Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-02-08 / 6. szám
1975. február В. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A DAM 390 CSEPPFOLYÓS NITROGENTRAGYA ALKALMAZÁSÁVAL NYERT TAPASZTALATOK A növénytermesztés hatékonyságát fokozza A hektárhozamok állandó növekedése még szembetűnőbben kiemelt a műtrágyák jelentőségét, hiszen a műtrágyák képezik a növénytermesztés belterjesebbé tételének egyik döntő tényezőjét. Lényegében a műtrágyák a kiemelkedő hektárhozamok stabilizálását biztosítják, különösen a gabonafélék esetében. A tápanyagvisszapótlás jelenlegi színvonala szerint hektáronként 10—15 mázsa a műtrágya fogyasztás, ami az 1990-es esztendőig hozzávetőlegesen megkétszereződik. A tápanyagellátásnak ez a szintje jelentős mennyiségű műtrágya tárolását, kezelését és felhasználását teszi szükségessé. A szilárd állagú műtrágyák kezelése és tárolása rengeteg élő munkát követel, fizikailag megerőltető és egyáltalán nem higiénikus. Ezért napjainkban már számos mezőgazdasági üzemben találkozunk olyan nézetekkel, hogy a műtrágyák kezelése és alkalmazása komoly problémát jelent, amit csak nagy nehézségek árán lehet megoldani. A kérdés megoldását a szemcsésített műtrágyák gyártásával és a forgalomba hozott műtrágyák tulajdonságainak feljavításával igyekeztek megoldani. Ez a nagy teljesítőképességű gépi berendezések maximális kihasználását feltételezte, ami által az élőmunka szükségletének részarányát a kívánt szintre lehetett volna csökkenteni. Sajnos, így sem sikerült a kívánt hatást elérni, mert a műtrágyák minőségének lényeges feljavításával sem tudtuk az ezzel kapcsolatos munkaműveletek nagyobb hányadát gépesíteni. Az okok között a gyakori géphibákat, a gépek elégtelen műszaki megoldását és rövid élettartamukat említhetnénk. A probléma sikeres és tartós megoldását a cseppfolyós műtrágyák nagyobb mértékű alkalmazására történő átállás jelenthetné, mivel a cseppfolyós trágyák t*' előnyt biztosítanak. Az előnyök tárgyilagos értékelése azonban az összes tényező felülvizsgálását követeli meg az üzemi felhasználás körülményei között. Nitrogéntartalmú cseppfolyós műtrágya-oldatot a Saíal Duslo, n. v. 1972-ben HR—30 jelzés alatt hozott forgalomba. E cseppfolyós műtrágya jelenleg a DAM—390 név alatt ismert. Az Agrokémiai Technológia Kutatóintézete Bratislavában már 1972-ben megkezdte e cseppfolyós műtrágya kipróbálását laboratóriumi feltételek között és ugyanakkor módszertanilag Irányította az üzemi kísérletek értékelését mezőgazdasági üzemünkben, a SládkoviCovo-i Magtermesztő Állami Gazdaságban. A DAM—390-es nitrogéntartalmú oldat alkalmazásának kísérleteit gazdaságunk Nový Dvor-1 részlegén végeztük az előre kidolgozott módszertan alapján. Legfőbb figyelmünket az alábbi, döntő tényezők megfigyelésére fordítottuk: növényfajták szerint. Az általunk kimutatott kísérleti eredmények azonban azonosak voltak az Agrotechnikai Kutatóintézet laboratóriumi kísérleteinek eredményeivel. A DAM—390 hatékonyabb nitrogén felhasználása a hugyanynal összehasonlítva abban rejlik, hogy a cseppfolyós állagban adagolt tápanyagok, különösen a szárazabb időszakban gyorsabban eljutnak a növényekhez, amelyek ezt a tápanyagot azonnal felhasználhatják. A nyert eredmények bizonyítják, hogy a DAM—390 agrokémiai tulajdonságai lényegesen jobbak, mint a hugyanyé, habár a hatékonyság mértéke több tényező függvénye. A DAM—390 előnyei a szilárd műtrágyákkal összehasonlítva azonban nem csupán az agrokémiai tulajdonságokban, hanem a cseppfolyós trágyák gazdasági hatékonyságában is megmutatkoznak, különösen a kezelés, a tárolás, az alkalmazás és nem utolsó sorban közvetlenül az üzemi felhasználás során. GAZDASÁGI HATÉKONYSÁGA A szilárd műtrágyákkal összehasonlítva a DAM—390 előnye a kezelés és az alkalmazás során a csekélyebb élőmunka szükségletben és az egy trágyaegységre jutó összköltség csökkentésében ütközik ki. A munka termelékenysége a szocialista munka-racionalizálás egyik döntő mutatója. A munka termelékenységének növekedését a gépek (fekálkocsik, permetezőgépek) jobb kihasználásával érhetjük el a cseppfolyós trágyák kezelése és alkalmazása során. Az élő munkát a lehető legcsekélyebb mértékre korlátozhatjuk és a termelékenységet fokozhatjuk a cseppfolyós műtrágyák alkalmazásakor, ha ezt a munkafolyamatot összehasonlítjuk a szilárd műtrágyák kezelésével, szétterítésével és ugyanakkor a munkatermelékenység növekedését érjük el. Gazdaságunkban az 1974-es év során hektáronként 300 kg műtrágya alkalmazásával műszakonként egy dolgozóra számítva az egyes műtrágyák használatával a különböző technológiák során az- alábbi munkatermelékenységet mutathattuk ki: széthintés a földön — szilárd műtrégyák 40—80 mázsa DAM—390 100—120 mázsa széthintés repülőgépről — szilárd műtrágyák 60—80 mázsa DAM—390 150—200 mázsa a DAM—390 szétpermetezése nagy űrtartalmú tartálykocsik alkalmazásával 150—200 mázsa 1. a DAM—390 agrokémiai tulajdonságának meghatározására a szilárd műtrágyákkal összehasonlítva; 2. a cseppfolyós DAM—390 kezelése és alkalmazása során elért gazdasági hatékonyság értékelésére a szilárd műtrágyákhoz viszonyítva; 3. a DAM—390 kezelési tulajdonságainak vizsgálatára. AGROKÉMIAI TULAJDONSÁGAI Az általunk vizsgált DAM—390 cseppfolyós műtrágyát és a szilárdak közül a hugyanyt hasonlítottuk össze üzemünkben 1972 és 1973 során a szemeskukoríca és a cukorrépa termesztésében. Kísérleteinket 1974-ben is folytattuk, sőt az őszi búzára, a tavaszi árpára és a silókukoricára is kiterjesztettük. Az egyes parcellákon a kidolgozott módszertan szerint DAM—390 cseppfolyós trágyát használtunk ős ugyanilyen mennyisőgű tiszta nitrogént adagoltunk az ellenőrző parcellára is hugyany alakjában. A többi agrotechnikai intézkedés mind a kísérleti mind az ellenőrző parcellán azonos volt. A KÍSÉRLETEINK során nyert eredmények A KŐVETKEZŐK: {972-ben 0 szemeskukorica OSSK 218 hibrid DAM—300 86,77 mézia/ha hugyany — ellenőrzés 81.16 mézsa/ha hozamnövekedés 9,2 százalékkal 1973- ban 0 szemeskukorica ZPDC 480 hibrid DAM—390 50,80 mázsa/ha hugyanv — ellenőrzés 47,40 mézsa/ha hozamnövekedés 7 százalékkal 9 cukorrépa Slovmona H DAM—390 248 mézsa/ha hugyanv — ellenőrzés 243 mázsa/ha hozamnövekedés 2 százalékkal 1974- ben 0 szemeskukorica CE 380 hibrid DAM—390 46,9 mázsa/ha huevanv — ellenérzés 44,5 mázsa/ha hozamnövekedés 5,4 százalékkal 1974-ben ktsparcellás kísérleteket Is kezdtünk őszt búzával és tavaszi árpával négv ismétlésben. E kísérletek során megfigyeltük a nitrogén különböző adagjainak hatását kölcsönösen összehasonlítva a DAM—390, mészammonsalétrom és hugyanv használatával. A legnagyobb terméshozamot az őszi búza esetében a DAM—390-nel a tenvészidőben kétszer trágyázott parcellán, a tavaszi árpa esetében nedig a vetés előtt alkalmazott DAM—390 használatával értük el. A fél-üzemi feltételek között elért és a kisparceliékísérletek eredményei azt Igazolták, hogv oDtimális adagok mellett a nitrogén kihasználása a DAM—390 esetében jóval nagvobb. mint a hugvany alkalmazásakor. Az értékek azonban különbözők lehetnek az eltérő éghailati és talajadottségok, valamint az egyes növények és A legnagyobb munkatermelékenységet a. nagy flrtartalmú autofekál-kocsl alkalmazásával értük el, amely a DAM—390 helyszínre szállítását 5—7 km körzetben biztosította két KERTITOX permetező számára Az Ilyen munkaszervezés mellett értük el a legnagyobb teljesítmnyt Is a legkisebb összköltség mellett egy mázsa hatóanyag felhasználásakor. A felhasználási költségeket a DAM—390 és a szilárd műtrágyák esetében a különböző technológiai módszerek alkalmazása esetében értékeltük. A hektáronként 300 kg-os trágyaadag felhasználásakor egy mázsa effektiv trágya üzemköltségeinek alábbi arányát mutattuk ki: 0 szilárd műtrágyák széthintve — hagyományos trágyaszórókkal 5—6 Kčs repülőgéppel 15—16 Kčs 0 DAM—390 szétpermetezve — permetezőgépekkel 2—3 Kčs repülőgéppel 13—14 Kčs Amikor összehasonlítottuk az egyes technológiai módszereket a legnagyobb költség-ráfordítás a repülőgéppel történő széthintés esetében mutatkozott. Viszont itt a költségek zömét a repülőgép munkájáért számított illetmény képezi, éspedig 12 korona mázsánként. A repülőgépről történő széthintés előnye viszont a munka minőségében, a tenyészidőben való alkalmazás lehetőségében, valamint az olyan esetben történő trágyázás lehetőségében mutatkozik meg, amikor a talaj egyéb gépek munkáját teljesen kizárja. A DAM—390 alkalmazásakor szükséges költségek azonban mindkét esetben 2—3 koronával kisebbek mázsánként, mint a szilárd műtrágyák alkalmazásakor. E költségcsökkenést azáltal érjük el, hogy az élőmunka helyett szivattyúkat használunk, lerövidül a gépek megtöltésének Ideje, nagyobb a permetezőgépek teljesítő képessége. A cseppfolyós műtrágyák gazdasági hatékonysága tehát egyértelműen kimutatható a kezelés és az alkalmazás költségmegtakarításéban, valamint az élőmunkaszükséglet lényeges csökkentésében. A mezőgazdasági növények tápanyagellétésának pillanatnyi színvonalán, amikor hektáronként 10—15 mázsa az átlagos műtrágyaszükséglet, a mázsánként elérhető 1—2 koronás költségmegtakarítás a kezelés során és 2—3 koronás költségmegtakarítás a szétpermetezés, illetve széthintés esetében egy 2000 hektáron gazdálkodó mezőgazdasági üzem számára 60—120 ezer koronás Avt költségmegtakarítást eredményez. Ugyanakkor ez a megtakarítás nagy mértékben kihat a munkaköltség csökkentésére is. Eddig végzett kísérleteink három esztendeje rövid Idő ahhoz, hogy felülbíráljuk ennek az új cseppfolyós műtrágyának minden tulajdonságát és előnyét. Az eddig megállapított agrokémiai tulajdonságai, az alkalmazásakor kimutatható megtakarítások, a munkatermelékenység növekedése és a DAM—390 kezelésének egyszerűsége azonban eléggé ékesszóló érv arra, hogy a mezőgazdasági gyakorlat a legszélesebb mértékben és mihamarabb rátérjen nagyobb mértékű alkalmazására. Mart in ZilinSik mérnök, a Sládkovičovo-1 Magtermesztő Állami Gazdaság főagrotechnlkusa NÖVÉNYVÉDELEM д gazdaságpolitikai intézkedések hatására fellendülőben levő szőjatermesztés sikere nagymértékben függ a gyomirtás eredményességétől. A szója — a termesztés technológiákban ajánlott 45—70 cm sortávolságra vetve — a tenyészidőszak első felében gyomelnyomó hatással nem rendelkezik, ezért ebben az időszakban a gyommentesség eléréséhez igen erős herblcid hatására van szükség. Ugyanakkor a szóját a gyomirtó szerekkel szemben érzékeny növények közé sorolják. Biokémiai alapon nyugvó toleranciával egyik gyomirtó szerrel szemben sem rendelkezik. Az erőteljes herbicíd hatás igénye és a szója érzékenysége miatt egy-egy gyomirtó szerrel csak kivételesen kedvező feltételek mellett oldható meg a gyomirtás. A gyakori változékony tavaszi időjárás mellett — a szója károsítása nélkül — kitúladagolás következik be, amely enyhe csírázásgétlést Idézhet elől A bedolgozásra üzemi viszonyok mellett a nagyszögbe állított dupiasoros tárcsát, 10— 12 km/óra sebességgel vontatva tartjuk a legalkalmasabbnak. A szója a Trifluralinos kezelés után azonnal vethető, de a magágy ülepedése miatt célszerű a vetéssel 4—5 napot várni. A Trlfluralln nagyüzemeinkben több éve alkalmazott gyomirtó szer, így közismert az a tulajdonsága, hogy egyes gyomfajok ellen (Pl. vadrepe, repcsényretek, falikányazsázsa, varjúmák, parlagfű, keserűfűfélék) hatástalan, ezért egymagában alkalmazva nem biztosít megfelelő gyommentességet. KARBAMID-SZÁRMAZEKOK A Trlfluralln hatásspektrumának kiegészítésére a toleráns gyomfajok ellen kitűnő eredménnyel alkalmazhatók a különböző karbamld-származékok. A talaj szervesanyag tartalmá-Tudnivalók A S Z Ô JíA vegyszeres gyomirtásáról elégítő biztonságot a különböző hatásmechanizmusú és egymás gyomirtó hatásspektrumát jól kiegészítő herblcldek együttes alkalmazása eredményez. A legjobban összeállított és a legdrágább kombinációval sem tudjuk azonban biztosítani az évelő gyomfajokkal szembeni védettséget. Az eredményes gyomirtás egyik feltétele tehát az évelő gyomok fertőzésének előző években való visszaszorítása. ALKALMAS GYOMIRTÓ HERBICIDEK A szója vegyszeres gyomirtására az irodalmi adatok, kísérleti eredményeink s az eddigi üzem! tapasztalatok alapján a következő herblcldek alkalmasak: — Trlfluralin (Olitref, Treflan, Triflurexj — Karbamld-származékok (Patoran, Malőrén, Afalon) — Propaklór (Satecid, Nlticid, Ramród) TRIFLURALIN A szója alapvető gyomirtó szere — a tapasztalatok és a gyakorlat alapján egybehangzóan a Trlfluralln, amely Treflan, Triflurex és az Olitref kereskedelmi néven, de teljesen azonos hatóanyagtartalommal kerül forgalomba, így gyomirtó hatásuk teljesen azonos. Ä gyakori szélsőséges tavaszi időjárás mellett a Trlfluralin nagy előnye, hogy hatását száraz viszonyok mellett Is kifejti és 3,0—3,5 1/ha dÓZlsű Olitref vagy Treflan vagy Triflurex, esős időjárás esetén sem károsítja a szóját. A Trlfluralin hatóanyagú készítményeket a szója vetése előtt kell kipermetezni, a permetezőgép típusától függően 300—800 1/ha vízmenynyiséggel. A gyomirtó hatás alapvető feltétele azonban a permetezés utáni azonnali talajba dolgozás. A bedolgozás mélysége legalább 8 cm legyen, mivel a sekélyebb bemunkálás megnöveli a Trífluralin koncentrációt a szójamag csírázást zónájában, így relatív tói függően a következő adagolást javasoljuk: Patoran 2,5—3,5 kg/ha Maloran 1,8—2,3 kg/ha Afalon 1,5—2,0 kg/ha A fenti készítmények a javasolt adagban azonos szintű gyomirtó hatást eredményeznek, és fitotoxikus károsodást nem okoznak. Az alacsonyabb szervesanyag-tartalmú, vagy erodált foltokat tartalmazó, heterogén talajú táblákon Patoran, vagy a Maloran használata célszerű, míg kötött területeken az Afalon alkalmazása Indokolt! Bármelyik készítményt használjuk, közvetlenül a vetés után kell a szereket kijuttatni s a permetezés után semmiféle talajmunkát nem szabad a területen végezni. A kezelés során nagy gondot kell fordítani a permetezőgép beállítására, az egyenletes szóráskép biztosítására, valamint az átfedések elkerülésére. PROPAKL0R A propaklór hatóanyag tartalmú herblcldek a karbamidszármazékokkal kombinációban szintén alkalmasak a szója vegyszeres gyomirtására. A 65 százalék hatóanyagot tartalmazó késztíményeket (Satecid 65 WP, Niticid 65 WP, Ramrod 65 WP) 5,0—7,0 kg/ha adagban használhatjuk. A herbicides kezelés ebben az esetben egy menetben, közvetlenül a vetés után végezhető el, amely a trifluralinos kombinációkkal szemben kétségtelen előnyt Jelent. A propaklór hatásspektruma azonban szűkebb, mint a Trifluraliné, és a herbicíd hatás nagymértékben függ a kezelés utáni időszak csapadékviszonyaitól. Száraz időjárás mellett a hatás elmarad, erősen csapadékos viszonyok esetén pedig a hatástartalom lerövidül. A javasolt vegyszeres gyomirtási eljárások általában a teljes vegetációs időszakra kiterjedő gyommentességet biztosítanak. Ha a tábla mégis gyomosodlk, június közepétől kiegészítő eljárásként, 1—2 sorközkapálás végezhető. (Cs. I.)
