Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-25 / 4. szám

á 1975. január 25. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A Kŕižanov-i Állami Gazdaság a ” cseh-morva dombvidék délke­leti sarkában fejt ki nagyon hasznos tevékenységet. A műit esztendőben ünnepelte megalakulásának 21. évét. Bátran mondhatjuk, hogy a területi termelési, közgazdasági, szervezeti és egyéb módosításokra aránylag kedve­zően. mint mondani szokás fájdalom mentesen reagált. Növénytermesztését túlsúlyban a gabonatermesztésre szakosították, te-Gazdasággal való szoros kapcsolat azonban egy évvel korábban kezdő­dött. Ebben a gazdaságban ugyanis mintegy hat héttel hamarabb kezdő­dik az aratás mint Kíižanov körzeté­ben, így rendszerint 4—5 gabonakom­bájnt, szalmapréseket valamint teher­gépkocsikat küldenek a betakarítás lebonyolítására. Nagyon jó tapasztalatokat merítet­tek ebből a kölcsönös kapcsolatból. Hazatérés után Kŕižanovban a gépe­^ ■■ ni I ■■ rr Gyümölcsöző hát a szántó 56 százalékát (2000 hek­tárt) a gabona foglalja el. A hatvanas évek a növénytermesztés gépesítésé­ben itt is nagy előrelépést hoztak. Lehetővé vált a betakarítási munkák, a raktározás és a gabona utókezelé­sének teljes gépesítése. A nagy hoza­mok ezt még inkább sürgették, hiszen szükséges volt a betakarítás idejének a lerövidítése is. Ezzel lehetővé vált a szerződéses eladás korábbi teljesíté­se, a földeken időben, szervezetteb­ben láthattak az őszi feladatok végzé­séhez, s ebben a gazdaság dolgozóira nagy felelősség hárult. Közben keres­ték a lehetőséget más gazdaságokkal való szoros együttműködésre is. Több mint tíz esztendeje, hogy a Kŕižanov-i Állami Gazdaság gyümöl­csöző együttműködésre lépett a nyu­gat-szlovákiái kerület egyes állami gazdaságaival. A kooperáció főcélja: egymás segítése a gabonabetakarítás­ban. Az állami gazdaságok már 1963 óta évente kölcsönös szerződésben rögzítik az aratás idejére kiterjedő kölcsönös együttműködés módját. A Komárno-i (komáromi) Állami két átnézik, a meghibásodásokat ki­javítják, egyszóval előkészítik a beta­karításra. Ilyenkor a partner-kombáj­­nosok is velük tartanak. érésében, a nagyobb közgazdasági célszerűségben jut kifejezésre. A Kŕižanov-i Állami Gazdaság dol­gozói szintén jó tapasztalatokat sze­reztek a Komárnoi Állami Gazdaság­ban. Gyümölcsöző politikai kapcsolat alakult ki köztük, ami jelentékeny módon hozzájárul a kölcsönös munka­erkölcs szilárdulásához. Nagyon eredményesnek tartják töb bek közt az 1972. évi együttműködést, amikor a gépek valamint a kezelő­­személyzet átcsoportosítása meglehe­tősen problematikus volt. További kapcsolatok kiépítése vált szükséges­sé. Ebben a Gabéíkovo-i (Bősi) Álla­mi Gazdaságra esett a választás. Ez az együttműködés csak néhány éves múltra tekint vissza, azonban a sike­rek máris kimagaslóak. Kŕižanovból négy É—512-es kombájn érkezik Gab­­öikovóra a gabonabegyűjtés elősegíté­sére. A kapcsolatot mindkét fél na­kooperáció Évente mintegy 500—500 hektárról gyűjtik be kölcsönösen a gabonát. Mindkét gazdaság kombájnosaí verse­nyeznek a munkában. A kapcsolat ezen az alapon még jobban szilárdul. Esetenként pótalkatrészek beszerzésé­vel is segítik egymást. Rendszeressé vált például a vezető dolgozók kölcsö­nös látogatása és eszmecseréje, ami végeredményben a termelés ésszerűbb gondosan értékelték, s a győzteseket szervezésében, a jobb eredmények el- megjutalmazták. gyón eredményesnek tartja. A Kŕiža­nov-i Állami Gazdaság gépei Gabčí­­kovóban 493 hektárról takarították be a gabonát, ahol megkövetelték a lel­kiismeretes kiváló munkát, ami a kŕi­­žanoviaknak nem volt idegen. Elége­dettek voltak a szervezéssel, az ellá­tással, s a keresettel is. Ezzel szemben a gabčíkovoi kom­­bájnosok Kŕižanovban 486 hektárról gyűjtötték be a gabonát, s bizony sok­ban felülmúlták a hazaiakat. Szoros, elvtársias verseny alakult ki a mun­kacsoportok közt. Az illetékesek nagy érdeklődéssel figyelték a versenyt, 30 HASZNOS ÖTLET ÚJÍTÁS Célszerű újítás A gazdaságok kölcsönösen segítik egymást a kukorica vetőmagvak, vala­mint a vegyszerek beszerzésében is. Az 1974-es évben ismét négy E—512-es kombájn dolgozott Gabéíkovon Kŕiža­novból. A szocialista nagyüzemi ter­melésben, így nagy értékek szabadul­tak fel. A nemes versengés, a jó kap­csolat módot nyújtott a nem is annyi­ra rejtett tartalékok feltárására, a Az egyik gazdaság Zétor 301i-es' típusú kerekestraktorát főjavítás céljából specializált gépállomásra szállították. A Zetor motorjába a régi tengelykapcsolót szerelték be, de kicserélték a kapcsolótárcsák betétjeit. Ezt követően a tengelykapcsolót összeszerelték, azonban kis idő múlva bosszúsan állapították meg, hogy a tengelykapcsoló csúszik, a járművet alig mozgatta meg. A kiemelő villákon, a csapágy közti távolságra a beállítást széjjel szerelés nélkül próbálták végezni, azonban a csúszás továbbra is fennállt. Nem maradt más hátra, szét kellett húzni a gépet, hogy megvizsgálhassák a lendítőkereket. Annak palástjában a három kima­rásban rábukkantak a hiba forrására. A hibát a tengelykapcsoló széjjel szerelésével, reszelő igénybevételével küszöbölték ki. Kérdés: Mi volt a hiba? Várjuk a válaszokat! (—) VÁLASZ A 2. SZÁMBAN KÖZÖLT CIKKRE EZ VOLT A HIBA! Amikor a javítóvállalatnál ki­cserélték a kapcsolóbetétet, az előírtnál vastagabbat szereltek fel helyette. Kiemeléskor a rugók a megengedettnél erősebben össze­­nyomődtak. így csak annyi hézag maradt, hogy az oldás éppen csak­hogy megtörténhetett. A tengely­­kapcsoló pedáljának a lenyomása­kor azonban ahhoz, hogy a kap­csoló oldjon, a villának jóval több utat kellett megtennie. A gyakori erőltetett kinyomáskor a villa alakváltozást szenvedett. A túlzott igénybevétel érthető módon rövid időn belül törést okozott. A hibát úgy küszöbölték ki, hogy komplett új, mérethelyes kapcsolótárcsát szereltek be. A gép azzal már jól működött. (Sajnos, az első kér­désre nem érkezett érdemleges vá­lasz, így a 100 Kés jutalom nem fizethető ki!) (—) Bemutatjuk... Az ímelyi szövetkezet a DT 75-ös lánctalpassal együtt vásárolt egy 5—PN —35-ös típusú ekét is. A munkába állítás alkalmával azonban megfigyelték, hogy az ekének az erőgéphez való kapcsolása bizonyos problémával jár, mindamellett kipróbálták. Megfigyelték, hogy munka közben az ekének mindössze két kormánylemeze éri el az ideális mélységet, a többi három csak a talaj felszínét lazította. Ezt a problémát oldotta meg Vicián Pál elmés újításával, amikor az eke felső támrendszeréhez egy 120 mm-es hosszabbítót forrasztott és más mó­dosításokat is végzett a hidraulikus támrendszeren, hogy az eke munka­­közbeni stabilitása és kapcsolhatósága megoldható legyen. Elérte tehát a kívánt ekemagasságot, s ami a legfontosabb az ekét jól kapcsolhatta a DT 75-ös lánctalpashoz, mire mind az öt kormánylemez meg­felelő mélységben mozgathatta a talajt. Az is említésreméltó, hogy szántáskor az erőgép a barázdán kívül, nem pedig a megmunkált talajon halad. Ennek az újításnak éppen abban van a közgazdasági lényege, hogy az eke kiváló minőségű szántást, tiszta baráz­dát hagy maga után, ami a növények fejlődése szempontjából egyike a legfontosabb követelményeknek. Végezetül talán még annyit: az újítás költsége mindössze 400 koronára tehető, ezzel szemben a módosított eke használatával'a szövetkezet már az első évben 5600 korona értékű tiszta megtakarítást ért el! Ha erről az ol­dalról nézzük a közgazdasági célszerűséget, azt mondhatjuk: az eredmény várakozáson felüli PAVEL RADZO jobb eredmények elérésére. Az elmondottak bizonyítják, hogy a jól megalapozott kooperációnak, a közgazdasági célszerűség mellett em­beri vonatkozásban nagy politikai ereje van. Emberek találkoznak, együtt lelkesednek és dolgoznak a kö­zös célok érdekében, példát mutatnak százak és ezrek részére. —hai— A képen látható Z—6745 típusú kerekestraktort a brnoi ZKL kutatóinté­zetében szerkesztették. Ez a gép a Z—6711-es típusú traktor tökéletesített változata. A két traktornak számtalan alkatrésze hasonló. Az új típus előnyére válik, hogy négykerék meghajtású. Nafta-üzemelésű motorja négyhengeres. Tapasztalat szerint jó munkát végez a nehéz talajo­kon. Úgy tartják számon, mint a hegyes-dombos, továbbá a mocsaras, ho­mokos vidékek erőgépét. Ezt a típust a ZKL biztonsági kabin nélkül csak külföldi kivitelre gyártja. A múlt esztendőben nem kevesebb mint 13 ezer Zetort szállítottak külföldre, s idén megduplázzák a kivitelt. Foto: Karel Plaček UNIVERZÁLIS SZÁRÍTÓBERENDEZÉS Holland licenc alapján univerzá­lis szárítóberendezéseket gyárta­nak Lengyelországban a mezőgaz­daság számára. Az Agromet len­gyel külkereskedelmi vállalat 1967 óta évente 100—120 ilyen berende­zést exportál. Az NDK-ban például már 23 lengyel szárító dolgozik, további 5 üzembe helyezése most van folyamatban. Egy-egy ilyen be­rendezés óránként 1,5 tonna szá­raz takarmányt állít elő. Az egy vagy két dobbal készülő szárító alkalmas valamennyi fűfajta, ló­here, lucerna, csillagfürt, kukori­ca, takarmánygabona, sőt — meg­felelő adapter alkalmazáas esetén — répaszelet, burgonya és egyéb kapásnövények szárítására is. —T— KŐOLAJBÓL NYERT FEHÉRJE Az angliai sertéstenyésztési szak­­tanácsadók értekezletén bejelen­tették, hogy a kőolajból nyert élesztőfehérje hamarosan olyan áron kerül forgalomba sertés és baromfi részére, hogy a halliszttel versenyképes lesz. Tíz éven belül ez a takarmány előreláthatólag rendkívül elterjed. Angliában évi 4000 tonnát állítanak elő, Francia­­országban 4—5-ször ennyit, sőt tervezik egy évi 100 000 t-s üzem létesítését. Sürgeti ezt az a kilá­tás is, hogy a halliszt ára erő.sen emelkedik. (F. P.) RÉTEK A LECSAPOLT TAVAK HELYÉN A Szovjetunió északkeleti részén, a Távol-Keleten elterülő tundrás vidéken még az állatállomány ré­szére szükséges takarmány sem terem meg elegendő mennyiség­ben, így azt a déli területekről kénytelenek odaszállítani. A szál­lítási költségek jelentős mérték­ben csökkentik az állattenyésztő gazdaságok jövedelmezőségét, ezért a szovjet kutatók tervet dolgoztak ki a probléma megoldására. El­gondolásuk lényege egyes tavak lecsapolása, termővé tétele. A szá­razzá vált tófenéken ugyanis na­gyon jó minőségű fű terem. Az el­gondolást a gyakorlatban is kipró­bálták. Kísérletképpen leeresztet­ték három kis tó vizét, és az így nyert, összesen 800 hektár terület a lecsapolást követő gazdasági év­ben dúsan zöldellő rétté változott. A fű magassága átlagosan elérte A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA-jntĹjĹÔ&äb-Q -Cl­az egy métert. Ezen a környéken, a Kola félszigettől egészen a Csukcs-félszigetig nagyon sok a viszonylag könnyen lecsapolható tó. Szakértők szerint, a lecsa­polt tófenék olyan gazdag termő­talaj, hogy ott öt-hat évtizedig eredményes rétgazdálkodás foly­tatható. Csak ezután lesz szükség ismét a lecsapolt tófenék elárasz­tására és a tó 2—3 évig tartó fenn­tartására. M. T. SILÖTAKARMÄNYOZÄSI KÍSÉRLETEK Az Egyesült Államokban kísérle­teket folytattak annak megállapí­tására, hogy a hizlalásra beállított fiatal szarvasmarhák hogyan érté­kesítik a kevés (30 százalék) ill. a több (40 százalék) száraz anyagot tartalmazó silótakarmányt. A kí­sérletek eredményei alapján meg­állapították, hogy a kevesebb szá­razanyagot tartalmazó takarmány­nyal etetett állatok súlygyarapodá­sa azonos idő alatt 10 százalékkal nagyobb volt. Ugyanakkor az álla­tok első csoportjában 1 kg élősúly­gyarapodást 10 százalékkal keve­sebb takarmánnyal értek el, a ta­karmányozási költségek pedig 14 százalékkal csökkentek. —te—'* NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL Kidolgozták és kölcsönösen alá­írták azokat a munkaterveket, a­­melyek a Veszprémi Nehézvegy­ipari Kutatúintázet, a moszkvai össz-szövetségi növényvédőszer­ipari tudományos kutatóintézet, valamint az NDK-beli, továbbá a lengyel és csehszlovák társintéze­tek együttműködését határozzák meg. Ezek szerint 1975-ben új növény­védő szereket állítanak elő közö­sen. Megkezdik egymás újonnan előállított szereinek kipróbálását a különböző talaj- és éghajlati adottságok mellett. A társintézetek segítik az egyes KGST-országok új vegyszereinek elterjesztését is. (-)

Next

/
Thumbnails
Contents