Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-02-01 / 5. szám

1975. február 1. SZÖVETSÉGI SZEMLE A tagok sokoldalú továbbképzéséért A Nové Zámky-i (érsekújvári) já­rásban már koraosszel jól megszer­vezték a szövetkezeti tagok iskolázá­sét. ELEMÍR SÄDOVSKÝ mérnök, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának dolgozója munka­társaival együtt rendszeresen tátogat­ja a vitával egybekötött előadásokat. Ahol kevesen jönnek össze a televí­ziós előadás nézésére, vagy pedig a vitagyűlésekre, mint tapasztalt funk­cionáriusok segítenek, tanácsokat ad­nak. Véleménye szerint az eddigi si­kerek titka abban rejlik, hogy az üze­mi pártszervezet és a szövetkezetek vezetőségei, a nemzeti bizottságok ve­zetői közös összefogással teremtenek jó feiételeket a szövetkezeti tagok továbbképzésére. A kedvezőtlen időjá­rás miatt járásunkban is sok munkát adott az ősz, s ezért nem mindenütt kezdték meg időben az iskolázást. Mi­vel tudatában vannak annak, hogy újabb szakismeretek szerzése hozzá­járul a termelés fokozásához, több­féle módon igyekszenek behozni ezt a lemaradást. Az egyik forma a bent­lakásos iskolázás, a másik pedig az előadások és a vitagyülések gyakori megtartása. A szövetkezeti tagok bentlakásos iskolázása terén már a múlt évben is szép eredmények születtek. A kelle­mest összekötötték a hasznossal, mert a festői környezetben megtartott isko­lázásokon a tagok egyrészt üdültek, másrészt szorgalmasan tanultak. Idén több szövetkezet tagságának szakis­mereteit bővítik ilymódon. A Surany-i Efsz tagjait 45—50-es csoportokban négynapos iskolázásra küldi a handlo­­vai „Remata“ szállóba, ahol az elő­adásokat filmvetítésekkel is érdeke­sebbé teszik. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a résztvevők ilyen kombinált oktatási módszer érvénye­sítésével élénken vitáznak. Hasonló módon gazdagítják szaktudásukat a zemnéi (szímöi), hűli és más szövet­kezetek tagjai. Az elért sikerek arra serkentik a járási bizottságot, hogy más szövetkezetekben is javasolják ezt az oktatási módot. Ilyen összpon­tosításokon a tagok a szó szoros ér­telmében rá vannak kényszerítve a ta­nulásra, annál is inkább, mert befeje­zéskor az előadók elbeszélgetnek ve­lük az elhangzott témákról és még tanulmányi jegyekét is kapnak. A bentlakásos iskolázásokat a szö­vetkezetek vezetői a lehető legna­gyobb mértékben kihasználják, a ne­velőmunkára. Rövid beszámolókat tar­tanak az egész évi munka eredmé­nyeiről, és a legjobb dolgozóknak el­ismerő okleveleket, apró ajándékokat adnak. Jólesik ez a hallgatóknak és évközben is szívesen emlékeznek visz­­sza a sok-sok kedves élményre. A járás szövetkezetei közül termé­szetesen csak néhánynak van lehető­sége a bentlakásos iskolázás meg­szervezésére. Ezért a ..Haladó Tapasz­talatok Iskolája" előadássorozat meg­tekintését a lakóhelyen kell biztosí­tani. A legtöbb helyen csoportosan nézik a televíziós előadásokat, de ahol nincs megfelelő klubhelyiség, vagy kultúrterem, a tagok otthon te­kintik meg azt. Olyan esetek is elő­fordulnak, hogy öt-hat szomszéd nézi közösen a televíziót. A nappali elő­adásokat viszont a szövetkezetekben a csoportvezetők szervezik meg. Ilyenkor szakképzett lektorok azon­nal magyarázatot fűznek az elhang­zott témakörhöz. Ha azonban a tele­víziós adás a késő esti órákban tör­ténik. akkor a következő napon tart­ják meg a vitával egybekötött gyű­lést. Ez a forma bevált, mert a tagok­nak van elég idejük elgondolkozni arról, amit a képernyőn láttak, és az előadótól érdeklődnek a számukra kevésbé ismert részekről. Nem árt megemlíteni néhány olyan szövetkezetét, amelyekben igazán pél­dásan szervezték meg a „Haladó Ta­pasztalatok Iskolájának" megtekinté­sét és témaköreinek megvitatását. Obelcén (Köbölkúton) az üzemi párt­­szervezet vezetősége a szövetkezet vezetőségével együtt 202 szövetkezeti tagot sorolt be az iskolába. Az elis­merő oklevelekkel kitüntetett előadók olyan jól kapcsolják össze a televíziós előadásokat a gyakorlattal, hogy a tagok minden esetben élénken vitáz­nak. A témaköröket igyekszenek az egyes termelési ágakra aplikálni. Ily­módon a dolgozók szakismeretei bő­vülnek. A lubai (libádi) „Egyetértés" szövetkezetben öt csoportban tartják a vitagyüléseket. A részvételt sokol­dalúan biztostják. Mindazok a tagok, akik megjelennek a gyűlésen, és vé­gig hallgatják az előadásokat, órán­ként, fejenként hét korona bérpótlé­kot kapnak. A Rubany (fűri) Efsz-ben két nagy csoportban tartják az iskolá­zást. A részvétel jó, a tagok élénken vitáznak. A Jasovi (jászfalusi) Efsz­­ben szintén több csoportban folyik az iskolázás. A lektorcsoport a legaktí­vabb hallgatókat oklevéllel és aján­dékkal jutalmazza. A sok jő példa közül megemlíthetjük még a Mužlai „Béke" Efsz-t, amelyben az üzemi pártszervezet vezetőségének és a szö­vetkezet vezetőségének javaslatára 285 tagot soroltak az iskolázásba. Ta­lán még nagyobb ipari üzemekben sem készítették elő ilyen jól az isko­lázást. Minden csoport részére poli­tikai és szaktudással rendelkező elő­adókat biztosítottak és még tanácsadó szervet is alakítottak. Ez egyrészt el­lenőrzi az oktatás rendszerességét és színvonalát, másrészt a verseny felté­telei alapján pontozza az egyes cso­portok tagjainak aktivitását. A leg­aktívabb csoport elismerő oklevelet és jutalmat kap. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége Nové Zámky-i Járási Bizottsága igazán példásan megszervezte a szö­vetkezeti tagok iskolázását. Elisme­rést érdemel azért, hogy az iskolázás minden közös gazdaságban folyik. Helyesen tették, hogy a kötelező anyagon kívül még más témaköröket is besoroltak a tantervbe. Ilymódon a tagok sokoldalú képzést kapnak és eredményesebben végezhetik társa­dalmi tevékenységüket, és termelő munkájukat. BÁLLÁ JÓZSEF Két szövetkezet, kétféle hozzáállás A múlt év végén Csémi Lajos, a Той! (tanyi) Efsz elnöke ilyképpen nyilat­kozott a szövetkezeti munkaiskoláról: — Nálunk a szövetkezeti iskola nem működik, még az iskolavezetői tisztséggel nem bíztunk meg senkit. .. Ja, kérem, az őszi munkák elhúzódása miatt ilyesmire még csak nem is gon­dolhattunk ... Elszomorító ez a tény! Annál is in­kább, mert az 1973/74-es tanévben sem működött itt a szövetkezeti mun­kaiskola. Persze, a jelentést elküldték a járásra, s ezzel a „pohár" be is telt... Vajon az illetékes szerveket nem nyugtalanítja, hogy az említett szövetkezetben elhanyagolják a dol­gozók szakmai-politikai továbbképzé­sét .. .7 Kíváncsiak vagyunk arra, hogy az 1974/75-ös tanévre vonatko­zóan, miként tálalják majd jelenté­sükben a szövetkezeti munkaiskola működését a toňi szövetkezet felelős vezetői, s mit szólnak majd hozzá a Parasztszövetség komárnoi járási bi­zottságának politikai dolgozói... Vagy az óév utolsó hetei óta mégis történt valami érdemleges változás a felnőttoktatás területén ...71 */ Barti Bélának, a Parasztszöve^ség komárnoi járási bizottsága politikai dolgozójának szavai szerint az 1974/ 1975-ös felnőttoktatási tanévben a já­rás számos szövetkezetében javult a helyzet. A vezetők legtöbbje megér­tette, hogy szakmai-politikai felké­szültség nélkül nincs előrehaladás, akadozik a tervfeladatok teljesítése. A felnőttoktatás aránylag jó meder­ben halad a Chotíni (hetényi) Efsz­­ben, ahol a 273 tag közül 160-at kap­csoltak be az üzemi oktatás áram­körébe. A továbbiakról már a helyszínen Hecze Irén Iskolavezető tájékoztatott: — A Haladó Tapasztalatok Iskolája 2. tananyagának tévéadását 112-en te­kintették meg, s vitára Is sor került, melyen sok nyitott kérdést megtár­gyaltak. Az iskolavezetőn kívül megkérdez­tem egynéhány dolgozót. Válaszaik ilyképpen hangzottak: „A hetényíek sem angyalok. Volt mit tenni, hogy a szövetkezeti tagok egy része tudato­sítsa: egyetlen dolgozó számára se lehet közömbös, kellőképpen ért-e a rábízott feladat teljesítéséhez, vagy sem." Másik válasz: „Az emberek kez­denek ráébredni a szövetkezeti iskola fontosságára és hasznosságára, igazi értelmére.“ Tehát, a chotíniak nagy többsége nem zárkózik él az új szakismeretek, s a politikai előadások elől, sőt — mint a vitafelszólalásokből is kitűnik — közös erővel kívánják a szövetke­zet termelési-, gazdasági és kulturális­­társadalmi kérdéseit megoldani. Végső következtetés: a tagság is csak abban az esetben tanúsít pozitív hozzáállást a szövetkezeti munkaisko­lához, ha a vezetőség példát mutat, megteszi a magáét. —kalita— TAPASZTALATOK A ROŽŇAVAI JÄRÄSBÖL A munkaverseny megújhodása A ROŽŇAVAI(ROZSNYÓI) JÁRÁ­SI PÁRTBIZOTTSÁG rendszeresen visszatér a felsőbb pártszervek és a saját határozatai végrehajtásá­nak ellenőrzésére, s meghatározza a további tennivalókat. Így került sor a közelmúltban a szocialista verseny továbbfejlesztéséről szóló КВ-határozat végrehajtásának vizs­gálatára a járás üzemeiben. A szocialista verseny a korábbi években jelentős sikereket hozott. Az esztendők során azonban szük­ségessé vált a továbbfejlesztése, megújítása, méghozzá két Irány­ban, ahogyan ezt a KB novemberi plénuma megfogalmazta. Egyrészt a korábbi, főleg mennyiségi válla­lások helyébe olyan célokat tűznek maguk elé, amelyek a gazdaság hatékonyabb fejlesztését segítik: másrészt el kell érniük, hogy a munkaverseny révén a kiváló mi­nőségű munkát végző dolgozó ré­szesüljön nagyobb társadalmi el­ismerésben. A járás egyre több gazdaságá­ban, üzemében tapasztalható, hogy a vezetők rendszeresen tájékozód­nak a versenymozgalom helyzeté­ről, eredményeiről. Jó példa erre a plešiveci (pelsőci) és a Dlhá (hosszúszói) szövetkezet. Ezekben az üzemekben a vezetők a munka­verseny szervezését, irányítását, rendszeres ellenőrzését és értéke­lését mindinkább munkaköri köte­lességüknek, az irányítás szerves részének tekintik, a párt és társa­dalmi szervekkel együtt végzik. Ez azonban még nincs mindenütt így. Akad ma is olyan üzem és vállalat, ahol a munkaverseny szervezését és irányítását, ellen­őrzését rábízzák a versenyfelelő­sökre. Egyes vezetők év közben keveset, — inkább csak kampány­szerűen — törődnek a munkaver­sennyel, nem ellenőrzik rendsze­resen a verseny-eredményeket, csak az év végi értékeléskor fog­lalkoznak vele. Az ilyen vezetők nem látják a versenymozgalomban rejlő nagy lehetőségeket, azt, hogy e mozga­lom mennyire segítheti a gazda­ság, vállalat feladatainak teljesíté­sét. Nemcsak a rozsnyói járásban, másutt is bebizonyosodott, hogy a dolgozók szívesen vállalják a több­letmunkát, a nagyobb erőfeszíté­sekkel járó feladatok megoldását, ha azok konkrétak, s értelmét, munkájuk megbecsülését látják. Ezért vált szükségessé a járásban, hogy a gazdaságok és vállalatok — a múlt év novemberi pártplénum. határozatainak megjelenését köve­tően — tökéletesítik a versenyfor­mákat. Emellett — az éves terv­feladatokkal összhangban — meg­határozták a konkrét versenycélo­­kat, amelyek az adott termelőegy­ség, munkaterület legfontosabb éves feladatain alapulnak. A ver­senycélok között előtérbe került a munka minőségének javítása, a munkafegyelem és a közösségi szellem javítása, az üzem- és mun­kaszervezés korszerűsítése, a taka­rékosabb anyag- és készletgazdál­kodás, az újítómozgalom tovább­fejlesztése, a lakosságellátás javí­tása. Elmondhatjuk, hogy a rozsnyói járás mezőgazdasági üzemelnek többségében a szocialista brigádok példát mutatnak a munkába»., a munkahelyi légkör, a közösségi szellem javításában, a jó munka­­fegyelem kialakításában. Tagjaik zöme Igyekszik szocialista módon élni és dolgozni. Sokukat az ered­ményeik, társadalmi aktivitásuk, segítőkészségük alapján példaként állíthatnak mások elé. Ilyen kol­lektíva működik a gočaltovol szö­vetkezetben. De sorolhatnánk még jó néhány szövetkezetei, ahol a brigádok jó munkájukkal kiérde­melték a legjobbaknak járó meg­tisztelő címet. Több brigád védnö­ke egy-egy óvodának, bölcsődének, vagy iskolának. Segítenek egymás­nak a munkában, példát mutatnak a különböző társadalmi munkák­­szervezésében, és még számos ta­nújelét adják jó közösségi szel­lemnek, önzetlen áldozatkészsé­güknek. Az egyéni versenybe — amely a verseny tömegalapja — például tavaly a járásban 16 436 személy kapcsolódott be és vala­mennyien kötelezettséget vállal­tak, amit becsületesen teljesítet­tek. Ha ehhez hozzáadjuk az 1704 kollektív vállalást, akkor elmond­hatjuk, hogy hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulójára a járásban közel 100 millió korona értékű társadalmi javat hoznak létre. Ez már dicséretes eredménynek szá­mít egy ilyen kis járásban. A lehetőségekhez mérten az idén nagy gondot fordítanak a munka­verseny hatékonyabb ösztönzésé­re. Ezzel lényegesen javul az anya­gi és erkölcsi elismerés közötti összhang. A béreken felüli jövedel­mek elosztását úgy akarják meg­oldani, hogy az szorosabban kap­csolódjék a munkaversenyben együttesen elért eredményekhez. Helyeselhető, hogy az Iparban a követelményeket nem teljesítő szocialista brigádot mind gyakrab­ban minősítik vissza munkabrigád­­dá, vagy szocialista elmért küzdő brigáddá. A járásban több brigád­dal történt ez meg, mert a brigád­mozgalom meghatározott és foko­zott követelményeit vagy azok egy részét nem teljesítették. Ezt a me­zőgazdaságban is érdemes lenne alkalmazni. Már a múltban is hangsúlyozták, de a jövőben méginkább megköve­telik: a pártszervezeteknek köte­lességük saját területükön a fel­sőbb pártszervek ezlrányú határo­zatai végrehajtásának elősegítése és ellenőrzése. A párttagokon, a vezetőkön múlik, hogy ez a kibon­takozott mozgalom eredményeiben tovább gazdagodjék, a felszabadu­lási versenvben minél szebb sike­reket érjünk el. Illés Bertalan • A JÁTÉKOSOKON A SOR • EDZŐ NÉLKÜL OLYAN A CSAPAT, MINT A SZARNYASZEGETT MADAR Végre, van már méltó hajléka a kultúrának Kolárovon (Gúlán) is, ahol hasznosan tölthetik szabad idejüket a dolgozók. Szórakozhatnak, tanulhat­nak, művelődhetnek, kellőképpen kielégíthetik kulturális igényeiket. Foto: PJP, Dvory nad Žltavou (Udvard) Sikerek és Nemrég tartották évzáró taggyűlésüket a vojnicei (bá­­torkeszi) sportszervezet tagjai, értékelve a múlt évi tevékenységük eredményeit, fogyatékosságaid, s kitűzték az idei legfontosabb feladatokat, amelyek megvalósítása még elmélyültebb, lendületesebb és sokoldalúbb tevé­kenységet követel. Az elmúlt bajnoki idény végén a bátorkeszi felnőtt labdarúgóknak búcsút kellett mondani a kerületi 1. B. osztálynak. Ezzel kapcsolatban érdeklődtem Szegi Ist­vántól, a sportszervezet elnökétől, jni idézte elő a ha­nyatlást? — A kérdés összetettebb, mint gondolná. Sem a veze­tőség, sem a volt edző, sem pedig a játékosok nem tettek meg mindent a kiesés megakadályozása érdekében. így azután a néhány sporttárs igyekezete is kárbaveszett. Mert, nem vitás, Z a t y k ó László, ifjú Szegi András és P s г o t a Sándor elismerést érdemel a múlt évi jó szervező munkáért... Más kérdés: nagyon kellemetlenül érintett bennünket, hogy a legutóbbi négy mérkőzésen edző nélkül játszott a csapat. Rádöbbentünk, edző nélkül olyan a csapat, mint a szárnyaszegett madár... A bajnokság befejeztével D e c s i Károly edzővel ke­rültek kapcsolatba. Ezzel a nappal új fejezet kezdődött a helyi labdarúgás történetében Az edző a játékosoktól feltétlen fegyelmet, sportszerű magatartást követelt. S az eredmény nem sokáig váratott magára. Idegenben pon­kudarcok tokát szereztek, így a téli pihenőt a csapat már a táblá­zat első helyén teleli át — a járási osztályban. Szegi sporttárs, a szervezet elnöke hangsúlyozta: — A fellendülés elősegítéséhez jórészt a közösségi szellem kialakítása is hozzájárult, amely összekovácsol­ta, s tevékenyebbé tette a csapat tagjait. Nem titkoljuk, ismét szeretnénk a kerületi osztályban szerepelni. S miként tevékenykedik az ifi-csapat? Az őszi idény után a kerületi I. B. osztályban a 10. helyet tartja. Eb­béli helyzetén javíthatna a csapat, ha tagjai fegyelme­zettebben, s rendszeresebben járnának az edzésekre, a mérkőzésekre. — A jövőben még szorosabban együttműködünk a he­lyi tömegszervezetekkel, s főleg az önkéntes tűzoltókkal, akik nagy segítségünkre vannak a rendfenntartásban — mondotta befejezésképpen a sportszervezet elnöke. Tehát, ismét adottak a feltételek a labdarúgás fellen­dítéséhez, csupán jól kell élni velük. Mostmár a játéko­sokon a sor — bizonyítsanak. Ha szivvel-Iélekkel küzdik végig a tavaszi mérkőzéseket, úgy az eredmény sem marad el. Nézetem szerint a vezetőségnek más sportágak népszerűsítésével többet kellene törődni, hiszen az anya­gi lehetőségek adottak. A múlt hibáiból okulva, ügyelői kell arra, hogy a jól összehangolt munkában törés ne következhessek be! MIRIÁK FERENC, Vojnice (Bátorkeszi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents