Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-25 / 4. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES A tartaléktrágyázás gazdasági vonatkozásai A mezőgazdasági termelés fellendülésével s a műtrágya adagok fokozottabb használatával az utóbbi évtizedben a figyelem főleg a tartaléktrágyázás roblémáinak megvilágítására irányul. A problémák megoldásának fontosságát bizonyítja az is, hogy pl. az NDK-ban a következő években a szántóterület 50 százalékát trágyázzák az említett módon. Ennek a módszernek a lényege, — mely a modern műtrágyázásnak tipikus eleme, nem csak külföldön, hanem idehaza is — abban rejlik, hogy ugyanazon a területen nem évente műtrágyázunk, hanem két-három, esetleg négyévenként { mindenekelőtt foszfor- és káliumműtrágyával)! Tapasztalatok szerint a foszforral jól ellátott talajokon — ahol a foszfortrágyák hatása gyenge a növények termésére — a foszfátok háromszoros adagjával 3 százalékos, négy-ötszörös adagjával pedig 7 százalékos többlettermést értek el. így a tartalék műtrágyázás 3 százalékkal volt gazdaságosabb mint az évenkénti műtrágyázás. A tartaléktrágyázás gazdaságossága megnyilvánul a kevés foszfortartalmú talajokon is, azonban a tenyészidő eltelte után a talaj foszforkészlete kisebb lehet, mint az évenkénti műtrágyázás esetén. Néhány tapasztalat azt bizonyítja, hogy a nagy adag foszforműtrágya bedolgozása esetén ennek jelentékeny hányada a növények 41*al felvehetetlen. E^ért a foszforral való tartaléktrágyázásnál tanácsos betartani a hároméves időszakot. Bizonyos esetekben azonban az ötévenkénti tartaléktrágyázásnál sem áll. be terméscsökkenés! A kálium tartalékműtrágyázással — homokos talajon — figyelemreméltó eredményeket értünk el mind a kétéves, mind az ötéves trágyázásnál. A káliummal való tartaléktrágyázást terméscsökkentő hatása végett a második és a harmadik gazdasági évben a lucerna és a here esetében nem ajánlatos alkalmazni. Ami a nitrogéntrágyákat illeti, eddig nem áll rendelkezésünkre olyan műtrágya, mely hatásidő hosszúság tekintetében kielégítő volna. Bizonyos kísérletek után a víztelen ammóniák beiktatását szorgalmazták a tartaléktrágyázási rendszerben. Itt főleg a tavaszi növények őszi trágyázási problémáinak a megoldásáról van szó egy tenyészidő tartamára. Az elért eredmények azt mutatták, hogy a tartalékműtrágyázás ezen formáját csak a talaj összetételének figyelembevételével lehet megvalósítani. Homokos talajokon például nem ajánlatos a műtrágya ezen válfaját használni! Szervezési és gazdaságossági összefüggésben ennek a módszernek legnagyobb előnye abban van, hogy a foszfor és káliumtrágyák bedolgozása — tartalékban — egyszerre történik. Ami a termést befolyásoló hatást illeti, például az évenként adagolt 60 kg foszfort és 60 kg káliumot (hatóanyagban kg/ha], és a három évre tartalékba egyszerre adagolt 180 kg foszfor és 180 kg/ha kálium nem befolyásolta a zöldtakarmány és a széna termését. A takarmány béltartalma sem változott! Más eredmények szerint öntözéses körülmények között a használat első éveiben a foszfor- és káliumtrágyáknak csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem nyilvánul meg a hatásuk. Nagyobb termésemelkedés — adagolás után — a harmadik és a negyedik évben mutatkozik. Ez annak a következménye, hogy az öntözés első éveiben a tápanyagok könnyebben szabadulnak fel, jobban hasznosulnak. így az elégtelen trágyázásnál csökkenhet a talaj tápanyagkészlete, a termőképesség rovására. Az általános vélemény az, hogy öntözéses körülmények között nagy figyelmet kell fordítani a trágyázásra. Ezért időszerű a trágyázás legmegfelelőbb módjának megválasztása. Az említett problémával az Öntözősgazdasági Kutatóintézet foglalkozik. A kísérletet 1971-ben a mosti (hidasi) kísérleti telepen végéztük, ahol azóta is megfigyelés alatt tartjuk a foszfor és a kálium négy évre szóló adagjának a hatását-, a nitrogént évente adagoljuk az adag egyik felét vetés előtt, a másikat fejtrágyaként használjuk összehasonlítva az évenkénti egyszeri trágyázás eredményeivel az évenkénti osztott műtrágyázással (a N adag egyik felét vetés előtt, a másikat fejtrágyaként, a PK 2/3-át őszszel, 1/3-át vetés előtt) és a trágyázásán kezeléssel a vetésforgóba besorolt növényeknél öntözéssel és öntözés nélkül. A tápanyag adagok (hatóanyagban) búzánál a tártaié ktrágyázás esetén négy évre P = 14C; К = 498; N = 130 kg/ha (a N évenl ént adagolva) az egyévi adagolásr ál pedig P = 35; К = 124 és N = 1 Ю kg/ha. A műtrágyák válfaja а к ivetkező volt: ams superfoszfát és 40 • a következők: a kukoricánál a szem- móniumszulfát, termésre, a silókukoricánál és az őszi százalékos kálisó Az eltelt négy év alatt az alábbi eredményeket értük termésátlaga q/ha). Trágyázási mód Kukorica szemtermése Silóku szára? termé toriéi? anyag e 6szi búza szemtermése A vetésforgó él ei nem öntöz. öntözött nem öntöz. öntözött nem öntöz. öntözött nem öntöz. öntözött Nem trágyázott « 82 86 76 85 80 147 60 53 NPK évente osztott 83 93 73 91 82 155 88 76 NPK évente egyszerre 79 89 74 91 90 155 68 75 PK tartalékba N évente 82 91 74 91 89 158 70 75 Az eredmények azt bizonyítják, hogy a trágyázási-módok között jelentékenyebb különbségek nem mutatkoztak. Ha az öntözetlen kezelést összehasanlítjuk az öntözöttel, kitűnik, hogy öntözéssel egyenletesen fokozódott a termés, s ezt a trágyázás módja nem befolyásolta! A vetésforgó első éveiben elért jó eredmények a trágyázatlan kezeléseknél arra hívják fel a figyelmet, hogy a kísérletet jó termőképességű talajon végeztük. A talaj fokozatos tápanyagcsökkenésével gyengült a termésátlag és úgy néz ki, hogy az öntözés befolyásolta a tápanyagelvonást! Az öntözetlen és trágyázatlan kezeléseknél a vetésforgó első éveiben megközelítőleg kiegyenlített termést kaptunk, ami öntözéssel végül is növekedett a vetésforgó negyedik évéig. A vetésforgó negyedik évében azonban az öntözés nagymértékben - csökkentette (7,1 q/ha-val) a trágyázatlan őszi búza termését! Annak ellenére, hogy a terméseredmény csak a vetésforgó első feléből áll rendelkezésre, a műtrágyázás! 1975 január 25. (A főtermények yugat-Szlovákiában az utóbbi időben a meszes talajok ammóniás nitrogéntrágyázása nagyon elterjedt. A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi] járásban a Holice-i (gellei) Gépállomás az 1974. év első felében mintegy 22 ezer hektáron végzett ammőninázást. Az ammóniatrágyázás térhódítását az alábbiakban indokolhatjuk: Q az ammónia a legolcsóbb nitrogéntrágya; ® a szövetkezeteknek nem okoz többletmunkát, mert az applikálását a gépállomások végzik; d a meszes talajokon nagyon előnyös Az ammonias trágyázás tapasztalatairól a foszforfelszabadító sa; mellékhatá-9 hasonló, vagy még jobb hozamok elérését teszi lehetővé, mint a szilárd nitrogéntartalmú műtrágyák. A múlt évben az őszi búza vetése előtt a Nový Trh-i (újvásári) gazdaságban félüzemi kísérletekben a gazdaság vezetője Miskó elvtárs úgy döntött, hogy a búzák alá 50—10 kg/ha ammóniát használ. A kísérleteket együtt végezte a bratislavai Öntözőgazdasági Kutatóintézet vegyészeti osztályával. Elvégezték a vegyelemzést, s értékelték a kísérlet eredményeit. A félhektáros, egymástól elkülönített parcellákon négyféle nitrogéntrágyát használtak. A foszfor és a kálium alaptrágya egyforma volt — 150 kg К/ha és 90 kg P/ha adagokkal. A nitrogéntrágya egyforma szintű (82 kg hatóanyag/ha) volt. Egyes nitrogén-műtrágyákból az alábbi adagokat használták fel: Ammónia Karbamid Ammonium sulfát Meszes am. salétrom 82 kg hatóanyag N/ha (48% N) 82 kg hatóanyag N/ha (21% N) 82 kg hatóanyag N/ha (25% N) 82 kg hatóanyag N/ha 100 kg/ha Ammónium 178 kg/ha Karbamid 3S0 kg/ha Ammónium sulfát 328 kg/ha Meszes am. salétrom értéke 150 Kčs értéke 292 Kčs értéke 300 Kčs értéke 406 Kčs A kísérleti búzaparcellák 0,45 ha területűek voltak és minden trágyázási variáns ismétlődött. Az ismétlődő variánst 30 mm-es vízadaggal egyszer öntözték. A kísérleti parcellákat — egymástól elhatárolva — sorban helyezték el. A kísérletben a Kaukaz búza egyes varánsokon a következő hozamokat adta (0,45 ha területről): Ammónia Karbamid Ammónium Meszes ammónium Ammónium szulfát nitrát nyersfoszfát 1 2 3 4 5 19 q 22,2 q 23,6 q 22,3 q 22,4 q Öntözéses variánsok: Ammónia Karbamid Ammónium Meszes ammónium Ammónium * szulfát nitrát nyersfoszfát 6 7 , 8 9 10 23,1 q 20,8 q 20,6 q 21,3 q . 20,5 q Az öntözés hatása nem mutatkozott! A kísérlet egyetlen ismétléssel folyt, az is öntözött volt, ezért az eredmények alapján nem volna helyes azt állítani, hogy az ammóniás variáns adta a legjobb hozamot (ezt csak meg lehet jegyezni = 50,0 q/ha), ds az bebizonyosodott, hogy az ammónia egyenrangú és hatású a többi nitrogénműtrágyákkal! A különbség csak az árakban van s ezt az első táblázat jól érzékelteti, melynek alapján könynyen kiszámíthatjuk, hogy az, ammónián kívül a többi nitrogéntrágya átlagára 332 Kčs vagyis ezért a pénzért 82 kg tiszta nitrogént kaphattunk. Az ammóniáért viszont csak 150 Kčs-t fizetünk! (A szállítás költségei nélkül). A 82 kg nitrogén hatóanyag használatához képest tehát az ammónia igénybebévetele előnyösebb, mert 182 KCs/ha megtakarítást értünk el. Ezen kívül a csallóközi viszonyok között az ammónia foszforfelszabadító hatása is számításba jön, amiről ma biztosan tudjuk, nagy haszonnal jár. A jövőben azonban pontos kísérletekkel kimutatjuk a gazdasági hatékonyság mértékét. A kísérlet kiértékelésében az egyes trágyázási variánsokban vegyelemzést végeztünk a szem- és a szalma-terméséből. A három fő tápanyag-mennyiség az alábbi volt: A szemtermés tápanyagtartalma milligram/100 grafnm növényi anyagban: mokban Tápanyag Trágyázási variáns száma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 N 3384 2392 3062 3207 2583 2658 2282 2860 2655 2684 P2O5 980 846 917 890 1052 982 959 1054 1005 866 K2O 397 390 390 397 415 398 398 198 414 425 Az 1-es és a 10-es kísérleti parcella fekvését kedvezőtlenül befolyásolta balról az útmenti fasor, jobbról pedig az öntözőcsatorna, ami a hozamokban is megmutatkozott. A többi kísérlet jó talajon, egyforma feltételek közt folyik. Ha a két középen elhelyezett ámmóniás variáns hozamátlagát nézzük, azt láthatjuk, hogy ezek a legkielégítőbbek, vagyis 50,0 q/ha az 5, 6-os parcellák átlaghozamának az 1 ha-ra jutó átlaga. Tápanyag ’ Az egyes trágyázási kísérletek ismétlésének az átlaghozamai, tekintet nélkül a szélső károsodott, befolyásolt parcellákra következők voltak: Ammónia Karbamid Ammónium szulfát Meszes ammónium A szalmatermés tápanyagtartalma milligram/100 gramm növényi anyagban: mokban Trágyázási variáns száma 46,3 47,3 búzahozam q/ha 48,6 47,9 ' 47,1 1 2 3 4 3 6 7 8 9 10 N 869 543 557 532 673 482 611 543 584 631 P2O5 418 346 386 277 252 277 367 305 347 277 K2O 1541 1003 1285 1057 1335 1285 992 1223 1123 1626 TARR 3YULA, vegyészmérnök Lovász János, a jól sikerűit búzakísérletek kivi telezője a Nový Trh-i gazdaságból. (A szerző felvétele) A biogén el sínek tartalmának az aránya a búza termésében átlagban N : P2O5: K2O = 1: 0,34 : 0,11. Mível a kísérletben az ammöniás trágyázás volt túlsúlyban (4:1) valószínű, hogy ez kedvezően lefolyásolta a foszfortartalom alakú ását. A 0,34-es arányérték ugyanis e éggé kedvező! A fokozott foszforfelt ételt az eléggé alacsony káliumtt rtalom (0,11 arányérték) tette lehel 5vé. A foszfor és a kálium ugyanis a felvétel szempontjából mindig elleniéi esen viselkedikl A jövőben a kérdésre nagy figyelmet fordítunk. Főleg a nyugat-szlovákiai kerületbei, ahol elsősorban ammóniatartalmú nitrogénműtrágyák kerülnek használ itba s mindinkább kiszorulnak a szilárd nitrogénműtrágyák. A leghevesebb és egyben a legolcsóbb az ammónium használata nitrogén alapt ágyaként mintegy 2/3 részben, valam nt egyharmad részben a vizes nitroj éntrágya oldat. Ilyen például az új 1 IÁM gyártmányú nitrogén fejtrágya. Jgyanis csak így érvényesülhetnek a kívánt módon a mészkarbonát tart ilmú talajokon a műtrágyák fő tápmyagai. módszer haszná hatóságát egyelőre csak a termés al ipján ítélhetjük meg (a többi megfigyeléseket későbben értékeljük). A lé lyeg az, hogy a tartaléktrágyázás öt tözéses körülmények között is áktuáll;. Különösen értékes az a tapasztalat hogy a nitrogén egyszeri adagja — egy évi időszakra — ammóniumszi lfát műtrágya használata esetén nei 1 történt terméscsökkenés a növénye knél annak ellenére, hogy általános negítélés szerint öntözésnél a nitroj énműtrágyát fokozatosan kell ada ;olni — legalább két részre osztva! T rmészetesen más talaj és éghajlati viszonyok közt előfordulhatnak éli érő eredmények is, ezért nem lehet általánosítani. A tartaléktrág 'ázásnak nagy gazdasági és munkás: ervezési jelentősége van az öntözőg zdaságokban. Ha az eredmény a veti sforgó második felében is kielégítő lesz, a tárgyalt módszer kedvezően hat a termesztett növények gazdi ságosságára. Jozef Rakov in mérnök, az Öntözőgf zdasági Kutatóintézet dolgozója
