Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-02-01 / 5. szám
A baromfiak kannibalizmusa A kannibalizmus többnyire az ártatlannak látszó tollcsipkedéssel kezdődik. Nemcsak azért ajánlatos már erre a jelenségre is felügyelni, mert az állatok nyugtalanítják egymást, s ez zavarja a takarmányfelvételt és a takarmány értékesiilését! A tollcsipkedés rossz szokása bár. mikor átcsaphat az esetenként már katasztrofális veszteségeket okozó kannibalizmusba: a csirkék vagy tojók már véresre csipkedik egymást, sót a vérző egyedet társai sok esetben percek alatt szétszedik vagy kibe lezik. Meglehetősen gyakori a kannibalizmusnak az a formája, amikor a tyúkok egymás kloakáját csipkedik. A tojásrakáskor a kloaka néhány másodpercre kifordul, ilyenkor feltűnően láthatóvá válik a hússzínű nyálkahártya, amely az erre hajlamos egyedeket csipkedésre ingerli. Ha egy állat már „megízlelte“ a kicsípést, újabb alkalomra vár, és egyes tojókban ez a szokás olyannyira megrögzötté válik, hogy rendszeresen figyelik tojni készülő társaikat. A fehér tollazatú fajták állományaiban gyakoribb ez a jelenség, mert a fehér tollazat között sokkal feltűnőbb a vörösen előbukkanó kloaka-nyálkahártya. A kloaka sérülése, helyi gyulladást okozva, mindenképpen a tojáshozam csökkenésével jár, s számos kicsípett kloakájú, elhullott jérce boncolásakor hashártyagynlladást észleltem. MI OKOZZA? Aligha van más betegség, amelynek annyi kiváltó okát tartanák számon, mint a kanniba lizmusnak. Mindenekelőtt a takarmányozás hibáit vagy hiányosságait, főként a fehérje-, az ásványi anyag- és a vitamine'.látás elégtelenségét tekintik kiváltó körülménynek, ügyesek a sok fehérje etetésének tudják be a „betegség“ fellépését, mások éppen az állati fehérjék nienynyiségének növelésével szüntették meg a bajt. Sokan megfigyelték, hugy a takarmány csekély rosttartalma, a kielégítetlen „rost-éhség“ indította meg a bajt. Több olyan beszámolót is olvashatunk —■ s ezt saját tapasztalataim is bizonyítják — hogy a szemcsézett takarmányra való áttérés után kezdődött meg a tollcsipkedés, majd a kannibalizmus egy-egy baromfiállományban. Ilyenkor ugyanis a takarmányfelvétel ideje megrövidül, és a hosszú tétlenség kedvez e rossz szokás kialakulásának. Számos megfigyelés igazolja, hogy a tartási körülmények is jelentős szerepet játszanak a kannibalizmus keletkezésében. Az előidéző okuk között leg elsőként a zsúfolt elhelyezést tartják számon. Az ilyen körülmény zavarja az állatok táplálkozását és egyéb élettevékenységét, könnyen idéz elő feszültséget, növeli a támadókészséget, ugyanakkor csökkenti a megtámadott állat menekülési lehetőségét. A külső élősködők, a nagy páratartalom, a magas istállóhőmérséklet a bőr izga-” fásával, viszketés kiváltásával ingerel a csipkedésre. A kloaka-csipkedésre, illetőleg általában a csipkedésre, a hiányos berendezésű istálló is kedvező alkalmat szolgáltat, ahol kevés vagy éppenséggel hiányzik a tojófészek és a tojásrakás, s így a kloaka pillanatnyi kifordulása, az ingerül szolgáló vöröses nyálkahártyarészlet elötűnése is az egész állomány „szeme előtt“ történik. GY ÜGYKEZELÉS Mindenekelőtt meg kell keresni a baj okát. A legagreszszívabb ..kannibálokat“ és' a már sérült, vérző egyedeket ajánlatos mielőbb eltávolítani. Ugyancsak jó hatású, ha átmenetileg árpa vagy zab etetésével gondoskodunk a baromfiak ballasztéhségének kielégítéséről. A csekélyebb tápértékű takarmányból nagyobb mennyiséget fogyaszt az állat, hosszabb ideig táplálkozik, és az elfoglaltsága is növekszik. Az utóbbi célt szolgálja a kis csomókba felfüggesztett lucerna, illetve a homokba kevert szemestakarntány is. Eredményre vezethet az istálló részleges elsötítése úgy, hogy csak az etetőket és az itatókat világítsák meg „tompa fénnyel“. A gyenge fényben az állatok nyugodtabbak, támadókedvük is kisebb, a megtámadottak számára pedig jobb lehetőség nyílik a menekülésre. “ jó eredményekről számolnak he a takarmány konyhasó tartalmának növelésével kapcsolatosan is. A kezelt állomány takarmányába 2 napon át í •/« sót kevertek, s ha a takarmány fele szemeseleség, akkor a takarmány sótartalma 4 %-ra is növelhető. A veseműködés za-ÁUATtCISZfrcVCVI avtácsadd vara (köszvény) esetén ezt a módszert nem szabad alkalmazni. Konyhasós kezelés esetén gondosan ügyelni kell a folyamatos és bőséges ivóvízellátás, ra. Drasztikus és kíméletlen, ugyanakkor költséges, de célravezető eljárás a felső csőrkáva kurtítása, éles késsel vagy megfelelő készülékkel. Csőrkurtítás után a préselt takarmány felvétele zavartalan, a lisztes takarmányon tartott baromfi azonban nem képes kielégítően táplálkozni. Hazai és külföldi szerzők számos kísérletet vé geztek olyan nyugtató gyógyszerek használatának lehetőségére, amely megszünteti vagy csökkenti a kannibalizmust. Olyan gyógyszerre volt szükség, amely terápiás adagolásban nyugtató hatású, de többszörös dózisa sem okoz mérgezést, az állatok egészségét nem károsítja, téteményképességél nem csökkenti. HOGYAN ELŐZHETŐ MEG A KANNIBALIZMUS? Miután a tollcsipkedés és a kannibalizmus azonos okokból jelentkezik, és mai felfogásunk szerint a kettő között csak fokozatbeli a különbség, vagyis a tollcsipkedés bármelyik „pillanatban“ átcsaphat a rövid időn belül katasztrofális veszteségeket okozó kannibalizmusba — már az előbbinek az enyhe tüneteire fel kell figyelni. Gondosan át kell vizsgálni mindazokat a tartási körülményeket (ide tartozik a nem zsúfolt elhelyezés, a megfelelő istállóhőmérséklet és a páratartalom, elegendő számú és megfelelő elhelyezésű — esetleg elfüggönyözött — tojófészek, a helyes megvilágítási viszonyok stb.), és a takarmányozási körülményeket (a kifogástalan minőségű és összetételű takarmány, a megfelelő fehérje-, aminósav-, és vitaminellátás stb.), amelyek zavarai ismereteink szerint kiválthatják a bajt. Ennek alapján az esetleges hiányosságokat meg kell szüntetni. Megjegyzem, hogy nyers húst sohasem szabad etetni a baromfiakkal, csak megfőzve és megdarálva szabad a takarmányba keverni. Kerülni kell a csirkék megjelölését festékkel: különösen az élénk színű festékek veszélye sek. Lassítható a kannibalizmus, ha már a kezdet kezdetén kiemeljük a legagresszívabb egyedeket. Több szerző megelőzésre javasolja a nyugtató ún. trankvilláus gyógyszerek etetését is. Dr. R. István Л Ч\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\Ч\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\> \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\4>\\\\\\\\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V A szakemberek általában azt hangoztatják, a baromfi tollcsipkedése és kannibalizmusa nem egymástól függetlenül jelentkező jelenség. Magam is tapasztaltam — és idősebb állatorvos kollégáim is kifejtették már néhányszor —, hogy a kannibalizmus az esetek túlnyomó többségében az eleinte jelentéktelennek tartott tollcsipkedés után lépett fel a baromfiaknál. Napjaink ban azonban már mind ritkáb ban fordul elő ilyesmi, mert a szakemberek rádöbbentek, nem elég eredményt várni az állatoktól, a feltételeket is biztosítani kell számukra. Nagyüzemi Szinten aránylag sok problémát okoz az optimális feltételek biztosítása, kisállattenyésztőink ózonban kedvezőbb helyzetben Vannak, mert mindössze néhány tojót és csirkét tartanak, s azt Sem ketrecekben. Ahol mégis előfordul a kannibalizmus, azonnal el kell távolítani a kannibálokat és a „kikezdett“ állatokat a tenyészetből. Ha még van remény a megcsipkedett állat teljes felépülésére, akkor a megtámadott helyeket be kell kenni fakátránnyal (Pix liquida)^ vagy kő-En így kátrányos készítménnyel (Cubatol spray s kameňouholným dechtom), hogy az állatok undorodjanak társaik sebeitől. Az idősebb állatokat nehéz leszoktatni a csipkedésről, de a csőrkurtítás még mindig eredményre vezethet. Ezen módszer hátránya, hogy a csőrkurtított egyedeknél táplálkozási, vízfelvételi zavarok állhatnak be, s az ilyen állatok nem tudnak védekezni az élősködők ellen. Mindig célszerűbb és könynyebb megelőzni a bajt, mint orvosolni, ezért igyekezzünk biztosítani állataink számára az optimális feltételeket. A kistenyésztő megteheti, hogy kifutólátom ban, füvesített területen tartsa baromfijait. A tapasztalatok szerint az is eredményre vezet, ha a tenyésztő a baromfi eledelébe vágóhídi hulladékvért, 1 % hallisztet kever, tolifőzetet ad az állatoknak vagy ételízesítővel (MAGI) ízesített takarmányt tesz az állatok elé időnként. Ha helyiségben tartják a baromfit, akkor a csipkedés és kannibalizmus jeleinek észlelésekor azonnal ajánlatos pirosra mázolni az ablakokat és tompítani a megvilágítást. Faluhelyen gyakran jelölik élénk színű festékkel az állatokat. Ez helytelen, mert csipkedésre ingerli az állatokat! Legtöbb esetben eredmény érhető el a takarmány sótartalmának átmeneti emelésével — 2—4 napos időtartam — Is, de ilyen esetben nagyon kell ügyelni, hogy mindig legyen elegendő ivóvíz az állatok előtt. A rossz állattartási feltételekre és környezetük hirtelen változásaira, valamint a hiányos takarmányozásra kórosan reagálnak, felbomlik az ideg-hormonális egyensúlyuk. Ezért főleg átcsoportosítások, szállítások előtt nyugtató szereket (pl. Sedophen) ajánlatos adni a ba romfinak. Dr. Varga János ^x^-^**->V4XXXXXXXXXXXVXXXXXXX44X4X44444XX4XXXXXXXXXXXVVXX44XXXX4XXXXXXX4444XX44X4XVV\.X4V\.XVVY\.XV\V C4XX444444X\XXXXXXXXXXXXX4XX44X\4XXXXXXX>>XV444XXN4X\VsVCSXVVVSX4XVVWs.XX4XXXXV A közelmúltban, amikor a fca hívni I nagymegyeri) szövetke zet kertészetében jártam, az 1500 négyzetméteren fekvő üvegháziján mindössze néhány dolgos kezű lányt találtam. Mi tagadás, meglepődtem, Nem ilyen találkozásra számítottam. Pár évvel ezelőtt öröm volt a kertészet területére lépni, a jókedvű asszonyok és lányok gyűrűjében elbeszélgetni az eredményekről. A kertész sem sietett elém mint máskor, érezhető volt, szeretné elkerülni a találkozást. jó félóra is eltelt, míg végre szóra bírtam. Ez talán azért sikerült, mert először nem a problémákról, hanem a szakma szeretetéről beszélgettünk. Így tudtam meg, hugy Nagy János a szövetkezet megalakulása óta vezetője a kertészetnek. A fólia alatti termesztésnek ő is nagy jövőt jósol és szívesen kísérletezik. Tavaly például az egyik fóliasátorban saláta után retket, majd karalábét, s végül paprikát termesztettek. Az eredmény persze nem volt eget döngető: hektáronként 250 ezer koronát értek el. A kiváló kertész természetesen tisztában van azzal, hogy a fólia alatt legkifizetődőbb paprikával foglalkozni, de azt is tudja, a közellátás nem csupán erre a vitamindús növényre tart igényt. Az idén a hat fóliasátorban január első hetében 50 ezer sa-Úgy érzem... Nagy jános immár 25 éve a szövetkezet kertésze. Foto: Tóth Dezső látát palántáztak ki, amit még februárban szeretnének értéke síteni. Utána a sátrakban ismét karalábét, majd a PCR fajta paprikát termesztik. Később a problémákról is szó esett. Nagy elvtárs keserű szájízzel jegyezte meg, hogy míg tavaly a kertészetben az átlagdolgozók száma elérte a harminc főt, addig ma mind össze csak tízen vannak. Pedig a kereseti lehetőség jónak mondható, hiszen az elmúlt évben is az egy személyre jutó pénzösszeg meghaladta a 22 ezer koronát. Talán azzal lehet magyarázni a munkaerőhiányt, hogy a kertészetben még ma is elég sok munkát csak kézzel lehet elvégezni, s az idényben a szabad szombatok gyakorlása szinte lehetetlen. A munkaerő megtartása érdekében tehát elsősorban a fent említett állapoton kellene változtatni. Mindent összegezve, a szövetkezet vezetőségének érdemes lenne elgondolkozni az elmondottakon. Annál is inkább, mert a fóliasátrak fűtése nem kerül pénzbe, mivel termál vízzel történik és a meleg vizet adó kút tizenöt méternél nincsen mészszebb a fóliasátraktól. Így minden lehetőség meg van arra. hogy akár egy „fólia-várost“ építsenek fel. Úgy érzem, más efsz-ekben gazdaságosabban használnák ki az ilyen természet adta lehetőséget! Öváry Péter 2* •!« *!• »*• *z* •!• *!• *2» «J» *2* ♦> *2» *2» *2* *2* *2* ♦** *2« ♦** ♦** *»* •** **♦ ♦♦♦ ♦«* *!• *** *!• *2* *!♦ ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> Világoskék Skoda gurul a falu főutcáján. Fiatal utasa tanácstalanul kémlel ki a kormány mögül. Végre megpillant egy kiskapuban álldogáló, pipázó öregembert. — Jónapot bátyám! Igazítson már útba, kinek van itt sok bo ra. Merthogy kéne vagy száz literecske. Tudfa, lakodalom áll a házhoz ... — Sok a bora? — böki ki szája szegletéből a pipaszárat az öreg. — Hát a Szűcs Janinál biztos akad valami. Ügy mondják, ö préselt legtöbbet az őszön. Amott ni, a negyedik házban. Az a piroskerítéses. Hanem ... Az ismeretlen köszöni a tanácsot s rálép a gázpedálra. Negyedóra sem telik bele, már emelgeti bejeié a kocsiba a hasas demizsonokat, s fordítja a kormányt. Űjra fékez a pipázgató előtt, s csak úgy a nyitott ajtóból mondja: — Igaza volt. Sok bora van ennek a Szűcsnek! Köszönöm — hadarja, s már csapná is be az ajtót, de látja, ismét kikerül az öreg szájából a pipaszár. — Van, van. Még többet is „termett“ volna neki, ha az a mélák fia préseléskor meg nem unja a szaladgálást. Bár ahogy elnézem, milyen türelmetlenül jár a lába a gázpedálon, maga is megunta volna. — Mármint mit? — A szaladgálást. Merthogy hol a kútra, hol meg a boltba szalajtották a gyereket. Az autós nem értette mindjárt, miről is van szó. Már már mosolyra húzódott az ajka, de hirtelen világosság gyűlt az agyában. — Szóval ez a bor ... A nemjóját magának, hát miért nem mondta?! — Nem a jót kérdezte a fiatalúr, hanem a sokat. Meg aztán úgy sietett... Talán megkóstolhatta volna, mielőtt fizet. Most aztán magára vessen. De az ismeretlen már nem várta meg az utolsó szavakat. A kocsi bőgve ugrott a felvég irányába. Józsi bácsi visszatette szája szegletébe a megrágott pipaszárat s fejcsóválva nézett a tovatűnő autó után. Már csak úgy maga elé morzsolta a szavakat: Szegény flótás, ez se tudja, hogy mindenkinek annyi szőlője terem, amennyit a természet ád, de bora annyi, amennyit csinál. Kádek Gábor
