Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-11 / 41. szám

modellek rendszerét. Ugyanakkor különbséget kell tennünk ez „automatikus“ és az „automatizált" fogalmak között, mivel az „automatizált“ fogalom alatt az ember részvételével automatizált folyamatot, az „automatikus“ fogalom alatt pedig az emberi beavatkozás nélkül, automatikusan lezajló folyamatokat értjük.

A mezőgazdaság automatizált igazgatási rendszerének keretében automatizálni lehet bizonyos algoritmizálható folyamatokat, elsősorban:

az információk felvételének, tárolásának, feldolgozásának és továbbításának folyamatában;-5;-- az. információk értékelésének folyamatában és a döntéshez szükséges alapanyagok előkészítésében; az egyszerű döntési és ellenőrző folyamatokban.

Az igazgatási folyamatoknak a számítástechnika érvényesítésével való szervezésében jelentős szerep jut az „eltérések módszerének“. Ennek alapelve, hogy amennyiben a termelési és a gazdasági folyamatok tervszerűen folynak le, nincs szükség további igazgatási beavatkozásokra, ezek szerint az igazgatást végző személynek nincs szüksége további információkra. Információkat csak abban az esetben kívánnak, ha eltértek a terv által előirányzott feladatoktól. Ilyenkor nemcsak az adott helyzet megállapításá_ra vonatkozó információkra van szükség, hanem az eltérések okait feltáró információkra, valamint az igazgatást végző dolgozó általi szükséges beavatkozásra vonatkozó szintetikus információra is.

A mezőgazdasági vállalati irányítás (igazgatás) automatizált rendszere tartalmilag magába foglalja:

♦ A vállalati irányítás és döntés szükségleteinek megfelelő módon szervezett, összegyűjtött, feldolgozott és megőrzött adatokat képviselő információs rendszert.

Azoknak a modelleknek a rendszerét, amelyek a szociális, gazdasági és technikai Jelenségek és folyamatok modelljeit képviselik, továbbá azok megoldási módszereit és algoritmusait a termelési-gazdasági ténykedésben. A modellrendszer kapcsolt összeköttetésben lesz az információrendszerrel és az Információk integrációjának része lesz.

Az optimális irányításhoz elsősorban jó minőségű információkra van szükség. Ezért a mezőgazdasági vállalatok automatizált irányítási rendszerének keretében elsősorban az információk integrált információs és irányítási rendszerekbe való automatikus feldolgozását igyekeztek megoldani és fej; ieszteni az alábbi operációs rendszerekre való beállítottsággal:

— a munkaerő operációs rendszere;

az állóalapok újratermelésének operációs rendszere;

— a készletellátás és értékesítés operációs rendszere;

4- a termelés operációs rendszere;

*- a komplex tevékenység operációs rendszere.

Á „Munkaerő“ operációs rendszere az- alábbi területekről biztosít Információkat: bruttó fizetés, fizetési bérlista, betegbiztosítási kimutatások, a ledolgozott és le nem. dolgozott napok Jegyzéke, ä havi törlesztések kimutatása, a dolgozók bérlistái, a bérelszámolás statisztikai kimutatásai és a teljesítménynormák teljesítésének az értékelése.

Az „Allőalapok újratermelése" operációs rendszere megoldja az alábbi adatok automatikus feldolgozását: az állóeszközök gyarapodása, csökkenése és más változásai, az állóeszközök összetételének havi áttekintése, az állóeszközök javítására szolgáló tartalékok képzésének és merítésének felsorolása, az állóeszköz állapotára és változásaira -vonatkozó évi statisztikai kimutatás, az állóeszközök leltári lapja, az állóeszközök selejtezési terve, feíráai,..terve, az állóeszközök évi újratermelési terve, az állóeszközök műszaki lapja, az állóeszközük fajtaösszetétele és az állóeszközök körösszetétele.

A „Készletellátás/és értékesítés“ operációs .rendszerében automatikusan dolgozódnak ki a kővetkező adatcsoportok: bevétel és. kiadás, a készletek havi változásainak elkönyvelése, a készletek forgalmának jegyzéke, a raktár és a vállalat leírási értékkimütatás, a raktári készlet kezdeti állapota, továbbá a raktári készletek leltári kimutatása a leltárkülönbözetekkeb . ’

A „Termelés“ operációs rendszere azt az elemet képviseli, amely a mezőgazdasági vállalat specifikumát alkotja s amelyet a termelési részfolyamatok és azok kölcsönös kapcsolódásának rendszereként értelmeznek. Ebben az értelmezésben a technológiai folyamatok Irányítását Is ebben az operáctós rendszerbe foglaljuk.

Az operációs rendszer jelenlegi színvonala lényegében azoknak az adatoknak a kihasználási lehetőségeitől függ, amelyeket az automatizált vállalati irányítási rendszer más operációs rendszerei szociális-gazdaslgl információinak kidolgozása folyamán szereztünk.

A „Komplex tevékenység" operációs rendszere keretében dolgozzák fel automatizáltan a következő szakaszokat: alapvető könyvvitel, vállalaton belüli könyvelése és folyószámla.

Minden egyes operációs rendszer tartalmával az irányítás, a tervezés, az ellenőrzés és a döntés összes fázisának megoldását végzi. Ezért a gazdasági-matematikai- módszerek és modellek' 15 az operációs rendszerek részét képezik, ezek segítségével oldják meg a műszaki-gazdasági tervek kidolgozásának automatizálását, az elért eredmények teljesítésének ellenőrzését és értékelését, és az információk megfelelő formáját a döntések számára.

Az információs rendszerek feladata a szükséges információk megfelelő Időpontban, megfelelő terjedelemben és alkalmas formában való beszerzése, feldolgozása és szolgáltatása. Minden információs rendszerben ezek az alapvető tételek vannak:

— az adatok gyűjtése és továbbítása a gyűjtés berendezéseinek és eszközeinek a segítségével (adatrögzítő berendezés, lyukszalag, lyukkártya és mágnesszalag]; >

— az adatoknak a gyűjtés helyéről a feldolgozás helyére való

továbbítása különféle eszközök (posta, vonat, autóbusz és -- f

távközlési vonalak) segítségévéi és az adatok feldolgozás

előtti megfelelő módosítása;

— az adatok helyességének ellenőrzése.

Az információrendszer működésének feltétele, hogy biztosítsuk annak műszaki, programozást és szervezési előkészítését.

Az információrendszer műszaki biztosítását a számítástechnika * 53 képviseli A programozási előkészítés megköveteli a megfelelő _

programozási nyelvek használatát és a színvonalas tartalommal rendelkező programot. A szervezési előkészítés alatt azoknak ai? intézkedéseknek az összességét értjük, amelyek lehetővé teszik az információrendszer kialakítását, realizálását. / í

AZ AUTOMATIZÁLT irányítási rendszer GYAKORLATI ALKALMAZÄSA

A mezőgazdasági vállalat automatizált irányítási rendszerének működése nagy mértékben függ a gyakorlati bevezetés gondos előkészítésétől. Figyelmünket elsősorban a mezőgazdasági vállalatnak az automatizálás feltételeinek és követelményeinek megfelelő alapos előkészítésére kell fordítanunk. Ennek érdekében a mezőgazdasági vállalat dolgozóit iskoláztatás útján kell megismertetni az automatizált irányítási rendszer követelményeivel és azzal, hogyan hasznosíthatják annak eredményeit és előnyeit.

Az automatizált irányítási rendszernek a mezőgazdasági vállalatokban való gyakorlati bevezetésekor tudatosítanunk kell, hogy a vállalatnak feltétlenül meg kell teremtenie a szükséges feltételeket. Ez beavatkozásokat és módosítást követel a vállalat szervezési és irányítási struktúrájában. Ellenkező esetben, az új követelményeknek nem megfelelő szervezési feltételek között, vagyis az információk kézi feldolgozása esetén pz automatizált irányítási rendszer előnyei nem érvényesülhetnének teljes mértékben.

A mezőgazdasági vállalatok automatizált irányítási rendszerének célja a vállalati irányítói ténykedés racionalizálása és tudományos színvonalra való emelése. Ebben döntő szerepet játszik az automatizált adatfeldolgozás eredményeinek hasznosítása a vállalat saját irányítói tevékenységében. A vállalati irányítás automatizált rendszerének már a jelenlegi gyakorlati alkalmazása és eredményei Is jelentős mennyiségű és jó minőségű inforcációt nyújtanak az irányítás számára. Ezért fontos, hogy a dolgozók ezeket az információkat felhasználják a saját Irányitól ténykedésükben és elfogadják a mezőgazdasági termelés nagyobb hatékonyságának biztosítására irányuló optimális döntéseket.

'•9'

JÄRÄSI SZINTŰ AUTOMATIZÁLT IRÁNYÍTÁSI RENDSZER

Mezőgazdaságunkban a jelenlegi időszakban feltételek alakulnak ki a járási szintű nagyobb irányítási Információrendszerek kiépítésére. Ha a mezőgazdasági vállalat fokozatos specializálás útján bizonyos kooperációs társulás szerves részévé válik, akkor szükségessé válik ezeknek a vállalaton felüli szervezeti alakulatoknak az egységes irányítása. Az irányítőszervekkel szemben támasztott követelmények a jövőben egyre nagyobbak lesznek, mivel az Irányítás hatékonysága érdekében jobb minőségű és sokkal aprólékosabb információkra lesz szükségük, mint eddig. Ezenfelül növelni kell majd az információk időszerűségét, azaz minimalizálni kell azt az időt, amely bizonyos információs keletkezésétől és annak elsődleges rögzítésétől annak az irányítás és döntés elősegítésére szánt összefoglaló információba való átvetítéséig telik el. Ezzel fokozódik annak szükségessége, hogv az egyes vállalatokból beérkező elsődleges információkat közvetlenül a járás információrendszerében dolgozzák fel. Nem számolhatunk azzal; hegy a kooperációs társulás vagy a járás színvonalán csupán az egyes vállalatok eredményeinek összegezése alapján lehessen hatékonyan irányítani. Ez az Információk feldolgozásának lényeges késlekedéséhez vezetne, ami lehetetlenné tenné az újratermelési folyamatba való lókori beavatkozást, amelynek egyes összetevői számtalan kapoccsal fonódnak majd össze a' vállalatok többsége között. Ennek következtében a vállalati információrendszerek szervesen rákapcsolódnak a magasabb Л szintű (járási) rendszerekre egészen a központi, reszort lnfor- £ máciörendszerig.

Ä nagy járási információrendszerek kiépítését a számítástechnika jelenlegi fejlődése teszi lehetővé, amelyet eddig mezőgazdaságunk számára csupán a lyukkártyagépek és néhány második generációs számítógép képviselt. Ezek a gépek csupán a kis terjedelmű rendszerek (vállalati rendszerek) kiépítését tették lehetővé. A harmadik generációs új számítógépek lényegesen nagyobb és kölcsönösen átkapcsolt rendszerek feldolgozását teszik lehetővé. A jelenlegi gyakorlati tapasztalatok teljes mértékben igazolják, hogy a mezőgazdaság irányítását végző dolgozók könnyen rászoknak az információk beszerzésének e módjára, mivel előnyösebb az eddigi információrendszernél.

AUTOMATIZÁLT INFORMÁCIÓRENDSZEREK

az Állattenyésztésben

Az információk áramlása az állattenyésztési termelésben aránylag bonyolult struktúrát képez, amelyet mezőgazdasági vállalati szinten elsősorban a szakszolgáltatások rendszerének az információrendszerekkel való kölcsönös összefonódása jellemez. Belső és külső Integrációjának problematikája különleges fontosságúvá válik és új minőségi tartalmat kap a termelés koncentrációjának és specíalizáctójának folyamatában, amely elmélyíti a mezőgazdasági vállalatok közötti kooperációs kapcsolalntokat és a szakszolgáltatások Irányában kialakuló integrációs kapcsolatokat. Az új nagyüzemi technológia bevezetése törvényszerűen növeli az Irányítás színvonalával szemben támasztott követelményeket, és az irányító tevékenység egyes szintjein megköveteli az információk szükségességének alaposabb átértékelését.

Az állattenyésztési termelésben a szolgáltatások információrendszerei bizonyos autonómiával rendelkeznek a mezőgazdasági vállalatok rendszerével szemben. Nagyobb lehetőségeik vannak arra hogy a saját szükségleteikre saját dolgozóik útjánaz elsődleges adatok megfelelően szervezett gyűjtésével elegendő komplex információt szerezzenek a termelési folyamat egyes fázisainak menetéről, amelyek közvetlenül befolyásolják a szakszolgáltatások tevékenységét. Mindenekelőtt az újratermelést folyamat, a termelőképesség, egész populációk egészségi állapotának figyelemmel követéséről, valamint az állatok táplálásának színvonaláról szerzett áttekintésről van sző.- Ezeknek az adatoknak a központosított gyűjtése és feldolgozása lehetővé teszi, hogy az adott érdeklődési területről áttekintést nyerjünk tekintet nélkül arra, milyen az adatfeldolgozás tényleges színvonala a mezőgazdasági vállalatok szintjén. E»nek az információrendszernek további jellegzetes vonása a -biológiai tényezőktől való függőség, amelyek a nemesítő až egészségi állapot feljavítását célzó programok gerincét alkotják. Az állattenyésztési adatok automatizált feldolgozását íü elsősorban ezeknek a programoknak a realizálására használják fel. A rendszerek további fejlesztése szempontjából különleges fontosságúvá válik a visszacsatolás funkciója. Ezeknek az aránylag nagy kiterjedésű információbázisoknak a hasznosításával elegendő informllcót szerezhetünk a lejátszódó biológiai folyamatokról, és így a nagyobb populációkban kipróbálhatjuk a tudományos kutatóbázisok által javasolt eljárásokat.

A RENDSZEREK INTEGRÁCIÓJA

Néhány külföldi műben felvetették az információk áramlásának a mezőgazdasági őstermelés egyes területei szerinti automatizálásának lehetőségét. Ugyanakkor azzal számolnak, hogy bizonyos termelési ágazatok problematikáját komplexen oldják meg a mezőgazdasági vállalattól kezdve egészen az Irányítás legfelsőbb szervéig.

A mi viszonyaink között a legcélszerűbbnek tekintjük, ha a szolgáltatások szükségleteit szolgáló specifikus információk szféráját elhatároljuk a vállalati információk szférájától, amelyeknek csak a vállalat szempontjából van közvetlen Jelentősége. Ez a határvonal azonban nem jelenti a két rendszer egymástól való elszigeteltségét, ellenkezőleg kiutat jelent a vállalati és szakigazgatóságt rendszerek külső integrációs kapcsolatainak megoldására. A szaklgazgatósűgi rendszerek működését elsősorban a biológiai jellegű' tartalékok feltárásé;- ra kellene összpontosítani. Ez lehetővé tenné a legújabb tudományos és kutatási eredmények gyorsabb ütemű gyakorlati érvényesítését. Mindez megköveteli, hogy részletes információkat szerezzünk az egyes populációk keretében uralkodó helyzetről, ami lehetővé teszi a regisztrált eredmények részletes elemzését és így a genetikai kutatómunka meggyorsítását, amelynek így sokkal szélesebb körű hasznos Információk állnak^á rendelkezésére, mint eddig. A szakszolgálatok információrendszereinek magasabbrendű küldetése a szelektálásra és az állatok egészségi állapotának feljavítására Irányuló progra-.

3mok irányításának az elmélyítése a mezőgazdasági őstermelés * ténylegesen elért eredményeinek az Ismeretével, és ezeknek a programok céljaival való egyeztetése.

Az állattenyésztésben érvényesített automatizált információrendszerek színvonalát a jelenlegi időszakkal elsősorban azoknak a rendszereknek a példájával lehet Jellemezni, amelyek a tenyésztési szervezetekben használatosak, továbbá az állategészségügyi információrendszer eszmei megoldásával, amelyet a mostani időszakban fokozatosan léptetünk életbe.

Az állattenyésztés szakaszán a figyelem elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésre irányul, mivel a széleskörű állattenyésztési jellegű belépési és kilépési adatcsoportok jó előfeltételeket teremtenek az elektronikus számítógéppel végzett központi feldolgozásra. A többi állatfaj esetében a feldolgozásra kerülő Információk terjedelme nem volt olyan nagy, hogy megindokolja az elektronikus számítógépekkel végzett feldolgozást. Erre elegendőnek bizonyult a klasszikus lyukkártyás technika eszközeinek a felhasználása, az UNIVAS 1004 vagy ARITMA 100 jegyű lyukkártya rendszerű kis számítógépek színvonalán. Ezt a technikát némely szakaszok elektronikus számítógépekkel való feldolgozásával kombinálták főként azokban az esetekben, amikor speciális matematikai statisztikai eljárások alkalmazására volt szükség a felgyülemlett informáciőcsoportok értékelésében.

Az állategészségügyi szolgálatban a számítástechnikát az utóbbi évek folyamán főként a statisztikai adatcsoportok feldolgozására használták. A klasszikus íyukkártyás technikáról volt sző. Az elektronikus számítógépek használatának t-'zonyos mértékű késleltetését az állategészségügyi szolgálat szrkaszán az a tény okozta, hogy a mezőgazdasági reszort nem rendelkezett megfelelő számítástechnikával, sem pedig olyan szerveze-Iv tel, amely komolyan foglalkozhatott volna az Ilyen specifikum problematikájú rendszerek kiépítésével.

AZ INFORMÁCIÓRENDSZEREK KONCEPCIÓJA

az Állattenyésztési termelésben

Az információrendszerek koncepciójának terve a tenyésztési és az állategészségügyi szolgálat távlati fejlesztésének tervéből indul ki és elsősorban az egész populáció szelektálásának és . az állatok egészségi állapotának feljavítására Irányuló program realizálását igyekszik megoldani.

Tekintetlel arra, hogy a tenyésztési munka szakaszán a szarvasmarha-tenyésztésre vonatkozói információk jelentős részét más reszorthoz tartozó elektronikus számítógépeken dolgozták fel, a szarvasmarha-tenyésztés információrendszerének eszmei elgondolása is az eddigi tapasztalatokból és az új rendszer tervezetéből indul ki. Ez megfelel a tenyésztési szervezetek, mezőgazdasági vállalatok és kutatóintézetek jelenlegi és perszpektivíkus szükségleteinek is.

X jelenlegi' időszakban a szarvasmarha-tenyésztés Információrendszere ä következő ügymenetét foglalja magába:

í. a termelőképességl ellenőrzés eredményeinek feldolgozása, minden egyes ellenőrzött (több mint 1 millió) fejőstehén számára;

2. a fejhetőségi ellenőrzés eredményeinek feldolgozása;

3. a termelőképesség eredményeinek Jeldolgozása;

4. a tej- és hústermelő-képesség, valamint a fejhetőség öröklődése ellenőrző adatainak feldolgozása;

5. az iuszeminálás eredményeinek feldolgozása 2,4 millió anyäállát számára;

fi. a mélyhűtött ondó megőrzésére szolgáló központi megőrző (bank) minden üzemelési adatának feldolgozása;

7. az ellenőrzés alatt állé fejőstehenek élet teljesítmény érő vonatkozó adatok archiválása a szelektálás! folyamat céljaira;

8. a tenyészbikák életteljesítményére vonatkozó adatok archiválása, amely elsősorban az inszeminálásba kapcsolt bikák

komplex értékelésére szolgál;

9. az egyes tenyészetekre vonatkozó kiegészítő adatok archiválása, ami lehetővé teszi a statisztikai áttekintések kidolgozását az egyes termelési körzetek, állatfajták, és a termelőképesség! ellenőrzés egyes fokai stb. szerint.

Az eredmények kimutatását többnyire havi ciklusokban végzik. az öröklődés ellenőrzésére szolgáló kimutatásokat és á statisztikai áttekintéseket pedig negyedévenként dolgozzák ki. Az állattenyésztői nyilvánosság tájékoztatására kiadott évkönyv számára az alapadatokat elektronikus számítógépeken dolgozzák ki, ami lehetővé teszi az eredmények feldolgozása és a publikáció megjelenése közötti Időszak minimumra való csökkentését. Ä mezőgazdasági vállalatokat közvetlenül érintő áttekintéseket (áttekintés az ellenőrzött tehenek laktációjának lefolyásáról, az újratermelési folyamat helyzetéről az egyes tenyészetekben) a tenyésztési szolgálat dolgozói közvetlenül