Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-18 / 3. szám
jr Egyéb középnagy testű fajták Az előbbiekben tüzetesen ismertetett középnagy testű nyúlfajtákon kívül, amelyek nagyobb gazdasági jelentőséggel bírnak, tenyésztenek nálunk néhány további standard fajtát. Ezeknek a nyulaknak a tenyésztése nem terjedt el nagyobb mértékben, Inkább csak sportcélokból tartják őket. Ilyen fajták a következők: Az angol kosorrú nyúl (anglický baran) jellegzetes sportfajta. Legnagyobb érdeme, hogy hathatósan elősegítette a nyúltenyésztés terjesztését a XX. század kezdetén. Jellegzetes kosfejjel és kosfülekkel tűnik ki, amelyek hossza eléri a 60, sőt több centimétert is és szélességük 12—15 cm. Az angol kosorrú nyulat tarka nyűiként tenyésztik, mégpedig minden árnyalatban. A legkisebb engedélyezett súly 3,5 kg, a legnagyobb 5 kg. A meisseni kosorrú (meissenký baran — Meissner Widder) a francia kosorrú nyúl és a fekete ezüstnyűi keresztezésével jött létre 1900-ban. Testalakulásával a francia kosorrú nyúlra hasonlít. Alapjában véve nagy testű ezüstnyúl kosorrú nemesítésben. Tenyésztik fekete színben (fekete ezüstnyúl), kékben (kék ezüstnyúl], barnában (barna ezüstnyúl). Valamennyi színváltozat világos, közepes és sötét árnyalatban fordul elő. A legkisebb engedélyezett súly 3,5 kg, a legnagyobb 5 kg. A cseh albínó (Český albín) azonos a bécsi kék szemű fehér nyúllal, kivéve a szemek színét, amelyek pirosak, kárminpiros pupillával. Nem keresztezhető a belga óriás albínóval. A nagy ezUstnyulat (veľký strieborniak) két színben tenyésztik, mégpedig feketeezüstben és kékesezüstben. Az ezüstösség a fehér és a sötét szőrvégek váltakozásával keletkezik. A legkisebb engedélyezett súly 3 kg, a legnagyobb 4,5 kg. A japán nyúl (japonec) Franciaországban keletkezett a vadaskerti nyúl és a hollandi nyúl keresztezésével. Egész testén telt piros színű és sárga foltok vagy csíkok takarják minden árnyalatban. Minél több ilyen folt vagy csík van a nyúl testén, annál értékesebb a nyúl. A has és a lábak külső oldala világosabb, ne legyen azonban fehér. A színes mezők ne legyenek élesen körülhatároltak, hanem észrevétlenül folyjanak egymásba. A legkisebb engedélyezett súlya ennek a nyúlnak 3 kg, a legnagyobb 4,5 kg. Pilzeni tarka nyúl (plzenský strakoS). A tarka nyulak nagy családjába tartozó fajta. Hason lit a cseh tarka nyúlra, de rajzolata három színű, fehér alapon sárga és fekete foltokból tevődik össze. A legkisebb súlya ennek a nyúlnak 3 kg, a legnagyobb 4,5 kg. Türingiai nyúl (králik durinský, kamzík). Franciaországban eredetileg Chamois, Németországban Thüringer volt a neve. Véletlenszerűen keletkezett az orosz nyúl, a fekete ezüstnyúl és a szürke belga óriás keresztezésével. Hátán a szőrzet szürkéssárga színű. Pehelyszálal sárgáspirosak, az oldalakon és a mellen világosabbak. A szürkéssárga alapszínt az orosz nyúl kevésbé kifejezett jegyei egészítik ki. A füleken, az orron, a lábakon és a farkon kékespiros színfátyol látható, amely szabadon olvad egybe a szőrzet alapszínével. Az álarcnak minél közelebb kell érnie a szemekig. A testoldalain és a hátsó lábak combjain kékesfekete árnyékolás van. A farok felső része koromfekete, alsó része világos. A legkisebb súlya ennek a nyúlnak 3 kg, a legnagyobb 4,25 kg. Alaszkai nyúl (alalfan). Ezt a nyulat 1903-ban Németországban nemesítették ki. Szőrzete telt fekete, fényes, sötétkék pehelyszálakkal. Alakjával a havanna nyúlra hasonlít. Hasának alsó része mattabb, szőre testhez simuló és puha, Igen sűrű pehelyszálakkal. A legkisebb engedélyezett súlya ennek a nyúlnak 3 kg, a legnagyobb 4,25 ШШ kg. Az alaszkai nyulat védeni kell a közvetlen napsugarak elöl, mert szőrzete könnyen rozsdás árnyalatú lesz. Bécsi szürke nyúl (viedenský sivák). Testalakjával és testnagyságával azonos a bécsi kék nyúllal. A vadas szín összes árnyalatában előfordul, de a fő súlyt a szín körülhatárolására és a fedőszínre fektetik. Hototi fehér nyúl (hototský belák). Franciaországban nemesítették ki. A tarka nyulak csoportjába tartozik, csupán egyszerű, kb. 3—4 mm széles színes szemgyűrűje van, egyébként egész teste fehér. A legkisebb súlya 3 kg, a legnagyobb 5 kg. Ideális а 3,75—4 kg súly. Rajnai tarka nyúl (rýnsky strakoS). Németországban nemesítették ki. A tarka nyulak csoportjába tartozik. Hasonlít a cseh tarka nyúlra, csakhogy rajzolata több színű. Nálunk úgy bírálják, mint a cseh tarka nyulat és a pilzeni tarka nyulat. Fehér felszúrű nyúl (bielopesíkatý). Nálunk ismeretesek ennek a nyúlnak a fekete és a kék színváltozatai. Ami a rajzolatot Illeti, a követelmények hasonlóak, mint a fekete csernyúl esetében, melynél azonban a követelmény a telt piros felszőr és a lángvörös színeződés, míg a fehér felszőrű nyúlnál a fehér, sőt az ezüstszürke színeződés a kívánatos. A legkisebb súly 3 kg, a legnagyobb 4,25 kg. Cseh megfejtő (český luštič). Űjnemesítésű hazai fajta. Legkisebb súlya 3 kg, legnagyobb 4,25 kg. A szőr színe az egész testen sárga, világosszürke árnyalattal, amely szembetűnőbb a fejen, a füleken, az oldalakon és a test alsó részén. Megfejtőnek azért nevezték el, mert keresztezés esetén felhasználható az egyéb fajták tisztavérűségének megállapítására. (-1 JANUÁR a kisállattenyésztésben Aki a téli hónapokban is ** megfelelő szintű tojáshozamot akar elérni, annak fokozott gondot kell fordítani a tyúkok gondozására és takarmányozására. A tojók most különösképpen érzékenyen reagálnak az igényelt tápanyagok hiányára, ezért igyekezzünk teljes értékű eledelt biztosítani számukra. A tapasztalatok szerint célszerű a baromfi napi adagjának összeállításakor figyelembe venni, hogy búzakorpán kívül takarmány-kel és sárgarépa is van a világon! Kemény hidegek idején az esti etetéskor egy kevés kukoricát is ajánlatos juttatni az állatoknak. A kacsákat is kiadósán kell takarmányozni mert csak ebben az esetben kezdik meg a várt időben a tojástermelést. A szükséges jó minőségű tápot házilag is elkészíthetjük. A keveréket árpa-, búza- és kukoricadarából készítsük, majd adjunk hozzá egy kevés Konvit-ot, vagy más, vitaminokban gazdag készítményt. A ludak januárban már párzanak. Ezt tartsuk szem előtt a napi adag összeállításánál is. A gyenge minőségű, tápanyagszegény takarmány kedvezőtlenül befolyásolja a tojások megtermékenyítésére, ez viszont a kelthetőségre. A napi takarmányadagot szeletelt sárgarépával vagy takarmány-kellel gazdagíthatjuk. A kecskék ilyenkor már általában előrehaladott vemhességi állapotban vannak, ezért sokkal nagyobb igényeket támasztanak az istállózással szemben, mint korábban. Lehetőleg száraz, tágas, nem túl hideg istállóban tartsuk az állatokat, ahol elegendő fény is van. Fontos tényező a takarmányozás is. Jó minőségű szénát, lóherét és abraktakarmányt etetünk az állatokkal. A gyengébb minőségű takarmányozás később megnehezíti az ellést és kihatással lehet az utódnevelés eredményességére. A házinyúl télen jó minőségű gereznát és ízletes fehér húst ad. Ez sok könnyen emészthető fehérjét tartalmaz, ezért főleg a sokgyermekes családok asztaláról nem szabadna hiányoznia. A nyulakat kiadósán takarinányozzuk, hogy tavaszra jó dondicióban legyenek. A ketreceket, ólakat védjük a hidegtől, az állatokat a huzattól. Ne riadjunk vissza a téli szaporítástól sem. A galambok takarmányozására is fordítsunk kellő gondot. A napi adag legyen tarka, változatos, de bükköny és borsó nélküli. Nagy hidegek esetén kevés kukoricát is adhatunk galambjainknak. Ha lehet, ebben a hónapban még nemek szerint külön-külön neveljük őket, mert februárban így könynyebben kialakulnak majd a párok. Rendszeresen adjunk tiszta ivóvizet és ügyeljünk a galambház tisztaságára, higiéniájára. Az egzotikus madarakat tartók most a tenyészidöben szokásosnál valamivel gyengébben etessék kedvenceiket, nehogy fészekrakásra serkentsék őket. Meleg helyiségben tartott madarak számára minden nap biztosítsák a fürdési lehetőséget. A madárkalitka legyen mindig tiszta, legyen állandó helye. Ne dugjuk el a sarokba! A papagájokkal valamivel több gond van. Nem szerint külön helyiségbe kell helyezni őket, hogy ne hallják egymás énekét. A hónap vége felé már kiadósabban takarmányozzuk őket, hogy fokozzuk párzási hajlamosságukat. Akkor sem siettük el a dolgot, ha február végén már megjelennek az első utódok. Bedárek Karel brnoi lakos két üvegházban, összesen mintegy 80 m2-en termeszt citromféléket, túlsúlyban Meyer citromot és Unsia mandarint, mivel tapasztalatai szerint ezek a fajták érnek be a legkorábban. Az üvegház falai süllyesztettek, tetejét nyáron le lehet szerelni. A növények többségét cserépbe, a többit szabadföldbe ültette. Termelői tapasztalatairól így nyilatkozik: „Megfigyeltem, hogy ha a szabadban —20 C fokra csökken a hőmérséklet, akkor a fűtetlen üvegházban —4 vagy —6 C fokra hűl le a levegő. Ilyenkor a még éretlen gyümölcsök teljesen megfagynak, de a növények károsodás nélkül áttelejnek. Ezért szükség esetén mindig beffltök egy kicsit az üvegházba, hogy ne süllyedjen fagypont alá a hőmérő higanyszála. Megfigyeltem továbbá, hogy erős fagyok idején a talaj hőmérséklete 3 C fokra csökken, a levegő relatív páratartalma pedig 95— 98 %-ra emelkedik az üvegházban. Ha ilyenkor nem szellőztetek megfelelően, akkor a mechanikailag megsértett növényrészek penészt fognak s néha egész ágak elhalnak. Napfényes decemberi—januári napokon 20 C fokra is felmelegszik az üvegház levegője, a talaj azonban nehezebben melegszik át, s ez többnyire mérsékelt levélhullást okoz. Tavasszal azonban elegendő új levelet növesztenek ezek a növények is.“ Bedárek elvtárs a továbbiakban elmondja, hogy akárcsak a mi gyümölcsfáink esetében, a citromfélék szaporításánál is a jó alany a legfontosabb. Az alanyokat az importált gyümölcs magvalnak vetése útján nyerjük. A citromfélék termesztől túlsúlyban citrommal, mandarinnal vagy naranccsal foglalkoznak. Az alanyt szemzik vagy héj alá oltják. Bedárek elvtárs módszere a következő: Szemzéshez és oltáshoz egyA kezelt növényeket cserepestől földbe süllyeszti, nehogy túlságosan felmelegedjen vagy kiszáradjon a föld a cserépben. Igaz, ilyenkor fennáll a veszély, hogy az edénybe bejutnak a giliszták, s bár egyesek szerint ez nincs káros hatással a növényre, 6 meggyőződéssel állítja, hogy tapasztalatai szerint azok a növények, amelyeknek cserepében gilisztákat talált, kimerültnek látszottak és a gyökereik is lassabban fejA citromfélék termesztői nyilatkoznak aránt már termő fáról szerez oltóágat. Mivel az oltáshoz 2—3 szemre van szüksége, a szemzéshez pedig csak egyre növényenként, a szemzést tartja előnyösebbnek. Ez érthető, hiszen az oltóágat aránylag nehéz beszerezni. Ettől eltekintve mindkét módszert alkalmazza, részben azért, mert már vannak saját termő fái, amelyekről oltóvesszőt vehet. A gyengébb egyedeket szemzl, a vastagabbakat (kb. ceruzavastagságúakat) oltja. A szemzés előnye, hogy korábban végezhető és a növény is hamarább fejleszt koronát. lődtek. Ha az ilyen növények gyökereit lemosta és más földbe ültette a fát, hamarosan újra virulni, fejlődni kezdett, s ami a legfontosabb, szépen termett. Évente 1200 ob citromot SZÜRETEL Ďobeš Antonín mérnök, drysicel lakos (vyškovi járás] már régóta foglalkozik citromtermesztéssel. Saját bevallása szerint az utóbbi években már egész eredményesen. Negyven négyzetméter üvegborítású területről évente 100 kg-nál Is több citromot szüretel. Üvegházában 10 citromfa van, ebből hat már rendesen terem. Dominál a Meyer törpe fajta, amely az általános tapasztalatok szerint már jól alkalmaz kodott az üvegházi viszonyokhoz. Igen fontosnak tartja a szakszerű szemzés és oltás mellett a metszést Is. Az alapmetszést tél végén végzi — eltávolítja a felesleges, koronasűrítő és terméketlen hajtásokat. A citromféléknél évente 3—4 növekedési időszak figyelhető meg, ezért elég sok az új hajtás. A feleslekeseket eltávolítja, a mégha gyottakat visszavágja. Nagy gondot fordít az öntözésre is, mert tudja — a citromfélék kedvelik a csapadékot. Esővízzel öntözi a citromfákat. Tápanyagpótlásra jól érett istállótrágyát használ. Az üvegházi környezet lehetővé teszi, hogy a C02-vel történő gáztrágyázást (propán-bután égetése] is alkalmazza. Műtrágyákat nem használ, de a növényvédő szerekből (Metation, Llmacid) készített permetlébe mindig tesz némi Mlkrola vagy OBM készítményt is. Gondosan védi növényeit a hidegtől. Ügyel arra, hogy március 15 — december 15 között ne csökkenjen hozamosabb időre 10 C fok alá a hőmérséklet, december 15-tél március köze péig pedig —4 C fok alá az üvegház levegőjének hőmérsék lete. Két propán-bután hősugár zóval fűt, de végszükség esetén a kályhát Is megpakolja. Saját számítása szerint, ha évente 1200 darab citromot szüretel, 58 fillér ráfordítással termel egy gyümölcsöt. —z— {• ♦> ❖ ♦> •> <♦ •> ♦> ♦> ♦> <♦ «!♦ «5* ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> «5* ♦> ♦> *> ♦> ♦> *> *;« ♦> *j* ♦♦♦ «$♦ »•» *j* A galagonyapille kártételének megelőzése A galagonyapille (Aporia crataegi) hernyói gyakran okoznak tetemes károkat gyümölcsfáinkon. A lepke fehér színű, szárnyerezete fekete. A nőstény rendszerint nagyobb. A hernyók kezdetben sárgák, fekete fejüek, később sárgászöldek vagy vörösesek. A báb kénsárga, feketén pontozott. A kártevő hernyóként telel át, tavasszal feléled, előbújik rejtekhelyéről, s a fakadó rügyeket, később a bontakozó leveleket, virágokat rágja. Hűvös időben sűrű levélgubancokat szőnek s ebben tartózkodnak. Sok táplálékra van szükségük, ezért nagyobb elő fordulás esetén felkopasztják a fát. A hernyéfejlődés május vévégi, kedvezőtlen időjárás esetén júniusig is eltart. Dtána bebábozódnak, de előbb derekuknál fogva selyemszállal a fához erősítik magukat. A báb fejjel felfelé, ritkábban vízszintes helyzetben csüng a fán. A bábnyugalom ideje 14 nap, a lepkék hozzávetőleg másfél hónapig tartózkodnak a különböző növények virágain. Jő repülők, fejlődésükhöz sok vízre van szükségük, ezért kedvelik • nedves helyeket. A nőstények a levelek színére vagy fonákjára rakják tojásaikat, 15—100-as csoportokban. Az embrionális fejlődés ideje 20—25 nap, a kikelt hernyók csoportosan telepszenek meg a leveleken. Július végén a harmadik fejlődési szakaszban levő hernyók kéthárom levélből téli kis hernyófészket szőnek, s ezekben 10— 70 hernyó telel át. A kis hernyéfészkek tavaszig a fán csüngve maradnak. A kártétel különösen tavasszal nagy a gyümölcsfákon, mert ekkor a fakadó rügyeket rágják a hernyók. Az utóbbi évtizedben főleg a kelet-szlovákiai kerületben, a nyugat-szlovákiai kerület déli részén volt észlelhető tetemesebb kártétel. Védekezés. A házikertekben és a kerttelepeken könynyen elvégezhető a téli hernyófészkek eltávolítása, ezárt erre kell összpontosítani a védekezés alaptevékenységét. E- zenkívül — főleg a nagyüzemi gyümölcsösökben — segítségül kell hívni a hatásos vegyi készítményeket is. Tavasszal a hernyók kikelésekor azonnal permetezni kell kontakt hatású készítményekkel (pl. 0,2 5b-os Metation E—50 stb.) a fákat. Igen hatásos, ha nyár derekán, amikor a hernyók hozzálátnak a levelek hámoxgatásához, ismét permetezünk. Ilyenkor ugyanis könnyen elpusztfthatók a kártevők, s ezzel elejét vesszük a téli hernyófészkek készítésének is. A vegyszer megválasztásakor figyelembe kell venni a szüret várható időpontját és a hatóanyag előírt várakozási idejét. Az alábbi készítmények közül választhatunk: 0,2 °/o-os Metation E—50; Zolone-liquide vagy Nexion WP 25; 0,1—0,2 */o-os Nexion ЕС 40; 0,15 */o-os Diazinon 80; Thiodan; Phosdrin 24 ЕС; Gesfid vagy Anthio; 0,1—0,15 ®/o-os Unden; 0,075—0,1 */o-os Ultracid EM. VANEK ARANKA, mérnök A galagonyapiile kifejlett hernyója. (A szerző felvétele.)
