Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-16 / 33. szám
tŕ Tapasztalataim a jet Black nyércekkel A nyércek másfél éviizeddel ezelőtt nyerték meg tetszésemet, azóta foglalkozom a tenyésztésükkel. Standard fajtávaf foglalkoztam, ezért már évek óta kutatom az okát, miért nem felel meg az általuk termelt, prém az alapkövetelményeknek. Már régóta az a tenyészcél, hogy a felszőrök feketésbarnák, az aljszőrök pedig kék színűek legyenek. Ennek ellenére sok színváltozat volt és még ma is sok tenyészetben találhatók olyan cső koládébarna vagy rozsdabarna színű egyedek, amelyeket terv szerűt lenül továbbszaporítanak a tenyésztők. További nehézségeink a standard nyércekre ugyan jellemző, de cseppet sem kívánatos jegyek eltávolításával voltak. E- zek a jegyek — vagy ha úgy tetszik foltok — főleg az álla tok hastájékán és mellén voltak észlelhetők, kisebb mértékben az állón is. A legsötétebb szőrzetű állatok következetes kiválasztásával és megfelelő apaállatok behozatával az évek folyamán ugyan sikerült jelentős javulást elérnünk e téren, az utódok bizonyos hányada azonban még így ts örökölte a vadon élő nyércekre jellemző jegyeket. Tenyésztő társaimmal együtt ezért nagy figyelmet szenteltünk a fekete nyércek új változatainak létrejöttéről tájékoztató külföldi híreknek. A külföldi szaklapokban szuperlatívumokban beszéltek a Wallace Mullan farmjáról származó Jet Black nyércekről. Ezen fajta homozigóta híméit 1966- ban ötezer dollárért „vesztegették“ a tőkés piacokon. Ennek ellenére Mullen egész állományát megvásárolták az üzleti érzékű tenyésztők főleg a nyérctenyésztés berkeiben jártas tebetős furmtulajdonosok. Végre 1969 hen a Kara vállalat is behozott néhány Jet Black nyérfcet, mégpedig Skóciából. Ebből a tételből nekünk Is sikerült szerezni egy nőstényt és egy hímet. A következő években — a Cseh Kisállattenyésztők Szövetségének jóvoltából — néhány -további tenyészállattal egészíthettem ki állományomat. A |et Black nyérceket rögtön születésük után biztonságosan meg lehet különböztetni a standardtól. A standard utódok világos rózsaszínűek, a Jet Black utódok pedig mahagóni színűek. A fejlődés további szakaszában is jelentős különbség észlelhető. Legfontosabb azonban, hogy kiemelkedően megjavul a standard utódok prémje isi Tenyészetemben szinte kivétel nélkül eltűntek a standard nyérceknél tapasztalt fehér foltok, s mindössze néhány egyednél maradt meg egy két kisebb folt az állón. Öt tenyészidény lefolyása alatt meggyőződtem róla, milyen uralkodó jellegű a Jet Black nyércek fekete színeződést megőrző képessége. 1970 ben születtek meg a Jet Black hímtől ős standard anyától származó első utódok. Ezeknek még csak 14,5 százaléka volt Jet Black. Most már fordított az arány. Az újszülöttek 86,2 százaléka bizonyul Jet Black nak. Természetesen az is érdekelt, vajon öröklik e ezt a képességet a fekete anyától származó staudard utódok is. Meghagylam tehát egy nem rokon párt: a nőstény hat utódot adott, ebből uégy világos rózsaszínű, kettő pedig sötét színű volt. Meglátogattam néhány társamat is, akikről tudtam, hogy szintén Jet Black nyérceket tenyésztenek. Néhányan azt állították, sokkal kevesebb utódot adnak, mint a standard fajta. Állításaikat a tenyésztői gyakorlatom során nyert tapasztalataim alapján összeállított táblázat adataival szeretném megcáfolni. Évek óta figyelemmel kísérem a nőstények tejtermelését is. Az egyszeri ellésből származó fiókákat a születés utáni 21. napon, vagyis azelőtt mé rém le, mielőtt a nőstények már húsos eledellel Is etetni kezdenék kicsinyeiket. A Jet Black itt sem kerül hátrányba a standardhoz viszonyítva. 1973-bau azért volt kisebb az utódok átlagsúlya, mert problémába ütközött az élesztős takarmánykiegészítők beszerzése, valamint azért, mert a keveréktakarmányok minősége sem volt kielégítő. Ezen okok következtében az anyák a szokásosnál lényegesen kevesebb tejet termeltek, s az utódok lassabban fejlődtek. Ez a tény ismételten aláhúzza azon állítás igaz ságát, miszerint a nyérceknek — főleg a laktáció és az utódnevelés idején — kiváló minőségű és teljes értékű takarmányra van szükségünk! (Pavlis A,, Chovateľ 9/74) A |et Black hímektől nyert és felnevelt utódok száma 1968 1989 1970 1971 1972 1973 1974 A hímek száma Az utódok száma A fészek összsúlya a 21. napon (g) e 9 л ас о M ас я *< A |el Black utódok 0 о a Született db i Fészekátlag db Felneveltek (db) 21 napos korban Fészekátlag db 10 60 0.0 52 5,2 6235 120.0 — 12 61 3,1 46 4.0 5395 112,4 — 15 91 6,t 83 5,5 9621 118,3 14,5 « 33 5,5 26 4,3 2876 110.6 53,8 14 74 5,3 83 4,5 7320 118,2 86,7 16 63 3,2 73 4.6 7848 107,5 79,5 14 80 5,7 72 5,1 8411 116,8 86.2 t <Ciiwicígit6fevi avt ácsadó A felfúvódás következtében beállott elhullások gyakran te temes veszteséget okoznak a nyúl tenyészt üknek. Leginkább a zsenge zöldtakarmányok. főleg a herefélék etetésekor for dul elő, mert a legkisebb fi gyelmetlenség is elég ahhoz, hogy a takarmány bef tilled jen A fülledt lucerna, akárcsak a penészes, tisztátalan vagy más módon károsodott lucerna pe dig már egyáltalán nem alkal más a nyulak etetésére, mert lesgyohoribb előidézője a fel ffivódásnak és a valamivel rit jkábban jelentkező bélliurutoknak, Tenyésztői gyakorlatom so Йп már jó néhányszor előforgnft, hogy egy két nyulam fel ivódott. Ilyenkor minden álffiiLuii ismert módszert kipróbáltam az állatok megmenté Síére, de többnyire eredmény hőikül. Itattam velük kamilla JteSt, adtam nekik étolajat, ke «erűsót, mésztejet, hiába. Egyszer eszembe jutott nagyapáink sokat emlegetett gyógymódja —i л közönséges rummal való itatás. Kávéskanál segítse háromszor, is megismételtem a gével cseppenként adtam be kezelést: nem sajnáltam tőlük nyiiiaimnak a rumot. A szájuk a rumot, reggel, délben és este szegletébe csepegtettem, hogy is megitattam őket. Az ered győzzék nyelni. A felnőtt nyu- niény sohasem maradt el! laknak egy kávéskanálnyit, a Az „orvosság“ beadásának GYAKORLATI TAPASZTALATOK A felfúvódott nyulak gyógyítása növendékeknek csak fél ka nállal adtam. A beteg nyulak többsége már az első kezelés után megkönnyebbült és a második napon teljesen meggyógyult, friss és eleven lett. Komolyabb esetben naponta két megkönnyítése céljából besze reztem egy csepegtető!, s most már ezt használom kiskanál helyett. Rum segítségével egy olyan erősen felfúvódott nyulat is sikerült megmentenem, amely már mozogni sem bírt, csak ült bénán a ketrec szegletében. A kezelés egy hétig tarlóit, mert a felfúvódás megismétlődött. Ez a „páciens“ anynyira megszokta a gyógykúrát, hogy a szokásos időben még sokáig várta — száját nyalogatva — az itatást. Néhány éve alkalmazom ezt a módszert, és azóta nincs problémám a felfúvódott nyulak kezelésével. Bares ]. A szerk. megjegyzése: A szerző egy aránylag elterjedt népi gyógymódról ír. Az alkohol erjedési folyamatot gátié fertőtlenítő hatása kedvezően befolyásolja a felfúvódásos megbetegedés lefolyását. Ez a gyógymód azonban nem teljesen biztonságos. Egész sor olyan készítményünk van (pl. a Pretympan, Glaubersó, ricinusolaj stb.j, amelyekkel sikeresen gyógyíthatók a felfúvódott nyulak. Biztonság okáért minden nyúltenyésztőnek kellene otthon tartania valamilyen gyógykezelésre alkalmas készítményt! C Kerté szét----oKiióílattenyéiitéi ) Állami gazdaságunk 40 ** hektár dióiiltetvénnyel rendelkezik. Ebből 14 hektár tiszta dióknltúra, amelyet 264 méter tengerszint feletti ma gasságban, 20—25 fokos déli fekvésé lejtőn 1964 ben telepítettünk A további 26 hektár egy 200 méter magas dombon terül el. nehéz kötött talajon. A diófák itt is 12X12 méteres kötésben vannak telepítve, de köztesként — 6X8 méteres egyedtávolsággal — 'váltakozva kajszit és őszibarackot is ültet tünk. A területet intenzív gyű mölcsösként kezeljük és úgy számolunk, hogy mire a diófák -elhatalmasodnak, addigra a barackfák éppen kimerülnek és kivághatjuk őket. Addig azon ban (20—25 év) tökéletesen ki használjuk a területet. Olasz diót telepítettünk, a kiesést azonban saját nevelésű Eszterházi fajtával pótoltuk. Ez a fajta tapasztalataink sze rint küllemre tetszetőbb. A faj taösszeliasonlitásnak azonban még csak kezdetén tartunk, mert bár a fák szépen fejlődnek, ezidáig még csak kóstoló nak valót teremtek. Ültetvényünkben 160—180 cm magas törzsű fákat neveliiuk és a vízhajtásokat gondosan eltávolítjuk, hogy első osztályú bútoripari nyersanyagot nyerjünk, ha egyszer sor kerül a fák kivágására. Az ültetvény egyébként füves terület, kora tavasztól késő őszig itt leget tétjük a juhokat. A legelőnek egyáltalán nem ártott meg a gyümölcsfák kitelepítése. Sőt tapasztalataink szerint az ár nyékolás mintegy 20—30 száza lékkai növelte a fűhozamot és a juhok is szívesen tartózkod nak itt, mert a legnagyobb for róságok idején van hol meghú ződniiik. Más, hasonló feltételek kő zott gazdálkodó üzemek veze tőinek is figyelmébe ajánlom ezt a telepítési módot, mert kis ráfordítással lényegesen gazda ságosabbá tehető a legelők ki használása. A diófa a tizedik évben már terem, 15—20 éves korban 15—30 kg termést ad. A csúcshozama a 45—50. évben várható, amikor egy fa 1—1,5 mázsa termést ad. Kimerülés után a fák törzse bútoripari nyersanyagként értékesíthető. Egy hektárra 69 fát lehet ül tetni. A telepítési költség nem nagy, az ültetvény kezelése és gondozása ugyancsak nem igé nyel nagy ráfordítást vagy szakértelmet, viszont pár év múlva — szinte minimális be fektetés mellett — jelentős hasznot hoz. Hadd szóljak néhány tapasz tataiunkról is. A kezdet kezde len robbantott gödrökbe ültettük a fákat. Száraz ősz volt, a robbantott föld szétszóródott a szélrózsa minden irányába, alig bírtunk annyit összegyűjteni belőle, hogy betöltsük a god röket. Ezért inkább a fúrt lyukakba való telepítést ajánlom. Később már mi is ezt a módúién még ősszel hozzáláttunk az ültetéshez, de még fgy is maradt ültetnivaló tavaszra. A suhángos fákat három helyen nyolcas kötéssel rögzítettük a karókhoz. így szép egyenes törzsű fákat kaptunk. Augusztusban mindig felpucoljuk a fákat. A fák körül 2 méteres A FÖLDALAP ÉSSZERŰ HASZNOSÍTÁSÁÉRT! Másutt is kihasználhatnák a lehetőségeket szert alkalmaztuk, és sukkal jobbnak bizonyult. A kifúrt gödrök szélére komposztot adtunk, majd T 4K-10 tolólapátos kistraktorral félig betakartuk a gödröket és kihelyeztük a ka rókát. A talaj megfilepedése igy teljesen megszüntettük a feketefoltosságot. A nagyobb fák lehullott leveleit ősszel összegyűjtjük és elégetjük vagy bedolgozzuk a talajba. Gyom irtás céljából Gesatop és Her bex készítményt alkalmaztunk A diót augusztusban metsz szűk. A száraz és beteg ágakon kívül az összes felesleges baj tást eltávolítjuk, a vágott sebe kel oltóviasszal kezeljük. Gon dúsan eltávolítjuk a vízhajtáso kát is, mert ezek igen sok tápanyagot vonnak el a fáktól. Faluhelyen különösen nagy közkedveltségnek örvend a dió. Szinte egyetlen ház udvarából vagy kertjéből sem hiányzik. A kiskertészkedűknek azonban azt tanácsolom, inkább a kisebb növésű, kisebb koronát fejlesz tő fákat ültessék és ne feled kezzenek meg a csemeték vagy kisebb fák körüli állandó talajporhanyításról, a legalább két szeri permetezésről és az au giisztusi metszésről, mert ezek a tényezők képezik a későbbi siker alapját. Sokhelyen azt tartják, sze déskor jól meg kell verni a diófát, akkor jobban terem. Fognak egy lécet vagy karót és nagy buzgalommal csépelik az ágakat, arra azonban nem gondolnak, hogy éppen a leg értékesebbet, az éves hajtásokat tördelik le, tizedelik meg. Ez zel nagy kárt okoznak, mert éppen ezek a hajtások hoznak — illetve hoznának — termést az elkövetkező évben. A kert ben nem kelt és nem is taná^ esős verni a diót, lehull az ina gától is. A szőlőben viszont — ha félünk, hogy valaki megelőz — óvatosan ütögessük az ága kát, nehogy kárt tegyünk a hajtásokban. Ha a zöld burok nem válik le a termésről — vert diónál ez gyakori —, ak kor a diót takarjuk le zsákkal és 1—2 napi fUllesztés után kezdjük tisztogatni. A niegtisz títotl diót mossuk meg 2 0,u os szódás oldatban, így elejét ve betjilk a feketedésnek. Mosás után vékony rétegben elterítve napon vagy a padláson szárítsuk meg. utána szellős, száraz és fagymentes, helyen tároljuk. Az egészséges, helyesen kezelt és tárolt dió évekig is eláll. A diófa május—júniusban igényli a legtöbb nedvességet (az idén volt belőle elég). A lejtős területen kevés csapadék esetén is könnyen biztosítható a kellő vízellátás, ha a fa tányérjába sekély csatornácskákon bevezetjük a domboldalról csorgadozó vizet. Mi így csináltuk és mindig kellő mennyiségű nedvességet kaptak fáink. CSÉPE PÄL gyümölcsész, AG Jesenské ' < L körben rendszeresen kapálunk ősszel pedig ásóvillával felás suk a talajt, közben beforgat juk a műtrágyát is. Tavasszal 2 % os bordóilével június elején 1,5 % os Knpri kollal permeteztük le a fákat к A szakszerűen kezelt gyümölcsfák gazdag terméssel hálálják meg a sokrétű gondoskodást. Foto: —Aj—
