Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-25 / 4. szám
ililllilllll SZABAD FÖLDMŰVES 1975 január 25. Kezdők és haladók a termelés fejlesztésében múlt év utolsó havában ** tartotta egyesülő tagsági közgyűlését a Veľké Kapušany-i (nagykapnsi), K. Klara ny-i (kaposkelecsényi) ruskai (dohóruszkai), és a Veľký Slemenec-i (nagyszeimenci) szövetkezet. Az új gazdasági egység 56G0 hektár mezőgazdasági földterületet karol fel. Az egyesítést a korszerű nagyüzemi termelés térhódítása hozta magával. Ma már e vidéken is mindjobban érzik a valóban korszerű nagyüzemi termelés feltételei megteremtésének szükségességét. A modern nagyteljesítményű gépeknek nagyobb terület kell, beszerzésük sok pénzbe kerül, a korszerű zöldségtermesztés is legalább száz hektárt kíván, a kukoricánál, a cukorrépánál szintén a gépek váltják fel az emberi munkát. A kis efsz-ben már nem volt kellő anyagi erű a beruházásokra. A járáson belül az Ungvidéken a korábbi években már több szövetkezet egyesült és a tapasztalatok azt igazolták, hogy ahol valóban korszerű módszerekkel művelik a földet, ott jó gazdasági eredményeket érnek el. Ing. juraj Költés, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatója is részt vett az előkészítő munkákban. Elsőként vele beszélgettem el az egyesült szövetkezet jövőjéről. — Az egyesülésnek különböző feltételei, kívánalmai vannak. Az egyik, hogy lehetőleg közel azonos jövedelmi viszonyok között gazdálkodjanak a szövetkezetek és az egyesülés után is ugyanazt tudják nyújtani a tagoknak, mint korábban. A szóban forgó szövetkezetek esetében már előre lehetett látni az előnyöket. A megnövekedett területen jobban lehet szakosítani a termelést, nemcsak a gépek kihasználtsága javulhat meg, hanem a szakembergárda sem aprózza el az erejét, egyegy ágazatra több energia jut. így javulhatnak a termésátlagok, magasabb szintre kerülhet a gazdálkodás. — Hogyan segítette a járási mezőgazdasági igazgatóság az mint pl. a funciók elosztása. Az egyesült efsz-ben is csak egy elnök kell, főagronómusból, főkönyvelőből is elég egy. A személyi érdekek nem lehetnek gátlói az egyesülésnek, az előbbrelépésnek. — Milyen konkrét fejlesztési tervet dolgoztak ki? — Egyesülésünk célja és értelme mindenekelőtt az eddiginél nagyobb termelési eredmények elérése. Szántóföldünk 66 százalékán gabonafélét terveMegteremtették a korszerű gazdálkodás alapját egyesülés folyamatát? — kérdeztem Galgóczy Tibortól, az egyesített szövetkezet új elnökétől. — A járási mezőgazdasági igazgatóság sajátos eszközeivel — szövetkezeteink kérésére — a lehető legmesszebbmenő segítséget nyújtotta az egyesüléshez és ezáltal a mezőgazdasági termelés korszerűsítéséhez. Segítettek pl. a fejlesztési tervek készítésénél. Az egyesítési munkában jó együttműködés alakult ki a járási pártszervekkel, mivel az előkészítéshez tartozott a jó politikai-szervező munka is. Nyilvánvaló, hogy az egyesülés a termelés fejlesztése és a tagság, az emberek érdekében történt. Ezt meg kellett értetni a dolgozókkal. De olyan személyi gondokat is meg keiiett oldani, zünk termeszteni, 51 mázsa átlagos hektárhozammal. Szemeskukoricából 67 mázsás átlagot terveztünk, cukorrépából 500, napraforgóból pedig 30 mázsa átlagos hektárhozamot irányoztunk elő. A szántóföldi zöldségtermesztésnek a J/el'ké Kapuzany-i határban jó feltételei vannak. Itt a jövőben 250 hektáron terem majd zöldségféle. Az állattenyésztés szakaszán a tejtermelésre, borjúnevelésre és marhahústermelésre szakosítunk. Megszüntetjük a sertéstenyésztést, helyette kibővítjük a juhtenyésztést. Olyan szakosított mezőgazdasági termelés kialakítására törekszünk, amely jobban megfelel az üzemi adottságoknak, általában kevés eszköz- és munkaráfordítást igényel, s amely összhangban van Közös erővel - korszerűbben Közvetlen az Ipoly mentén, Malý Krtíš és Lučenec között fekszik Bušince (Bússá) központi község, a Veľký Krtiš-i járás egyik legnagyobb faluja. Szövetkezete 1965-ig közepesen gazdálkodott. Štefan Mráz, az akkori elnök és az agronómus véleménye szerint: igazi javulás csak akkor várható, ha néhány agrármérnököt is kap a szövetkezet... Az ötvenes évek végén a Busincétől mintegy hat kilométerre fekvő Maié Zlievce-i (Kiszellői) szövetkezet volt a járás legjobb szövetkezete. Különösen gabona- és zöldségtermesztésben, valamint törzskönyvezett sertéstenyésztésben volt kiváló. A Veiké Zlievce-i (nagyzellői) szövetkezet dohánytermesztésben ért el jó eredményeket, míg a műl'ai (múlyadi) zöldségtermesztésével tűnt ki. Előbb Maié és Veiké Zlievce, majd 1971- ben Bušince és Mul'a társult. A két szövetkezet különben mintegy 1600 hektár földterülettel rendelkezett. Am a bank- és egyéb hitelek csökkentése tekintetében lényeges javulás nem történt. A két társult szövetkezet vezetői összefogtak, magukévá tették az CSKP XIV. kongresszusának határozatát. Rájöttek arra, hogy valódi nagyüzemi termelés, a gépek tökéletes kihasználása csak úgy lehetséges, csak úgy tudnak éssszerűbben gazdálkodni, ha egyesülnek. 1972-ben a két társult szövetkezet egyesült, s ma mintegy 3600 hektárnyi mezőgazdasági földterülettel rendelkeznek. A „Barátság“ egyesített szövetkezetnek három évre volt szüksége a gazdasági stabilizálódáshoz, amit az alapok kedvező feltöltése tett lehetővé. Jelenleg a szövetkezet szinte minden vezető tisztségét szakképzett ember tölti be. Hogy a munkaerkölcs javult, erre a gazdasági eredmények engednek következtetni. Szikora Károllyal, a szövetkezet „ideiglenes elnökével“ (egyébként ő az üzemi pártszervezet elnöke) az új irodaházban beszélgettünk. Elmondotta, hogy a múlt év növénytermesztését nagyon befolyásolta a rossz időjárás. .Ennek ellenére a gabonatermesztésben sikerült olyan agrotechnikai intézkedéseket hozniuk, hogy a terméseredmnyekre nem panaszkodhattak. A Veľ. Zlievce-i részlegen a negyven hektáron termesztett dohány aránylag jó eredményeket hozott. A rendkívül rossz időjárásban 15,5 mázsa szárított dohány termett hektáronként. Mivel tapasztalataik szerint az ottani éghajlati- és természeti viszonyok megfelelnek a dohány termesztésének, a távlati tervek szerint 1980-ig ide összpontosítják a járás dohánytermelését. A dohány termesztésével nincsenek különösebb problémáik: gépesítették a munkálatokat, a betakarításhoz vettek már egy dohánykombájnt. Két szárítójuk van; egy szénre működő és egy villanyszárító. A két berendezés azonban csak a mintegy negyven hektáron termett dohánymennyiséget tudja szárítani. Ha további szárítóberendezéseket tudna venni Magyarországról, akkor lehetővé válik a dohány területének növelése, és a járási tervek valóra váltása. Az egyesített szövetkezet további fontos növénye a •cukorrépa. A múlt évben 530 mázsát értek el hektáronként (100 hektáron termesztették) és járási viszonylatban a második helyezést érték el. Ebben az évben a cukorrépa fő termőterülete a bušincei részlegen lesz (60 hektár). Abban az esetben, ha a dohányültetvény területét a szárítóberendezés hiánya miatt nem tudnák növelni, a cukorrépa termesztésére specializálnak. A részlegek összesen ezer hektáron termelnek gabonát. Az anyagi javak növeléséhez nagyban hozzájárult az, hogy a gazdaság már évek óta gabona- és kukoricavetőmagot termel: gabonából a szovjet fajtákat [Kaukazt, Mironovszkát, Aurórát) termesztik sikerrel. A Maié és a Veľ. Zlievcc-i részlegen a múlt évben negyven hektáron termeltek vetőmagkukoricát. A magszaporítási céllal termesztett gabona- és vetőmagkukorica minőség és hozam a népgazdasági szükségletekkel. Veres Sándor mérnöknek, a jnb alelnökének véleményére is kíváncsi voltam. Ö így nyilatkozott: — Veľký Slemenee-i születésű vagyok, most itt lakom Veľké Kapušany-ban. Jól ismerem az embereket. Egy szövetkezeti tagnak sem közömbös sem a saját, sem pedig az utódainak a sorsa. Így az egyesülés szervesen összefügg a tagok életkörülményeinek, életszínvonalának emelkedésével. A megnövekedett fejlesztési eszközök célszerű befektetésével gépesíthetővé válnak a nehéz fizikai munkát igénylő termelési folyamatok. További előny, hogy az egymgy szövetkezetben levő kisebb összegű szociális és kulturális alap egyesítése olyan komolyabb létesítmények megvalósítását is eredményezheti, amelyek nagyban . elősegítik a tagok kulturális fejlődését, a falu felemelkedését, a város és a falu közötti különbség mind tökéletesebb felszámolását. Befejezésül csupán annyit, az egyesült szövetkezet összes dolgozójának tudni kell, hogy az állami támogatás hatékonyabb rendszere csak a szövetkezet belső erőire támaszkodva érvényesülhet igazán. A közösen kidolgozott fejlesztési intézkedések is csak akkor válthatják be a hozzájuk fűzött reményeket, ha a szövetkezet tagjai és vezetői magukénak vallják az előírt célokat és legjobb tudásukkal munkálkodnak a feladatok végrehajtásán. ILLÉS BERTALAN szempontjából jó, ezért ebben az évben is nagyobbrészt a Maié Zlievce-i részlegen termelnek vetőmagkukoricát, míg a bušincein kimondottan takarmánykukoricára specializálódnak, mivel az állatállomány nagyobbrészt a központi községben összpontosul. Ha a „Barátság“ szövetkezetről beszélünk, nem lehet meg.feledkeznünk szőlőtermesztéséről sem, amely igen jó jövedelmet biztosít a szövetkezet számára; 84 hektáron telepítettek szőlőt, ebből már 52 hektár termőre fordult. Főleg Müllert, Traminit, Rizlinget, Burgundit ültettek. A múlt év egyáltalán nem kedvezett a szőlőtermelésnek, ezért a tervezett 30 vagon helyett csak 9 vagont tudtak eladni. Bíznak abban, hogy az idei időjárás jobb lesz és behozzák a mült évi lemaradásukat is. Ahhoz, hogy a növénytermesztésben minél tökéletesebben kihasználhassák a földterületet, a géppark felújítása szükséges. Ugyanis kiöregedett traktoraik vannak, amelyeket Szikora elvtárs szerint nem érdemes javítani, a külföldiekhez pedig nehezen kapható pótalkatrész. A növénytermesztés szakosítása mellett rendkívül fontos feladat az állattenyésztés fejlesztése. A Barátság szövetkezetben leglényegesebb feladatnak tartják a hasznosság tokozását, a tejtermelés javítását. Ennek teljesítése szempontjából a legelső tennivaló volt, a meglevő, öreg istállók átalakítása és korszerűsítése. A szövetkezet egyes részlegein átalakították a sertés- és szarvasmarhaistállókat. Még tavaly Bušlncén csak 170 fejőstehenet tudtak elhelyezni, a közeljövőben ott lesz az egész tehénállomány (450 db), valamint az anyasertések is odakerülnek. A növendék- és hízémarhák Mula-n vannak elhelyezve. A sertéshizlalás félautomatizált istállókban történik. A M. Zlievce-i istálló 600 sertés befogadására alkalmas (egy régi juhakolból alakították át), a V. Zlievceiben 200 állatot helyeztek el. Ez az igyekezetük ésszerű abból is, hogy megkönnyítik a zootechnikusok munkáját, mivel ez esetben egy-egy szakember saját részlegén növendékállatokkal vagy fejőstehenekkel foglalkozhat. A szövetkezetben a sertéshizlalásnak nincsenek valami ideális feltételei, az alábbi számok mégis jó eredményekről tanúskodnak. A tervezettnél 50 mázsával több sertéshúst adtak el. A mul’ai részlegen a kocánkénti malacelválasztás 17.5, a napi súlygyarapodás 66 dkg volt. A zootechnikus véleménye szerint ezeket a jó eredményeket az állatgondozók helyes hozzáállásával, fegyelmezett munkájával tudták elérni. Az utóbbi években figyelemre méltó sikereket értek el a tehénállomány minőségi összetételében is, amivel kedvezően befolyásolják a tejtermelést. Annak ellenére, hogy a múlt évben is kb. 300 hektárnyi területen a takarmányt (főleg ősszel a sarját) tönkretette a megáradt Ipoly, s így takarmánykészletük nincs elegendő. Vásárolniuk kellett a takarmányt, mégis 50 ezer liter tejjel többet adtak el a tervezettnél. Ez pedig végső soron a dolgozók jó munkájára enged következtetni. Az állattenyésztésben azonban sok még a tennivaló, hogy az 1975-ig előirányzott tervfeíadataikat teljesíteni tudják. Például a múlt évi tejeladási terv 700 ezer liter volt, az idei, mivel tehénállományukat növelik, 900 ezer liter lesz. Ehhez elsősorban a jó takarmányozás, a ■ tudományos ismeretek következetes alkalmazása szükséges. Azt is megtudtam, a szövetkezet öt munkacsoportja a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy terven felül 473 ezer korona értékű mezőgazdasági terméket termel. A munkacsoportok vállalásukat 91 ezer koronával túlteljesítették. A „Barátság“ egyesült szövetkezet az 1974-es esztendőt egymillió korona tiszta jövedelemmel zárta. Ha az időjárás jobban kedvez, sokkal jobb eredmény születhetett volna. A sikeres aratás után, amelyben ^ a Nové Zámky-i járás földművesei kitűnő, szocialista mezőgazdaságunkban eddig nem látott eredményeket értek el, az elmúlt ősz kedvezőtlen időjárása nehéz helyzetet teremtett. A mezőgazdasági munkák zömét — tudjuk — éppen lösszel kell elvégezni. Gyakori, mondhatnánk naponkénti esőzések közepette kellett a következő év jó termásét megalapozni, szántani, yetni és betakarítani a cukorrépa, a burgonya, a szőlő és a kukorica igen jőnaik mondható termését. E rendkívüli feltételek között földműveseink nem maradtak magukra. Az SZLKP KB és az SZSZK kormányának felhívására az üzemekből, iskolákból, valamint a hadsereg alakulataiból a brigádosok ezrei segítettek a cukorrépa és a többi mezőgazdasági termény betakarításában. Aki tavaly ősszel falvainkba látogatott, láthatta, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóinak ezrei esőben, sárban, ’ hidegben naponta kint dolgoztak a földeken. E nehéz körülmények komoly önfeláldozást, igényes munkaszervezést és vezetést követeltek. Földműveseink a mölt évben nem ismertek ünnepet, vasárnapot, sőt ahol erre lehetőség nyílt, éjszaka is dolgoztak. A hatalmas muakakezdeményezést és az önfeláldozó teljesítményeket ékesszólóan az elért eredmények igazolják — a termést különösebb veszteségek nélkül tudtuk betakarítani, igaz csak nagyobb költségráfordítás-A helytállás eredménye Nagy Teréz sál. Az őszi búza vetésének időtervét járásunk már november 10- ikére teljesítette, érni csupán 10 napos késést jelent az előző esztendőkkel összehasonlítva. A szélsőséges időjárási feltételek azonban gátolták ja nagy teljesítményű gépek tökéletes kihasználását a betakarítás során. Például a cukorrépa esetében, amelyet 5350 hektáron termesztettünk, e mennyiség 80 százalékát gépekkel terveztük betakarítani, de a felázott talajon csupán 45 százalékban sikerült a cukorrépát gépekkel betakarítani. A cukorrépa felvásárlásának állami tervét azonban földműveseink nemcsak teljesítették, hanem túlszárnyalták, hiszen átlagban hektáronként 426 mázsát termesztettek és terven felül 2000 vagon cukorrépát adtak el. Az elmúlt évben a szemeskukoricára sem volt kedvező az időjárás. Tavasszal a szárazság és a hideg idő. ősszel az esők a 'kukorica beárését teljes egy hónappal késleltették. A kései hibridek, amelyek az átlagos esztendőkben a legnagyobb terméshozamot adják, tavaly nem értek be. Ezért a szemeskukorica növényzetének egy részét le kellett silózni. így a szemeskukorica termesztésének tervét képtelenség volt teljesíteni. Az őszi munkák, amelyeket sokhelyütt csak december végére fejeztek be, komoly igényeket támasztottak a gépekkel szembeit is. A nehéz körülmények között a gépek jelentős mértékben elhasználódtak, s igy megnövekszik a javításukra fordított költség, sőt egyeseket új gépekkel kell majd felcserélni. A rendkívül kedvezőtlen éghajlati adottságok ellenére járásunk földművesei ebben az évben is kiváló termést várnak őszi búzából. A december 15-én végrehajtott első biológiai leltározás megműtatta, hogy az őszi búza növényzete pillanatnyilag jobb, mint a múlt évben volt. Az őszi búza 28 ezer hektáros összterületének 86 százalékát a komplett és igen jó növényzet kategóriájába sorolták. Ezen túlmenően a járásban feljavították a gabonafélék fajta-választékát, s így a tavaszi árpa vetéséhez már több új, nagyobb hozamú fajtával rendelkez nek, mint az elmúlt évben. Ebből is látható, hogy a járásban reális feltételeket alakítanak ki a gabonafélék megnövekedett felvásárlási feladatainak sikeres teljesítésére, hogy ebben az évben S000 tonnával, azaz 14 százalékkal többet adhassanak a felvásárlásra. Ötödik ötéves tervünk első négy esztendejében a Nové Zámky-i járás földművesei feladataikat becsülettel teljesítették, sőt túlszárnyalták. Üt éves tervünk utolsó esztendejében, amikor a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítése elsőrendű feladatunk, s amikor hazánknak a dicső szovjet hadsereg általi felszabadítása 30. évfordulóját ünnepeljük, földműveseink tapasztalataikat, rátér mettségüket és szervezési képességű két felhasználják, hogy minden téren becsülettel megállják helyűket. JOZEF MUDROCH, mérnök
