Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-11 / 41. szám
az egyes mezőgazdasági vállalatok vezető dolgozóinak adják át. A többi áttekintést a tenyésztést szervezetek belső szükségleteire, vagy a mezőgazdasági ágazatok irányitószerveinek különböző fokozatai számára készítik. A szarvasmarha tenyésztésben érvényesített tenyésztési információrendszerre kapcsolódik az állategészségügyi információk, elsősorban az újratermelési folyamatra és az egészségi állapot öröklődés! ellenőrzésére vonatkozó adatok feldolgo-Az egymásra kapcsolódó állategészségügyi információk automatizált feldolgozásának elsőrendű célja: _ az ivarzási ciklus zavaraiban szenvedő tehenek és üszők nyilvántartása és azok minél előbbi gyógykezelése; — a vemhesség korai megállapítása a meddő anyaállatok kimutatása céljából; a sterilitás gyógykezelésének figyelemmel követése, a diagnózisok és gyógymódok értékelése, valamint a gyógykezelés hatékonyságának elbírálása; — áttenklntés az egyes bikák utódainak és a bikák potenciális anyjának egészségi állapotáról a tenyészállatok komplex értékelése céljából; t— az ellések lefolyásának és az újszülött borjak egészségi állapotának értékelése; —- a diagnosztikai leletek értékelése az inszeminálásba fogott bikák ondótermelésének szempontjából, A szarvasmarha-tenyésztésben az öröklődés ellenőrzése számára a kiindulási információbázist a termelőképességi ellenőrzés folyamán szerzett adatok képviselik. Az öröklődés ellenőrzésének minden módszere lényegében az értékelt egyed utódai termelőképességének bizonyos összehasonlítási bázissal való egyeztetésén alapul. A tenyészérték felmérésének tárgyilagossága és pontossága nemcsak a megfelelő mődszertan megválasztásától, hanem a számításokra felhasznált Információk megválasztásától és feldolgozási rendszerétől is függ. A mi viszonyaink között használatos módszer a Roberston-féle CC tesztből indul ki. Egy adott bika utódait (leányainak tejtermelését, fiainak hústermelését) azonos tenyésztési viszonyok színvonalán egyeztetik össze. Az állattenyésztési információk központosított feldolgozását a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban 1969—1970-ben vezettük be, ami lényegesen megkönnyítette az öröklődés ellenőrzésével kapcsolatos számítások alapvető információinak megválasztását, és a különböző időszakok szerinti számítási eredmények archiválását. Ezzel gyakorlatilag kiküszöböltük az eredmények regisztrálása és azok végső feldolgozása közötti időveszteségeket. Ezenkívül a tenyészbikák leányutódainak ilyen módszerrel történő értékelése esetén nemcsak a megszabott (305 napos] tejelési időszakot használhatjuk fel, hanem annak lerövidített (100 napos) szakaszait is, ami jelentős mértékben lerövidíti az inszeminálás céljaira kiválasztott bikák negatív szelektálásához szükséges előirányzott időszakot. Az öröklődést ellenőrzés eredményeinek elektronikus számítógépekkel történő feldolgozása lehetővé tette, hogy a bikák értékelésekor necsak a helyi termelőképesség adataiból induljunk ki, hanem az értékelt tulajdonságok komplexumát az utódok fejhetőségére és vágóértékére vonatkozó adatokkal is kiegészítsük. A CC-teszt segítségével a tejelési görbe perzisztenciáját, a tejelési napok számát is figyelemmel követhetjük, továbbá azt is, milyen korú volt a tehén az első borjazás időpontjában. Ezenfelül figyelemmel követhetjük a tesztált, inszeminálásba bevont fiatal inszemináló bikákat is és idejekorán megállapíthatjuk, vájjon a tesztált bikának az egyes állományok keretében vannak-e feltételei arra, hogy feltételezett leányutódaival azonos korú megfelelő számú üszőborjú szülessen. Végezetül minden bikát az ún. termékenyítőképességi index alapján értékelik a tőle származó ondóval lnszeminált anyaállatok elért vemhesülési eredményeinek specifikus elemzése útján, amit csak az inszeminálási adatok automatizált feldolgozása tett lehetővé. Csehszlovákiában a tehenek 55 %-át bevonták a termelékenységi ellenőrzésbe ami több mint 1 millió fejőstehenet jelent. A mesterséges termékenyítésbe már bevonták a mezőgazdasági vállalatokban tartott összes anyaállatot. Mindezeket az adatokat elektronikus számítógéppel egyetemesen feldolgozzák s így az öröklődés ellenőrzésének céljaira megfelelő mennyiségű információ áll a rendelkezésünkre. Az egyes tésztáit bikák öröklődési ellenőrzésének összes eredményeit életteljesftmény formájában archiválják és minden tenyészbika komplex értékelésére az illetékes személyek rendelkezésére bocsátják. Az inszeminálásba való sorolás után az addig elért eredményeket újakkal egészítik ki, ugyanakkor automatikusan figyelemmel követik a központi bankban található mélyhűtött inszcmtnációs adagok készletét és alakulását. A GAZDASÄGI-MATEMATIKAI MODELLEK ÉRVENYEStTESE A MEZŐGAZDASÁGI TERVEZÉSBEN A kutatómunka és a gyakorlati irányítómunka egyik Jelenlegi legfontosabb feladata az automatizált ágazati irányítási rendszerek kiépítése. Ezek fontos részei a tervezés és döntés színvonalának növelését elősegítő gazdasági matematikai modellek. A mezőgazdaság szakaszán a gazdasági-matematikai módszerek alkalmazásával és a matematikai modellek összeállttásával a gazdaságtan! kutatás már több mint 10 éve foglalkozik. Azok az eredmények, amelyeket ezen a szakaszon elértek, igazolták a korszerű gépek használatának indokoltságát és helyességét az irányítás és tervezés részproblémáinak megoldásában. A gazdasági-matematikai modelleknek az automatizált Irányítási rendszerekbe való bekapcsolásából következik a modell alrendszerként való értelmezése, amelynek a konkrét algoritmus értelmében az a feladata, hogy a saját környezetéből származó és információrendszert alkotó bizonyos kiindulási információkat feldolgozza és azokat transzformáció után átadja ennek a környezetnek. Mivel az irányítás automatizált rendszerének alapvető feladata a döntéshez szükséges információk nyújtása, a modellek a döntési folyamatok legfontosabb eszközei. A modelltípus és az algoritmus megválasztásának és azok megoldásának maximális mértékben kell hozzájárulna a kiindulási információk olyan mértékű transzformációjához, amely biztosítani tudja a döntési folyamat minőségileg magasabb színvonalát. A modell megoldásának az eredménye a döntési folyamatban közvetlenül döntés formájában nyilvánul meg, vagy pedig az emberek által hozott döntés alapját képezi. A gyakorlati problémák fiktív megoldását a legnagyobb módszertani vívmányok egyikének tekintik. A modell a bonyolult problémák megismerésének és megoldásának hatékony eszközévé válik. Korszerű értelmezésben a modell a valóság leegyszerűsített képe, amely elsősorban azokat a szakaszokat tükrözi, amelyek a megoldás szempontjából fontosak. A bonyolultabb gazdasági problémák modell segítségével való megközelítésének sikere azonban megköveteli a matematikai módszerek és a gazdasági analízis eszközeinek ismeretét, továbbá elegendő információt és számítástechnikát követel. A modellek kidolgozása alapvető változásokat hív elő a gazdasági problémák megoldásában. A gazdasági problémák szakasza mindeddig kívül állt a kísérletezés lehetőségein. Am az elektronikus számítógépek és a modelltechnika lehetővé teszi a modell egyes paramétereiben bekövetkező változások hatásának figyelemmel követését, továbbá megállapítani a különféle döntések kihatásait és következtetni az irányítórendszerben megvalósított különféle bevatkozások hatékonyságára. A mezőgazdasági gyakorlatban jelenleg elsősorban az ún. típusmodelleket érvényesítik. A típusmodell fogalma alatt olyan ismert modellt értünk amelynek struktúrája különféle megoldásra váró problémák megoldására alkalmas. A típusmodell érvényesítésekor a konkrét döntésmodell alkotása a probléma megoldásakor a már ismert modell konkretizálására összpontosul. A gazdaság-matematikai modellek gyakorlati alkalmazásával szerzett eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy széleskörű érvényesítésük egyik alapvető feltétele az alkalmazásuk automatizálásában rejlik. Ez alatt a fogalom alatt a feladat bizonyos előkészítésével és megoldásával, valamint a számítási eredmények analizálásával kapcsolatos lehető legtöbb számú művelet elektronikus számítógéppel való elvégzését értjük. Ennek eredményeképpen a gyakorlati dolgozókat nem terhelik túl, és az illetékes konkrét feladatokat számukra érthető és ismert módon fogalmazhatják meg. A gazdasági-matematikai módszerek érvényesítésének jelenlegi szakaszában figyelmünket mind a vállalaton felüli, mind a vállalati szinten elsősorban ezeknek az eszközöknek a tervezés területén való kihasználására összpontosítjuk. Ellenőrző kérdések: 1. Miben rejlik az elektronikus számítógépek irányítási folyamatokba való bekapcsolásának jelentősége vállalati szinten, és az irányítás többi fokozatán? 2. Melyek az automatizált rendszerek legnagyobb előnyei az állattenyésztési termelésben? Kiadta a bratisiavai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Dolgozók Továbbképző Intézete a mezőgazdasági dolgozóknak a Csehszlovák Televfxié közreműködésével megrendezett, Haladó Tapasztalatok Iskolája néven ismert szakképzésének lektorai és résztvevői számára. Ötödik évfolyam. A szöveget a prágai Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hagyta jóvá. Megjelent a Szabad Földműves mellékleteként A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Dolgozók Továbbképző Intézete Bratislava A HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA Számítógépek a mezőgazdasági termelés igazgatásában és tervezésében I. lecke A SZERZŐI MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐJE: A. Marko mérnök, CSc TAGJAI: Habart Aatas mérnök, B r a t i s A MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALAT IGAZGATÁSÁNAK AUTOMATIZÁLT RENDSZERE A mezőgazdasági termelés az utóbbi évek folyamán főként a gabonafélék hektárhozamainak növelése és a teljes termelés fokozása szakaszán őrt el jó eredményeket. A hazai és a külföldi műszaki haladás és gazdasági fejlődés azonban azt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar gazdasági színvonalának növelése szempontjából az igazgatás minősége és hatékonysága szakaszán még rejtett tartalékaink vannak. A jelenlegi időszakban egyre inkább érvényesül az a nézet, hogy a gyakorlati gazdasági életben fokozott figyelmet kell fordítani az igazgatási tevékenység kérdéseinek megoldására. A tudományos-műszaki forradalom behatolt a mezőgazdaság és az élelmezésügy igazgatásának területére is, ami a mezőgazdasági termelés Igazgatása szakaszán az automatizálás lehetőségeinek kihasználásában nyilvánul meg a számítógépek bevetésének a segítségével. Az elektronikus számítógépek a tervezés, a tervfeladatok teljesítésének ellenőrzése, valamint a döntéselőkészítés szakaszán lehetőséget nyújtanak az igazgatási tevékenység automatizálására való áttérésre. Ez a tény a termelés koncentrációjának fokozását, a munkatermelékenység növelését és a társadalmi munka egy termelési egységre jutó költségeinek lényeges csökkentését teszi lehetővé. Ebből a szempontból fontos feladatot jelent az automatizált igazgatási rendszerek kiépítése, amelyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy az ember bármilyen rendszert (vállalatot, üzemrészleget, termelési szakaszt) a lehető legoptimálisabb döntések, minden tekintetbe vehető tényező és azok befolyásának értékelése alapján igazgasson. A mezőgazdaságban, ahol a műszaki, a gazdasági és a szociális problémákat még a biológiai problémák is komplikálják, az igazgatás automatizált rendszerének hasonló, vagy talán még nagyobb jelentősége van mint a népgazdaság többi ágazatában. Mindazok a felismerések és tapasztalatok, amelyeket 1 ezzel a problematikával kapcsolatban szereztünk, azt mutatják, hogy éppen a termelés koncentrációjának széleskörű lehetőségeivel rendelkező és tervszerűen Irányított szocialista jindrich Knndrit mérnök, CSc, Alfonz Marko mérnök, CSe, Karel Novotný mérnök, CSc, jan Viní mérnök, CSc ava, 1975 mezőgazdaság nyújtja a legjobb előfeltételeket a tudományos alapokon nyugvó igazgatási tevékenység tökéletesítését szolgáló korszerű számítástechnika fokozatos és széleskörű bevezetésére. A VÁLLALATI IGAZGATÁS AUTOMATIZÁLT RENDSZERE A mezőgazdasági vállalatok automatizált igazgatást rendszere fejlesztésének és fokozatos kiépítésének kérdéseivel a bratisiavai Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatás-Eszszerűsitő Vállalatának nitrát szakigazgatósági üzeme már 1969 óta foglalkozik és az igazgatást (Irányítói) tevékenység automatizálásának megoldását vállalati szinten és egyetemes rendszertani alapokon közelíti meg. A mezőgazdasági vállalatok automatizált igazgatási rendszerének kiépítésében már konkrét eredményeket értek el és ezeket már a gyakorlati életben is érvényesítik. Ä vállalati igazgatás automatizált rendszere kiépítésének helyességét és az elért eredményeket a CSKP KB 1974 májusában megtartott ülésének a határozatai is igazolták, amelyek kimondják: A népgazdaság szükségleteinek elemzése megköveteli, hogy az állam műszaki politikáját népgazdaságunkban az elektronikus számítógépek ipari bevetésével egybekötött automatizált igazgatási rendszerek érvényesítésére, a számítástechnika céltudatosabb bekapcsolására, jobb kihasználására és a káderek jókori kiképzésének biztosítására összpontosítsuk*. AZ AUTOMATIZÁLT IGAZGATÁSI RENDSZER FOGALMA £S TARTALMA A mezőgazdasági vállalatok automatizált Igazgatást rendr szerét úgy jellemezhetjük, mint a termelési-gazdasági tevékenységek folyamatának optimalizálását elősegítő eszközök.
