Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-02-01 / 5. szám

1975. február 1. SZABAD FÖLDMŰVES Ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének Nové Zámky-ban (Érsekújváron) az RJAD 40-jelzésű, NDK gyártmá­nyú önműködő számológépet, amely a Mezőgazdaság és Élel­mezésügyi Irányítás-ésszerűsítési Szakágazati Vállalat legújabb számfejtő központjában kezdte meg működését. Az SZSZK MÉM nevében Medved Julius mérnök miniszterhelyettes ad­ta át a számfejtő központot dr. Kubas Pavol szakágazati igazgatónak és H a t a s s Fridrich mérnöknek a nitrai szék­hellyel működő üzem igazgatójának, akinek hatáskörébe tar­tozik a Nové Zámky-i számfejtő központ is. A CSKP KB és az SZLKP KB múlt év májusában megtartott és a tudomá­nyos-műszaki fejlődés ütemesebb fo­kozásával foglalkozó plenáris ülésén hozott határozatok megvalósulása tükröződik az új számfejtő központ létrehozásában, amely főleg a nyugat­szlovákiai kerület mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemei részére léte­sült. Az irányítás ésszerűsítésének programja keretében a közeli hóna­pokban ugyancsak RjAD 40 |EC 1040) jelzésű számoló egységet helyeznek üzembe Trnaván, majd egy ЕС 1010 jelzésűt Levicén (Léván) valamit egy DP 100 jelzésű számológépet Zvolen­­ben. A hatodik ötéves tervidőszak fo­lyamán a kelet-szlovákiai és a közép­­szlovákiai kerület mezőgazdasága is kap egy-egy RJAD 40 jelzésű szám­fejtő egységet és néhány további szá­mológépet. A KGST keretein belül megegyezés történt az egyes önműködő számoló­gép-rendszerek gyártására vonatko­zóan ami egységes megjelölést tett szükségessé. így a Nové Zámkyban éppen üzembe helyezett nagyteljesít­ményű RJAD 40 berendezés az egysé­gesítés szerint az ЕС 1040 jelzést vi­seli. Gyártója az NDK-beli Robotron vállalat. A Szovjetunió egyik kazáni üzemében készül az ЕС (jegyinaja szisztyema) 1030 jelzésű számológép. Csehszlovákiában (Cakovicén) az ЕС 1021 jelzésű, Magyarországon pedig az ЕС 1010 megjelölést viselő kisebb kapacitású számológép. Nálunk a mezőgazdasági üzemek­ben és az élelmiszeriparban az önmű­ködő számológépek használatára ad­va vannak a feltételek, hiszen egysé­ges az alapvető kimutatások zöme. a tervezés, a könyvelés, továbbá sok a hozzávetőleg egyforma nagyságrendű üzem. Már elkészült a törzstenyészetek információs rendszere, s a tehenek termelékenység-, öröklődés-, mester­séges megtermékenyítés vizsgálata keretében Szlovákia területén 1 mil­lió 100 ezer, Csehország területén pe­dig több mint 2 millió tehén adatait tartják figyelemmel. Ehhez járul még a bikák hatásának megfigyelése az utódok termelési tulajdonságaira. A jövőben a fajtaközi és a vonalközi keresztezés eredményeit is figyelem­mel kívánják tartani, hogy a gyakor­lat a legeredményesebb kombináció­jú hibridek vagy új fajták tartásával foglalkozhasson. Erre kötődik az egészség-öröklődés ellenőrzése, valamint a szaporodó képességre hatást gyakorló tényezők elemzése. Hasonló ellenőrzési programok ki­dolgozása következik majd a sertés-, a juh- és később a baromfi-törzsállo­mány számára. Az egész rendszert, amely nálunk minden túlzás nélkül világszínvonalon áll, biológiai infor­mációs rendszernek nevezik. jelenleg még folynak a munkálatok a járási mezőgazdasági igazgatósá­gok, az állami állategészségügyi szol­gálat. a vetőmagnemesítő vállalatok, az élelmiszeripari termelési egységek és a SZSZK MÉM úgynevezett köz­ponti adatbankjának tájékoztatási rendszerén. A Nové Zámkyban üzembe helyezett RjAD 40 (ЕС 1040) jelzésű önműködő számoló egység kihasználása a szám­fejtési rendszerek kutatásában és a kidolgozott rendszerek kihasználása terén érvényesül. Már két éve készü­lődtek ezen számológép üzemelteté­sére, így a kihasználás tartalmi meg­oldása igen jó színvonalú lehet. A számfejtő központ gyakorlati ki­használását a nyugat-szlovákiai kerü­let mezőgazdasági üzemei részére idén megkezdik. Ezt a járási mező­­gazdasági igazgatóságnak szolgáló je­lentés kidolgozása követi. A mezőgaz­dasági üzemekben így feleslegessé válik a kimutatások és a statisztikai jelentések készítése, amelyek az alap­­bizonylatok feldolgozásával gépi mó­don készülnek majd. A számfejtő központ kihasználása három területen történik. Elsősorban az alapeszközök nyilvántartása és a tervezés szakaszán. A főhangsúlyt az anyagellátással összefüggő ismeretek szerzésére fektetik. Erre kötődik a könyvelés és a kalkuláció. A mezőgazdasági üzemek feldolgo­zott adatokat kapnak kézhez például az egyes termények önköltségéről parcellák szerint, egyes állatcsopor­tokról üzemegységek szerint stb. Az adatokat a járási mezőgazdasági igaz­gatóságok és később a kerületi mező­­gazdasági igazgatóság részére is fel­dolgozzák, ami megkönnyíti a helyes intézkedést, irányítást. Az egyes mezőgazdasági üzemek két felszerelést, a 8000 hektárnál nagyobb gazdasági egységek pedig három fel­szerelést kapnak az alapadatok fel­dolgozására, amelyek mindegyikének kezeléséhez egy-két személynek kell értenie. Ezeket az úgynevezett „belé­pő médiumra“ viszik át, ami lehet Lyuk-szalag vagy magnetikus szalag. Tehát az adatfeldolgozás decentrali­zált lesz, ami kezdetben hozzávetőleg 800 személy betanítását igényli. Ezt a módszert másutt már 130 mezőgazda­­sági üzem bevonásával kipróbálták és az eredmény igen kielégítő volt. Egy­két hónapi gyakorlat után már nin­csenek kezdeti problémák és a mező­­gazdasági üzemek vezetői nagyon di­csérik a nyomdagéptől kézhez kapott hasznos áttekintéseket. A számfejtő központok legnagyobb problémája a klimatizációs berende­zések beszerzése, a két szintű anti­­sztatikus padló, és az akusztikai szi­getelés. A jövőben úgynevezett Multiproce­­sing segítségével lehetségessé válik néhány számológép kölcsönös telefon­vezetékes kapcsolása, ami tovább gyorsítja majd a műveletek elvégzését és az adatok, illetőleg az eredmények továbbítását. Nagy hozzáértés kell ahhoz, hogy valaki megértse a számfejtő központ gépeinek működését, ezért nem rész­letezzük a processzor adatfeldolgozó módszerét, az 512 kB (kilo-Bajtos) emlékezet-tár működését esetleg a három szelekciós vezeték, illetőleg az egy multiplex vezeték, vagy a magne­tikus szalagegységek, illetőleg a tár­csaegységek szerepét, csupán annyit említünk, hogy mindez 42 millió ko­ronába került. Érdekes, hogy az író­géppel ellátott konverzációs egység önműködően ad írásban utasításokat a gépkezelőnek, hogy például kifo­gyott a a papír, vagy végére ért a magnó-szalag stb. és figyelmeztet az esetleges hibákra. A végeredményt a nyomda 42 cm széles kimutatásokra összpontosítja, amely káprázatos gyor­sasággal 900 sort ír le percenként. A Mezőgazdaság és Élelmezésügy Irányítás-ésszerűsítési Szakágazati Vállalata, mint a mezőgazdasági re­Önműködő számológépek az irányítás ésszerűsítésére Jelenleg húsz szakképzett munka­erő áll az új számfejtő központ ren­delkezésére, ezek egy része technikus, egy hányada pedig valamikor könyve­lőként, ökonómusként dolgozott vala­melyik mezőgazdasági üzemben. A RJAD 40 (ЕС 1040) jelzésű, üzem­be helyezett új önműködő számológép Szlovákia jelenleg legnagyobb telje­sítményű gépe, amely másodpercen­ként 380 ezer műveletet képes elvé­gezni. A jelenlegi tárcsás műveleti rendszer egyidőben négy különféle program végrehajtását teszi lehetővé, de a későbbi műveleti rendszer egy­időben 15 program megvalósítását hajtja majd végre. Az új számfejtő központ tulajdon­képpen nemzetközi együttműködésben készült, hiszen a számológépet az NDK-ban gyártották, a tárcsaegységek Bulgáriában készültek, a C 8016 jel­zésű lyuk-kártya leolvasó Csehszlová­kiában, az ЕС 8012 lyuk-kártya leol­vasó pedig a Szovjetunióban készült, míg a lyuk-szalag egységeket Lengyel­­országban gyártották. szórt legújabb szervezete 1989-ben alakult. Munkaprogramja állami-mű­szaki politikánk részét képezi és a je­lenlegi ötéves tervidőszakra 80 millió korona állt rendelkezésre a kutatási és fejlesztési munkákra. A vállalat Csehszlovákiában koordinációs szere­pet tölt be és programjának egy része a KGST programjai között szerepel. A vállalat alapeszközeinek értéke több mint 200 millió korona értéket képvisel, amely hamarosan félmilliárd korona fölé emelkedik. A munkater­melékenység értéke egy személyre évente 300 ezer korona. Mivel a mezőgazdasági reszortban a fejlődés külterjes tényezői kimerül­tek, ezért az irányító munka minő­ségi javítására kell áttérni, amiben az önműködő számológépeknek kellene hathatós segítséget nyújtaniuk, neve­zetesen az intézkedések objektivizá­­lásában, az információk feldolgozásá­ban és a technológiai folyamatok irá­nyításában. KUCSERA SZILÁRD Felszabaduló tartalékok A CSKP műit évi májusi plénu­ma rámutatott a tudomány és a gyakorlat szoros együttműködésé­nek az elengedhetetlen szükség­­szerűségére. Ez arra ösztönözte mindkét szféra dolgozóit, hogy alkotó megoldások keresésével olyan tartalékokat tárjanak fel, amelyek lehetővé teszik a terme­lés fellendítését, a költségek csök­kentését, a hazai nyersanyagalap gazdaságosabb kihasználását, bele­értve a hulladékokat is. A párt novemberi plénuma tu­lajdonképpen megerősítette, to­vább konkretizálta, még jobban ki­fejtette ezt a gondolatot. Rámuta­tott a rendelkezésre álló termelő­erők szervezetebb igénybevételé­nek és fejlesztésének a hogyanjá­ra, az eszközök gazdaságosabb, takarékosabb felhasználásának a módozataira, a termelői és a fel­építményi szféra fogyatékosságai­ra, kihasználatlan tartalékaira. Ennek kapcsán került napirend­re a feldolgozó ipar némely ágaza­tában fellelhető hulladékok ki­használásának a lehetősége is. Fő­leg az élelmiszeripar nyersanyag hulladékai hasznosíthatók, mint a takarmánykeverő ipar fehérje ösz­­szetevői. Ebben a tekintetben a vá­góhídi hulladékokon kívül a ba­romfifeldolgozó iparban lelhető melléktermékek és hulladékok — többek közt a kaparó-baromfi tol­la — jöhetnek számításba. Annál Is Inkább, mivel társadalmunkban a baromfiipar egyike a legdinami­kusabban fejlődő, koncentrálódó ágazatoknak. A közelmúltban nyilvánosságra hozott adatok szerint hazai vi­szonylatban a kaparó-baromfi fel­dolgozása kapcsán mintegy 7000 tonna hulladéktoll halmozódott fel. Ebből a mennyiségből kb. 200 ton­nát ágytollá, 350 tonnát vegyifel­használásra 900 tonnát pedig ,a takarmánykeverő ipar részére fe­hérje összetevőként dolgoztak fel. Néhány gondolat erejéig itt el kell időzni. Aggasztó ugyanis, hogy a szóbanforgó hulladék tolinak — amely bizonyos feldolgozás után hasznosítható lehetett volna a tá­pok készítésénél — 80 százalékát (5000 tonna) megsemmisítették. A teljes mennyiség egészének gazda­sági célokra való felhasználása annál is inkább célszerű lett vol­na, mivel a takarmányfehérjék je­lentékeny hányadát a tőkéspiacon drágán kell megvásárolnunk. Eb­ből pedig azt a következtetést kell levonnunk, hogy nem takarékosko­dunk eléggé a hazai nyersanya­gokkal, nem használjuk ki célsze­rűen saját forrásainkat. Persze igazságtalanok volnánk, ha nem értékelnénk Illő komoly­sággal a kutatások eddigi eredmé­nyét, ahol eljutottak annak a meg­állapításáig, hogy a keratin anya­gú baromfitoll feldolgozás után Jó fehérje kiegészítője az állatte­­nyéstésben használatos takarmány­tápoknak. A kezdet kezdetén azonban hiányzott az elfogadható megol­dás. Módot kellett keresni például arra hogy az eredeti formájában emészthetetlen, vagy a bizonyos beavatkozással részben emészthe­tővé tett nitrogéntartalmú keratin teljes egészében emészthetővé vál­jon az állati szervezet részére. Ez azonban még nem minden. Olyan nagyüzemi termelés-technológiai eljárás kifejlesztése is szükséges ehhez, amely lehetővé teszi min­den mennyiségű hulladéktoll mi­nőségi feldolgozását. A kutatók főleg a minőségi fel­dolgozás tekintetében értek el fi­gyelemreméltó sikereket. Az egyes módozatok közt a legelfogadha­­tóbbnak tartják a baromfitoll ke­ratin anyagának alkalikus hidro­lízissel, hőkezeléssel és nyomással, emészthető takarmány fehérje lisztté való feldolgozását. A szakemberek véleménye sze­rint ez a megoldás annál fogva Is előnyös, mivel a baromfitoll liszt­jének klorid tartalma sokkal ki­sebb mint például a savas eljárás­nál. Ezzel úgyszólván probléma mentessé válik a fehérje kompo­nens szállítása és felhasználása — nem kell savakkal dolgozni. A baromfítollból készített fehér­je kiegészítőnek előnyére válik, hogy a takarmánytápokban Jól he­lyettesíti az aminosavakat, főleg á lizint. Itt persze az is közrejátszik, hogy a korábbi methionlnt a ké­szítményben levő cystin felcseréli. Az elmondottak tehát indokolttá teszik a baromfitoll hulladék min­den mennyiségének a feldolgozá­sát. A kutatók megállapították, hogy a baromfitoll keratin anyaga saj­tolt készítményekre is felhasznál­ható. A legfrisebb kutatási ered­mények pedig arról adnak számot, hogy az élelmiszeripar összetevő­iéként is hasznosíthtó. Ezzel a toll keratinja bekerül a vegyes-hasznú nyersanyagok jegyzékébe. A fentiek is bizonyítják, hogy a párt plénumok jó ösztönzői a tö­megeknek, a CSKP XIV. kongresz­­szusa irányelveinek a megvalósítá­sában. Hatásukra olyan értékek szabadulnak fel, amelyek társa­dalmi termelési igényeket elégíte­nek ki. Ezzel lehetővé válik a fel­dolgozói és a fogyasztói igények bőségesebb ellátása. (hoksza) A Holicei (Gellei, Dunajská Streda-i járás) Gép- és Traktorállomás szlová­kiai méretben a T—172-es és a T— 174-es NDK gyártmányú univerzális rakodók generáljavítását, valamint a mezőgazdasági erőgépekben használt akkumulátorok valamennyi típusának javítását végzi. Pupkai Mihály, az üzem igazgató­­helyettese ottjártamkor elmondotta, hogy az elmúlt évben teljes egészében nem tudták kielégíteni a mezőgazda­­sági üzemek igényeit. A rakóknál az alkatrész hiánya megnehezítette a ge­neráljavítások időben való elvégzését. Csupán az utolsó hónapban sikerült teljesíteni évi tervüket, — ugyanis ak­kor már nem akadozott az alkatrész ellátás. Az idén, a gép- és traktorállomás a követelményeknek megfelelően to­vább növeli a generáljavítások szá­mát. így a tavalyi évhez viszonyítva az idén két millió koronával több javítást végeznek. Azonkívül a járás­ban található mindennemű mezőgaz­dasági gépen kisebb javításokat Is vállalnak. Például, ha a szövetkezet saját erőből nem képes a hibákat el­távolítani, nyugodtan kérheti a gép­állomás segítségét. A gabona betaka­rításának ideje alatt pedig az úgyne­vezett mozgó műhelyek mindenkor a járásban dolgozó kombájnok rendel­kezésére állnak. Tekintettel arra, hogy az üzem nem foglalkozik a lánctalpas, illetve a ke­rekes traktorok javításával, aggregá­tum-csere formájában oldja meg ezen a téren a járás mezőgazdasági üzemei által támasztott igényeket. Ennek tu­datában a soron levő gazdasági évben 221 generálozott lánctalpas- és kere­kes traktor, valamint kombájn motort, továbbá kerekes traktorra 114 előmű­­vet, 68 hátsó szekrényt és 40 kor­mányművet szerez be. A mezőgazda­­sági üzemek ezenkívül még 1029 naf­tapumpára, 975 dinamóra, 115 alter­­nátorra, 111 vízpumpára és 792 ön­indítóra (starterra) nyújtották be az igényt, kötöttek szerződést a gépállo­mással. Lényegében elmondhatom, az aggre­gátum-csere gyakorlása nagy segítsé­szerződésileg jelzi. — Hogy miért mondom mindezt el? Azért, mert saj­nos az idén is a 37 mezőgazdasági üzemből 15-en a kiküldött nyomtat­ványokat nem juttatták vissza határ­időn belül. Sőt, például mind a Dvor­­níky na Ostrove-i (udvarnoki), a Hor­ná Potôn-i (felsőpatonyi), a Král'ovi­­čové Kračany-i (királyfiakarcsai), a Michal na Ostrove-i (mihályfai), a Veiké Blahovo-i (nagyabonyi), a Kos­tolné Kračany-i (egyházkarcsai), a A termelők szolgálatában.. get nyújt az állami gazdaságok és efsz-ek mechanizátorainak, könnyít munkájukon, mert lehetővé teszi, hogy a meghibásodott erőgépek a legrövidebb időn belül újra üzemké­pessé válljanak. Ahhoz azonban, hogy a gépállomás ezen a téren tökélete­sen betölthesse küldetését szükség van a mechanízátorok lelkiismerete­sebb munkájára is. Értelmezhető ez úgy, hogy amikor a gépállomás szét­­küldi szerződési ívelt a mezőgazda­­sági üzemekbe, azok a kitűzött határ­időben válaszoljanak is arral Feltün­tetik, hogy az elkövetkezendő gazda­sági évben mennyi motorra, kormány­műre, dinamóra, naftapumpára stb. tartanak igényt. Ugyanis a gépállomás is csak akkor kap a testvérüzemektől aggregátumot, ha azt feléjük időben, Holice na Ostrove-i (gellei), a Zlaté Klasy-i (nagymagyari) szövetkezet, va­lamint a Rohovcei (Szarvai) Állami Gazdaság egyszerűen nem küldte visz­­sza a nyomtatványt. Mindenesetre ez érthetetlen, hiszen nem is annyira a gépállomás, hanem elsősorban a szó­ban forgó üzemek érdeke a szerződés megkötése. Meg kell még említenem, hogy a gépállomás a szakkáderek nevelésé­ben is nagy segítséget nyújt. A Sa­ntorini (Somorjai) Mezőgazdasági Szaktanintézet diákjai már évek hosz­­szű során az üzemben sajátítják el a rakodógépek javítását. A javítóműhelyben Tóth Ferenc elv­társsal is váltottam néhány szót, aki immár 23 éve az üzem dolgozója. El­mondotta, hogy a T—174-es hidrauli­kus rakodók generál javítását két éve kezdték. Eleinte a gép javítására 1400 munkaóra is szükséges volt. Ma vi­szont már csak 850 óra szükséges. Természetesen ez nem a véletlen mű­ve. Feri bácsi 1971-ben harmad-magá­val kéthetes tanulmányúton vett részt az NDK-ban, ahol alaposan megis­merkedtek az említett rakodógépek generáljavításánál alkalmazott tech­nológiai műveletekkel. Persze az sem mellékes, hogy mind a hárman a szo­cialista munkabrigád tagjai, s eddig vállalásaikat mindig maradéktalanul teljesítették. Pupkai József műhelymester elége­dett a kollektívával. Munkájukat szak­szerűen, hibamentesen végzik. Problé­mát jelent viszont, hogy az alkatrész ellátás az év elején sem volt kielé­gítő. Reméli azonban, hogy az elkö­vetkezendő hónapokban megoldódik ez a kérdés is, s így határidőn belül oldják meg a rájuk háruló feladato­kat. A mezőgazdasági üzemek felé pedig azt üzeni, hogy a T—172-es me­chanikus rakókhoz csupán 1976-ig kapnak alkatrészeket, ezért generál­javításukat is csak az említett évig vállalják. Tehát ha a mezőgazdasági üzemek rendelkeznek ilyen üzemkép­telen gépekkel és meg szeretnék ja­víttatni, úgy idejében jellezzék azt a gépállomásnak. Az elmondottak alapján nyugodtan állíthatom, hogy a Holicei Gép- és Traktorállomás az idén is meg tesz mindent annak érdekében, hogy a já­rás mezőgazdasági üzemel által tá­masztott igényeket a lehető legjobban kielégítse. 6VÁRY PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents