Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-25 / 4. szám

1975. január 25.

SZABA0 FÖLDMŰVES

3

Új arcú falu

Buzica (Buzita) község a košicei (kassai) járásban található. Mint kotlőt a csibe, úgy üli körbe a négy gazdaságilag hozzá csatolt község: Nižný Lanec (Alsólánc), Rešice (Reste), Komárovce (Komáróc) és Cestice (Szeszta). Nincstelen cselédek és nagybirtokosok éltek itt a felszabadulást megelőző időben, sokcsaládos cselédek düledező nád- és szalmatetős, kisablakos viskókban laktak. A földek java része a földbirtokosok tulajdonában volt. A mezőgazdaságon kívül más munkalehetőség nem igen akadt. Gyakori hívatlan vendég volt a végrehajtó.

Az elmúlt 30 esztendő sok-sok egymás mögé sorakozó lépés folyamata, mindegyik egy fok felfelé, és egyben előre. Ha valaki Buzitára utazik, új falukép fogadja. Oj iskolák, óvodák, kész és féligkész épületek a portalanított útak mentén mindmind azt mutatják: mozgásban van ma is minden, s a mozgás, az ütem folyamatos.

És az emberek? Változtak. Változníok kellett, hiszen szemük láttára épült újjá és folytatódott az építés azzal, amit a merész ember megálmodott. Kisimultak a ráncok —, s ha maradt is a fájó emlékből a szívekben, a fejlődés köszöntése közben mind ritkábban törtek fel a sóhajok.

Vajányi László, a szövetkezet elnöke így idézi a múltat.

— Jól emlékszem a szövetkezet megalakítására. Sokan féltek a közös gazdálkodástól. Attól tartottak, hogy a traktor tönkre teszi a földet. Az első években nehéz körülmények között gazdálkodtak. Nem termett a föld. Búzából 10, kukoricából 15 mázsás hektárhozamot értek el. A tehenek még ezer liter tejet sem adtak évente. Nem csoda, hogy rossz volt a hangulat. A forradalmárok, a régi kommunisták nem adták fel a reményt. Szövetkezeti dolgozóink saját bőrükön tanultak meg nagyüzemi módszerekkel gazdálkodni.

Egy éve, hogy társult a buzitai, alsólánci, restei, komáróci és a szesztai szövetkezet. Az egyesülés után sok minden — pozitívan — megváltozott. Rendeződött a fizetés, a szabadság kérdése. A szövetkezet központi vezetősége kirándulásokat, tanulmányutakat szervez és biztosítja számukra az üdülési lehetőségeket.

Az idén búzából 1137 hektárról átlagosan 40,6 mázsás hektárhozamot értek el, ez négyszerese az első évek átlaghozamának A szövetkezet elnökétől megtudtam azt is, hogy az állattenyésztést szarvasmarha és sertés

tenyésztésére szakosították. Különösen a szarvasmarhatenyésztés hoz szép jövedelmet a közös gazdaságnak. A 3065 szarvasmarha közül 1092 a tehén. A sertéstenyészetük is jövedelmező, a 4040 sertés közül 347 az anyakoca a többi hízó. A közös gazdaság tart még 985 darab birkát, ami szintén szép hasznot hoz a közösbe. Ma az egyesített szövetkezet nyers termelése eléri a 60 millió koronát.

A gazdasági udvarokat járva elbeszélgettünk az ott szorgoskodó emberekkel. A komáróci farmon Benyus Józsefet és Konkoly Ferencet munkaközben találtuk. A két hízómarhagondozó szívesen válaszolt kérdésünkre.

— Nem panaszkodhatunk — mondotta Benyus József. A 30 év alatt sokat változott a világ. A szövetkezet élére hozzáértő, tanult emberek kerültek. Ez természetesen megmutatkozik a szövetkezetünk gazdasági eredményeiben. A termelés szakosításával, az új technológia fokozott ütemű bevezetésével, a kooperációs tevékenység állandó fejlesztésével és nem utolsó sorban a termelés sokrétű ésszerűsítésével tovább tudjuk fokozni a termelés hatékonyságát.

— Ma más az élet, — veszi át a szót Konkoly Ferenc — már mi is úgy járhatunk munkába, mint az iparban dolgozók. Pedig emlékszem, hogy hogyan ijesztgettek bennünket, sokan azt mondták, ha belépünk a szövetkezetbe koldusbotra jutunk, csajkából fogunk enni. A fejlődés azonban mindent igazolt. Megszűnt az ember ember által való kizsákmányolása. Mindenki becsületesen megélhet munkájából.

Néhány lépéssel odébb Komjáti Irén éppen végzett a délutáni etetéssel, amikor betoppantunk a sertésistállóba.

— Hogy s mint érzik magukat? — érdeklődtem.

— Jól, szépen keresünk.

— Megéri nőnek annyit dolgozni?

—' Föltétlenül. Régen a nők számára nem volt munkalehetőség. Ma aki keresni akar találhat magának való munkát. A szövetkezetben mindenkire szükség van.

Járjuk a községeket. Alsóláncon már első látásra azt hihetne az idegen, hogy városban jár. Rendezett a szövetkezet gazdasági udvara, szépek az utcák, kár, hogy a község arculatát elrontja az elhanyagolt, egészségtelen állami gazdaság udvara. S ha már itt tartunk ugyanezt elmondhatjuk Buzitárói is. Itt már nemcsak a község

arculatáról van szó, hanem egyéb problémákról is. E- sért, hogy megtudjam az igazságot aa erre illetékesekhez a hnb irodájába kopogtattam. Képes Elemér a hnb titkára barátságosan fogadott és szívesen válaszolt kérdéseimre.

—■ A község lakosságának telje- j sen jogos a pana- | sza — mondotta a í titkár. Az állami gazdaság udvarától a kutakban fertőzött az ivóvíz Ez a gazdaság a község fejlődését a múltban hátráltatta. Az állami gazdaság igazgatóságával és a felettes szerveinkkel már többször tárgyaltunk a gazdasági udvarok felszámolásáról, illetve áthelyezéséről, j Kérésünk megértésre és támogatásra j talált, legújabb értesüléseink szerint j Zsarnőn rövid időn belül befejezik egy korszerű tehénistálló építését. —Ha j ezt befejezték — folytatja a titkár — | akkor rövidesen hozzáláthatnánk egy ; korszerű művelődési ház építéséhez, j A járás legnagyobb egészségügyi központja községünkben van, új közpon-! tot szeretnénk létrehozni. Ugyancsak ! az állami gazdaság udvarára terveztük a hnb, posta és az új üzlethálózat fel- i építését. Tervek szerint a község la- ' kosságának hozzájárulásával az építkezéseket három év alatt befejezzük, s azután a többi problémák megoldásához is hozzáláthatunk.

— Milyen problémákra gondol?

— A lakásprobléma megoldására. |

— Milyen munkát valósítottak meg? ;

— A községünkben a fejlődés felmérhetetlen, csaknem újjá épült a falu. A Nemzeti Front választási programját időarányosan teljesítjük. A Jednota fogyasztási szövetkezet és a hnb épülete előtti tért alagcsöveztük. Ezt a munkát a Z-akció keretében végeztük el és a község lakossága 590 brigádórát dolgozott le ezen munkálatoknál. Szárító tornyot építettünk a tűzoltószertár mellett. Az építkezési beruházás keretében 15 család részére 342 300 korona ráfordítással rész- [ leges vízvezetéket létesítettünk. Egy- ! szóval mindent megteszünk, hogy a falu lakossága a legkulturáltabb körülmények között éljen.

Illés Bertalan

Fagyos téli napok

A polgári ügyeket intéző bizottság az ezüstlakodalmasokat köszönti. Balról az álló Lipcsei János a hnb elnöke, mellette Medve Ernő, Fzsuga Géza, a másik sorban Hrickó László és Makó Pál feleségeikkel.

(A szerző felvételei)

Hrickó István, a hízó szarvasmarháknál kitűnő eredményeket elérő gondozó.

Millióst (Migléc), most már a Kechnec (Kenyhec) községgel egyesített Hraničná pri Hornáde (Határfalva, košicei járás) község 1944. december 21-án, az első téli napon nagy lázban élt. Erőteljesebbek lettek az ágyuk dörgései, csikorogtak a harckocsik láncai, délután három órakor megjelentek az első szovjet és román katonák, estére ide értek a felszabadító hadsereg többi egységei is. Sokáig azonban nem tudtak maradni, mert a fasiszta hadsereg katonái Seüán (Abaujszina) a Patay kertben jó védőállásban voltak s innen aknavetőikkel Miglécet erős tűz alá vették. Borzalmas összeütközésekben ember ember ellen harcolt, nagyon sok szovjet és román katona számára itt ért véget a háború. Vérükkel áztatva a fagyos talajt, a legdrágábbat — életüket adták szabadságnnkért. E kemény harcok után s nagy áldozatok árán az éjszakai órákban a község már végleg a felszabadítók kezében volt.

A milhosťi lakosok a felszabadulás előtt szegénységben éltek, csak pár nagyobb gazdának volt mit a tejbe aprítania, a többiek a Grünstein nagybirtokos malmára hajtották a vizet s az erszényébe a verejtékük által termelt javakat. A felszabadulás után azonnal megalakult a kommunista párt helyi szervezete. Működését megkezdte a helyi nemzeti bizottság is, és már 1945 elején, a tavaszi hónapokban a volt földbirtokos földjeit felparcellázták azok között, akik a földön tényleg dolgoztak. Négy évig folyt így a munka, amikor 1949 tavaszán Kovács Istvánnal. az élen megalakult 28 taggal a szövetkezet elődje — a gépi szövetkezet. Ez a kis szövetkezet tulajdonképpen csak az egyházi és volt földbirtokos földjén gazdálkodott, 16 darab szarvasmarhával és 25 darab sertéssel kezdett.

A szövetkezet fokozatosan azonban egészközségi efsz-szé alakult. Évrőlévre poijtikailag, szervezésileg és gazdaságilag is erősödött s az utóbbi években a járás legjobb szövetkezetei közé tartozott. Három évvel ezelőtt például a Migléci Egységes Földmüvesszövetkezet gabonából hektáronként átlagban 51,4 mázsát takarított be, cukorrépából tiszta súlyban pedig hektáronként 593 mázsa volt a termés. Sőt, 1972-ben a jubilejná és Aurora nagyhozamú szovjet búzafajtákból minden hektárról 55 mázsát takarítottak be.

megbecsültei

a termelés növeléséért

A csilízközi egyesült szövetkezet baromfitelepén kiváló eredményeket értek el a tojástermelésben. Foto: —tt—

suló jó politikai munka által a dolgozók odaadása eredményezte, hogy az első évben nem volt megtorpanás, sőt kiváló eredményekkel dicsekedhetnek a termelés minden szakaszán. Különösen nagyra értékelendő a tojástermelésben elért eredmény, amellyel „járási méretben“ a második helyen végeztek.

*

Tisztaság, rend, fegyelem. Rácz Ferencnek a Bakai Efsz zootechnikusának ez a jelszava. Aki betartja a jelszót, megbecsült ember, viszont a hanyag „megkapja“ a magáét.

Az egyesülés előtt a nádasdi részleg gazdasági telepén elég nagy volt a rendetlenség, s az eredmények is

csak minimálisak voltak. Legnagyobb problémát a malacelválasztás okozta. Napjainkban is ugyanabban az istállóban történik az anyakocák gondozása, mégis ez a részleg élenjáró a malacelválasztásban.

Az ott levő 100 anyadisznót a két András (Kucsera és Mészáros) gondozza.

Nem gondoltam, hogy Kucsera András hetykebajúszos legény — alig 25 éves — és már tíz esztendeje szorgoskodik az állattenyésztésben.

Az esti etetéskor köszöntünk rá a fiatalemberre. Nem lepődött meg, mert olyan példás rend volt mindenütt, mintha legalább is kormánydelegációt vártak volna a gazdaságba.

Negyvennyolc anyát kezel a fiatalember, és a malacelválasztási átlag 1974-ben 22,5 volt.

— Látja, itt 12—14 malac van egy kutricában — mutogatja örömmel a friss szalmában összebújt meztelen állatkákat.

A zootechnikus nagyon pontos embernek tartja az anyasertésgondozót. Kucsera nem egyszer megteszi, hogy napközben is „kinéz“ a telepre, hogy nincs-e valami rendellenesség.

Gondos munkájának megvan az eredménye, hiszen 3000 koronán felül keres havonta. A versenyfeltételek alapján is kapnak néhány százast, hiszen minden terven felül elválasztott malac után 20 korona üti a markukat.

Nemcsak a malacelválasztásban jók a bakaiak. Száz tehéntől például 97 borjút választanak el és súlygyarapodásban is a legjobbak közé tartoznak a járásban. Természetesen a jó eredmények eléréséhez jelentősen hozzáA Koiosz kombájn nálunk az elmúlt nyáron került „bevetésre“. Az óriás arató-cséplőgépek versenyében Fazekas László, és Csapkov Pál, a Bárcai Gépes Traktorállomás dolgozói lettek az elsők 351 hektár learatásával.

járul, hogy a szocialista munkaversenyben példás eredményeket elérőket anyagilag megfelelően jutalmazzák és erkölcsileg nagyra becsülik tevékenységüket.

Az 1975-ös esztendő az ötéves terv utolsó éve nagy feladatokat ró a mezőgazdaságra Pártunk múlt év novemberi plénuma megállapította, hogy a rajtunk kívülálló okokból megváltozott gazdasági helyzet és a belőle fakadó nagyobb követelmények megértése és elfogadása, a kommunistáktól és a pártonkívül dolgozóktól mégnagyobb odaadást kíván és a jó munka az idei terv és költségvetés megvalósításának elengedhetetlen feltétele. Nem úgy kell feltenni a kérdést, akarunk-e korszerűbben termelni, hanem úgy, hogy növelni akarjuk-e népünk jólétét — ahhoz pedig korszerűbb termelés kell, mert ez szolgálja a közösség általános érdekét.

A kitűzött igényes, de megvalósítható feladatok a mezőgazdaságban is megkövetelik, hogy naponta minden munkahelyen mindenki a legjobb tudással, odaadással végezze munkáját s a vezetők ne fukarkodjanak az erkölcsi és anyagi elismeréssel. Remélhető, hazánk felszabadításának 30. évfordulójára kibontakozott országos munkaverseny még jobban elősegíti a kitűzött feladatok

időbeni, minőségi teljesítését, amely nagyban hozzájárul az 5. ötéves tervidőszak utolsó évében kitűzött feladatok sikeres megvalósításához.

TÓTH DEZSŐ

A növénytermesztés ilyen eredményei alapján hasonló eredmények voltak az állattenyésztésben is. Kimagasló a 220 darab tehén fejésátlaga, ami már elérte a háromezres liter határát, 2941 liter volt. Fejős teheneit többek között nagy hozzáértéssel, odaadóan gondozza a Csécsből idekerült szerény Szekeres János, aki már gyermekkorától eltanulta a gazdálkodás minden csínját-bínját.

Persze a nagy igyekezet és becsületes munka nemcsak a szövetkezet fejlődését, a termelés emelését lendítette elő, de évről-évre növekedett a tagság bevétele is. Az utóbbi években a kereseti átlag havonta 1723 koronát tett ki, de a traktoristák és tehenészek megkeresték a havi 2500—2800 koronát is. Fillér a fillérhez, korona a koronához s az alig ötszáz lakosú akkori községben fokozatosan 65 új családi lakóház épült fel, ebből 21 házban központi fűtés van.

Migléc és a szomszédos Kenyhec között kőhajításnyi a távolság, a községek politikailag már az 1964-es választásoknál egyesültek, s ezért az utóbbi években egyre gyakrabban esett szó arról is, hogy a szövetkezetek is találják meg az egymáshoz vezető utat. Még az egyesülés előtt kisegítették egymást gépekkel és alkatrészekkel, ha a helyzet úgy kívánta, együttesen silóztak, egyengették az utakat, s így ez év július elejétől, pontosan a 25 éves fennállásuk évében, összeházasodtak. A nagyobb szövetkezetben a tagok átlag életkora 45 év, elnöke Tóth Imre lett.

A harminc szabad év eltelte után alaposan megváltozott a község képe is. Oj kultúrház, élelmiszerüzlet épült, mint mindenütt — ide is elkerült a villany, helyi hangszóró, portalanították az utakat, szabályozták a patakot, építettek járdákat, bekerítették a temetőt. Az államhatár melletti térségben neon világítás létesült, úgyszintén épült egy espresso, a községben két híd is.

A harminc évvel ezelőtti kemény, fagyos téli első napra emlékeztünk vissza Miglécen, ahol azóta az új társadalmi rendben nagy lépésekkel haladnak előre a fejlődés útján.

IVÁN SÄNDOR