért Itt lát- gyón megdőlt növényzetben Is kitűnő hattuk a legújabb I.CS 4M 40 típusú munkát végez —, de a valóban nagy A legnagyobb érdeklődést kiváltó gépek egyike: a prostéjovi és a pelhfí­­movi Agrostroj közös terméke, az SPS 420 típusú takarmánybetakaritó. MIT LÁTTUNK AZ „ÉLTETŐ FÖLD 75“ MEZÖGAZDASÄGI kiállításon? jelen, múlt és jövő a mezőgazdaság gépesítésében teljesítményű takarmánybegyűjtő kom­bájnok hamarosan elcsábították őket. A szakembereknek bizonyára sokat nyújtott, hogy egy helyen nézhették meg és hasonlíthatták össze három azonos küldetésü önjáró takarmány­kombájnt, amelyből egy a mi mező­gépiparunk terméke volt. ' Mégpedig olyan terméke, amely iránt például a budapesti 68. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon is igen élénken érdeklődtek a rzakemberek. A prostéjovl és a pelhMmovt Agro­­stroj közös termékéről, az SPS 420-as önjáró takramánykombájnről van szó, amely belátható időn belül felváltja az eddig külföldről importált E— 280-as gépeket és az ugyancsak itt be­mutatott és már nálunk is alkalma­zott lengyel gyártmányú KS IS típusú takarmánybegyűjtőket. Végre hazai mezőgépiparunk is kitett magáért és egy valóban megbízható és nagy tel­jesítményű gépet szerkesztett, amely minden eddigi típusnál jobbnak minő­sül. S ami ugyancsak dicséretre méltó már megkezdték a sorozatgyártását is. Mezőgazdasági üzemeink még az óv végéig 200 darabot kapnak belőle. Pár lépéssel odébb egy korszerűsí-A korszerű, nagy teljesítményű kombinátorok és vetőgépek körül szintén nagy veit a forgalom. (A szorzó felvételei)- tett NDK-gyártmányú szalmaprést ná­­. zegettek az emberek. Érthető volt az 1 érdeklődés, hiszen egyelőre először : láttak olyan gépet, amely a préselt i szalmát egyenesen a mellette haladó- pótkocsira juttatja, ezzel Is megköny­- nyitva és meggyorsítva a szalmabeta­­: karításl munkákat. De nagy volt az i érdeklődés a hüvelyesek betakarítá- I sát segítő magyur gyártmányú spe- I ciális adapter, az NDK-ból behozott . gabonasiló és az új típusú kombinált- burgonyabetakarító gép, a KSZ—6 5 hatsoros szovjet répakombájn, az , RSW 5 típusú új lengyel műtrágya- I szóró stb. Iránt Is. Az állattenyésztés fejlődése és az ‘ állattartás korszerű módszere iránt ; érdeklődők előbb a gazdasági épüle­* teket járták végig, majd megálltak 1 és megtekintették a pelhHmovl Agro- 5 stroj legújabb termékének, a DZKD 15 ■ nagykapacitású fejőberendezésnek a 1 működését. Volt mit tanulmányozni, ' hiszen hazánkban ilyen nagy teíjesft­­’ ményre képes fejőberendezést még ez f idáig nem gyártottak. Segítségével s egyetlen gondozó 90 tehenet képes • kifejni óránként. Ez annyit jelent,- hogy a nevezett gépgyárban végre hozzáláttak azon határozat valóravál­­tásához, amely kimondja, hogy olyan fejőberendezéseket kell gyártania me­­zőgépiaprunknak, amely lehetővé te­szi, hogy egy dolgozó óránként 80— 120 fejőst tudjon ellátni. A korszerű berendezés 500 darab, évente 4000 liter tejet adó, tehén tartására épült farmon alkalmazható. Előnye, hogy a régi típusú, de korszerűsített Istállók­ba is beépíthető, s ezzel lényegesen javítható a dolgozónkénti munkater­melékenység. A korszerű fejőberen­dezés sorozatgyártását már 1976-ban megkezdik. A kiállítás szervezőinek dicséretére válik, hogy az idén már munkaköz­ben is megtekinthették az érdeklődők az egyes gépeket. A gyakorlati bemu­tató területén naponta három ízben vonultatták fel a legnagyobb érdek­lődésre számottartó gépeket: össze­sen 70 erő- és munkagépet, közöttük 20 újdonságot. Érdeklődőkben — ma­gától értetődően — sohasem volt hiány. Végezetül még csak annyit: érde­mes volt ellátogatni Ceské Budéjovi­­cére, mert olyan átfogó képet kap­tunk a mezőgazdaság gépesítése és általános fejlődése terén ez idáig el­ért eredményekről és a jövőben, vagy legalábbis a 6. ötéves tervidőszakban várható előbbrelépésről, amilyet ez idáig egyetlen hazai kiállítás sem tu­dott nyújtani Г KADEK GÄB0R

Next

/
Thumbnails
Contents