Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-23 / 34. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1975. augusztus 23. 'ALIIRA C7 ALTIAK £7 Sok még a tennivaló A Zemianska Olča-i Efsz 1 ” ezerhatszázötvenkét hek­tár szántón gazdálkodik. Az ál­lattenyésztésben elért eredmé nyeik színvonalasak és állan­dóan javuló tendenciát mutat­nak. Ez egyrészt az ésszerű ter­melésfejlesztésnek, másrészt a növénytermesztés és az állatte­nyésztés igényei és feladatai következetes összehangolásá­nak az eredménye. A múlt évben például ez a szövetkezet termelt legtöbb te jet egy tehéntől. Az elért egye denkénti átlagos tejhasznosság 3526 liter volt. Más lapra tartó zik, hogy egy liter tejet 0,33 kg erotakarmány felhasználó sával produkáltak. A CSKP KB novemberi plénu mának záradékait, takaréko sabb termeléssel kapcsolatos határozatait itt is megtárgyal- j ták a mezőgazdasági dolgozók. Az ésszerűbb gazdálkodás lelte tőségeit mérlegelve arra az el határozásra jutottak, hogy a takarmánytermesztés és hasz nositás célszerűbbé tételével igenis abraktakarékosabbá te hetik a tejtermelést. Szabó Gyula agronőmus és Sukola István zootechnikus kö­zös véleményen van. Elismerik, hogy a múltban bizony nem volt problémáktól mentes a ta karmánytermesztés fejlesztése, nem mindig sikerült a kívánt minőségű tömegtakarmányt biz­tosítani az állatok számára. Mennyiségben sosem volt hiá­nyuk, dehát a minőség is a leg­fontosabb mutatók közé tarto­zik. A silóval történő takarmá­nyozás túlságosan egyoldalúnak minősült, az eledel kevés ás­ványi anyagot tartalmazott, a kívánatosnál gyengébb volt a gazdasági állatok hasznossága, j a borjak is gyengébbek voltak, s az elhullás is sok kárt oko­zott. Hiába termeltek sok lucer­nát, a széna nem sokat ért, mert a java, a sok tápanyagot, fehérjét, vitamint tartalmazó levélzetbol sok letöredezett be gyűjtéskor. — A komárnoi járásban az elsők között építettünk takar­­mányszárítót — mondta Csémi józsef mérnök, a szövetkezet elnöke. —- Ennek meg is van a haszna. Olyan lucernaiisztet és szemcsézett takarmányt készí tünk az állatoknak, amilyet - eddig még soha nem kaptak. , Egyébként is ésszerűbbé tettük a tehenek takarmányozását, s ez lehetővé tette számunkra, hogy lépésről lépésre valóra váltsuk abraktakarékossági cél kitűzéseinkéi. Az év első hat hónapjában már csak 0,32 kg erőtakarmányra volt szüksé günk egy liter tej kitermelésé­hez. Az év végére 30 dkg-ra csökkentjük az abrakfogyasz­tást. Erre minden feltételünk adott, hiszen júliusban ismét javult a tejhasznosság — már csaknem 11 litert fejtünk na ponta egy tehéntől. A szövetkezet 325 hektáron termeszt lucernát, félszáz hek­tárról zölden etetik fel a takar­mányt, s szénát is ekkora te rületről készítenek. A termés többi részét szárítják, belőle lisztet és szemcsézett takar­mányt készítenek. A terv sze­rint 185 vagon szárított lucer­nát szerettek volna bekészíteni az idén. Ezirányú célkitűzésü­ket már a második kaszálás idején teljesítették, s még két ízben tervezik kaszálni a lucer nát. A szárítót három műszak ban üzemeltetik, hogy tökéle i tesen kihasználják a lehetősé ; geket. A múlt évben országos viszonylatban a második helyen 1 végeztek az MGF típusú takar mányszárítők kihasználásában. > Az idén sem szeretnének szé j gyent vallani. A környező gaz i daságok számára további 115 j vagon lucernalisztet, illetve szemcsézett takarmányt készí 1 fenek. — jobb a takarmány, több a tej is — mondta Sukola elvtárs. — A múlt évihez mérten már jóval több tejet fejünk naponta egy tehéntől. Ha így megy to­vább, az idén 3600 liternél is nagyobb lesz az évi egyeden­kénti tejhasznosság, aminek ugyancsak örülnek. Persze a | takarmányok minőségének ja vulásán kívül a jobb tenyész­­munka és az állatgondozók szorgalma is hozzájárult az eredmények ilyetén alakulásé hoz. i Beszélgetésünkkor szóba ke­rült a jövő is. Az erők egyesi- \ tésére készülő szövetkezet ve- i zetői úgy tervezik, jövőre meg ; valósítják a lucerna öntözését, s akkor még több tápanyagot termel majd egy egységnyi te rület, még jobbak lehetnek az eredmények az állattenyésztés ben is. Az abraktakarékosság I érdekében már a kevésbé érté­kes takarmányok (szalma, ku , koricaszár, melasz stb.) ésszerű ' hasznosításán gondolkoznak a ; gazdaság vezetői. E cél megva lósítása érdekében pogácsázó gépsorral szeretnék kibővíteni j a szárítót. A közeljövőben pedig — ha az időjárás engedi — a lucerna \ kétmenetes begyűjtését szeret nék megvalósítani. Így ugyanis 24 órán át a napenergiát hasz nosítanák — az szárítaná, fonnyasztaná a lekaszált nő vényzetet. A fonnyadt állapot­ban szárításra kerülő lucerna ' lisztté vagy granulátummá tör- ■ ténő feldolgozása már jóval ke- ; vesebb szárítást, üzemanyagot igényelne. E módszer bevezeté- 1 sével pontosan 120 tonna fűtő olajat takarítanának meg, ami az ugyancsak megspórolt vil ' lanyárani értékével együtt i mintegy 80 ezer koronát kép ; viselne. , Szó ami szó, e gazdaságban valóban megtesznek mindent a 1 takarékosabb gazdálkodás ér i dekében! —fm— A több mint ezerhétszáz hektár mezőgazdasági földön gazdálkodó kvetnái (kétyi) földművesszövetkezet tagjai is kiértékelték az év4 első hat hónapjában kifejtett tevékenységüket és az elért eredményeket, majd meg­határozták azokat a tennivalókat, melyek sikeres “elvégzése révén mará­­déktalanul megvalósíthatják ezévi célkitűzéseiket. A hátralevő feladatok főleg az ál­lattenyésztésben igényesek, mivel až utóbbi években és az év első hat hó­napjában is itt jelentkezett a legtöbb megoldásra váró probléma. A szövetkezet összesen 981 szarvas­marhát, ebből 410 tehenet tart. Ezek­kel 862 mázsa húst és 556 ezer liter tejet terveztek termelni június vé­géig, de ezt nem sikerült megvalósí­taniuk. Az eladási kötelezettségeik­nek sem tudtak maradéktalanul eleget tenni. A tejeladás tervét ugyan túl­szárnyalták, de a tervezettnél 51 má­zsával kevesebb húst adtak el. A gaz­daság vezetői kritikai igényességgel elemezték a dolgok ilyetén alakulásá­nak okát, s arra a következtetésre jutottak, hogy a sikertelenség részben a kedvezőtlen állattartási feltételek következménye, részben pedig a kor­látozott értékesítési lehetőségek vele­járója. A növendékmarhák kedvezőt­len körülmények között, egészségte­len, túlzsúfolt istállókban teleltek, nagyon legyengültek, sok borjú lég­zőszerv! betegségben és tarlósömör­­ben szenvedett, s bizony az elhullás is nagy volt. Az első félévben szüle­tett 207 borjúból összesen 15 hullott el. A hízóállatokkal egyébként nem volt különösebb probléma. A tervezett 1 kg-os átlagos napi súiygyarapodást túlszárnyalták, bár igaz, hogy az ab­­raktakarékosság rovására. Égy kilo­gramm marhahúst 3,14 kg erötakar­­mányból termeltek. Az eladási terv teljesítéséhez szükséges állatok ké­szen álltak, de a felvásárló vállalat nem vette át az árut, túlterheltségre hivatkozva. A tejtermelésben főleg az állandó munkaerők biztosítása jelent problé­mát a szövetkezetnek. Még mindig vannak rendszertelenül munkába já­rók, akik felületesen gondozzák, ete­tik és fejik az állatokat. Ez természe­tesen rányomja bélyegét a hasznos­ságra is. A gazdaság vezetői tudják, hogy a tejtermelés eredményesebbé tétele napjaink legfontosabb felada­tainak egyike. Ezért az elkövetkezők­ben is megtesznek mindent annak érdekében, hogy továbblépjenek a termelés fejlesztésében, s ami szintén fontos, csökkentsék az egy liter tej kitermelésére felhasznált abrak menv­­nyiségét. Az első félévben ugyanis 0,49 kg abrak kellett egy liter tej ki­termeléséhez, ami még járási viszony­latban is sok. Á sertéstenyésztésben is akadnak halogatást nem tűrő, megoldásra vá­ró problémák. Az első negyedévben például a súlygyarapodással (0,33 kg] volt baj, no meg a takarmányfogyasz­tással. Akadozott a tápokkal való el­látás. így több ízben másodosztályú hazai árpadarát kellett etetniük. Ez kihatott a hasznosságra is. A máso­dik negyedben azután javultak az eredmények (0,54 kg átlagos napi súlygyarapodás) és a takarmányok kihasználása is. Amíg az első három hónapban 5,06 kg abrakból termeltek egy kilogramm sertéshúst, addig a második negyedévben már csak 3,74 kg erőtakarmányra volt szükség ugyanezen cél eléréséhez. Azt is fi­gyelembe kell venni, hogy lényegében beteg állományról van szó. A sertések orrsövény-ferdülésben szenvednek, s aránylag gyakori a basmenés: és a járványos légzőszervi megbetegedés is. A betegségek nem egy esetben a gyengébb egyedek elhullásához ve­zetnek. A hiba a kocaállományban lesz, mert kiegyenlítetlenek az al­mok, sok a csenevész, életképleien utód, amelyek előbb-utóbb elhullanak, de addig sok abrakot fogyasztanak és terjesztik a betegségeket. A tapaszta­latok szerint a jövőben nagyobb gon­dot kell fordítani az állomány fiatalí­tására és .a szakszerű tenyészmun­­kára. Az első negyedévben kimutatott' gyengébb súlygyarapodás jelentős mértékben kihatott a félévi húster­­mglési eredményre. Összesen 350 má­zsa sertéshússal adtak kevesebbet népgazdaságunknak hat hónap alatt, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Igaz, mintegy 150—200 mázsával mér­sékelhették volna a lemaradást, de a felvásárló vállalat nem tudta átvenni a kész állatokat. A második félévben tehát valóban igényes feladat előtt állnak a kvetnái szövetkezet földművesei: számos prob­lémát kell megoldaniuk, hogy az öt­éves tervidőszak utolsó évének cél­kitűzéseit valóra válthassák és meg­felelő színvonalra emeljék az állat­tenyésztésüket. —bel— Több figyelmet a takarmányok termesztésére, begyűjtésére Mezőgazdasági üzemeink termelési terveinek félévi kiérté­kelése megmutatta azt, hogyan gazdálkodtunk az ötödik ötéves terv utolsó évének első hat hónapjában. Találkozhatunk a jó eredményeket elérő üzemek egész sorával, de elég nagy az olyan üzemek száma is, melyekben gyengébb eredményeket ér tek el. Sőt sok esetben még az elmúlt évi színvonalat sem érték el. Ezért az ilyen üzemekben a még hátralevő hat hónap­ban — nagyobb igényességgel és jobb hozzáállással — növelni kell a termelést! Nagyobb figyelmet kell szentelni a CSKP KB novemberi plénuma határozatainak üzemenként! szétdolgozá sára és ezek teljesítésére! Itt főleg a takarékosságra és a rej­tett tartalékok minél előbbi feltárására kell gondolnunk. A szarvasmarha-hizlalás terén a galantai (galántai)' járás mezőgazdasági üzemeiben gyengébb eredményeket értek el, mint egy évvel korábban és így nem sikerült elérniük a ter­vezett 0,90 kg-os átlagos napi súlygyarapodást darabonként. Míg a múlt év első hat hónapjában járási átlagban 0,869 kilo­grammos napi átlagos súlygyarapodást értek el a mezőgazda­­sági üzemekben, addig az idén csak 0,844 kg-ot. A súlygyara­podás tekintetében különbséget lehet tapasztalni a szövetke zetekben és az állami gazdaságokban is. A szövetkezetekben 0,235 kilogrammal értek el jobb súlygyarapodást! A járás je lenlegi 22 szövetkezetéből tizenötben csökkent az átlagos napi súlygyarapodás a múlt évihez képest és csak hét szövetkezel ért el jobb eredményt! A galantai, Horné Saliby-i (feisőszelii). jelkai (jókai), kráfovái (királyfalusi). mostohái (hidaskürti). Pusté Uľany-i (pusztafndémesi) és a Vlčanv-i (farkasdi) szövet kezetekben. A három állami gazdaság közül kettőben csökkent a súlygyarapodás, s csak a Trnoveci (vágtornóci) ÄG ért el (óbb eredményt, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-hizlalásban a legjobb félévi eredményt a trsticei (nádszegi) szövetkezet érte el, 1,073 kg-os átlagos napi súlygyarapodással! Ezután a Veľké Ülany-i (1,057). a žihareci (1,014) és a galantai (1,010 szövetkezetek következnek. A leg­gyengébb eredményeket a galantai (0,573) és a Slovenke Po lei (0,716) állami gazdaságok, valamint a sládkovičovoi (0,718) és a nededi (D,722) szövetkezetek érték el. A Galantai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főállattenyész­tő jével. Dr. Kopárik elvtárssal elbeszélgettem, vajon mi idézte elő a gyengébb súlygyarapodást. Szerinte az első negyedévben először Is hiány volt a hízómarhák abraktakarmányából, ezért sok üzemben ezt különféle — jóval kisebb tápértékű — darák­kal helyettesítették. A múlt évi kedvezőtlen időjárás követkéz tében nem tudták a szövetkezetekben, ÁG-okban jól elvégezni a szálas- és egyéb tömegtakarmányok begyűjtését és a táro­lásuk sem volt megfelelő. Ennek következtében nagy mennyi­ségű takarmány vált alkalmatlanná az etetésre, vagy nagy mértékben vesztett tápértékéből. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy a megmaradt, jó minőségű takarmányokat a borjúkkal és tárolására! és a tehenekkel kellett feletetni. Ezenkívül az is befolyásolta a súlygyarapodást, hogy a járás területén kevés a férőhelyek száma, sőt a meglevő férőhelyek sem megfelelőek minden eset­ben. összesítve a szarvarmarha-tenyésztésben a férőhelyek száma a járás területén meghaladja a 36 ezer db-ot, de ebből kb. 10 ezer nem megfelelő. A jelenlegi időszakban több mint 42 ezer db szarvasmarhát tartanak nyilván! A bízóállatok nagyobb arányú összesűrítése és a takarmány­hiány eredményeként több mint 5 kg-mal csökkent az eladott hízómarhák vágósúlya is az elmúlt évhez viszonyítva. Mivel a közeljövőben új építkezésekkel nem számolnak, csakis a régi istállók korszerűsítésével, újjáépítésével oldhatják meg a férő­helyek kérdését! A žihareci szövetkezetben az idei évre 0,95 kg-os átlagos napi súlygyarapodást terveztek a hízómarháknál. Ezt már az első félév végével sikerült túlteljesíteniük. A szövetkezetben általában 36 db hízómarhát tartanak, melyek az alföldi fekete tarka fajtával történő keresztezés F;-es generációjából valók. A jó súlygyarapodás elérését az is elősegíti, hogy a három gondozó csak az előírt súlygyarapodás elérése alapján kapja bérét. A borjak felnevelése után a hizlalásra szánt egyedeket az ún. elohizlaldába csoportosítják, ahol rászoktatják őket a silótakarmányra. Innen -kb. 200 kg-os élősúlyban kerülnek a hizlaldába, ahol körülbelül 20 kg első minőségű kukoricasllőt, 2 kg lucernaszénát és abraktakarmányt kapnak. Figyelemmel kísérik az állatok itatását is. Reggel és este csak az etetés ideje alatt történik az itatás, majd délben a nappali őr naponta egyszer megitatja őket. A szövetkezetben egy kilogramm súly­­gyarapodás előállítására 2,70 kg abraktakarmányt használtak fel. A hízóállatok szakszerű előkészítése, a jó takarmányozás és gondozás meghozta a várva várt eredményeket is, mert majd­nem minden esetben az első minősítési osztályban vásárolják fel a szövetkezetből az 530—550 kg élősúlyú állatokat. Ellátogattunk a nededi szövetkezetbe is, ahol csak 0,722 kg-os átlagos napi súlygyarapodást érlek el, jóval elmaradva a tervezett 0,90 kg-tól. A szövetkezetben 220 db hízómarhát tartanak, két, régebbi típusú istállóban. A bikákat a hizlaldába 140—150 kg élősúlyban csoportosítják át! A gyenge súlygyara­podást főleg a takarmányok hiánya okozta, a szövetkezet ál­lattenyésztőjének, tipták elvtársnak szaval szerint. Problémák­kal küszködtek a múlt évben a silókukorica termesztése terén is, mert kétszer kellett vetniük és az őszi fagyok Is kárt tet­tek. Ezért a betakarítást kénytelenek voltak még a nem tejes érettségben végezni. Körülbelül 110 vagonnyi silót a mintavizs­­gálás után nem lehetett megetetni! Az árpaszalmát nedves ál lapotban kazalozták, ezért ennek is többsége kárba veszett! Ezenkívül kb. 65 vagonnyi szenázst sem lehetett megetetni, mert a Vág magas vízállása következtében tönkrement, meg­rothadt! Az első negyedévben hiány volt még az abraktakar­mányokból is. Egy kilogramm súlygyarapodás előállítására 3,53 kg abrak­­takarmányt használtak fel, ami bizony sok! Sajnos, a múlt évt betakarítás az Idén is megmutatkozik, mert napjainkig még nem sikerült jó minőségű takarmányt betakarítaniuk! A lucer na első kaszálásából szénát készítettek. A mintegy 27 vagonnyi mennyiségből a hosszantartó esőzések kiáztatták, kimosták a tápanyagokat és ezenkívül nedves állapotban lett kazalozva. Hasonlóan nedves, átázott formában történt az idén is az árpa­­szalma betakarítása, kazalozása. Már most lehet érezni a pe­nész-szagot! Csak a 29 vagonnyi szenázst lehet jó minőségűnek tekinteni. Biztatónak ezek szerint a szövetkezetben csak a silókukorica jelenlegi állapota mondható. Itt azonban majd jobban kell ügyelni a betakarításra és a tárolásra, hogy a múlt évi esetek ne ismétlődhessenek meg. Ügy tervezik, hogy az idén 100 vagonnyi szenázst és 600 vagonnyi silót készítenek. Ezenkívül még a lucerna további kaszálásából szeretnének szénát is készíteni. A jövőbe nézve bizonyosan nagy segítséget nyújt a szövet­kezetnek az épülő nagy kapacitású szárítóberendezés (BS—06). Az építkezés eddigi üteme sajnos itt sem megfelelő, ezért az idei évre tervezett 40 vagonnyi lucernaiiszt nem fog elkészülniI A szárítóberendezésben szemcséző gépsor is lesz. Az említettekből annyi a tanulság, hogy ahol jó minőségi! és elegendő mennyiségű takarmányt termesztenek a szarvas­­marhák számára, valamint jól előkészítve és a megfelelő élő­súlyban történik a bikák átcsoportosítása a hizlaldában, ott kedvezőbb eredményeket érnek el az egész szarvasmarha tenyésztésben, így hizlalásban is. Ez természetesen elősegíti azt is, hogy egy kilogramm súlygyarapodás előállítására ke­vesebb abraktakarmány szükséges és ezáltal gazdaságosabbá válik a hizlalás. Ezért a takarmányok termesztésére, betakart tására és tárolására a jövőben a galantai járás mezőgazdasági üzemeiben is nagyobb figyelmet kell fordítani — többek között a növénytermesztők és az állattenyésztők jobb együttműködé­sével —, hogy az igényes feladatokat teljesíthessék! Hiszen a súlygyarapodás terén a távlati tervek alapján 1330-ben már 1,20 kg-os átlagos napi súlygyarapodás elérésével számolnak! Ehhez viszont a feltételeket is meg kell teremteni. BARA LASZLÖ, mérnök i

Next

/
Thumbnails
Contents