Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-02-01 / 5. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1975. február í. 6 0 Horná Potôň-i (Felsőpatonyi) „Vörös Csillag“ elnevezésű szövetkezet egyike hazánk első közös gazdaságainak. Az ottani nincstelen földmunkások, zsellérek és kisparasztok a CSKP IX. kongresszusa után a szocializálás útjára tértek. Most, amikor a szövetkezet dolgozói a negyedszázados út kiértékelésére, a huszonötödik zárszámadásra készülnek, eredményekben gazdag korszakot zárnak. Huszonöt év alatt az élvonalba, az ország legjobb szövetkezetei közé küzdötték fel magukat, szilárd alapokon újabb és újabb sikereket érnek el. Erről akkor győződtünk meg, amikor a múlt évi eredményekről érdeklődve Cséfalvay Józseffel, a szövetkezet üzemgazdászával beszélgettünk. — A mérleg még nem készült el, annyi azonban bizonyos, hogy a tavalyi évet a jubileumhoz méltó termeiéül eredményekkel zártuk — mondotta büszkén az üzemgazdász. CSÜCSTELJESlTMÉNYEK A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN Az 1559 hektár szántóterületen gazdálkodó szövetkezetben tavaly 1035 hektáron termesztettek kenyérgabonát, árpát és kukoricát. Határukban a legbeváltabb nagyhozamú vetőmagfajták alkalmazása, a szükséges tápanyagadagolás következetes betartása, valamint a korszerű agrotechnikai eljárások révén az eddigieknél jóval magasabb volt az átlagtermés gabonafélékből. Gáspár Imre, a szövetkezet agronómusa számításai minden tekintetben beváltak. A Jubilejná, a Száva és a Szlavónia búzafajták jó gazdákra és talajra találtak az ottani szövetkezetben. Előzőleg a kísérleti parcellákon termesztett, legjobban bevált vetőmagfajták igazolták az agronómus feltevéseit, s egyben azt is, hogy a termelésnek állandó kapcsolatban kell lennie a kutatással. Így értek el búzából a tervezett 50 mázsa helyett 70, árpából 45 helyett 60 mázsás átlaghozamot. Árpát 230 hektáron termesztettek, mégpedig az Elgina, a Favorit, a H—484 és a K—11—92-es kísérleti vetőmagfajtákat. Eredményeikkel a Dun. Streda-1 járásban első helyre kerültek. A hoszszantartó esőzések és a kései kényszerérés miatt gyengébben fizetett a kukorica. A tervezett 60 mázsát nem tudták elérni. Földterületük nagy részét mesterségesen öntözik. Ennek következtében különösen a cukorrépából érnek el jó eredményeket. A tervezett 450 mázsa helyett 559,5 mázsát termeltek. A mesterséges öntözés következtében lehetővé vált az intenzív takarmánytermesztés. A többéves takarmányfélékből a szénánakvalót és a lucernát termesztik sikerrel. Átlagosan 80 mázsás hozamokat értek el a többévesekből, a réteknél — szénára átszámítva — 96 mázsa volt a hektárhozám. Így takarmánytermesztésük teljes egészében fedezi az állattenyésztési szükségleteket és lehetővé vált, hogy már áprilisban zöldtakarmányt etethetnek az állatokkal, másrészt a széna tápanyagértéke majdnem eléri a lucernáét. A fehérje-program megvalósítása érdekében tavaly 20 hektáron termesztettek szóját, melyből átlagosan 15 mázsás hozamot gyűjtöttek be hektáronként. Olajosokból a repce termesztését helyezik előtérbe, ami 33,9 métermázsát adott hektáronként. A belterjesség növelése céljából a múlt évben üvegház alatt 21 ár területen virágtermesztéssel foglalkoztak. A szegfűtermesztés kifizetődőnek bizonyult, és 1,3 millió korona bevételhez juttatta a szövetkezetét. A két sertéstenyésztésben az anyaállomány feltöltésére. A Belová Ves-i nagyhizlaldából 200 db Tetra és KA-HYB hibrideket vásároltak, így minden feltételük megvan a malacelválasztás és a hústermelés növelésére. Erre a célra több mint 200 millió koronát fordítottak. Húseladási tervüket maradéktalanul teljesítették. Sertéshúsból 42, marhahúsból 25 vagont adtak a közellátásnak. Tekintettel arra, hogy a szövetkezet egyesülés előtt áll, önmaguk már nem építenek új istállókat, inkább hozzálátnak a meglévők korszerűsítéséhez és a haladó takarmányozási módszerek bevezetéséhez. Automatizálják a fejést, központi tejgyűjtőt építenek, bevezetik a szabad istállózást. Változásokat eszközöknek a malacnevelés és elválasztás folyamatában is. A múlt évben növelték a géppark feltöltésére fordított pénzösszeget is. hektár fóliás kertészet felépítésére 200 ezer koronát fordítottak. Már az első évben salátából és a paprikából 670 ezer korona bevételük volt. Nem vált be a szőlő, nagyrésze megfagyott, ezért az állami biztosítótól 60 százalékára kártérítést kaptak. A növénytermesztés pénzügyi mérlegének eredménye: tervezett bevételek 12,5 millió korona, valóság 15 millió. ELŐTÉRBEN A KORSZERŰSÍTÉS Az állattenyésztésben a fő figyelmet a tejtermelésre és a sertéshizlalásra fordítják. Az 1492 darabos szarvasmarha-állományuk nagy részét a szlovák-tarka fajta képezi. A tehénállomány létszáma 520 darab. Annak ellenére, hogy az istállók többsége már elavult, ezért nem lehet a korszerű állattartási módszereket alkalmazni, mégis javulást értek el a tej- és hústermelésben. A napi átlagos tejhozam tehenenként 10,41 liter volt, míg az évi fejési átlag elérte a 3800 litert. Beadási tervüket — 1 millió 700 ezer liter tej — több mint 100 ezer literrel túlteljesítették. Tenyészüszők és bikák nevelésével is foglalkoznak. A múlt évben 74 üszőt és két tenyészbikát értékesítettek. Jelentős eszközöket fordítottak a összesen 1,7 millió koronát fordítottak erre a célra. Nagyteljesítményű erőgépeket vásároltak. így többek között két Ursus-t, egy DT 75-ös traktort, valamint egy kukoricabetakarító adapterrel felszerelt E—512-es gabonakombájnt. PÉLDÁS, SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS A szövetkezet vezetősége megkülönböztetett figyelmet fordít a tagok kulturális és szociális alapjának feltöltésére, annak gazdaságos kihasználására. Tavaly több mint 250 ezer кого-, nát költöttek tanulmányutakra, üdültetésekre, gyógykezelésekre és kirándulásokra. Az alacsony nyugdíjakat az egyedül élőknél 700, a házaspároknál 900 koronára egészítették ki, vagyis 100 ezer koronával járultak hozzá nyugdíjas tagjaik anyagi támogatásához. A fiatalok összkeresetük tíz százalékát évvégi jutalomként kapják. A szövetkezetbe belépő szakemberek 800—1500 korona belépési díjat kapnak, örvendetes, hogy a tagság köréből egyre többen érdeklődtek a külföldi utazások iránt. Tavaly tizenketten voltak a Szovjetunióban. Felújították a szövetkezeti könyvtárat, melyet szépirodalmi és szakirodalmi alkotásokkal töltöttek fel. A szövetkezet tagjai számára 120 Szabad Földművest, 50 Hetet és 100 Csallóközt fizet elő. Tavaly újabb hat szövetke zeti dolgozó kapott térítésmentes kölcsönt családi ház építésére, 22 ezer korona értékben. Tekintettel arra, hogy a szövetkezet gazdasági- és kereskedelmi kapcsolatai nagyon sokrétűek, a tagok ügyes-bajos dolgainak az intézése egyre igényesebb, az elmúlt évben önálló jogászt szerződtettek, aki a jogi- és kereskedelmi kérdésekben képviseli a gazdaságot. A tagok részére pedig állandó jogi tanácsadó-szolgálatot vezettek be. KÖZÖS CÉLOKÉRT A szövetkezet termelési eredményeinek rohamos növekedése és a tagság jó kereseti lehetősége kedvezően hat a kétezer lakosú község arculatának megváltozására. Amikor hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára emlékezünk, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a 30 évvel ezelőtti elmaradt község, ma szépen virágzó szövetkezete segítségével, dolgos és összetartó lakosságának szorgalmas munkájával teljesen új arcot öltött. Tóth Vince elvtárs, a hnb elnöke elismeréssel beszél a közös munkáról. A fejlődés fő mozgató ereje a szövetkezet, mely a hnb-vel karöltve a község fellendítését szorgalmazza. Két évvel ezelőtt épült fel a párját ritkító kultúrpalota, melyhez hasonlóval kevés község dicsekedhet. A szövetkezet tiszta jövedelméből 1,5 millió koronát fordított a közös vállalkozás betetőzésére. A múlt évben ismét a hnb-vel karöltve fogtak hozzá a hatvan férőhelyes óvoda felépítéséhez, amelynél a szövetkezet szakmunkásokkal, fuvarokkal nyújt segítséget. Méltó anyagi támogatásban részesítik a Nemzeti Frontba tömörülő tömegszervezeteket is. A kerületi versenyben szereplő labdarúgóik tavaly több mint tízezer koronát kaptak, valamint Ingyen biztosítják számukra a szállító-eszközöket. Az új utcasorokon korszerű, háromnégy-ötszobás, összkomfortos családi házakban élnek a falu lakói. A szövetkezet tagjai közül eddig negyvenhetén rendelkeznek személygépkocsival. A Vörös Csillag szövetkezet múlt évi tiszta jövedelme eléri a kilenc millió koronát. A tervezett 30 millió 852 ezer koronás összbevétel helyett 33 milliót értek el. A 25 évzáró közgyűlés, amelyre a község felszabadulásának közelgő 30. évfordulója jegyében kerül sor, a piros betűkkel íródik a község és a szövetkezet krónikájába, mert a szövetkezet és a község nagyméretű fejlődését tanúsítja. Svinger István Tovább a megkezdett úton A rožňavai járás állattenyésztése mindig nagy jelentőséggel bírt, meghatározta az itteni emberek megélhetéséi, életszínvonalát és annak emelkedését. Tehát érthető, hogy e vidéken mélyen gyökerező hagyományai vannak az állattenyésztésnek. A járás állattenyésztésének fejlődésében fontos határkőnek számít a CSKP XIV. kongresszusa, melynek határozatai minden korábbinál jobban ösztönözték és buzdítják ma is dolgozóinkat a termelés fejlesztésére, a kitűzött feladatok maradéktalan teljesítésére. Annakidején már a járási pártkonferencián megállapítást nyert, hogy a meglevő állatállománnyal nem tudják kielégíteni a járás lakóinak fogyasztási idgényeit, nem beszélve az egész társadalommal szembeni kötelezettségeik teljesítéséről. Ezért a szövetkezetek és állami gazdaságok azonnal hozzáláttak az állománynöveléssel kapcsolatos határozatok folyamatos valóra váltásához. A nemrég megtartott értékelés vázolta a tapasztalt fejlődést, az elért eredményeket és rámutatott néhány további fontos teendőre is. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében elért eredmények arról tanúskodnak, hogy a szlovák-tarka tehenek optimális feltételek között — helyes válogatás esetén — bármikor felveszik a versenyt az európai fajtákkal. A korszerű tenyésztési módszereket alkalmazó üzemekben nem egy esetben ölyan eredményeket értek el a hazai tenyészállatokkal, amelyek a távolabbi jövő szempontjából is biztatóknak minősíthetők. Az állatlétszám tervszerű növelésének és a hasznosság fokozásának következménye például, hogy e járásban négy év alatt mintegy 12 millió literrel növelték az évi tejtermelést. Az 1974. év végén a törzskönyvezett állományokban 4500 tehenet tartotak nyilván. Ezek évi átlagtejelékenysége 3000 liter volt, az általuk termelt tej zsírtartalma pedig 4,15 százalék. Azokban a gazdaságokban, amelyekben jól takarmányozták és körültekintően gondozták a teheneket, elérték, sőt nem egy esetben túl is szárnyalták a 3400 literes egyedenkénti évi tejtermelést. A goőaltovoi szövetkezetben például 3600 liter körül mozgott az utóbbi években a tehenenként! átlagtejelékenység, a hrhovi efsz-ben pedig 35Ó0 liter tejet fejtek egy tehéntől az utóbbi évek átlagában. ' Persze meg kell jegyezni, hogy a rožňavai járás mezőgazdasági üzemei viszonylatában nagy aránytalanságok tapasztalhatók az azonos feltételek között gazdálkodó, sőt sok esetben szomszédos gazdaságok termelési eredményei között is. Vannak üzemek, amelyekben az előbb említett élenjárókhoz képest, majdnem csak fél tehénnek lehet számítani egyet, hiszen az évi tejelékenysége alighogy eléri a 2000 litert. A járási átlag javulása érdekében a lemaradozóknak is tenniük kéne végre valamit. Az élenjáróknak viszont segíteni kellene a sor végén kullogókat, ha mással nem, legalább jó tanáccsal! A tapasztalható aránytalanságok felszámolását szolgáló teendők közül a járási termelésfejlesztési terv az állatok termelőképességének tökéletesebb kihasználását helyezi előtérbe. A terv szerint fő feladat a Jó tejtermelő és a hústípusú egýedek különválasztása és a tenyészcéloknak megfelelő, tervszerű keresztezése és ésszerű takarmányozása, a hasznosság lehetséges legmagasabb színvonalának elérése érdekében. A járás sertéstenyésztése %iég csak most indult fejlődésnek. Első megoldásra váró feladat az állomány létszámának tervszerű növelése. A múlt évben sikerült elérni ugyan némi javulást e téren, de az idén ismét magasabbra került a mérce. Ugyanakkor további javulást kell eszközölni az utódnevelésben és a sertéshizlalásban is, nem beszélve a takarmányok ésszerű kihasználásáról. A járás szövetkezeteiben összesen 15 szakosított sertéstelep van, s ezekben 1288 kocát tartanak korszerű feltételek között. A sertéstelepek évente félezer vagon sertéshúst adnak a közellátásnak. Az eléri hizlalási eredményeken azonban még lehetne javítani. A jövőben nagy gondot kell fordítani a régebbi épületek gazdaságos kihasználására is. A szóban forgó járásban két évvel ezelőtt még 60 szövetkezetei tartottak nyilván. Az egyesítések után most 21 szakosított gazdaságban folytatnak korszerű állattenyéztést. Az állattartó telepeken azonban még gyakran adódnak elő kisebb-nagyobb hibák és problémák, melyek bizonyos fokig fékezik a fejlődés ütemét, ezért a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a megoldásukra. Az állattenyésztési telepek létrehozásával együtt kialakultak az állattenyésztés hozzáértő vezetőinek és dolgozóinak korábban annyira hiányolt kollektívái is. 1970-ben még csak egy egyetemi végzettséggel rendelkező állattenyésztő dolgozott a járás állattenyésztésében, ma viszont csak a szakosított telepeken hat főiskolai és negyvenöt középiskolai végzettséggel rendelkező szakember dolgozik, nem beszélve a 270 szakmunkásról és az ötszáz betanított munkaerőről. S ha már ennyi számot felsorakoztattam, hadd említsek meg még egyet — a rožňavai járás mezőgazdasági üzemeiben összesen 1559 ember dolgozik az állattenyésztésben. Végezetül csak annyit: az ötéves tervidőszak utolsó évébe léptünk. A feladatok ismét igényesek, de reálisak és teljesíthetők. Persze, megkövetelik a pozitív hozzáállást, a szaktudást és a következetes, szorgalmas munkát. A nevezett járás dolgozói az eltelt négy évben azon munkálkodtok, hogy lehetőségeikhez mérten a lehető legjobb eredményt mutassák fel a távlati fejlesztési tervek feladatainak teljesítésében. Reméljük, az idén sem lesz ez másként! Ülés Bertalan Napjaink forradalma Kétségtelen és cáfolhatatlan tény, hogy a fejlődés az emberiség történetében még sohasem volt olyan gyors ütemű, mint éppen ma. Hosszú évezredek teltek el, amíg az ember munkájának megkönnyítésére célszerű eszközöket készített. Évszázadok kellettek, amíg egyre újabb találmányok kialakították az ipafi jellegű termelés adottságait. A legutóbbi kor azonban — mondhatnánk a második világháború befejezése óta eltelt néhány rövid évtized — egy minőségileg új folyamatot indított meg. Létrehozta a tudományos-műszaki forradalom korszakát. Sokféle kapcsolatban igen gyakran hallunk, olvasunk a tudományos-műszaki forradalomról. Vajon mi a lényege, hogyan jellemezhetnénk? Röviden megfogalmazva a tudományosműszaki forradalom az egyes országok határain tűliaenő, világméretű fejlődési folyamat. А XVIII.—XIX. században a manufaktúrát leváltó ipari forradalom után ez az emberiség eddigi történetében к legmélyrehatóbb változást előidéző fjolyamat. Tulajdonképpen a fejlődés, az előrehaladás egyik formája, amelyben a műszaki ismeretekjés lehetőségek továbbfejlesztéséhez a tudományok széleskörű alkalmazása már nélkülözhetetlen. Az eddigi műszaki fejlődés megalapozta a korszerű termelési folyamatok általános alkalmazását, létrehozta az emberi szükségletek kielégítésének szilárd bázisát. Ennek továbbfejlesztése már csak a tudományos ismeretek buvjítése útján lehetséges. A tudomány a fejlődésnek ezen a szintjén közvetlen termelőerővé válik. Viszont a tudományos kutatás a termelés egyedi Szakaszát és egyik ágazatát képezi. Az elmúlt évszázadokban a nagy és korszakalkotő tudományos felfedezéseket legtöbb esetben a véletlen szülte. Ma a tudományos kutatás az élei minden terén megfontolt, a legfontosabb problémákra [összpontosuló, céltudatos tevékenység. Ezt igazolja az a fölöttébb érdekes, az első hallásra szinte hihetetlen adat, hogy az emberiség történetében nyilvántartott tudósok 90 százalék i kortársunk, ma élő emberek és mindazon tudományos ismereteknek 99 százaléka, amelyekkel az emberiség napjainkban rendelkezik a ma élj) tudósok munkájának, kutatásának ! eredménye. Ehhez talán még annyit I fűzhetnénk, hogy jelenleg a tudományos kutatás terén foglalkoztatottak száma világviszonylatban 15 milliő, ;ebbői a szocialista országokban több mint 5 millió. Ezek az adaték önmagukban — minden aprólékosabb fejtegetést és magyarázatot mellőzve — támasztják alá azt az állítást, hogy a tudományos-műszaki fejlődés óriási minőségi változást eredményez. Ez lemérhető azon is, hogy módosult az embernek a termelési folyamatokban betöltött szerepe. A tudományos-műszaki forradalom velejárója á termelési folyamatok nagyfokú gépesítése és automatizálása, továbbá a kibernetikai felhasználása, aminek következtében az eni bér már nem a klasszikus értelemben vett termelőerő, janem egyre inkább a termelési folyamatok ellenőrzését, irányítását, a termelési programok megtervezését és betáplálását végző, széleskörű ismeretekkel és komoly szakmai képzettséggel rendelkező dolgozóvá változik. A tudományos-műszaki forradalum világméretű fejlődési folyamat. Ez alól — bármilyen társadalmi rend szert alakított kí — egyetlen ország sem kivétel. Az adott társadalmi rendszer azonban elősegítheti, esetleg fékezheti e fejlődés ütemét. A kapitalista társadalom ellentételei, maga a tőkés gazdaság, az egyéni tőkés érdekeknek a társadalmi érdekek fölé helyezése, a kapitalista országokban elhatalmasodó gazdasági válság a tudó mányos-műszaki forradalom kerékkötője. Nem véletlen azonban, hogy pártunk Központi Bizottsága legutóbbi határozataiban is kiemelte a tudományos-műszaki előrehaladás fontosságát és a tudományos-műszaki forradalom megvalósításának problémáit napjaink központi kérdéseként kezeli. A szocialista országok sorában hazánknak is nagyszerű lehetősége van arra, hogy napjainkban forradalmát, a tudományos-műszaki fejlesztés folyamatát sikerre vigye. Ebben a párt és a nép egysébe, dolgozóink kiváló szakmai képzettsége, munkaigyekezete és lelkesedése, népgazdaságunk szilárdsága és a szocialista országok szoros együttműködése képezi a gyors előrehaladás záifgát. (obenan)
