Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-16 / 33. szám
NAPENERGIÄS GYÜMÖLCS ASZALÓ. A taskenti míísza kl, fizikai intézetben szerkesztett napenergiás szárító gép a negyedére ötödére csökkentheti a gyümölcs- és főzelékfélék szárításának költségeit. A berendezés 20 üvegpanelből áll: a hat négyzetméteres panelek dél felé nézve 25 fokos szöget zárnak be a vízszintessel. Az általuk felhevített leve gőt vezetik be a szárítókamrába: ennek 4,5 köbméter a térfogata és 000 kilogramm nyi gyümölcs fér el benne. Eltekintve a szárítási folya mat meggyorsításától (a ki magvazott szilva szárítását például a hatszorosára gyorsítja a napszárító gép), az új gép működése sokkal gazdaságosabb is. A hagyományos módon, a szabadban szárított gyümölcs- és főzelékfélék szárítás közben szennyeződnek és rovarok kerülhetnek közéjük: a zárt szárítás esetében nincs szükség utólagos tisztításra. A taskenti tudósok egyéb ként kimutatták a leggazdaságosabb használati módot: csak félig szárítják meg a gyümölcs-, zöldségféléket a zárt napkamrában, majd a szabadban fejezik be a szárítási folyamatot. Ezzel a módszerrel a beruházás költségei egy fél szárítási időszak (évszak) alatt megtérülnek. ASZALT SZILVA KÉSZÍTÉSE. Az aszalás a gyümölcstartósítás legrégibb, ősidők óta használatos módja. A nap a legolcsóbb energiaforrás, s ha tartósan forró, száraz idő van, nálunk is nagyszerűen kihasználható. Jobb minőségű aszalványt azonban csak szabályozható hőmérsékletű berendezéseken készíthetünk. Legegyszerűbb és legsikeresebb módja: sütőben eserényekre rakva szárítani a gyümölcsöket. (A cserény egy favagy vaskeret, amelyre sűrű dróthálót feszítünk.) A hőmérséklet az aszalás kezdetén és végén legyen a legalacsonyabb (50—60 C- fok), a félidejében pedig a legmagasabb (75 C-fok). A sütő hőmérsékletét hőmérővel ellenőrizzük, nehogy a gyümölcsöt tűlszárítsuk vagy megégessük. Ezt a sütő ajtajának kinyitásával szabályozzuk, így egyidejűleg a vízgőzt is elvezetjük. Az aszalást befejezhetjük, ha a gyümölcs száraz, összenyomásra vagy ketté vágva nem ereszt levet, és gumiszerű. л csemegeszőlők érése Idején a legeredményesebb védekezés a rovarok összefogdosása. Ez ugyan csupán részleges eredményt hozhat, mégis jelentősen csökkenti a kár mértékét. Függesszünk a fákra vagy a szőlőskert karóira, huzalaira darázsfogő üveget (rajz). Ez a következőképpen készül: válasszunk egy olyan — lehetőleg fehér falú — palackot, amelynek a feneke homorúra van kiképezve, és acélszöggel', kalapáccsal üssünk a fenekén körülbelül 1 cm átmérőjű lyukat. (Ha az üveg száját deszkalapra helyezzük, akkor ez nagyobb nehézség nélkül sikerül is!) Ezután készítsünk drótból akasztószerkezetet, dugaszoljuk be a palackot, és töltsük meg egyharmadáig csalogató folyadékkal (kétszeres hígítású sörrel, két-három evőkanál ecettel és egy-két evőka-Védekezés a darazsak ellen nál cukorral). Ez a folyadék a méheket nem vonzza, a darazsak viszont igen kedvelik, a lyukon át az üvegbe repülnek, onnan kijutni azonban nem képesek, és a folyadékban megfulladnak. Az edényeket időnként ki kell üríteni és friss folyadékkal feltölteni. Jó módszer — különösen szőlőben — a zacskózás is. A fürtöket tüllből vagy más szellős textiliából készült zacskóba bújtatjuk, mielőtt még zsendülhi kezdenének. A műanyag zacskó csak akkor alkalmas e célra, ha sűrű, apró lyukakat fúrunk rá. Éneikül a bogyók a zacskó belsejében befüllednek. ha viszont nagyok a lyukak, a darazsak is áthatolnak rajtuk. (Kész) ■ ♦» *>.♦> *1« ♦> ♦-« ♦> ♦’< ► <C * ♦> Л « * - - ♦> *-> »> ■ - ♦> ♦> ♦> «> « A KISKERT JOBB KIHASZNÁLÁSÁÉRT! Piramis alakú szamócaültetvény Általános szokás szerint ágyásokban termel jük a szamócát. Igen ám, csakhogy ez nagy területet igényel, viszont aki végre kiskerthez jut, annak nagyon meg kell gondolnia, mit tegyen bele, miből mennyit vessen vagy ültessen, hogy ésszerűen, de ugyanakkor célszerűen is hasznosítsa a rendelkezésére álló területet. Mindenki szereti a szamócát, sokan mégsem termelik, mert nagy területet igényel. Én piramis alakú ültetvénnyel oldottam meg a prob lémái. Jó tapasztalataim vannak vele, ezért esak ajánlani tudom a kiskert tulajdonosoknak. A piramis alakú szamúcaiiltetvény mindöszsze 4,80 m2 —utakkal együtt 6,78 mz — alap területet vesz igénybe, s e területre összesen 70 tő szamócát ültethetünk. Ezen módszer elő nyei közé tartozik, hogy a gyümölcs 5—7 nap pal korábban érik be és nem támadja meg a szürkepenész. HOGYAN KÉSZÍTSÜK A PIRAMIST? Először is válasszuk ki a helyet — lehetőleg naposat — ahol megépítjük a piramist. A ki szemelt helyen terítsünk a földre 2.4X2,4 mé teres, nyúlketrecek készítésénél használatos drótszövetet úgy, hogy minden oldalon 10 cm kimaradjon (ezt erősítjük majd a piramis alapdeszkáihoz). A drótszövetet azért tesszük a földre, hogy a szamócát kedvelő és károsító kártevők ne jussanak be a piramisba, illetve a szamócásba. A piramist észak-dél irányba épít sük, körülötte 40 cm széles muiikaiitat hagy junk. A piramis közepébe tegyünk 1,30 méter hosszú, öntözővíz kijuttatására alkalmas fura tokkal ellátót! csövet. A piramis közepét tölt sük ki friss trágyával, régi falevelekkel stb., hogy öntözés után ielmelegítsék az egész piramist. A piramis építésének munkameneté a követ kezű. Készítsünk be 24 folyóméter gyalulatlan. 250 mm széles deszkát. Az egyik hosszanti élét minden deszkának gömbölyítsük le, hogy a rajta nyugvó, a termés súlyától megterhelt szárak le ne törjenek. Az alapot 2,2 X 2.2 méleresre készítsük, vagyis ekkora területet kerítsünk körül a 250 mm széles deszkákkal. A nyert keretet töltsük meg műtrágyává] kiegészített, jól érett komposzttai (a középen elhelyezett cső körül már istállótrágya van). Az így nyert alapra építjük fokozatosan az 1,7 X 1,7 méteres, az 1,2 X 1,2 méteres, a 0,7X11,7 méteres és végül a 0,2 X 0,2 méter alapterületű lépcsőzetet. Az utolsó „emelet“ közepén emel kedik ki a szilárd fenékkel és oldalán furatokkal ellátott esd, melynek segítségével majd vizet juttatunk a piramis közepébe. A piramist legalább négy héttel a palánták ültetési ideje előtt kell elkészíteni, mert a földnek kellően le kell ülepednie. Én már júliusban kiültettem a palántákat, hogy jól begyökerezzenek, mire beköszönt a tél. Mivel ebben az időben még sehol sem kapható Ultetőanyag. azt is magam termeltem ki. A hagyományos termelésnél legtöbb és legszebb gyümölcsöt adó töveket még az előző évben megjelöltem. Amelyik növénynek nem kell gyümölcsöt táplálnia, az indákat, ezek végén pedig gyökeres ültetőanyagot fejleszt. Az anyanövények indáinak minden csomója alá kis virágcserepet vagy PVC pohárkát tettem, hogy segítsem az egyszerre történő gyökerezést. Összesen 70 tö palántára van szükségünk a piramis betelepítéséhez: a földszinten 4X7, az első lépcsőn 4 X 5, a másodikon 4 X 3, a harmadikon 4X2 és az utolsó lépcsőn 2 darab palántát helyezünk el. A gyomokat kelés után azonnal tépjük ki. Kapálni szükségtelen. Tapasztalataim szerint kiültetés után mintegy 14 nappal ajánlatos megöntözni az ültetvényt a Fragarin készítmény gyengébb oldalával. Az elkövetkező évben virágzás elntl Mikrolával kezelem az ültetvényt. Ä piramis alakú szamócaültetvény létrehozása kezdetben több fáradságot igényel, mint az egyszerű ágyásos telepítés, de a terület jobb kihasználása, a gazdag és egészséges termés mindenkor kárpótolja a kiskertészkedőt. íj-h) о ♦% ♦> m ♦ ♦ ♦ ♦ 4 ► ♦> ♦> ♦> ♦:« m *:« ♦> ♦> * ► ♦ ♦> ♦.< ésszerűen, eredményesen Németh Gyula, a ielinicei földművesszövetkezet könyvelője mindig is szerette az állatokat. Néhány tyúkot, nyulat mindig tartott. így azután nem sokat tétovázott, amikor végre a faluban is életre hívták a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szerveze tét, hanem belépett a tagok sorába. Tíz éve tagja a szervezetnek. Mit tart? Baromfit és julio kát. Tíz darab teghorn tojója és hat merinója van. Eleinte még nyuiakat is tenyésztett, de a takarmánygondok választásra kényszerítették, s ő a juhok mellett döntött. — Évente cserélem a tojó kát, akárcsak tenyésztőtársaim. Szervezetünk minden kiste nyésztő számára biztosítja a szükséges tenyészanyagot. Lényegében ezért nem értem, miért vonakodnak sokan a szervezeti életttől. Vagy nekik mindegy, hogy a négy öt éves csenevész, csak elvétve tiszta vérvonaló állatok mennyit esznek és mit adnak érte cserébe? Ügy látszik. De nem ártana néha azzal is gondolni, hogy össztársadalmi szempontból korántsem mindegy, mennyi szemeleséget etetnek fel — vagy mond juk meg nyíltan, pazarolnak el — feleslegesen a háztájiban évente! Mert nálunk még a szövetkezettől kapott pecsenye csirkéket is évekig meghagyják egyesek. Az állat már lassan olyan nehéz, mint egy óriásbelga anyanyúl s annyit eszik, akár három megtermett tenyészkakas, haszon meg sehol. Németh elvtárs hozzáértően gondoskodik állatairól. Ezt ta nósítja például az a tény is, hogy a leghorn tojók évente és darabonként átlagosan 210— 225 darab tojást termelnek. Ta valy például közel 1400 tojást értékesített, s emellett még az ugyancsak népes család igé nyei is kielégítést nyertek. Pe dig szeretik ám a tojást mind annyian! — Valamikor szanaszét sza ladtak a csirkék az udvaron, utcán, most meg úgy vigyázunk rájuk, mint a szemünk fényére — szól Németh elvtárs. — Ha kicsit hidegebb van, még be is fűtünk a csibenevelőben, nehogy csak egy csirke is elhulljon. Mert, milyen tenyésztő az. akinek fölforognak az állatai? Később füvesített udvaron tartom őket. Hej, de szeretnek is ám otl. Ügy nőnek, domborod nak, mint a kívánat. A kiutalt táp mellett házilag készített keveréket is kapnak az állatok. Egy mázsa keveréket 40 kg búzadarából, 40 kg kukoricadarából, 15 kg darált borsából és 5 kg apróra zúzott (vagy szintén darált) lucernából készít Németh elvtárs. Ebből a keverékből azután 12—15 dekát fogyasztanak naponta és darabonként a tyúkok. Nyáron zöldet, konyhai vagy konyha kerti hulladékot, gyomot, csalánt, falombot, télen pedig reszelt takarmányrépát és főtt burgonyát is kapnak a tojók, jó kondícióban vannak, termelnek is szépen. Selejtezéskor az egyéves tojók 3—3,2 kg átlag súlyt érnek el, tehát hús is van bőven. Egyébként a követelmények nek megfelelő etető és itató edényeket használ a baromfiak nál. Ezeket rendszeresen tisztogatja, időnként fertőtleníti. Naponta kétszer eteti a tyúkokat. az ivóvizet pedig háromszor cseréli ki frissre. Közben mindig tisztára mossa az edényeket. Az ivóvízbe időnként AD—3 vitamin készítményt is tesz a csirkéknek. Amikor elérik a 30 dkg os átlagsólyt az állatok, Eritrocidin t ad he nekik, ugyancsak ivóvízben, jó Húsban, esetleg augusztus elején már tojni kezdenek a jer cék. A juhok takarmányának dön tő része a határi kaszálókról származik, de némi lucernát a kertben is termel Németh Gyula. Július derekán már — szerény becslések szerint — mintegy 30 mázsa szénája volt bekészítve télire. Nem halogatta az ntolsó napokra ezt a mun kát, s jól tette. Valahogy így kellene ezt csinálni mindenkinek, akkor télen nem kellene annyiszor (kényszerből) meg köszörülni á kést. A juhok is meghálálják a gondoskodást. Tavaly például ju honként 7,5 kg kiváló minőségű gyapjút értékesített, de volt olyan juh is, amelyik 9,5 kg gyapjút adott. A bárányokat is eladja, mert állománynövelési szándékai már nincsenek ki győzi takarmánnyal? —, a juhhúst meg emlegetni sem szeretik a családban, nem még fogyasztani. — Nem is olyan régen még sok juh volt itt Légen. Persze akkor még több volt a határi út, a rét és a parlagon heverő föld, volt hol legeltetni, kaszálgatni. Most a nagyüzemi termelés minden talpalatnyi földet kamatoztat, s ez rendjén is van. Legfeljebb kevesebb juhot tartunk. Egyre kevesebbet. Már talán nyolcvan sincs a községben. De ha jól meggondolom, talán ezekre se volna szükség. A kisállattenyésztés — úgy mondják — a kellemes összekapcsolása a hasznossal. A ju hóknál ez nem így van. Mert mi ott a kellemes? A szabad időben végzett megerőltető munka semmi esetre sem az. A kistenyésztő szórakozásból tartsa az állatokat, ne koloncnakl Gyula bácsi helyesen gondolkozik. Nem afölött siránkozik, hogy a szövetkezet gabonát vagy kukoricát termel a feltört, korábban kihasználatlan területeken. hanem azt kutatja, az adott lehetőségek mellett mi a legcélszerűbb megoldás. A nyúlteoyésztés felé orientálódik. Evekkel ezelőtt tartott már nyuiakat, igy vannak bizonyos tapasztalatai, s a nyúlhúst legalább szeretik is a családban. No meg a felesége és az unó kák is szívesebben segítenek majd a nyuiakat ellátni, mintha a birkák közé hívná őket. Helyesen döntött, most már a tetteken a sur. Reméljük, a megvalósítás is sikerül! (k á d e k) 5» **• »j* .*) »** ♦♦♦ ♦♦♦ «$♦ ♦♦♦ »*. «$♦ «$♦ •*« «J* »*• »** »** «*« »*• «J* *** *** *** ♦♦♦ ♦♦♦ «5» *j* *l* »*• *J> «J* «J» *J> «J» «J» «$* ♦»» j» z NDK-ban megjelenő Der . ” Lehbrief az alábbiakban foglalta össze a csibekeltetés sikertelenségét előidéző leggyakoribb okokat és a hibák kiküszöbölésének módjait. A tojásoknak több mint 10 százaléka nincs megterméke nyítve. Ok: túl kövérek a tojók, egyoldalúan takarmányozzák a kakasokat, rossz a takarmány összetétele (vitaminok és nyomelemek), öreg a kakas vagy a tojás, sok tojó jut egy kakasra. Megoldás? Megfelelő takarmányozás, a nemek megfelelő arányának kialakítása, 10 napnál öregebb tojást ne keltessünk. Nagy az elhalást százalék. Ok: kevés az oxigén, túl nagy a meleg a keltetőben, hiányzik a D és E-vitamin, rokontenyésztés. Megoldás: javítani kell a szellőztetést, biztosítani kell a megfelelő hőfokot, helyes összetételű takarmányt kell etetni s meg kell vizsgálni a degenerálódás lehetőségeit. A csibék átütik a tojás héját, de nem kelnek ki. Ok: kicsi a levegő nedvességtartalma, helytelen a tojások forgatása. Megváltozatos eledelt adjunk a tyúkoknak! Elhalás közvetlenül a kelés előtt. Ok: nem megfelelő a keltető hőmérséklete és a levegő páratartalma, hirtelen és erős Hol a hiba? oldás: betartani az előírt légnedvességet, szakszerűen eljárni a tojások forgatásakor. Elhalás a keltetés 12—14. napján. Ok: kevés a tápanyagtartalék a tojásban, tehát feltétlenül javítani kell a tojók takarmányát. Több összetevőjű, lehűlés, erős rázkódás a tojások forgatásakor. Megoldás: a megfelelő hőfok és légnedvesség biztosítása, az utasítás és előírás szerinti hűtés, óvatos forgatás. Túl korai vagy túl kései kelés. Előidézője a túl magas vagy a kelleténél alacsonyabb hőmérséklet. Ezen kell változtatni. Túl hosszú idő telik ei az első és az utolsó csirke ke lése között. A csirkék nedve sek, ragacsosak esetleg abnor málisak. Ennek oka lehet a rossz hőfok vagy páratartalom, a friss és öreg tojások egyszerre történő keltetése, öröklött tulajdonság, vagy a tojás vitamin hiánya. Megoldás: a megfelelő hőfok és páratartalom biztosítása, ne keltessünk öreg tojásokat, körültekintőbben járjunk el a tenyészállatok kiválasztásakor és biztosítsunk állataink számára megfelelő osžszetételű takarmányt. A csirkék nagyok és puhák. Ennek oka, hogy a keltetőben általában a kelleténél hidegebb volt. Tehát vigyázzunk a megfelelő hőmérséklet betartására! Ford.: —ká —
