Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-18 / 42. szám
i 1975. október 19. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Д kiváló eredmények alapja a következetes szervezés Ä Magyar Népköztársaság mezőgazdaságának kimagasló sikerei nagy vonalakban ismeretesek előttünk, ám az egyes gazdaságok belüzeml szervezését, termelését, kapcsolatát már kevésbé ismerjük. Alkalom nyílott arra, hogy Csongrád megyében ellátogassunk a szentesi Termál földművesszövetkezetbe, ahol Kurucz Márton elvtárs — a közös gazdaság elnöke — tájékoztatott a termelés-szervezés vonatkozásairól. A szövetkezet 10 500 hektárnyi földterületen gazdálkodik. Termelése öt főágazaton alapszik: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, a takarmányok Iparszerű feldolgozása, valamint a növénytermesztést és az állattenyésztést kiszolgáló gépesítés. Megjegyzendő, hogy a növénytermesztési főágazaton belül foglal helyet az öntözési ágazat, amely mintegy 5000 hektárt ölel fel. A beépített öntözőrendszer 640 hektár, a többi pedig 40 egységből álló esőztető és csörgedezted rendszer, hat pedig CK—1 típusú 100 méter széles sávot befogó konzolos, lánctalpon közlekedő öntözőrendszer. A lucerna, a cukorrépa, a kukorica Jelentős részét és a rizst termesztik öntözéssel. Lucernát 1700, cukorrépát 180, kukoricát pedig 1500—1600 hektáron termesztenek. A Jövőben számolnak a cukorrépa vetésterületének a bővítésével. Mind a növénytermesztési, mind a többi föüzemág élén szakképzett, egyetemet és főiskolát végzett vezetők irányítják a termelést. Ennek megfelelően 42 egyetemet és főiskolát, valamint 05 szakközépiskolát végzett személy szervezi, irányítja a termelést, bonyolítja le a kereskedelmi, Jogi, külső- és belső kapcsolatokat. A gazdaság állatállománya szarvasmarhákból, baromfiból, Juhokból, sertésekből és lovakból áll. Ezek a főágazaton belüli teljes jogkörrel felruházott ágazatok, élükön szakvezetőkkel. Az állattenyésztésben nagyon rangos helyet tölt be a baromfi, a juh és a 16 törzstenyészet, ami azonban árbevétel tekintetében a legjelentősebb hasznot hozza, az a baromfitenyészet. Az elnök elvtárs sok Jót mondott a baromfitenyészetről, ezért Időt szakítottunk arra Is, hogy ellátogassunk a farmokra. Ebben nagy segítségünkre volt Spuller György szakmérnök, az ágazat vezetője, akinek a baromfiszakmában országos méretben is nagyon jó neve van. Legntőbb az illetékes szervektől — munkássága elismeréséül — magas kitüntetést kapott. Az üzemágat idestova 13 esztendeje úgy vezeti, “ahogyan azt a szervezési nagykönyvben megírták. Nem mondunk újat azzal sem, hogy 6 az üzemág tulajdonképpeni megalapozója. A négy szülőpárból állő 40 ezer baromfit számláló tenyésztelep messze környéken ismert. Évente nem kevesebb mint 3 millió naposcsibét adnak szerződésre a partner-gazdaságoknak és 1 milliónyit pedig meghizlalnak, s eladják a baromfifeldolgozó iparnak. Az I. minőségi osztályba sorolt vágóbaromfi élősúly-kilójáért 23,60; a II. osztályúért pedig 14 forintot fizetnek a gazdaságnak. Évente a Boly-i Állami Gazdaságtól 40 ezer tojóhibrid csirkét vásárolnak. Felnevelés után 18—20 hetes korban ezekből mintegy 30 ezer db-ot vissza vásárol az állami gazdaság, s az állatokat a szokott úton Csehszlovákiába szállítja. A szentesi Termál szövetkezet olyan korszerű, automatikus „Petersime 69“ típusú keltetőgépeket szerzett be, melyekben hetente 80—85 ezer csibe kel ki. Az évi naposcsírke „termelés“ 4 millió körüli. Ez az ágazat a két szakvezetővel együtt 13 személyből áll. Az üzemághoz tartozik a keltető, a tenyésztelep, valamint a hizlalótelep. Az 55 főt számláló munkaközösség évente mintegy 50 millió forint árbevételt ér el. Ebből is látható, milyen nagy értéket képvisel az egy személyre jutó termelési érték. Ezzel szemben a munkabérekre fordított összeg évente nem egészen 3 millió forint. A baromfiágazat dolgozóinak és vezetőinek kiváló munkáját dicséri az is. hogy egyre több gazdaság szeretné tőlük beszerezni a naposcsibe szükségletét. A múlt esztendőben például 1 millió csirkével nagyobb igényt támasztottak velük szemben, mint amennyit valóságban szállíthattak. Persze ezt a problémát is megoldották. Nem hagyták cserben az érdeklődőket. Kapcsolatot teremtettek más baromfikeltető üzemekkel és kérték, hogy legyenek az érdeklődők segítségére. Ez nagyon dicséretes partneri viszonynak minősíthető, tanácsos volna, ha ml is tanulnánk belőle! A gazdaság egy-egy tenyésztojást 4,20 forintért értékesít. Ha azonban kikelteti, akkor egy csirke előállítási költsége 2,30 forint, darabját azonban 8 forintért értékesíti. Ebből is látható, hogy milyen jó bevételt hoz a keltető. A baromfiágazat évi átlagban 100 vagonnnyi baromfihúst szállít a társadalombnak. A hús, a naposcsirke, valamint a tojás értékesítéséből származó árbevétel az állattenyésztési főágazatra tervezett teljes bevételnek mintegy felét adja! Mindamellett, hogy a szentest Termál szövetkezet terményeit mintegy 900 hektáron vízkár érte, az árbevétel idén is eléri a 200—280 millió forintot, ha azonban a víz nem károsított volna, akkor a bevétel nem lett volna kevesebb 300 milliónál. A főágazatok részére a vezetőség irányszámként az alábbi mutatókat adja a tervek elkészítéséhez: 1. Árbevétel; 2. Bérek összege; 3. Egyéb költségek összege; 4. Nyereség összege. Az Irányszámokban megadott mutatók betartása kőtelező. A központ ugyanis reális tervirányzatot ad ki, így normális körülmények közt nem fordulhatnak elő esetlegességek, így a jövő évben üzemi méretben 300 millió forint árbevételen, illetve 30 millió forint nyereséggel számolnak. A főágpzatokon és az ágazatokon ehhez mérten kell beállítani a termelést. Gj és végtelenül helyes gyakorlat, hogy a nyereségnek, valamint a megtakarított összegeknek bizonyos hányadát ösztönzésre használják, ez a megtakarított bérekre is vonatkozik. Korábban ugyanis problémák mutatkoztak a bérek színvonala és tömege közt. Ojabban azonban olyan intézkedést tettek, hogy a kettőt közös nevezőre hozva, a béreket sehol nem léphetik túl. Ezzel szemben arra törekednek, hogy minden kifizetett forint az elvégzett munka bizonyos tömegével fedve legyen. Amely főágazat vagy ágazat bérmegtakarítást ér el, annak év közben a megtakarított összeg 50 százalékát rendelkezésére bocsátják, hogy azt felhasználhassa külön jutalomként. Az összeget a főágazat vezetői érdem szerint osztják el a dolgozók közt. A főágazatok vezetőinek a külön jutalmát a központi vezetőség határozza meg. Amikor ezt a lehetőséget a központi vezetés kilátásba helyezte, sokan mosolyogtak rajta, mondván, úgy sem lesz belőle semmi. Akik megtakarítást értek el a béralapon, kiadták a megtakarított összeg felét, ekkor nagy volt a meglepetés. Olyanok is követelődzni kezdtek, akik kimerítették béralapjukat. Persze követelésük nem talál meghallgatásra. Arra azonban jó volt, hogy az ágazatokban mindenki megértse a béralap gazdaságos felhasználásának a fontosságát. Ma persze már azon versengenek, hogy az egyes feladatok tökéletes elvégzése mellett nagyobb bérmegtakarítást érjenek el. Tulajdonképpen ez volt az első lépés ahhoz, hogy 1970 január elejétől bevezethessék — főágazatonként — az önelszámolást. Ojabban a rugalmas, gépesített könyvelés birtokában szeptembertől NÖVÉNYVÉDELEM Csapda — csemegéből A Moldavai SZSZK Tudományos Akadémiája mellett működő Zoológiái Kutató Intézetben egyszerű és megbízható módszerrel kísérleteznek a mezőgazdaság egyik veszélyes kártevője — a cukorrépa-fonálféreg — ellen. Ezek a parányi, szabad szemmel alig látható férgek időnként a répa egyharmadát is elpusztítják, s lényegesen csökkentik a cukortartalmát. Az ellenük alkalmazott eddigi módkezdődöen havonként megállapítják a gazdaság termelési-pénzügyi helyzetét. Amolyan kis zárszámadás féle ez, ami arra Jó, hogy ne érje meglepetés éket. Év végén aztán a gazdálkodás minden, mozzanatát úgy ismerik, mint a vérbeli túrista az alaposan megfigyelt terepet. Nagyon helyes ez a módszer, mert hozzájárul a gazdaság további fejlesztéséhez. Az elemzés során olyan ismeretanyag gyűlik flszszesze, mely a későbbi időszakban támpontul szolgál a termelési-pénzügyi feladatok sikeres teljesítéséhez. A következetesség lehetővé teszi azt, hogy a korábbinál nagyobb Jogkörrel ruházzák fel a főágazatok és az ágazatok vezetőit, akik a gondjaikra bízott szakaszokon Jő gazda módjára termelnek, minden fillért úgy helyeznek el, hogy az kamatostól visszatérüljön. A nagygazdaság takarmányfeldolgozó főüzemága évente 1000—1200 vagonnyi tápot készít, részben saját szükségletre, másrészt megrendelésre. Viszonyaik közt ez a gyakorlatban jól bevált, mert lényegesen kisebb költséget igényel egy mázsa táp előállítása, mintha azt a központi alapokból szereznék be, de a leglényegesebb az, hogy a minőség kiváló, nem kell senkivel vitatkozni a receptúra betartásáról. A tápokba az előírás szerint adagolják az összetevőket. Ilymődon az állattenyésztésben kitűnő eredményeket érnek el. A gazdaságban 900 személy dolgozik és a 148 párttagot számláld összüzemi szervezete 5 alapszervezetből áll. Ezeknek az összefogója a központi vezetőség, élen függetlenített párttitkárral. Van a gazdaságban továbbá 80 taglétszámú, В KISZ szervezet is, szintén függetlenített titkárral. Jó jel, hogy sok a 30 éven aluli fiatal. Ezeknek a létszáma 400 körüli. Az összes dolgozónak mintegy 25 százaléka nő. A gazdaságban a múlt esztendőben egy dolgozó átlagában 2800 forintot fizettek munkabérként havonta. A szövetkezet segíti nyugdíjas tagjait is. Erre a célra 2 millió forintot kitevő szociális alapot létesítettek. A kisnyugdíjasoknak (200 személy) havonta az állami nyugdíj mellé 250 forintot juttatnak. A lakásfejlesztési alapon 1 millió forintja van a gazdaságnak. A lakásépítő tagoknak 50 ezer, s a szövetkezetben dolgozó nemtagoknak 40 ezer [ЗЙЗааНЗЕЕО tapasztalütok forint kamatmentes — visszatérítési — kölcsönt adnak. Erre azok tarthatnak igényt, akik legalább 2 éve dolgoznak a szövetkezetben, s addig kell ott maradniuk, amíg a kölcsönt vissza nem térítik. Aki korábban elmegy, annak a teljes összeget egyszerre kell visszafizetnie. A szövetkezet a lakásépítőknek 20 ezer forint erejéig 50 százalékos kedvezményt nyújt fuvardíjak címén. Azok részére, akik 15, 25, 35 éve dolgoznak a gazdaságban 13. fizetésként hűségpótlékot adnak. Legutóbb több mint 800 ezer forintot fizettek ki a régi dolgozók közt. A szövetkezet olyan üzemi étkezdét tart fenn, ahol naponta 400—450 személy étkezik. A dolgozók egy ebédért 9 forintot fizetnek, ez az összeg azonban nem fedi az ételek valóságos értékét, tehát a szövetkezet az erre a célra fenntartott alapból fedezi a különbözetet. Az elmondottak arról adnak számot, hogy a szentesi Termál szövetkezet, mely jó pár esztendővel ezelőtt a „gyengélkedők“ közé tartozott, a következetes politikai és szakvezetés folytán, a dolgozók lelkiismeretes munkájával egyre gyarapodik és nagyon rangos helyet foglal el Csongrád megye mezőgazdaságában. Belüzeml szervezését, tervezésének a módját, főágazatokra osztott termelési-pénzügyi struktúráját részünkről sem ártana tanulmányozni és bevezetni, mert helyes üzemi gazdaságpolitikát csak következetes szervezéssel, jó áttekintéssel lehet folytatni. Hoksza István szerek — a talaj hőkezelése, a vegyszerek stb. — nem bizonyultak hatásosnak, s ezenkívül meglehetősen költségesek voltak. A moldavai kutatók más módszerhez folyamodtak: bevetették ellenük az éhséget és a hideget. A kísérletekben a fonálférgekkel fertőzött területeket olyan növényekkel vetik be, például kukoricával, rozzsal, napraforgóval, szójababbal, amelyeket a férgek nem szeretnek. Ősszel, betakarítás után „csapdát“ állítanak a férgeknek: a kedvelt növényeiket — cukorrépát, káposztát — termesztik ugyanott. A hideg beállta előtt a növények gyökeret eresztenek, s előcsalogatják a telelésre készülő, kiéhezett rovarokat, amelyekkel az első talajmenti fagy végez. (APN) ❖ ❖ ❖ ❖ *í* ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ *!♦ V ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ V ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ * ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ * ❖ ❖ ❖ ❖ V ❖ ❖ ❖ ❖ ♦♦♦ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ A cukorrépa-betakarítás legújabb hatsoros gépei A jiöínl Agrostroj n. v. vette gyártásba a 6—ÖCS jelzésű, magajáró cukorrépa-fejelő gépet, amely két darab háromsoros, vagy egy hatsoros répakiemelő szerkezettel társítható a megosztott két hárommenetes betakarítás során. A répafejelő gép meghajtására Zetor 6711 Jelzésű beszerelt traktormotort használnak. A munkaszerkezet hat önálló répafejelő gépegységből, egy hosszanti emelőfeladatú és egy keresztben elhelyezett rakodó futószalagból áll. A munkaegységeket hidraulikus berendezéssel látták el. A 8—ÖCS cukorrépafejelő gép munkaszélessége a kocsirakó futószalaggal együtt 6,5 méter, szállítási magassága 4 méter, hossza 7 méter, súlya pedig 5800 kg. A gép óránkénti munkateljesítménye egy hektárnyi répaterület fejelése. A Vávra V. mérnök és Bartoniéek V. által szerkesztett és már sorozatban gyártott gépből Csehszlovákiában 200 darab működik, de néhány példány külföldön, az NDK-ban és Magyarországon segít a cukorrépabetakarításban. kétmenetes cukorrépa-betakarításhoz főleg helyi gyártmányú BM В jelzésű cukorrépa kiemelő gépet alkalmaznak, amely a lefejelt répagyökeret kiszedi és szállító eszközre rakja. Erőgép szükséglete 40—50 lóerős' traktor, teljesítőképessége 1,5—1,9 hektárnyi répaterület óránként. A gép munkaszélessége 2,7 méter, munkasebessége 5—8 km óránként, önsúlya pedig 3580 kg. A KGST országainak közös gyártásában készül a KSZ—В (КС—8) jelzésű magajáró cnkorrépa-betakarítógép, melynek teljesítő képessége 1,5—2,5 hektár óránként. A gépet egy fő kezeli, miközben a munkaszélesség 2,7 méter. A betakarító gép hossza 6,1 méter, szélessége 5,1 méter, magassága 3,8 méter, súlya pedig 8100 kg. A közeli években a 2—3 soros cukorrépa-betakarító gépek helyét fokozatosan elfoglalják a hatsoros géppárok, ezért az ismertetett új géptípusok egyre inkább a szakemberek figyelmének középpontjába kerülnek. A Szovjetunióban a hatsoros. (Kuszl) A jitini Agrostroj kétszáz darab 6—ÖCS jelzésű magajáró cukorrépa fejelőgspe ez idáig jól bevált a gyakorlatban. Szovjet gyártmányú BM—6 jelzésű hatsoros cukorrépa-fejelőgép a budapesti kiállításon. A KGST országok együttműködésének terméke a KSZ—6 (КС—6) jelzésű Szovjetunióban összeszerelt magajáró cukorrépa-kiemelőgép. (A szerző felvételei)
