Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-23 / 34. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1975. augusztus 23.

'ALIIRA

C7

ALTIAK

£7

Sok még a tennivaló

A Zemianska Olča-i Efsz 1

” ezerhatszázötvenkét hektár szántón gazdálkodik. Az állattenyésztésben elért eredmé nyeik színvonalasak és állandóan javuló tendenciát mutatnak. Ez egyrészt az ésszerű termelésfejlesztésnek, másrészt a növénytermesztés és az állattenyésztés igényei és feladatai következetes összehangolásának az eredménye.

A múlt évben például ez a szövetkezet termelt legtöbb te jet egy tehéntől. Az elért egye denkénti átlagos tejhasznosság 3526 liter volt. Más lapra tartó zik, hogy egy liter tejet 0,33 kg erotakarmány felhasználó sával produkáltak.

A CSKP KB novemberi plénu mának záradékait, takaréko sabb termeléssel kapcsolatos határozatait itt is megtárgyal- j

ták a mezőgazdasági dolgozók.

Az ésszerűbb gazdálkodás lelte tőségeit mérlegelve arra az el határozásra jutottak, hogy a takarmánytermesztés és hasz nositás célszerűbbé tételével igenis abraktakarékosabbá te hetik a tejtermelést.

Szabó Gyula agronőmus és Sukola István zootechnikus közös véleményen van. Elismerik, hogy a múltban bizony nem volt problémáktól mentes a ta karmánytermesztés fejlesztése, nem mindig sikerült a kívánt minőségű tömegtakarmányt biztosítani az állatok számára. Mennyiségben sosem volt hiányuk, dehát a minőség is a legfontosabb mutatók közé tartozik. A silóval történő takarmányozás túlságosan egyoldalúnak minősült, az eledel kevés ásványi anyagot tartalmazott, a kívánatosnál gyengébb volt a

gazdasági állatok hasznossága, j a borjak is gyengébbek voltak, s az elhullás is sok kárt okozott. Hiába termeltek sok lucernát, a széna nem sokat ért, mert a java, a sok tápanyagot, fehérjét, vitamint tartalmazó levélzetbol sok letöredezett be gyűjtéskor.

— A komárnoi járásban az elsők között építettünk takarmányszárítót — mondta Csémi józsef mérnök, a szövetkezet elnöke. —- Ennek meg is van a haszna. Olyan lucernaiisztet és szemcsézett takarmányt készí tünk az állatoknak, amilyet - eddig még soha nem kaptak. , Egyébként is ésszerűbbé tettük a tehenek takarmányozását, s ez lehetővé tette számunkra, hogy lépésről lépésre valóra váltsuk abraktakarékossági cél kitűzéseinkéi. Az év első hat hónapjában már csak 0,32 kg erőtakarmányra volt szüksé günk egy liter tej kitermeléséhez. Az év végére 30 dkg-ra csökkentjük az abrakfogyasztást. Erre minden feltételünk adott, hiszen júliusban ismét javult a tejhasznosság — már csaknem 11 litert fejtünk na ponta egy tehéntől.

A szövetkezet 325 hektáron termeszt lucernát, félszáz hektárról zölden etetik fel a takarmányt, s szénát is ekkora te rületről készítenek. A termés többi részét szárítják, belőle lisztet és szemcsézett takarmányt készítenek. A terv szerint 185 vagon szárított lucernát szerettek volna bekészíteni az idén. Ezirányú célkitűzésüket már a második kaszálás idején teljesítették, s még két ízben tervezik kaszálni a lucer nát. A szárítót három műszak

ban üzemeltetik, hogy tökéle i

tesen kihasználják a lehetősé ;

geket. A múlt évben országos viszonylatban a második helyen 1

végeztek az MGF típusú takar mányszárítők kihasználásában. >

Az idén sem szeretnének szé j

gyent vallani. A környező gaz i

daságok számára további 115 j

vagon lucernalisztet, illetve szemcsézett takarmányt készí 1

fenek.

— jobb a takarmány, több a tej is — mondta Sukola elvtárs.

— A múlt évihez mérten már jóval több tejet fejünk naponta egy tehéntől. Ha így megy tovább, az idén 3600 liternél is nagyobb lesz az évi egyedenkénti tejhasznosság, aminek ugyancsak örülnek. Persze a |

takarmányok minőségének ja vulásán kívül a jobb tenyészmunka és az állatgondozók szorgalma is hozzájárult az eredmények ilyetén alakulásé hoz. i

Beszélgetésünkkor szóba került a jövő is. Az erők egyesi- \

tésére készülő szövetkezet ve- i

zetői úgy tervezik, jövőre meg ;

valósítják a lucerna öntözését, s akkor még több tápanyagot termel majd egy egységnyi te rület, még jobbak lehetnek az eredmények az állattenyésztés ben is. Az abraktakarékosság I

érdekében már a kevésbé értékes takarmányok (szalma, ku ,

koricaszár, melasz stb.) ésszerű '

hasznosításán gondolkoznak a ;

gazdaság vezetői. E cél megva lósítása érdekében pogácsázó gépsorral szeretnék kibővíteni j

a szárítót.

A közeljövőben pedig — ha az időjárás engedi — a lucerna \

kétmenetes begyűjtését szeret nék megvalósítani. Így ugyanis 24 órán át a napenergiát hasz nosítanák — az szárítaná, fonnyasztaná a lekaszált nő vényzetet. A fonnyadt állapotban szárításra kerülő lucerna '

lisztté vagy granulátummá tör- ■

ténő feldolgozása már jóval ke- ;

vesebb szárítást, üzemanyagot igényelne. E módszer bevezeté- 1

sével pontosan 120 tonna fűtő olajat takarítanának meg, ami az ugyancsak megspórolt vil '

lanyárani értékével együtt i

mintegy 80 ezer koronát kép ;

viselne. ,

Szó ami szó, e gazdaságban valóban megtesznek mindent a 1

takarékosabb gazdálkodás ér i

dekében! —fm—

A több mint ezerhétszáz hektár mezőgazdasági földön gazdálkodó kvetnái (kétyi) földművesszövetkezet tagjai is kiértékelték az év4 első hat hónapjában kifejtett tevékenységüket és az elért eredményeket, majd meghatározták azokat a tennivalókat, melyek sikeres “elvégzése révén marádéktalanul megvalósíthatják ezévi célkitűzéseiket.

A hátralevő feladatok főleg az állattenyésztésben igényesek, mivel až utóbbi években és az év első hat hónapjában is itt jelentkezett a legtöbb megoldásra váró probléma.

A szövetkezet összesen 981 szarvasmarhát, ebből 410 tehenet tart. Ezekkel 862 mázsa húst és 556 ezer liter tejet terveztek termelni június végéig, de ezt nem sikerült megvalósítaniuk. Az eladási kötelezettségeiknek sem tudtak maradéktalanul eleget tenni. A tejeladás tervét ugyan túlszárnyalták, de a tervezettnél 51 mázsával kevesebb húst adtak el. A gazdaság vezetői kritikai igényességgel elemezték a dolgok ilyetén alakulásának okát, s arra a következtetésre jutottak, hogy a sikertelenség részben a kedvezőtlen állattartási feltételek következménye, részben pedig a korlátozott értékesítési lehetőségek velejárója. A növendékmarhák kedvezőtlen körülmények között, egészségtelen, túlzsúfolt istállókban teleltek, nagyon legyengültek, sok borjú légzőszerv! betegségben és tarlósömörben szenvedett, s bizony az elhullás is nagy volt. Az első félévben született 207 borjúból összesen 15 hullott el. A hízóállatokkal egyébként nem volt különösebb probléma. A tervezett 1 kg-os átlagos napi súiygyarapodást túlszárnyalták, bár igaz, hogy az abraktakarékosság rovására. Égy kilogramm marhahúst 3,14 kg erötakarmányból termeltek. Az eladási terv teljesítéséhez szükséges állatok készen álltak, de a felvásárló vállalat nem vette át az árut, túlterheltségre hivatkozva.

A tejtermelésben főleg az állandó munkaerők biztosítása jelent problémát a szövetkezetnek. Még mindig vannak rendszertelenül munkába járók, akik felületesen gondozzák, etetik és fejik az állatokat. Ez természetesen rányomja bélyegét a hasznosságra is. A gazdaság vezetői tudják, hogy a tejtermelés eredményesebbé tétele napjaink legfontosabb feladatainak egyike. Ezért az elkövetkezőkben is megtesznek mindent annak

érdekében, hogy továbblépjenek a termelés fejlesztésében, s ami szintén fontos, csökkentsék az egy liter tej kitermelésére felhasznált abrak menvnyiségét. Az első félévben ugyanis 0,49 kg abrak kellett egy liter tej kitermeléséhez, ami még járási viszonylatban is sok.

Á sertéstenyésztésben is akadnak halogatást nem tűrő, megoldásra váró problémák. Az első negyedévben például a súlygyarapodással (0,33 kg] volt baj, no meg a takarmányfogyasztással. Akadozott a tápokkal való ellátás. így több ízben másodosztályú hazai árpadarát kellett etetniük. Ez kihatott a hasznosságra is. A második negyedben azután javultak az eredmények (0,54 kg átlagos napi súlygyarapodás) és a takarmányok kihasználása is. Amíg az első három hónapban 5,06 kg abrakból termeltek egy kilogramm sertéshúst, addig a második negyedévben már csak 3,74 kg erőtakarmányra volt szükség ugyanezen cél eléréséhez. Azt is figyelembe kell venni, hogy lényegében beteg állományról van szó. A sertések orrsövény-ferdülésben szenvednek, s aránylag gyakori a basmenés: és a járványos légzőszervi megbetegedés is. A betegségek nem egy esetben a gyengébb egyedek elhullásához vezetnek. A hiba a kocaállományban lesz, mert kiegyenlítetlenek az almok, sok a csenevész, életképleien utód, amelyek előbb-utóbb elhullanak, de addig sok abrakot fogyasztanak és terjesztik a betegségeket. A tapasztalatok szerint a jövőben nagyobb gondot kell fordítani az állomány fiatalítására és .a szakszerű tenyészmunkára.

Az első negyedévben kimutatott' gyengébb súlygyarapodás jelentős mértékben kihatott a félévi hústermglési eredményre. Összesen 350 mázsa sertéshússal adtak kevesebbet népgazdaságunknak hat hónap alatt, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Igaz, mintegy 150—200 mázsával mérsékelhették volna a lemaradást, de a felvásárló vállalat nem tudta átvenni a kész állatokat.

A második félévben tehát valóban igényes feladat előtt állnak a kvetnái szövetkezet földművesei: számos problémát kell megoldaniuk, hogy az ötéves tervidőszak utolsó évének célkitűzéseit valóra válthassák és megfelelő színvonalra emeljék az állattenyésztésüket. —bel—

Több figyelmet a takarmányok termesztésére, begyűjtésére

Mezőgazdasági üzemeink termelési terveinek félévi kiértékelése megmutatta azt, hogyan gazdálkodtunk az ötödik ötéves terv utolsó évének első hat hónapjában. Találkozhatunk a jó eredményeket elérő üzemek egész sorával, de elég nagy az olyan üzemek száma is, melyekben gyengébb eredményeket ér tek el. Sőt sok esetben még az elmúlt évi színvonalat sem érték el. Ezért az ilyen üzemekben a még hátralevő hat hónapban — nagyobb igényességgel és jobb hozzáállással — növelni kell a termelést! Nagyobb figyelmet kell szentelni a CSKP KB novemberi plénuma határozatainak üzemenként! szétdolgozá sára és ezek teljesítésére! Itt főleg a takarékosságra és a rejtett tartalékok minél előbbi feltárására kell gondolnunk.

A szarvasmarha-hizlalás terén a galantai (galántai)' járás mezőgazdasági üzemeiben gyengébb eredményeket értek el, mint egy évvel korábban és így nem sikerült elérniük a tervezett 0,90 kg-os átlagos napi súlygyarapodást darabonként. Míg a múlt év első hat hónapjában járási átlagban 0,869 kilogrammos napi átlagos súlygyarapodást értek el a mezőgazdasági üzemekben, addig az idén csak 0,844 kg-ot. A súlygyarapodás tekintetében különbséget lehet tapasztalni a szövetke zetekben és az állami gazdaságokban is. A szövetkezetekben 0,235 kilogrammal értek el jobb súlygyarapodást! A járás je lenlegi 22 szövetkezetéből tizenötben csökkent az átlagos napi súlygyarapodás a múlt évihez képest és csak hét szövetkezel ért el jobb eredményt! A galantai, Horné Saliby-i (feisőszelii). jelkai (jókai), kráfovái (királyfalusi). mostohái (hidaskürti). Pusté Uľany-i (pusztafndémesi) és a Vlčanv-i (farkasdi) szövet kezetekben. A három állami gazdaság közül kettőben csökkent a súlygyarapodás, s csak a Trnoveci (vágtornóci) ÄG ért el (óbb eredményt, mint egy évvel korábban.

A szarvasmarha-hizlalásban a legjobb félévi eredményt a trsticei (nádszegi) szövetkezet érte el, 1,073 kg-os átlagos napi súlygyarapodással! Ezután a Veľké Ülany-i (1,057). a žihareci (1,014) és a galantai (1,010 szövetkezetek következnek. A leggyengébb eredményeket a galantai (0,573) és a Slovenke Po lei (0,716) állami gazdaságok, valamint a sládkovičovoi (0,718) és a nededi (D,722) szövetkezetek érték el.

A Galantai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főállattenyésztő jével. Dr. Kopárik elvtárssal elbeszélgettem, vajon mi idézte elő a gyengébb súlygyarapodást. Szerinte az első negyedévben először Is hiány volt a hízómarhák abraktakarmányából, ezért sok üzemben ezt különféle — jóval kisebb tápértékű — darákkal helyettesítették. A múlt évi kedvezőtlen időjárás követkéz tében nem tudták a szövetkezetekben, ÁG-okban jól elvégezni a szálas- és egyéb tömegtakarmányok begyűjtését és a tárolásuk sem volt megfelelő. Ennek következtében nagy mennyiségű takarmány vált alkalmatlanná az etetésre, vagy nagy mértékben vesztett tápértékéből. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy a megmaradt, jó minőségű takarmányokat a borjúkkal

és tárolására!

és a tehenekkel kellett feletetni. Ezenkívül az is befolyásolta a súlygyarapodást, hogy a járás területén kevés a férőhelyek száma, sőt a meglevő férőhelyek sem megfelelőek minden esetben. összesítve a szarvarmarha-tenyésztésben a férőhelyek száma a járás területén meghaladja a 36 ezer db-ot, de ebből kb. 10 ezer nem megfelelő. A jelenlegi időszakban több mint 42 ezer db szarvasmarhát tartanak nyilván!

A bízóállatok nagyobb arányú összesűrítése és a takarmányhiány eredményeként több mint 5 kg-mal csökkent az eladott hízómarhák vágósúlya is az elmúlt évhez viszonyítva. Mivel a közeljövőben új építkezésekkel nem számolnak, csakis a régi istállók korszerűsítésével, újjáépítésével oldhatják meg a férőhelyek kérdését!

A žihareci szövetkezetben az idei évre 0,95 kg-os átlagos napi súlygyarapodást terveztek a hízómarháknál. Ezt már az első félév végével sikerült túlteljesíteniük. A szövetkezetben általában 36 db hízómarhát tartanak, melyek az alföldi fekete tarka fajtával történő keresztezés F;-es generációjából valók. A jó súlygyarapodás elérését az is elősegíti, hogy a három gondozó csak az előírt súlygyarapodás elérése alapján kapja bérét. A borjak felnevelése után a hizlalásra szánt egyedeket az ún. elohizlaldába csoportosítják, ahol rászoktatják őket a silótakarmányra. Innen -kb. 200 kg-os élősúlyban kerülnek a hizlaldába, ahol körülbelül 20 kg első minőségű kukoricasllőt, 2 kg lucernaszénát és abraktakarmányt kapnak. Figyelemmel kísérik az állatok itatását is. Reggel és este csak az etetés ideje alatt történik az itatás, majd délben a nappali őr naponta egyszer megitatja őket. A szövetkezetben egy kilogramm súlygyarapodás előállítására 2,70 kg abraktakarmányt használtak fel.

A hízóállatok szakszerű előkészítése, a jó takarmányozás és gondozás meghozta a várva várt eredményeket is, mert majdnem minden esetben az első minősítési osztályban vásárolják fel a szövetkezetből az 530—550 kg élősúlyú állatokat.

Ellátogattunk a nededi szövetkezetbe is, ahol csak 0,722 kg-os átlagos napi súlygyarapodást érlek el, jóval elmaradva a tervezett 0,90 kg-tól. A szövetkezetben 220 db hízómarhát tartanak, két, régebbi típusú istállóban. A bikákat a hizlaldába 140—150 kg élősúlyban csoportosítják át! A gyenge súlygyarapodást főleg a takarmányok hiánya okozta, a szövetkezet állattenyésztőjének, tipták elvtársnak szaval szerint. Problémákkal küszködtek a múlt évben a silókukorica termesztése terén

is, mert kétszer kellett vetniük és az őszi fagyok Is kárt tettek. Ezért a betakarítást kénytelenek voltak még a nem tejes érettségben végezni. Körülbelül 110 vagonnyi silót a mintavizsgálás után nem lehetett megetetni! Az árpaszalmát nedves ál lapotban kazalozták, ezért ennek is többsége kárba veszett! Ezenkívül kb. 65 vagonnyi szenázst sem lehetett megetetni, mert a Vág magas vízállása következtében tönkrement, megrothadt! Az első negyedévben hiány volt még az abraktakarmányokból is.

Egy kilogramm súlygyarapodás előállítására 3,53 kg abraktakarmányt használtak fel, ami bizony sok! Sajnos, a múlt évt betakarítás az Idén is megmutatkozik, mert napjainkig még nem sikerült jó minőségű takarmányt betakarítaniuk! A lucer na első kaszálásából szénát készítettek. A mintegy 27 vagonnyi mennyiségből a hosszantartó esőzések kiáztatták, kimosták a tápanyagokat és ezenkívül nedves állapotban lett kazalozva. Hasonlóan nedves, átázott formában történt az idén is az árpaszalma betakarítása, kazalozása. Már most lehet érezni a penész-szagot! Csak a 29 vagonnyi szenázst lehet jó minőségűnek tekinteni. Biztatónak ezek szerint a szövetkezetben csak a silókukorica jelenlegi állapota mondható. Itt azonban majd jobban kell ügyelni a betakarításra és a tárolásra, hogy a múlt évi esetek ne ismétlődhessenek meg. Ügy tervezik, hogy az idén 100 vagonnyi szenázst és 600 vagonnyi silót készítenek. Ezenkívül még a lucerna további kaszálásából szeretnének szénát is készíteni.

A jövőbe nézve bizonyosan nagy segítséget nyújt a szövetkezetnek az épülő nagy kapacitású szárítóberendezés (BS—06). Az építkezés eddigi üteme sajnos itt sem megfelelő, ezért az idei évre tervezett 40 vagonnyi lucernaiiszt nem fog elkészülniI A szárítóberendezésben szemcséző gépsor is lesz.

Az említettekből annyi a tanulság, hogy ahol jó minőségi! és elegendő mennyiségű takarmányt termesztenek a szarvasmarhák számára, valamint jól előkészítve és a megfelelő élősúlyban történik a bikák átcsoportosítása a hizlaldában, ott kedvezőbb eredményeket érnek el az egész szarvasmarha tenyésztésben, így hizlalásban is. Ez természetesen elősegíti azt is, hogy egy kilogramm súlygyarapodás előállítására kevesebb abraktakarmány szükséges és ezáltal gazdaságosabbá válik a hizlalás. Ezért a takarmányok termesztésére, betakart tására és tárolására a jövőben a galantai járás mezőgazdasági üzemeiben is nagyobb figyelmet kell fordítani — többek között a növénytermesztők és az állattenyésztők jobb együttműködésével —, hogy az igényes feladatokat teljesíthessék! Hiszen a súlygyarapodás terén a távlati tervek alapján 1330-ben már

1,20 kg-os átlagos napi súlygyarapodás elérésével számolnak! Ehhez viszont a feltételeket is meg kell teremteni.

BARA LASZLÖ, mérnök

i