Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-18 / 42. szám
1 18*5 október 18. .SZABAD PÜSDMÜVSS ll A korszerűsítés alapja a kooperáció X déi-csehországi kerület mesftgai daságl termelése ngyan a sajátos természeti adottságok folytán még nem sorakozott fel az élvonalbeli kerületek közé, annak ellenére hasznosnak bizonyulhat megismerkedni a gazdaság- és termelésfejlesztée ottani sajátos módszereivel. A dél-csehországi nagy ktterjedésű halastavak, ezek a hatalmas méreté természeti képződmények, valamint a Somává és a Cseh-morva Hegység mostoha éghajlati viszonyai nem valami kedvező előfeltételei a mezőgazdasági termelésnek. A tengerszlnt feletti — 400—800 méter magasságban levő termőféldek és a helyenként az 1400 millimétert Is meghaladó évi csapadék próbára tesz embert és gépet egyaránt. E mostoha körülmények között elért termelési eredmények azonban arra utalnak, hogy a mezőgazdasági dolgozók példásan teljesítik feladataikat. Kétségtelen, hogy a gabonából elért harminckét mázsás hektárhozam az említett viszonyok között jé eredménynek minősíthető. Az évelétakarmányok termesztésében Is lépést tartanak a jobb természeti adottságok között gazdálkodó kerületekkel. A rétek és a hegyi legelők hasznosítása — amelyek a mezőgazdasági terület egyharmadát képezik — azonban komoly gondokat okoz. A rétek termésének nagy részét szinte minden évben ellepi a hegyekről leződulő víz. míg a hegyilegelők hasznosításának mércéje a háztáji állattartás spontán jellegű, de eléggé nagyméretű csökkenése folytán, évről évre süllyedő irányzatot mutat. A dél-csehországi kerület mezőgazdaságának jellemzésekor meg kell mondani azt Is, hogy az állatsűrfiség tekintetében a legjobb kerületek közé tartoznak e kerület mezőgazdasági üzemet. Kerületi átlagban minden száz hektár mezőgazdasági területre hetvennégy szarvasmarha — ebbél 31 tehén —, míg száz hektár szántéra 132 darab sertés és 712 darab baromfi esik. Részben tehát az említett s jónak minősíthető állatsürűséggel magyarázható. hogy az állattenyésztési termékek értékesítésében a dél-csehországi kerület megelőzte a jobb tér mészeti-éghajlatt viszonyokkal rendelkező dél-morva kerületet is. A máit esztendőben például kerületi átlagban minden hektár mezőgazdasági terület után 238 kg hőst, 752 liter tejet és 334 darab tojást értékesítettek. Kellően ki nem használt tartalékaik főleg a tejtermelésben mutatkoznak. A tehéntartás extenzív jellege rányomja bélyegét a tejtermelésre, vagyis a tehenek tejelékenységének stagnálásához vezetett. A hozamnövekedéshez vezető utat a termés takarmányok minőségének javításában látják. Egyréšň a fehérjedás szántóföldi takarmányok termesztését, másrészt pedig a takarmánytartósítás és tárolás módszerének korszerűsítését helyezték előtérbe. A gyakori esőzések miatt természetesen a termés takarmányok silózása mellett döntöttek. s Így jelenleg a takarmánykészletek kilencven százalékát szenázs képezi. A TERMELÉS KORSZERŰSÍTÉSÉNEK SAJÄTOS MÓDSZEREI A termelésfejlesztés előfeltételének a dél-csehországi kerületben is az összpontosítást és a szakosftást tartják. Ezt azonban nem a mezőgazdasági üzemek egyesítésével, hanem — legalább is egyelőre — a kooperációs . viszonyok fejlesztésével oldják meg. A kerület egységes földmfivessxövetkexetei a növénytermesztési munkák korszerűsítése, a tudomány és a technika vívmányainak célszerű kihasználása céljából kooperációs csoportosulásokat, míg az állattenyésztés színvonalának emelése céljából kooperációs körzeteket alkatnak. Nem titok persze az sem, hogy a kooperációs viszonyok fejlődése az egységes földművesszövetkezetek egyesüléséhez, nagy gazdaságok tervszerű kialakításához vezet. A kooperációs viszonyok fejlesztésében a legszembetűnőbb eredmények a Jindrichűv Hradeci járásban tapaszthatok. Itt a harminchat egységei főldmQ vessz évet kését nyolc kooperációt csoportosulásban tömörült. A szövetkezetek — melyek járási átlagban 1070 hektár mezőgazdasági területtel rendelkeznek — önállóságok feladása nélkül összehangolták, szakosítják és összpontosítják a növénytermesztésüket ágy, hogy a legnagyobb teljesítményű mezőgépek optimális, de közös kihasználásához kedvező előfeltételeket teremtsenek. Ennek a kooperációnak — amely a mezőgépek közös használatára terjed ki — érdekessége és határozott életképessége abban rejlik, hogy tálnőtte a „laza“ együttműködés kereteit, vagyis a nagyobb teljesítménye mezőgépek nem az egyes szövetkezetek, hanem a kooperáló szövetkezetek közös tulajdonét képezik. A gépek vásárlásához a szövetkezetek a földié rOletiik nagyságának arányában járóinak hozzá, míg a gépek használatát a kooperáló szövetkezetek képviselőiből létos< vezetőség szabályozza ét az tartja nyilván a géphasználattal járó anyagi megterheléseket is. A kooperációs csoportosulások általában В—В ezer hektárosak. Ez a tény egyben azt Íz jelzi, hogy a járás mezőgazdaságának irányitő szervei távlatilag ilyen méretű gazdasági egységek kialakulásával számolnak. Ügy tűnik, — perese osak a kapott tájékoztatás alapján jutottam a következtetésre —, hogy a mezőgazdaműködés lejtőddé# nyomén mhHQobban összeforró s*öretkesetek tagsága önkéntesen lebontja ásókét a formális válassfalakat, amelyek a kooperáción belül még bizonyos megosztottságot tükröznek. A jindrichűv Hradení járásban as állattenyésztési termelés összpontosítását és szakosítását is kooperációban oldják meg. E célból sajátos jellegű, tehát szakosított hat kooperációs körzetet létesítettek. Az állattenyésztés összpontosítását — a gazdaságosságra való törekvés mellett — megköveteli a haltenyésztés fejlesztésének távlati konceiielöja i*. amely a nagyméretű természetes halastavak Intenzivebb kibazználásával számol. Ugyanis a szétaprózott állattenyésztés — a tavakba folyé szennyvíz jelenleg eléggé kedvezőtlenül hat a haltenyésztésre. Az állattenyésztés összpontosításával párhuzamosan kiépítik tehát a szennyvíztisztító berendezések hálézatát és a halállománynak a jövőben tiszta víz áll rendelkezésére, s a szennyvízből nyert takarmány pedig a haleleség pótlását szolgálja. Az állattenyésztés összpontosítása a három állami gazdaságban lényegében már megoldódott. Az egységes földművesszövetkezetekben ma még kettős Jelleg uralkodik. Egyrészt ki alakulóban vannak a kooperációs körzetenkénti állattenyésztési központok, másrészt még a szövetkezetekben is — kisebb nagyobb méretekben — létezik az állattenyésztés hagyományos formája. Az összpontosítás lényegében kiterjed az állattenyésztés minden ágazatára és a kooperációs körzeteknek szakosított jellegük van. így például a Jarošovi kooperációs körzet nyílt állományforgós sertéshizlalást folytat a 10 ezer 400 férőhelyes hizlaldájában. A Staré Mesto-i kooperációs körzet zárt állományforgós sertéstenyésztésre rendezkedett be 15 ezer férőhelyes malacnevelővel, négyezer férőhelyes előhizlaldával és ötezerkétszáz férőhelyes luxiadéval Tizenegy egységes földművesszövetkezet a borjánevelésben működik együtt és Nová Bystricán 1800 férőhelyes borjáneveldével rendelkezik. A kard sióval kooperációs körzet pedig szarvasmarha-htzlaláat, mfg a daCicet és a pleiel nagyüzemi tejtermelést folytat. Az egységes földmflveessövetkezetek kooperációja tehát kiterjed a mezőgazdasági tarmelés egész komplexumára s ezt lezárja, vagyis kiegészíti a kooperációban épülő négy agrokémiai üzem, amely a (övé év elején egyetlen közös vállalatba tartozik, tehát olyan járási méretű kooperációs vállalat lesz, melynek a járás minden izövetkezete és állami gasdaaága tagszervezetévé válik. Mint látható, a Jinndfiháv Hradec ! járás — de nem csak az, hanem az egész dél-csehországi kerület — a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének egyik legfontosabb előfeltételét a kooperációs viszonyok fejlesztésében látja. S az eredmények erra utalnak, hogy nem fogtak melé. __ PATH0 KAROLT 21 X mktafbmk Földünk számos táján felfigyeltek a bén veszélye« betegségár«, mely esetenként az árpát t« megtámadjál Ж betegség a leveleken, a szárakon, a kalászokon, valamint a «Étemtermésen észlelhet«. Kezdetben áttetsző, világoszöld foltok vagy vonalak alakjában jelentkezik, melyek későbben továbbterjednek. A foltok nem ritkán a kalászokon jelennek meg, a pelyvalevetek felső végén mutatkoznak. A fertőzd foltok ritkábbak a leveleken, gyakoribbak a száron és a kalászon. A fertőzött növények rendszerint kisebbek az egészségeseknél, a kalászok rövidebbek, kevesebb a szemek száma. A kórokozó a sejtközökben ás az edény-nyalábokban, él, a gazdanövényen nedvkeringés útján, de a beteg növényi maradványokkal és a fertőzött talajjal Is terjedhet. Kérdés: melyik kórokozóról ven szó és a kórokozók metyfk woportjába tartozik, hogyan lehet védekezni ellene* —hal— HELYES VÁLASZ A 40. SVAMBAN KÖZÖLT KÉRDÉS»* A repcedarázs károsítlrél van szó. melynek fiatal lárvái a repce levélzetének a fonákját rágják, s ha azt nem vesszük észre, szinte egyik napról a másikra letarolják a vetést. Észlelésük után ésszel • repcén, nyáron pedig a mustáron az erre alkalmas vegyszerekkel kell védelmezni a növényt a károsító ellen. A helyes választ beküldők közül sorsolással Fóliák János mérnök nyerte a 100 korona jutal-mat. A TUDOMÁNY £S TECHNIK/1 Takarmányozásunk jelene és ígéretes jövője sági termelés szakosításának és összpontosításának, s így a gazdaság- és termelésfejlesztésnek is a dél-csehországi kerületben érvényesített módszere jónak bizonyul. Ugyanis a kooperációk nyomán létrejön az egyébként önálló mezőgazdasági üzemek közös érdekeltsége és függősége, létrejönnek a későbbi egyesülés olyan fontos előfeltételei, mint a közös géppark, a kooperációs csoportosulások mellett létesített korszerű gépjavító műhelyek és ami nagyon lényeges: a vezető dolgoxök a kooperáció keretében magtannlnak szélesebb méretben gondolkodni, tehát elsajátíthatják azt a mesterségbeli tudást, ami a nagyobb gazdasági egységek irányításához szükséges, s a kooperáló szövetkezetek dolgozói is közelebb kerülnek egymáshoz. Mindez tehát oda vezethet, hogy a szövetkezetek szükségszerű egyesítéséhez nem a „sürgetés“ vezet, hanem az, hogy a termelő eszközöket közösen birtokló, az együtt-HiiiiiiiHiimiiiiiiNiimiiHmiMiiimimifiiiiiiiiee Hízunk-e a burgonyától? Akit különösképpen foglalkoztat ez a kérdés, ott megnyugtathattuk, hogy a burgonya nem hizlal, mivel nem tartalmaz olyan anyagokat, amelyek különösebben serkentenék a súlygyarapodást. Legalább Is erre a következtetésre jutottak a dortmundl Max—Planck-féle Intézet tudományos dolgoziő, akik huzamosabb Ideig végeztek különféle megfigyeléseket, hogy megállapítsák, milyen tápláló a burgonya. Á tudományos dolgozók a burgonyát, amely egyébként sok értékes fehérjét és vitamint tartalmaz, kiváló és értékes növényt tápláléknak nyilvánították, s egyben ajánlották, hogy főleg az idősebbek fogyasszanak belőle sokat, mert ezzel nagy mértékben fedezhetik szervezetük Idősebb korban jelentkező megnövekedett fehérjeszükségletét. (Hoepodáfskf rpravodaj) A Budapesten Idén megrendezett mezőgazdasági kiállítás meggyőzően mutatta azt * nagyarányú fejlődést, amelyet a magyar mezőgazdaság elért. Szinte nincs 1« olyan tudományág és szakirányzat, amely ne venne részt a mezőgazdaság, fejlesztésében. A mezőgazdasági kiállítás egyik legjelentősebb újdonsága a Központi Fizikai Kutatóintézet alkotta két műszer volt. Mind a kettő a neutrón generátoros aktlváclös-analltlkai-módszeren alapszik és a takarményféleségek fehérjetartalmának a meghatározását szolgálja. Az Auto Prodet nevű műszer lehetővé teszi közepes tömegű minták (2 kg) fehérjetartalmának roncsolásmentes gyors meghatározását. A műszer működési alapja a következő: A takarmányminta a műszer neutröngenerátoráböl rádióaktív besugárzást kap. A takarmány összetételétől függően a sugaraknak csak néhány fajtáját nyeli magéba. Ezt nevezzük aktlvácíőnak. Az Így aktivált mintából aztán szintén bizonyos sugárzás lép ki, melynek fajtája, energiája és erejének időbeli csökkenése jellemző a takarmány Összetételére, de főleg fehérjetartalmára. Ezt a kilépő sugárzást nagyon pontosan lehet mérni és következtetni a nitrogéntartalomra. A takarmány nitrogénatomjai a neetrónbefogadás következtében gerjesztett állapotba kerülnek és gamma sugárzást bocsátanak ki, a MN és 15N magreakció alapján. A kibocsátott suugárzás intenzitása és a takarmány nitrogén, valamint fehérjetartalma között egyenes összefüggés van. Kalibrációs görbe segítségével ismeretlen minták fehérjetartalma is meghatározható a mérésekből. Az aktlváclós-analitikat-módazer nagyban eltér az eddigi fehérjetartalom meghatározásától. Semmilyen munka nincs a mintákkal, csak éppen el kell helyezni a műszer szállító szalaghoz hasonló asztalára. A régi módszerrel egy Intézet összes személyzete sem képes ennyi mintát megvizsgálni, mint ez a műszer. Az eredmények összehasonlítva a nagyon munkaigénye« Kje! debt módszerrel a következők! nensből: kukoricaliszt, lucer csontliszt, halliszt, szójalisat 6* nalisztből állítunk össze. A műszóf megállapítja ezek egyenkénti fehérjéé tartalmát. Ha az adatokat a táp megkívánt árával és az áll számjelzésével együtt betápláljak számítógépbe, megkapjuk a mega ~ árhoz viszonyított legkedvezőbb kevy> rési arányt. Ha nem reális árat adna# fel a számítógépnek, akkor azt „*8» leszólja“, hogy módosítsuk az mert az adott ár szerint lehetetlen jó minőségű táp készítése. r? Karbamidos granulált szalma teheneknek A 2—S 4 karbamlddal, klegéezítőanyagkánt 16—16 % kukortedval, egyéb gabonafélével, brolleralommal készített granulált «alma a szárat anyag-tartalomra vonatkoztatva 25—32 % nyersrostot, 15—22 % nyersfehérjét tartalmaz. Tehenekkel a normál sllótakarmény ás 1—I kg mesterségesen szárított zöldtakarmány kiegészítésére 2—4 kg-os adagokban etetve folyamatosan fenntartható volt a 11—12 kg-os fejésl átlag, s emellett az állomány tejének zsírtartalma 0,2—0,3 e/o-kal nőtt. • 16 eredménnyel etethető főleg я broileralmos szalmagranulátum hízőmarhákkal, teljes jóllakásig, Ш. amíg az adag karbamldhényada vagy a granulátum egvéb kiegészítő anyagai határt nem szabnak. (Tiaráuchtj Mérést eredmények Táp »ki И fehérje Kjeldehl Autó Prodet módszer készülékkel JdCN tdp 18J 1M Tejú tdp 18.8 19,8 Catba táp 18.5 19,3 Pácé« tojó táp 23,0 23.9 Laktáeié* tép 17.1 18,5 X mérés adatait a KFKI TPA/1 típusú univerzális számítógép dolgom fei. H. egy tlpkeveréket в fcompo-Ma még nem is tudjuk eléggé kelni az ilyen korszerű takarmánykészitás jelentéségét. Gyakorlatunk legjobb példa erre. Olyan etet technológiákat vezetünk be az állok' tenyésztés hatékonyságának a foko* zására, melyek alapját a takarmány* gabona és a külföldről behozott fe* hérjekomponensek képezik. így hazánk az egy főre jutó gabonafogye fásban az elsó helyre került a 11 kg-os szükséglettel. A nagymennyiségű takarmánygab* nát felhasználó táptermelő technoid* gla kényelmes, de nagyon költséged megoldás. A Jöv’óben az Ilyen út jáw hatatlan lesz. Nagy károkat okozott azzal, hogy háttérbe szorította a azЯ* lastakarmányokat. Pl. 1972-ben 1901* hez viszonyítva 13 százalékkal csők* kent a kapás takarmányok termelései Ezen Időszak alatt a szénára szám& tott takarmányfélék termelése «•Of 4 százalékkal növekedett, ezzel szem* ben állattenyésztésünk 37 seázalt&i kai fokozódott. A takarmánygabona-behozatal egy* re problematikusabb. A világpiaci été emelkedés ezt mindinkább megnebe* zNo és következetesebb gazdaságom ságra Int. Két év leforgása alatt a szójallszt ára 260, a halliszt éra a húsllszt ára 202, a melasz ára a szénaliszt ára 58, a búza ára 320* cukor ára pedig 100 százalékkal a tápfoszfátok ára tonnánként 178® röl 4000 Kős-ra emelkedettl Az 1974-ed évben az árak átlagosan további 1$ százalékkal növekedtek. A takart mánygabonán alapuló etetési techno* lógta nagy pazarlással jár. Szinte eP feledtük, hogy a kérődzők különleges emésztőrendszere a rostdú« feldolgozására képes, a cellulóz anyagot 1« át képes alakítani em glává, vagyis cukrokká. Képes megfordítani azt a folyamatot, am* kor a növényi cukor nem energl tartalékanyaggá vagyis kemény! formájában épül be a növénybe, hanem rosttá, vagyis építőanyaggá válik. Szarvasmarha-állományunk napi 0 kg-os takarmánygabona-adagja manapság a legnagyobb fényűzésnek számít. A közeljövőben egy út dfl előttünk: a lehető leggyorsabban át* állni a szálas takarmányon alapuld etetési és legeltetési technoié maximálisan kihasználva 6 földi öntözött legelők és a adta tehetőséget. T
