Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-25 / 4. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 19^5 január 25. 14 Tenyészcélok a fogyasztók érdekében Ä szarvasmarha-tenyésztés mellett állattenyésztésünkben a sertéstenyésztés a másik legfontosabb ágazat, mivel a lakosság húsellátásának tekintélyes hányadát képezi. Manapság természetesen a sertéshús minőségével kapcsolatban más a fogyasztók igénye, mint régebben. Amíg például a múltban főleg a zsírral átszőtt húst igényelték, napjainkban a kereslet a tömött, lédús, szinhús iránt a legnagyobb. A korszerű mezőgazdaságban a tenyésztői munkának éppen abban van a lényege, hogy a fenti követelményeket nem tévesztik szem elől, olyan egészséges állatokat nevelnek, amelyek küllemre és haszontulajdonságra nézve is megfelelnek a fogyasztók igényeinek. A fenti feltételnek megfelelő tenyészcélok teljesítésével hazánkban ma már sok mezőgazdasági nagyüzemben foglalkoznak. Ezek közé tartozik többek közt a Nový Život-i Efsz is, amelynek tevékenységét Pajger Tibor főállattenyésztő-mérnök tájékoztatása alapján szeretnénk bemutatni. — Szövetkezetünk állományát 3200 sertés alkotja, amely állomány bizonyos mértékig korszerű körülmények közt nyert elhelyezést. Feladataink a hússertés kitenyésztésére irányulnak, amit a szlovák-fehér és a landrass sertés keresztezésével oldunk meg. A tenyészanyagot a múlt év októberében belga-landrass behozatallal bővítettük, amely főképpen apaállatok produkálása szempontjából törzstenyészetünket alapozta meg. A tisztavérű tenyészanyagot Tonkovcén (Tonkházán) helyeztük el, s a szóbanforgó telep átépítése után itt évente 700 apaállatot és 200 kocát nevelünk továbbtartás céljaira. A belga-landrass kimondottan hústípus, s legfeljebb 1,6—1,7 cm-es a szalonna vastagsága. Haszonállat előállító keresztezésünk tényleges célja, hogy olcsóbbá tegyük a malacnevelést, többéves átlagok alapján egyes kocától legalább 20 malacot válaszszunk el. A keresztezettek jól értékesítik a takarmányt, rövidebb időn belül érik el a vágósúlyt mint a régi állatok, így olcsóbb a termelés s a napi felhízás egyedenként 63 dekagramm. A keresztezettek ellenállóbbak a betegségekkel szemben, gyorsabban fejlődnek. A takarmányozást illetően bizonyos, nehézségeink vannak, mivel a takarmánytápok nem mindig felelnek meg az egyes fajták takarmányigényének. Ezt a problémát magunk oldjuk meg saját takarmány készítéssel. A sertéstenyésztés terén elért eredményeink a múlt évben kitűnőek voltak. Az előirányzott tervet 6 vagonnyi élőállat mennyiséggel teljesítettük túl. Ezenkívül 130 tenyészkant, 280 tenyészsiildőt és 800 malacot neveltünk továbbtartásra. Hogy a keresztezéssel jó vágányon járunk, ezt bizonyítja a Nitrán végzett szlovákiai méretű bonitálás- és kiállítás, ahol a szlovák-fehér és a belga landrass keresztezésből származó utódok elnyerték az „Aranysarló“ díjat. Természetes, hogy a sertéstenyésztésben elért sikerekhez nagymértékben hozzájárultak, főleg Méri József, Nagy Károly, Farkas Sándor anyasertésgondozók, valamint Bognár Lajos, Kolláth Gyula és Takács Jenő hízósertésgondozók. A Nový Život-i Efsz-beu tapasztaltak azt bizonyítják, hogy a keresztezés a nagyüzemi sertéstartás tartozéka. Annál is inkább az, mivel a mezőgazdaság tudományos kutatási alapjának korábban eléggé ki nem használt területe volt az állatok öröklődési alapjának a kialakításában. CSIBA LÁSZLÓ A belga landrass tisztavérben a Nový Život Efsz állományából. (A szerző felvétele) A hagyományos — alommal történő — trágyakezelés helyett a sertéstelepeken általában, de mind több szarvasmarha-telepen is előtérbe kerül az alom nélküli tartás. Ebből fakadóan a trágyát hígtrágyaként kell az istállóból eltávolítani, kezelni és elhelyezni. A felmérések szerint naponta egy szarvasmarha 75 liter, egy sertés pedig 15 liter hígtrágyát „termel“. Ha a hígtrágyát nem kezelik és nem hasznosítják megfelelően, akkor a felszíni vagy felszín alatti vízkészletekbe jut, s környezeti ártalommá válhat. MŰSZAKI MEGOLDÁSOK A feladat megoldására többféle műszaki lehetőség ismert. A homogénizált hígtrágyák kezelésének régi módszere a komposztolás. Keverőanyagként évente több ezer tonna tőzeget használnak fel, s ennek 75 százalékát ma már a sertéstrágyák kezelésére fordítják. Egy másik elterjedt módszer: homogénizált kezelés után szippantókocsikkal szállítják és juttatják a talajra a hígtrágyát. Ezzel a lehetőséggel elsősorban a burkolt úthálózattal viszonylag jél ellátott, kisebb üzemek élhetnek. A hasznosítási törekvések során előtérbe került a rövidebb-hosszabb ideig tartó — esetleg tiszta vizes keveréssel kombinált — homogénlzálás. Ez után öntözéssel, vagy a halastavakban hasznosítják a hígtrágyát. A hígtrágyakezelés néhány módozatáról szólva összegezésként arra a következtetésre lehet jutni, hogy ezt a kérdést — az utóbbi években tapasztalt jelentős haladás ellenére — ma még nem tekint hetjük megoldottnak. Mezőgazdasági üzemeink erőfeszítése, a külföldi tapasztalatok és a hazai kutatási eredmények felhasználásával azonban, az itthon kialakult módszereket tömegméretűvé szélesítheti. Külföldi — NDK-beli, csehszlovákiai — tapasztalatok alapján, a hígtrágyák öntözéssel történő hasznosítására mintatelepek épültek. Mindenekelőtt azt kell hangsúlyozni, hogy a fokozódó mennyiségű hígtrágya ártalmát mindenképpen el kell hárítani. S le kell szögezni, hogy a hígtrágya nem szennyvíz, illetve meg kell előz-A hígtrágya hasznosítása ni, hogy ne váljék azzá. A hígtrágyák számottevő növényi tápanyagot tartalmaznak, ezért trágyaként történő felhasználásuk esetén gazdasági előnyük vitathatatlan. A hígtrágya kezelésnek, hasznosításnak, elhelyezésnek szabályait szabványok írják elő. A közérdeket azonban tervezési irányelvek kiadásán ke resztül is érvényre kell juttatni. A tervezéskor — esetenként a táji — klíma, talaj stb. — adottságokat és az évszakváltozások hatását egyaránt figyelembe kell venni. Fontos követelmény végül az is, hogy a választott kezelési és hasznosítási módozatok — lehetőség szerint — ne legyenek importigényesek, elemeiket tipizálni lehessen, és üzemeltetésük költségei se legyenek irreálisan nagyok AZ ÖSZTÖNÖZŐ SZABÁLYOZÓRENDSZER SZÜKSÉGESSÉGE A technika kialakítása a megvalósításnak igen lényeges, de mégicsak az egyik oldala. Ezzel együtt olyan szabályozórendszerre van szükség, amely hozzájárul, hogy a hígtrágyák ne váljanak szennyvizekké, s ebben a törekvésben a hígtrágyát termelő üzem érdekelt legyen. E törekvés során vezérlő alapelv, hogy a koncentrált állattartó telepeken keletkezett trágya kezelése, elhelyezése vagy hasznosítása a telepet üzemben tartó kötelezettsége. Az ehhez szükséges létesítmények és technikai eszközök a telepek tartozékai és ezek működtetésének költségei is üzemi költségek. Vizsgálni kell a hígtrágyák öntözés útján történő hasznosításának lehetőségét is. A döntések megalapozásához részletes gazdaságossági számításokat kell végeztetni. A hasznosítás módját és az ehhez szükséges technikai berendezéseket a telep létesítésével együtt komplexen kell tervezni. Az a cél, hogy a jelenleg kialakult helyzet távlatokban javuljon. Az új telepek létesítésének fontos feltétele ezért, hogy az üzemeltetéshez szükséges víz rendelkezésre álljon. Ehhez hasonlóan ugyancsak lényeges, hogy a trágyakezelés és elhelyezés a környezetvédelem, a humán- és az állategészségügy követelményeinek megfeleljen. (K. E.) NÖVÉNYVÉDELEM Akadnak gazdaságok, amelyekben a lucernások kiritkulását esetleg nagymértékű elgyomosodását előszeretettel a kedvezőtlen időjárással vagy a roszszul sikerült vetéssel magyarázzák. Ha azonban jobban megvizsgálnák az okot, könnyen rájöhetnének a valóságra. Az esetek jelentékeny hányadában nem annyira a kedvezőtlen időjárás, vagy a rosszul sikerült vetés a kiritkulás okozója, hanem éppen a vincellérbogár barnafejű, fehértestű, babnagyságú lárvája ludas a dologban. Ez a lárva hosszában, vályúszerűen rágja végig a lucerna főgyökerét, s nem egy alkalommal teljesen át is rágja azt. így aztán nagyon megkárosodott a gyökér, s a lucerna a keményebb telek alkalmával teljesen kipusztul. Tavaszkor az ilyen töveket könnyűszerrel kihúzhatjuk a talajból. A vincellérbogár tavasszal bújik ki a földből, amikor a károsításban nem válogat. Rendszerint mindennemű hüvelyest, pillangóst megrág, azonban legveszedelmesebb az egynyári pillangósokra, valamint a zsenge vetésekre. Tömeges előfordulásával például a zabosbükkönyből a bükkönyt „tünteti“ el, továbbá a fiatal lucernást és lóherést teljesen tönkreteszi, ha a termelő nem áll résen. A kifejlett vincellérbogár nem re-A pillangósok károsító ja A vincellérbogár és a lárva többszörös nagyításban. (Az ábrákat H. V. készítette] pül, hanem a földön mászva vándorol. Nagysága 13,5 mm. Széles a potroha és jellemző szögben hajlott a csápja. A csáp első részét hátrahajlíthatja a szem mögé. A lucernásokban jól elrejtőzik. Megfigyelés szerint csak szürkületben rágja, károsítja a növényt. Fajfenntartási célokból a petéket főleg a lucerna vagy a baltacím gyökerei közé rakja, s azokból két év múlva fejlődik teljesen ki. Kártételét többféleképpen is csökkenthetjük. Ha például régi lucernások kerülnek felszántásra, s a gyökereken sok rágást észlelünk, tavaszszal semmiképpen se mulasszuk el a terület körülárkolását s gondoskodjunk arról, hogy megsemmisítés céljából az árokból valaki összegyűjtse a bogarakat. Ha azonban a lucernás felszántásakor sok lárvát találtunk, akkor a harmadik év tavaszán is körül kell árkolni a területet és összegyűjteni a bogarakat. Ha a vincellérbogár olyan mértékben szaporodott el, hogy egy négyzetméteren 100—300 lárvát számláltunk, akkor tavasszal tanácsosabb a bogaraknak az árokban nyílt lánggal való megsemmisítése. Azt a fontos szabályt azonban mindig tartsuk be, hogy fölszántott lucernaföldbe soha ne vessünk pillangósnövényt! Persze arra is ügyelnünk kell, hogy az új lucernást a régitől megfelelő távolságban telepítsük, mert ezzel meggátolhatjuk a vándorló bogarak odajutását. Ä gyomor- és bélgyulladés gyógyszer nélküli gyógyítása Köztudott, hog' a gyógyszerek hosszabb i lön keresztül történő használ! tával a kórokozó baktériun okban rezisztencia, vagyis e lenállás fejlődik ki. Főként v matkozik ez a különböző gyomor- és bélgyulladásokra haszt ált szájon át alkalmazott anti biotikumokra. Ezért van az, mgy az utóbbi időben az állatoi voslásban egyre jobban tapasztaljuk, hogy egyes antibiotiki mok gyógyító hatása lényegesi n csökken. A nagy dózisok ut in sem mindig kapjuk meg a ki/ánt, a kielégítőnek mondhatp gyógyulás eredményt. Az egész világ >n megindultak a kutatások olytn anyagok, vegyületek, készí :mények után, amelyek a taka rmányokba keverve hasonló v, így jobb hatást váltanak ki, mi: it az antibiotikumok, s a gyor юг- és bélgyulladások megelr zésére, illetve gyógyítására a kalmasak volnának. Dániában а В of ас A/S (Koppenhága) nevű iég forgalomba hozott egy Stin ulex-nek nevezett készítmény, amely semmiféle gyógyszert sem tartalmaz, mégis kiválóan alkalmas az állatok emésztési avarainak megszüntetésére. Magyarország m a múltban 10 ezer borjún és i i5 ezer malacon próbálták ki a Stimulex készítménynek a hat! sát. Alkalmazásával meglepő, kiváló eredményeket értek el. A készítményt már pár nap óta hasmenésben szenvedő szop isborjaknak és malacoknak ad ák. A korábban antibiotikufnos kezelésre sem javuló betegségit (coli dizentéria) három nai os kezelés után lokalizálták. Es zel az elhullási veszteséget a r linimumra csökkentették. Oly m állományokban, ahol azelt tt 20—30 százalékos volt a veszteség, a Stimulex használata (után alig haladta meg az 1 s2ázalékot! A Stimulex keményítőből, dextrózból, kül inböző fehérjékből, peptidekbői, aminosavakból stb. áll, és különlegesen előállított steril be időfolyadék-koncentrátumot is tartalmaz. Tehát gyógyszerment' is készítmény, amely a haszn as baktériumok számára a jó tiptalajkoncentrátum. Tudjuk, hog) a gyomor- és bélgyulladások iái az emésztőcsatorna flórái ínak egyensúlya megbomlik, eltolódik a káros baktériumok javára. Ezt az egyensúlyt hivitott helyrehozni a Stimulex к íszítmény, amely — gyógyszer léikül — megfelel a gyomor- és bélgyulladás gyógyítására. A vizsgált e letek eredményéről készített t datok alapján a Stimulex hasz! lálata — gyakorlati körűimén rek között — a nagyüzemi ál attartásban bevált mind pre/entive, mind terápiásán. Tehé t alkalmas a hasmenések megi főzésére és gyógyítására. Ezzil a borjak és a malacok elhul lása csökkenthető, az állatok ellenálló képessége növelheti. Ezért használata a nagyü2 3mi körülmények között indok ilt. Egyik fontos tényezője lehe : a nagy károkkal járó borjú- é; malacelhullások megszüntétésé aek. Dr. Patus Sándor
