Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-25 / 4. szám

SZABAD FÖLDMŰVES,

A PÄRTPLÉNUM-HATÄROZATOK SZELLEMÉBEN:

Tegyük hatékonyabbá az ellenőrzést

Ülést tartott nemrégiben a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének központi ellenőrző bizottsága. Mindjárt elöljáróban meghallgatta a szövetség KB-а elnöksége a plenáris ülése által a múlt év harmadik negyedében elfogadott határozatok végrehajtásáról szóló jelentést. Megállapította: ezeket a határozatba foglalt feladatokat hiánytalanul teljesítették.

Továbbiakban az ellenőrző bizottság részletesen megtárgyalta azt a jelentést, amely a múlt év második felében a szövetség járási szerveinek tevékenysége felülvizsgálásáról szólt, s egyúttal értékelte a járási ellenőrző bizottságok tagjainak, póttagjainak, aktivistáinak, valamint a jogi és ellenőrzési szakosztályok dolgozóinak munkáját elemezte. A jelzett ellenőrzések fő célja az volt, hogy felmérje a szövetség járási szerveinek — plenáris ülésnek, az elnökségnek, s az egyes szakbizottságoknak — cselekvőképességét, valamint ellenőrizze az egyes jb-ok anyagi eszközeinek célszerű felhasználását. Több járási bizottság szép eredményekről adhat számot. Ez megmutatkozik a szocialista brigádmozgalom fejlesztésében és irányításában, a dolgozók munka- és életkörülményeinek javításában, valamint a felnőttoktatásban (szövetkezeti munkaiskola, tévé-iskola).

Viszont az ellenőrzések nem csupán az eredményeket, hanem a fogyatékosságokat is felszínre hozták. Például a szövetség belső rendjét szabályozó előírások (alapszabályzat, munkarend, stb.) hiányos betartásában, a járási plénumokon való részvétel alig haladja meg az 50 százalékot a bratislava-vidéki, a martini, a galántai, a trebišovi (tőketerebesi) és a Rim. Sobota-i (rimaszombati) járásban. Bírálat illeti a bratislava-vidéki, a trenőíni, a Nové Zámky-i (érsekújvári), martini, žilinai és a galántai járási bizottság elnökségét, amiért nem tartották be a munkarendet, az ülések megtartására vonatkozóan. A járási bizottságok tevékenységének leggyöngébb pontja: a szakbizottságokkal és aktivistákkal való törődés, főleg a martini, a luöeneci (losonci), galantai, žilinai, trebišovi és a trenéíni járásban. Pozitívan értékelhető ez a munka (a szakbizottsági tevékenység) a Lipt. Mikuláš-i, Banská Bystrica-i, rožňavai (rozsnyói), a humennéi, a prievidzai és a Rim. Sobota-i járásban.

A szövetség járási bizottságai csaknem valamennyi járásban az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítanak a szocialista brigádmozgalom fejlesztésére. Felvilágosító, meggyőző és szervezőmunkájuk révén számos kollektíva nevezett be a szocialista brigádmozgalomba. Sajnos, nem mindenütt működnek ezek a brigádok a kívánt szinten, tevékenységüket nemegyszer formaiságok jellemzik, a fő célt — az

emberek tudatának átformálását, nevelését — szem elől tévesztik, s ilymődon más munkacsoportokra sem hatnak mozgósltólag. Nem azon a hangsúly, hogy hol alakuljon több versenyző csoport, mindamellett elgondolkoztató, hogy a szövetkezeteknek mintegy felében még egyetlen csoport sem versenyez a megtisztelő szocialista brigád címért.

Az ellenőrzések kapcsán felszínre kerül az a fogyatékosság is, hogy több járási bizottságunk — a bratislava-vidéki, a galantai, a martini, stb. — nem vezet semmilyen nyilvántartást a beérkezett panaszokról és azok intézéséről.

Sok még a tennivaló az ellenőrző bizottságok tevékenységének hatékonyabbá tétele szakaszán. E bizottságok két éves működése eredményeinek összegezése céljából kérdőívet kapott valamennyi járási ellenőrző bizottság. Nincs minden a legnagyobb rendben ezek a téren; azt mutatja az is, hogy semmilyen választ nem adott a Topol'őany-i, a őadcai, a Pov. Bystrica-i, a Vei. Krtíš-i (nagykürtösi), a bardejovi, a košicei, a michalovcei és más járások ellenőrző bizottsága. Viszont dicséretet érdemel a Lipt. Mikuláš-i, a Ban. Bystrica-i, a levicei (lévai), a trenčíni, a humennéi és a St. Lubovna-i járási ellenőrző bizottságunk, amelyek a szövetség belső rendjének, s a szocialista törvényesség betartásának — és betarttatásának — őrei.

A feltárt hiányosságok kiküszöbölése érdekében a szövetség központi ellenőrző bizottsága a járási szervei irányában (beleértve a járási ellenőrző bizottságokat is!) több konkrétintézkedést fogadott el, amelyek majd a szövetkezeti munkaiskola keretében lesznek megtárgyalva. Mindazoknak, akik munkájukkal kiérdemelték — a központi ellenőrző bizottság aktív tagjainak, s a jól működő járási ellenőrző bizottságok elnökeinek — jutalmazására tettek javaslatot.

Pártunk múlt év novemberi és decemberi plénumüléseinek határozata nem csupán a pártszervekre, hanem a társadalmi szervekre is vonatkozik, ami a gazdaságosság elvének betartását, az ellenőrző szervek hatékonyabb tevékenységét illeti. Szövetségünk központi ellenőrző bizottsága legutóbbi ülésén ezeknek a plénum-határozatoknak a szellemében cselekedett, s tett javító intézkedéseket.

—md—

AZ ELAVULT JOGSZABÁLYOK

1975 január 25.

fejlődést gátolják

A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának jogi albizottsága nemrégiben megvitatta mindazon jogszabályok módosítását, amelyek jórészt már elavultak, s a közeljövőben a szövetség felsőbb szervei elé kerülnek. A jogi albizottságban tevékenykedő szövetkezeti tisztviselők a szövetség jogi szakembereivel közös álláspontot képviseltek. A szövetkezeti jog egyes rendeletéi, szabályai a sző szoros értelmében gátolják a fejlődést, nehezítik a közös gazdaságok vezetőinek munkáját, mivel azok már elavultak, túl lépett rajtuk a rohanó idő.

A jogi albizottság ülésének napirendjén szerepelt kérdések közül a legfontosabb volt a „Szövetkezeti Földművesek Szövetsége munkarendje módosításának szükségessége a szocialista mezőgazdaság új feltételei között“ című jelentés, amelynek egyik javaslata szerint nem célszerű a szövetkezeteken belül külön gazdasági és külön szövetségi szerveket létesíteni, hanem hatékonyabban működjenek közre a szövetkezet szervei a szövetségi munka kiteljesítése érdekében. Ennek a javaslatnak az értelmében a szövetkezet kiterjedtségét, nagyságát figyelembe véve, úgy kell a szövetségi munkát elosztani, hogy az összhangban legyen a termelési-gazdasági feladatokkal.

Az albizottság tagjainak álláspontja értelmében a szövetkezetekben a termelési-gazdasági és szociálpolitikai tevékenység irányítása a taggyűlés, a vezetőség, s személy szerint az efszelnök, valamint az ellenőrző bizottság elnökének a feladata. A szövetkezet társadalmi szerepének jelentősége miatt kívánatos, hogy a szövetségi tevékenységre vonatkozó feladatokat a szövetkezet elnöke végezze. Csak rendhagyó esetekben bízzák meg ezzel a feladatkörrel az efsz alelnökét, illetve valamelyik vezetőségi tagot. Ez esetben is az egész tevékenységért az efsz elnöke lenn^ a felelős.

A szövetségi (társadalmi-érdekvédelmi) feladatok kitűzésekor a következő munkamegosztás eszközlendő:

— az alapvető kérdésekben a közgyűlés dönt;

Egyetemi tan, nők ...? Egyik példás sertésgo

r, orvos, tudós, mérje! Csupán egyszerű, időző...

Foto: nki

I

genyese щ

SZAKOSÍTOTT ÜZEMSZERVEZÉS A TUDOMÁNY ÉS A GYAKORLAT TÜKRÉBEN

Egy évvel ezelőtt tértünk át a háromlépcsős üzemszervezésre. Ennek fokozatai: a központi vezetőség, a szakosított üzérnek, s üzemegységek. Amíg idáig jutottunk, többféle változtatás történt a minőségi követelmények előtérbe helyezése, a szakosított üzemszervezés rendjének megszilárdítása érdekében.

Az üzemszervezés e tökéletesebb rendje, formája lehetővé teszi azt, hogy a központi vezetőség az elvi jellegű gazdaságpolitikai, üzemszervezési kérdésekre, valamint a szövetkezet távlati célkitűzéseit figyelembe véve, a legfontosabb feladatok teljesítésére összpontosíthassa fő figyelmét.

Az évi termelési terv teljesítésével kapcsolatos műszakiüzemszervezési szakkérdések megoldását a szakkáderekre, s az elnök irányította termelési tanácsra bíztuk. Ez lehetővé tette, hogy a szövetkezet vezetőségében több dolgozó tevékenykedjék, ami igényesebb munkára, nagyobb felelősségérzetre ösztönöz, tökéletesebbé válhat az ellenőrzés, az irányítás. Erre az elhatározásra а XIV. pártkongresszus azon irányelve késztetett minket, amely feladatul tűzte a szövetkezeti tagok nagyobb arányú részvételét az üzemirányításban.

VÁLTOZÁSOK az üzemszervezésben

Az Irányítás egyes lépcsőfokain a következő változásokat eszközöltük:

az irányítás első lépcsőfokát jelentő központi vezetőségben, amelyet eredetileg az elnök, az alelnök, a főmérnök és törzskara, a főüzemgazdász és beosztottjai alkottak, 1974 július elsejétől a következő változás történt: a főmérnök törzskarához tartozó szakemberek közvetlenül a szakosított üzemegységekbe kerültek, azzal a céllal, hogy megerősítsük a közvetlen termelést. Előnyösségének elemzésére majd a további időszakban kerül sor.

Alapvető változást jelent az új személyzeti szabályzatban, hogy a személyzeti munkát Irányító elnökhelyettes egyúttal a pártszervezetek csúcsszervének elnöke is. Uymódon jobban érvényesül a párt vezető szerepe a gazdálkodás egész menetében, az irányításban, az ellenőrzésben, a káderpolitikában egyaránt.

Az új, tökéletesebb üzemszervezési rend megkövetelte az irányítás ésszerűsítését is. E célból ésszerűsítési előadót rendszeresítettünk. Valamennyi mérnökre, műszaki dolgozóra kötelező érvényű az ésszerűsítéssel, újítással járó problémák megoldásának segítése.

Ami pedig az irányítás második lépcsőfokát illeti — ami eredetileg hét üzemre terjedt, hatra csökkent. A múlt év első negyedének végén feloszlattuk a beszerzési- és értékesítési osztályt Ezáltal megszűnt az egyes üzemekben az anyagbeszerző- és értékesítői tisztség. Mint az eddigi tapasztalatok jelzik, ez nem volt a legcélszerűbb intézkedés, ezért e problémakör — raktározás, anyagbeszerzés, termékértékesítés, a belső- és a kifelé irányuló szállítás, stb. a mi, illetőleg a velünk együttműködő tudományos intézetek tüzetes vizsgálatát képezi.

Az új üzemszervezési rend gyakorlatából máris kitűnik, a második lépcsőfok — a szakosított üzem — jelentősége, amely az irányítás legfontosabb láncszemévé válik. A szakosított üzemek megerősödésére nagy gond fordítandó, mert ezek képezik a jól átgondolt szakosítás és ésszerűsítés gerincét.

Ugyanezen lépcsőfokon még a következő változás történt: a múlt év derekán feloszlattuk a zootechnikus-specialisták törzskarát és a zootechnlkusokat a jelentősebb üzemegységek vezetőivé neveztük ki. E változtatás — vagyis ésszerűsítés — javulást hozott, mert a szakemberek közvetlenül a termelésbe kerültek, ahol jól hasznosíthatják tudásukat, alkotókészségüket.

Az irányítás harmadik lépcsőfokát jelentő szakosított telepeknek ma a termelés és a gazdálkodás szempontjából kulcsszerepük van. Az üzemszervezés és irányítás tudományos rendszerének gyakorlati érvényesítése szempontjából növekszik a munkaszervezés és a termelés iránti igényesség, s ezzel kapcsolatban a vezetők szakismereteinek gazdagítása is mind szükségszerűbb. A termelésszakosltás továbbfejlesztése követeli ezt. Ezért van az irányítás e lépcsőfokán a legtöbb személyi változás, kádercsere. A múlt év első felében épp emiatt — a nagyobb követelményeket illetően — kellett a részlegvezetők, telepvezetők többségét leváltani, s helyükbe rátermettebb, s szakképzettebb személyeket állítani.

Az istállók szétszórtsága miatt a szakosítási program korlátolt; ez a tény is az irányítás harmadik lépcsőfoka jogosultságának és fennmaradásának bizonyítéka. Megjegyzendő azonban, hogy a szakosítás jelenlegi színvonala magasabb, mint az egyesítés előtt volt, s mindjobban fejlődik.

Az üzemszervezés tökéletesebb formája gyakorlati előnyeinek elemzése alapján megállapíthattuk, könnyebb a már kitaposott úton járás, de a még járatlant kell nemegyszer választani, az előrehaladás, a társadalmi rend további megszilárdítása, a népjőlét előfeltételeinek megteremtése érdekében.

BETARTANI A FOKOZATOSSÄG ELVÉT

Az eddig elmondottakból is világosan kitűnik, az új, tökéletesebb, tudományos alapokon nyugvó üzemszervezés valójában egyet jelent a gazdálkodás ágazati rendszerének bevezetésével. Ez hosszabb folyamat, közbeiktatott szakaszokkal, amelyeket nem lehet átlépni anélkül, hogy bizonyos feltételeket ne teljesitenők. Tehát, időben mintegy három évre határolható el ez a folyamat, amelyet három időszakra oszthatunk.

1. Megfelelő káderek, állő- és forgóeszközök biztosításával, a felelősség és jogkör meghatározásával létrehozni ágazatonként szakosított üzemeket.

2. A központi vezetőség és a szakosított üzemek irányítóinak kapcsolatában érvényesüljön a rendszeresség és a célratörés, a szakosított üzemen belüli műszaki-gazdasági rendszabályok gyakorlati érvényesítése nélkülözhetetlen. Ez egyben a köz— operatív üg: ek intézése a vezetőség, illetőleg a szakbizottságok hatáskörébe tartozi

— a termelő-ej ységekben a szövetségi tevékenység kérdéseit munkaértekezleteken tárj yalják majd, melyeket valamelyik n egbízott vezetőségi tag közreműködéi ével műszaki-gazdasági dolgozók hí nak össze;

— a munkacso tortokban (mint például a szociálist, brigád, vagy brigádok!), ilyen értei ezleteket a termelési egység vezetőjén зк és a szövetkezet megbízott szervé íek beleegyezésével a csoportvezető iív egybe.

Az említett ja /aslatot a szövetség központi és járí si szervei, valamint a szövetkezetek az efsz-ek IX. kongresszusának ele készítő időszakában vitatják meg.

Továbbá, a szí vétség jogi albizottsága a szövetség egyes szerveinek tej vékenységével к ipcsolatos jelentéseket tárgyalt me| , s több intézkedést javasolt.

JUDr. Michil Üurdiak,

a szövetség jogi albizottságának titkára

ponti ellenőrzés szerves része. A szako ított üzemek rendszerének, igazgatásának, az önelszámolás ( telüzemi számvitel) és az önköltségvizsgálat rendszerének bevi zetése — amely szem előtt tartja a mezőgazdasági nagyüzem célkitűzéseit.

3. A termelés, a szervezés és az irányítás tökéletesebb formájának gyakorlata az elmélyültebb sze nélyl felelősségre alapozódik, az egyes hatáskörök rendszert re ez a jellemző.

AZ IRÁNYÍTÁS HÄROM AI APFORMÄJA

A termelés irányításában három alaj forma bontakozott ki: az önkormányzati, az utasítási, valami] t az ellenőrző napok formája.

a) Az önkormányzati formát elsősorb in a termelési értekezletek képviselik. Az irányítás mindháro n lépcsőfokán hetente, előre elfogadott terv szerint tartjuk ez 3ket az értekezleteket.

b) Az utasítások formája abból áll, íogy a mezőgazdasági nagyüzem feladatainak teljesítése érdé kében utasítások foglalják össze a főbb tennivalókat az irá nyitás mindhárom lépcsőfokára vonatkoztatva, nemcsak az e »yes kollektívákra, hanem személyekre is méretezve.

c) Az ellenőrző napok formája csak r őst kezd teret hódítani nálunk. Elsősorban a központ részéről a szakosított üzemek irányába. Ezt a formát továbbfejlesztji к az üzemrészlegek, illetve szakosított telepek bekapcsolásé irnl is számolva. Célja? Az egyes munkahelyeken közvetlenül 13lülvizsgálni és megteremteni a termelési feladatok teljeslté ;ének az előfeltételeit.

AZ IRÁNYÍTÁS ES5 KÖZEI

Nálunk az irányítás eszközeit így jel: emezhetjük:

— Az évi termelési-pénzügyi terv f ladatait negyedévekre és hónapokra bontottuk le. E terv telje ütését a termelési értekezleteken — és a szövetkezet közpon' i vezetősége ülésein — rendszeresen elemezzük.

— Fontos irányító eszközünk — a sz icialista munkaverseny. Ennek a továbbfejlesztését szorgalmazzuk. Célunk: a Szocialista szövetkezet nagyon megtisztelő c m kiérdemlése. Ez képezi A szocialista munka- és életkörni ezetért! című verseny alapját is.

— Az anyagi érdekeltség a prém um-rendszeren alapul. A premizálási szabályzat pontosan m igállapítja, milyen feltételek teljesítése jogosít prémium kif: zetésére.

— A személyzeti szabályzat pontosa 1 megállapítja minden dolgozó feladatkörét, a vele járó hatá körre), s felelősséggel.

— A Szövetkezeti Híradó tájékoztatja a dolgozókat az idénymunkák menetéről. Tekintettel arra, h. gy a híradó nagyon jó szolgálatot tesz az irányítás mindháröi 1 lépcsőfokán, rendszeresen megjelenő üzemi újság kiadásán к kérdését latolgatjuk.

Milan Harušťák, a VIRRADAT Efsz elnöke