Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-18 / 42. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1975. október 18. 10. A JOVO FÖRDOJE Varázsa van a szép tájnak Dudlnce (Gyűgy) néhány évtizeddel ezelőtt egy apró falvacska nevét je­lentette, ahol még a művelődés alap­vető hajlékát sem találhatták s a lakosság semmilyen szolgáltatásban nem részesült. Az elmúlt negyedszá­zadban ennek az eldugott kis falucs­kának a lakossága meghatszorozódott. A felszabadulás óta több mint 150 családi és közel 200 szövetkezeti lakásegységet építettek. Az üzlethá­lózatot kiépítették és a szolgáltatá­sok központjában minden megtalál­ható. Egészségügyi központot is épí­tettek és természetesen gyógyszertár is van a faluban amely a környék­beli falvak igényeit is kielégíti. Az utóbbi években épült a vasúti 'állomás, korszerű Iskola napközi ott­honnal, majd a helyi nemzeti bizott­ság épülete, amelyben helyet kapott a posta és a közbiztonsági szervek is. Az utcákat mindenütt portalanltották és egy zöldpázsitos, virágos 15 hek­táros parkot létesítettek. A gyorsütemű fejlődés falvalnk leg­többjében kimutatható. Dudlncén má* a helyzet. A fő ösztönző az egyre nagyobb hírnévre szert tevő gyógy­fürdő volt, amely lényegében az utób­bi két évtizedben létesült és vált a betegek „Mekkájává“. Gondolom, bátran nevezhetjük az ország első szocialista gyógyfürdőjének, mert bár gyógyhatású ásványvizét évezredek óta ismerték, semmilyen társadalmi rendszer nem hozott áldozatot, hogy a kiváló vizet az emberek gyógyítá­sára rendszerezetten felhasználják. A múlt században a termálvízben főleg környékbeliek fürödtek, Illetve gyógyíttatták magukat a kellemes, langyos vízben és a krónika szerint sokan nyerték vissza egészségüket. A század végén egyre többen figyel­tek fel a föld mélyéből feltörő vízre és messzi tájakról is el-el látogattak az erdővel szegélyezett, festői szép vidékre s tollal is propagálták a je­lentőségét. Gróf Abendorff Hugó — tollforgató — 1898-ban a következőket írta a gyflgyi gyógyforrásról: „A Selmec patak partján számos ásványos vizű forrás fakad; ha már messziről kö­zeledünk Gyűgy felé, feltűnnek a rét haragos zöldjéből kikandikáló hó­fehér dombok, ezek mind az ásvá­nyos források lerakódásai. Ezen a felbuggyanó savanyúvizek üledéket képeznek, mely évről évre rétegen­ként emelkedik és így a forrásnak magának kőköpülyűjét képezi, mind­addig, míg oly magasságot el nem ér, hogy a víz felhagyó ereje nem bírja a vizet oly magasra emelni, minek következtében másutt mész­­tuffa domb közelében keres magá­nak kibúvót és építi az új dombot. Amit a víz elborít, ami az üredékbe beszorul, az mind megkövesedlk és évezredekig meg lesz lelhető a mész­­tuffában. A környékbeli lakosság már évszázadok óta használja ezen forrá­sokat, rendszerint ivásra és fürdésre. Szeretik mint kellemes borvizet, de méginkább viszik azt szerte Hont megyébe mint gyógyvizet. Sok be-A Kristály gyógy­kezelési házban langyosvizű me­dencében tornász­nak a beutaltak tegségre, kiváló az emésztőszervek bajainál, csodagyógyulásokat tapasz­taltak. A gyűgyi ásványos vizek mód­szeres használata Igen Jónak, ered­ményesnek bizonyult, az emésztési zavarok, gyomorsavanyúság, gyomor­­hurut, aranyeres bántalmak, sárga­ság, elhízottság, vese- és hólyaghurut eseteinek gyógykezelésében. Már abban az időben alaposan megvizsgálták a gyűgyi vizet és a belügyminisztérium 1893 év július hó A minden igénynek megfelelő „Rubin“ pavilon Illílllllllllllllllllllllllllllllllii! nősebb gondot, mert a gyógykezelési kapacitás jóval több lehetőséget biz­tosít, mint a pavilon befogadóképes­sége. Ez érthető, hiszen a Rubin kö­zelében épül a 250 ágyas Smaragd, amelyből üvegfolyosón (télen fűtött lesz] jutnak el a gyógykezelési helyi­ségbe. Sajnos, az építővállalat las­súsága és egyéb okok miatt késik az új pavilon átadása. Természetes, ez nem lesz az utolsó épület, és mint kiválasztott fürdőt, az elkövetkező esztendőkben tovább fejlesztik és újabb pavilonokat építenek. Nyitott strandfürdő már régen van Dudlncén. A kellemesen meleg gyógy­vízben tavasztól késő őszig lubickol a környék — és szombat-vasárnapon­ként — a messze tájról odautazók sokasága. Annak ellenére, hogy a kisebb gyerekek részére külön me­dencét létesítettek, szűknek bizonyult a strandfürdő. Az egyre bővülő tu­ristaforgalom szempontjából szüksé­gessé válik újabb fürdőmedence léte­sítése, amely elsősorban a nemzeti bizottság feladata lesz. — Milyen betegségeket gyógyítanak az ország legfiatalabb fürdőjében? Erre a legkompetensebb választ Kaiser Tamás főorvos, a fürdő igaz­gatója adja: — A gyógyfürdőnkben főleg moz­­gosszervi, gyulladásos és degeneratív megbetegedések egyes válfajait gyó­gyítjuk. Gondolok itt Ízületekre, hát­gerincre és az utóbbi években a moz­gásszervek izületi és csonttörések utáni rehabilitációra. — Milyenek az eredmények? — Általában jónak mondhatók. Szá­zalékarányban meghaladjuk az orszá­gos átlagot. A mozgásszervek meg­betegedésénél, a fájdalomcsillapítás, az ízületek jobb mozgási funkciója és az általános fizikai erősödés a jellemző. A fürdőző betegek legtöbb­je rendszerint hosszabb ideig élvezi a gyógykezelés jó hatását. — Mikor jelentkezzenek a betegek gyógykezelésre? — Nehéz kérdést tett fel. A beuta­lóinkat' főleg a szakszervezet és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége vásárolja meg. Sajnos, nagyon kevés jut az egyéni jelentkezőknek. Évente többezer kérelmezőt kell elutasíta­nunk, helyhiány miatt. Természete­sen legjobb, ha az érdeklődők min­dig az előző év őszén kérik a be­utalót. Mi a gyógykezeltek véleménye? Bertalan Irén fejőnő Bakáról: „Elő­ször vagyok fürdőben, pedig már ré­gen rámfért volna a kezelés. Javasol­ták is, de mindig sajnáltam otthon hagyni a gyerekeket. Most látom csak, hogy nem gondolkoztam oko­san. Nagyon sokat segített ez a né­hány hét, sokkal jobban érzem ma­gamat. jövőre újból kérem, küldje­nek ide gyógykezelésre." Perl Mária, 74 éves bratislaval la­kos: „Amikor először ide kerültem, egy lépést sem tudtam tenni. Most már a hegyet is megmászom. Csodát tesz ez a víz.* Ürge Gyula, 2iharec (Zsigárd): „Több helyütt voltam már fürdőn, de őszintén megvallva, Itt érzem a leg­jobban magam, ebben a nyugodt lég­körben. Kár, hogy nincs több kultu­rális, szórakozási lehetőség.“ Nemes László, szövetkezeti tag, Ne­gyed: „Először vagyok gyógykezelé­sen. Azt hiszem, sokat segített rajtam ez a négy hét. Nemcsak a gyógyke­zelés, hanem a nyugodt környezet és az ózondús levegő.“ Néhány vélemény a sok közül. Az erdővel szégelyezett, pompás virág­díszben tündöklő parkos gyógyfürdő­ben valóban jól érzik magukat a rá­szorultak. Persze a leglényegesebb a jó orvosi kezelés és az egyéb le­hetőségek. Dudlncén hasonlóan a leg­híresebb fürdőhelyekhez mindenfajta kezelést megkapnak a beutaltak. Aki egyszer eltölt három-négy he­tet az épülő, szépülő fürdőben, újból visszavágyik, mert vonzza a sokolda­lú törődés és a szép tájnak varázsa. Tóth Dezső másodikén 53 931, szám alatt kelt magas rendeletével a gyűgyi savanyú­víznek a „gyógyforrás“ címet és jel­leget megadta.“ A gyógyforrás dicsérete és a „ma­gas rendelet“ vajmi keveset oldott meg. Annál sokkal többet ért 1952- ben a szlovákiai Megbízotti Hivatal határozata, amelynek értelmében — a dudinceí forrásokat az egészség­ügy szolgálatába kell állítani. Miután a szakemberek véleménye kedvező volt, ideiglenes fürdőházat létesítet­tek s később megtervezték az új pa­vilont és fürdöközpontot, amelyet 1970-ban helyeztek üzembe és az egyik legdrágább gyémántkő, Rubin nevet viseli. A hatemeletes korszerű pavilon és a Kristály fürdőközpont minden igényt kielégít. A gyógykeze­lési központban — 21—28 napra, me­lyet esetenként meghosszabbítanák — 350 beteget kezelnek. A fürdő té­­len-nyáron egyaránt üzemel. Ez azért lehetséges, mert minden gyógykeze­lést az épületen belül kap meg a rá­szoruló. Főleg a szezonban sok a A sokszínű parkban lévő szobrot majdnem, minden odalátogató megtekinti kezelésre bejáró. Ez nem okoz külö-ШШ111111111111Ши1ШШШ1ШШШи11»Ш1П111!11Ш1Ш1ШШ11111111111111111111111111|111!!Ш11П;П[|[|1!!1Ш1Щ;1!11Ш1Ш1111111111111111111!1111Ш[Ш!!111!11111!111111111111111111111111 Korstílus A stílus tágabb értelmezése szerint valamennyi mű­vészeti ág kifejezésmódjának a megjelölése. Beszélhe­tünk festészeti stílusról, szobrászati és építészeti stílus­ról stb. Érdekes problémája a stíluskutatásnak, hogy egy bizonyos korban összefüggéseket találunk a művé­szeti ágak stílusa között. Valamennyi művészetben a művészeti ág sajátos kifejező módjának megfelelően ugyanazok a stílusjegyek fedezhetők fel. Feltételezi ez az ízlés azonosságát is egy bizonyos korszakban. Az ízlés pedig egy adott korban a gazdasági társadalmi alapok szerint alakul. Az ízlés azonosságának a hatá­sára mutat az is, hogy még a ruházkodás, sőt a testsúly divatja, tehát egy sztnte nevetségesnek látszó tényező is egységesen formálódik. Ezt a minden területen fel­tűnő azonos stílust nevezzük korstilusnak. Ilyen korstílusok az ókorban a klasszikus stílus, a középkorban, a középkor kettős arculata szerint eleinte a román, aztán a gót stílus, a középkor után а XV.— XVI. században a reneszánsz, a XVl.—XVlll. században a barokk, a XVlll. század második felétől a barokk el­ftnomodott változata, a rokokó. А XVIII. század végén, а XIX. század elején még van egy kis stílusközjáték: feltűnik a szorosan a napóleoni időkhöz tartozó, a csá­szári kort jellemző empire-stilus. A XIX. század elejé­nek átfogó nagy stílusáramlata a romantika, a nagy stílus, és közben itt is megfigyelhető egy közjáték, a „kis“ romantika stílusa, a maga úgynevezett „tisztes“ életét, zárt, szerény és apró eszményekkel díszes életét kiépíteni akaró polgárság romantikán belüli stílusa, a biedermaier. Már a romantika korában a század első felében meg­indult valamennyi művészeti ág területén egy másik stílus fejlődése, amelyik aztán a század második felé­ben virágzott fel igazán és teljesedett ki jellemző je­gyeivel. Szöges ellenhatás volt ez a romantikára, annak tulajdonképpen a tagadása: a realizmus. A valóság hű megragadásának és visszaadásának a stílusa. A leple­zetlen feltárás igénye, az érzelmektől el nem homályo­­sított valóságlátás. Van-e korstílus a XX. században? Van, de ez meg­lehetősen bonyolult. Bizonyos egységet ts látunk. A gépi formák felé és a jelzéses eljárások felé. De ez talán nem is rendszerezhető még. H. Z. Csak így tovább Szocialista társadalmunk nagy súlyt fektet a mezőgazdasági dolgozók, - fiatalság kulturális nevelésére. Ennek egyik módja a szabadidő célszerű kihasználása, a kulturális és népmű­velési tevékenység szorgalmazása. Sok esetben bizonyítottuk, hogy már rág nem járunk gyerekcipőben ezen a tá­rén. A különböző művelődési ottho­nok, szövetkezeti és ifjúsági klubok olyan lehetőségeket nyújtanak a me­zőgazdasági dolgozók számára, ame­lyek elhanyagolásával megbocsátha­tatlan hibát követnénk el. Mégis akad­nak rossz példát mutató községek, ahol a kulturális intézmények kihasz­nálatlanul, üresen tátongnak, a helyi­ségeket csak a néhanapján megren­dezésre kerülő népmulatságokra hasz­nálják fel és nem is éppen a legmeg­felelőbb módon. Jól van ez fgy? A válasz egyértelmű: Változtatni kell a helyzeten, megfelelő emberek irá­nyításával felrázni a néhány helyen teljesen megbénult kulturális életeti Lehetőségeink vannak, — bizonyítja ezt egy példás szövetkezeti klubve­zető, Szobi Kálmán is. Az ötvenes évek végén alakult a búéi szövetkezeti klub és azóta is * komáromi járás legjobbjai közé tar­tozik. Bátran elmondhatjuk azonban, hogy az elmúlt tíz év alatt, amióta Szobi Kálmán a klub irányítója, vi­rágkorát éli Búcson a kulturális te­vékenység. — Szövetkezeti klubunkba tömörül úgyszólván községünk valamennyi tö­megszervezete — jelentette ki a klub­vezető. — A rendkívül hasznos, gyü­mölcsöző összmunkának köszönhető, hogy évente 170—180 kultúrpolitikai műsort és különböző tanfolyamokat rendezünk. Kezdjük talán a tanfolyamokkal és az előadásokkal. — Mint minden évben, az Idén is megszerveztük a zeneiskolát húsz résztvevővel. Nemrég rendeztünk egy kisebb hangversenyt a Stúrovoi (pár­kányi) zeneiskola diákjaival karölt­ve. A főző-, valamint varrőtanfolyam is hasznos a túlnyomórészt fiatal résztvevők számára. — Meg vagyok róla győződve, — folytatta a klubvezető —, hogy hat­hatós segítséget nyújtunk fiataljaink­nak és az idősebb szövetkezeti dol­gozóknak is népszerű ismeretterjesztő és kultúrpolitikai előadásainkkal. Hi­szen az ilyen és ehhez hasonló elő­adások során válnak érthetővé, is­mertté a tudomány és technika vív­mányai, sokoldalúan szélesül a látó­kör. Emellett az alapvető politikai műveltséget, tájékozottságot az ifjú­ság ateista nevelése is szolgálja. En­nek érdekében nyolc előadást ren­deztünk. Az itt szerzett ismereteket a későbbi politikai vitaesteken bőví­tik, hasznosítják a fiatalok. A külön­böző munkabiztonsági és jogi előadá­sok is sok jó tanáccsal szolgálnak a hallgatóknak. A kulturális élet példás szervezése terén is dicséretet érdemelnek a bú­­csiak. Jövőre ünnepli meg alakításá­nak tizedik évfordulóját a „Lant“ el­nevezésű irodalmi színpad. Ötször vettek már részt a Jókai napokon és a dunaszerdahelyl fesztiválon is nagy sikert arattak. Ezenkívül nagyon jól működik a CSEMADOK női énekcso­portja, mely a citeraegyüttessel és a „Lant“ irodalmi színpaddal már a te­levízióban is szerepelt. A fiatalok né­pi tánccsoportja szintén jó úton ha­lad K o z á r i Péter koreográfus irá­nyításával. Az érdekköri munka is színvonalas, eredményes. A fotókör tagjai számos helyi kiállítást rendeztek már, sőt já­rási díjakkal is dicsekedhetnek. Az agitációs kör tagjainak munkája, az anyaggyűjtés, propagációs táblák ké­szítése, különösen a mezőgazdasági munkák hajrájában nyújt nagy segít­séget. Előttük áll az a feladat, hogy meg­ismertessék a szövetkezeti dolgozókat a CSKP XV. kongresszusára való elő­készületekkel és a kongresszuson el­fogadott határozatokkal. így is leheti Mindenütt van rá mód. Miért ne lehetne minden községben egy hasonlóan jól működő szövetke­zeti klub vagy művelődési ház? Csak hát, qem szabad a kezdeti nehézsé­gek előtt megtorpanni. Az idővel el­ért sikerek aztán bizonyítják, hogy érdemes volt, s a megelégedés boldog percei majd jóleső érzéssel töltik el mindazokat, akik csak egy kissé is szívükön viselték a közművelődés ügyét. Barak László

Next

/
Thumbnails
Contents