Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-18 / 3. szám
1975. január 18. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 iskolák IV. tananyaga paraszt szövetség A SZOCIALISTA MEZÖGAZDASÄG — A MUNKÁSOK ÉS PARASZTOK KÖZÖS MÜVE A mezőgazdaság szocialista átépítése a munkásosztály és a parasztság szövetségének megerősítése és elmélyülése mellett valósult meg, melyben jelentős szerepet vállalt az ideológiailag fejlett munkásosztály. A munkások forradalmi lelkesedése nem kis mértékben segítette elő a szövetkezetek megalapítását és megerősítését. A munkaidő után munkások ezrei nyújtottak segítséget a falu szocialista átépítéséhez. A munkások nemcsak az efsz-ek alapításában vettek részt, hanem számosán közülük vezető tisztségeket is vállaltak a szövetkezetekben. A szövetkezetek alapítása idején falvaink lakossága vegyes szociális összetételű volt. Sok munkás is élt a falvakon, akik a falu szocialista átalakulásában a legaktívabb politikai erőt képviselték. Ez az első szövetkezetek tagságának összetételében is megnyilvánult. A mezőgazdaság szocialista átalakítása az éles osztályharc feltételei között valósult meg. Az osztályellenség aktivizálta azokat az erőket, amelyek J 948-ban vereséget szenvedtek, és távolról sem nyugodtak bele a szocializmus megépítésébe. Az osztályharc súlypontja a falvakra helyezkedett át, ahol a falusi burzsoázia, a kulákság még mindig erős pozíciókkal rendelkezett. A szocializmus elleni harcba a külföldre emigrált politikusok, az antikommunista központok és a felforgató tevékenységet folytató csoportok is bekapcsolódtak. Az volt a céljuk, hogy a parasztságot a munkások és a kommunista párt ellen lázítsák. Ilyen körülmények között nagy igyekezetre volt szükség a szövetkezetek megalapításához és megerősítéséhez. Gyakran előfordult, hogy amit a dolgozó földművesek este elhatároztak, azt a kulákok reggelre elrontották. Állandóan elölről kellett kezdeni a munkát. Számos viharos gyűlés zajlott le, amíg fény derült az osztályellenség áskálődásaira, alattomos rendbontó tevékenységére. Ezzel összefüggésben ki kell emelni a kommunisták ezreinek, a nemzeti bizottságok tagjainak, a törpebirtokosok, az úttörő munkát vállaló kis- és középbirtokosok áldozatos munkáját. Sokan ma már a megérdemelt nyugdíjat élvezik, ismereteik és tapasztalataik az efsz-ek építésének élő krónikáját képezik. •< A mezőgazdaság szocialista átépítésében jelentős szerep jutott a gép- és traktorállomásoknak. Szerződéses alapon elsősorban azokat a munkákat végezték, amelyekhez a szövetkezetek nem rendelkeztek megfelelő eszközökkel. A gép- és traktorállomások az állattenyésztés és a növényvédelem gépesítését is elősegítették, elvégezték a traktorok és a mezőgazdasági gépek javítását. Szakembereik tanácsadókként is tevékenykedtek a szövetkezetekben, segítséget nyújtottak a közös gazdaság szervezéséhez és irányításához. Az ötvenes évek végén megváltozott a gtá-k társadalmi feladata. A szövetkezetek szervezésíleg és gazdaságilag is megerősödtek, s többségükben már átvehették a traktorokat és a mezőgazdasági gépeket a gép- és traktorállomásoktól. A továbbiakban a gtá-k fő feladata maradt a mezőgazdasági gépek javítása, az állattenyésztés gépesítése, a növénytermesztés kemlzálása, a nehezebb talajmunkák, szállítások és különböző mezőgazdasági munkák, például a trágyaszórás elvégzése. A szocialista ipar és a munkásosztály ebben az időszakban nagy figyelmet szenteli a mezőgazdaság gép- és műtrágyaellátásának. 1950-ben, a mezőgazdaság szocialista átépítésének kezdetén például csupán 25 839 traktor dolgozott a mezőgazdaságban, 1959 végére a traktorok száma 62 867 darabra nőtt, s további több tízezer különböző mezőgazdasági géppel bővült a szocialista mezőgazdaság gépparkja. A műtrágyafelhasználás tiszta tápanyagban számítva ebben az időszakban 3,3-szorosára növekedett. A munkásosztály segítsége nélkül a mezőgazdaság nem érhette volna el a termelés színvonalának növelésére irányuló célkitűzéseket. A mezőgazdaság szocialista átépítésének elválaszthatatlan részét képezi az állami gazdaságok építése is. A földreform három szakaszának megvalósítása során jelentősen megnövekedett az állami gazdaságok által megművelt földterületek nagysága, s 1960-ban elérte az 1,133.182 hektárt, az egész mezőgazdasági földterület 15,6 százalékát. 1973. január elsejéig az állami gazdaságok földterülete 1,439.550 hektárra, vagyis 20,3 százalékos arányra növekedett. Az állami gazdaságok sűrű hálózatának jelentős szerep jutott az efsz-ek erősítésében és fejlesztésében. Nemesített vetőmaggal és ültetőanyaggal látták el a szövetkezeteket, segítséget nyújtottak a vetésforgók bevezetésénél, sokszor gépesítési eszközöket is kölcsönöztek a szövetkezeteknek. Az állami gazdaságok gondoskodtak azoknak a földterületeknek a megműveléséről is, amelyekhez az alakuló és erősödő szövetkezetek nem rendelkeztek még elég eszközzel. Ugyancsak jelentős feladatokat teljesítettek az állami gazdaságok a mezőgazdasági termékekből való áruellátás biztosításában. A munkásosztály segítségének egyik jelentős formája volt az ipari üzemek védnöksége az efsz-ek felett. A munkásbrigádok főleg a csúcsmunkák Idején, a mezőgazdasági gépjavításban, s a szállítási'feladatok elvégzésében nyújtottak segítséget, az ipari vállalatok és a mezőgazdasági üzemek együttműködése azonban fokozatosan műszaki, gazdasági, kulturális és politikai területekre is kiterjedt. A védnökség! üzemek segítsége nagyban hozzájárult az efsz-ek konszolidálásához a városi és a falusi dolgozók közeledéséhez, a munkás-paraszt szövetség megerősftéséhez. A szocialista termelési viszonyok győzelme a mezőgazdaságban minőségileg megváltoztatta a munkás-paraszt szövetség szerkezetét és a mezőgazdaságnak a társadalomban betöltött szerepét. Az egyénileg gazdálkodó földművesek helyét a szövetkezeti parasztság új osztálya foglalta el. Megszűnt az ellentmondás a nagyüzemi ipari termelés szocialista fejlesztése és a magántulajdonon alapuló elaprózott mezőgazdasági termelés között. Kč ozos k. A hatvanas években előtérbe kerültek a munkás-paraszt sző vétség gazdasági oldalai. A munkásosztálynak és a szövetke zeti parasztságnak közös célja volt a szociálist nagyüzem mezőgazdasági termelés anyagi-technikai alapjának kiépítése hogy az növekvő mértékben láthassa el a társadalmat élelmi szerekkel és nyersanyagokkal, hogy növekedhessen a szövet kezeti parasztság életszínvonala, s hogy tovább erősödhesse nek a szocialista termelési viszonyok. A szövetkezeti parasztság lényegesen növelte a termelés in tenzitását, elsősorban a termelés kemizálása, a komplex gépe sítés a nagyüzemi technológiai folyamatok érvényesítése, i nagy teljesítményű növény- és állatfajták felhasználása által Ezzel párhuzamosan lényegesen csökkent az élömunka-szük séglet, s jelentősen megnövekedett a mezőgazdasági termeiéi hatékonysága. E feladatok teljesítéséhez jelentősen hozzájárult a CSKf XII. és ХШ. kongresszusa, amelyeken fontos határozatokat fo gadtak el a termelés fejlesztésével, s a mezőgazdasági dolgo zők szociális és kulturális életfeltételeivel kapcsolatban. A CSKP XIV. KONGRESSZUSA — AZ EFSZ-EK FEJLESZTÉSÉNEK ÜJ SZAKASZA A mezőgazdaság szocialista átépítésének vívmányait sikerüli megvédeni az antiszocialista erők 1968—69-es támadásaivá szemben. Ezek a támadások a szocialista építésben elért ered mények likvidálására s elsősorban a munkás-paraszt szövetség felszámolására irányultak. A szövetkezeti parasztság azonban hü maradt a szocializmushoz, szorgalmas munkával segítette elő a konszolidációs folyamatot, a szocialistaellenes erők által kiváltott állapotok következményeinek elhárítását. A CSKP XIV. konngresszusa értékelte a szocialista mezögaz daság és az efsz-ek fejlődését, s a következő időszakra új politikai-gazdasági célokat tűzött ki a termelés intenzitása és a munkatermelékenység növelése terén. Ezek a célkitűzések « mezőgazdasági termelés anyagi-technikai alapjának átépítésére és korszerűsítésére, a koncentráció, a szakosítás, a kooperácie és az integráció előnyeinek kihasználására épülnek. Ez az ú] korszak a munkás-paraszt szövetségnek is áj tartalmat ad Előtérbe kerül a leghaladóbb társadalmi rendszer, a szocializmus és a tudományos-technikai forradalom előnyeinek kihasználása, az emberek képességének sokoldalú fejlesztése és szükségleteinek minél teljesebb kielégítése. A munkások és a szövetkezeti parasztok közös érdeke a szocialista társadalom to vább fejlesztése és erősítése. A CSKP XIV. kongresszusa célul tűzte a népgazdaság hatékonyságának sokoldalú növelését a növekedés intenzív tényezőinek kihasználása által. A mezőgazdaság fejlesztése szintén ilyen irányban halad. Az irányításban és a termelés valamennyi szakaszán a munkaidő, a? anyagok, a termelési alapok és a pénzeszközök maximális kihasználására kell törekedni. Ez az időszak ugyanolyan igényes, mint amilyen igényes volt a szövetkezetek alapításának a korszaka. Magas fokú politikai felkészültséget és szakmai tudást igényel, különösen az irányítás terén. A MUNKÁSOSZTÁLY ÉS A SZÖVETKEZETI PARASZTSÁG OSZTÁLYÁNAK KÖZELEDÉSI FOLYAMATA A szövetkezeti parasztság a szocialista társadalom építésének aktív résztvevőjévé vált. Ebben a fejlődést folyamatban nemcsak a mezőgazdaság alakul át, hanem a termelők is fokozatosan átformálódnak. A parasztság egyéni munkája közösségi társadalmi munkává változott, amely a szocialista társadalmi tulajdon megerősítésére irányul. A szocializmusban egyenrangú szerep jut a parasztságnak, teljes mértékben bekapcsolódhat a társadalom építésébe és a közigazgatásba. A fejlett szocialista társadalom építésében a mezőgazdasági termelés színvonala is gyorsan emelkedik, a tudományos és műszaki haladás eredményeinek gyakorlati felhasználása növeli a szakképzettségre háruló igényeket, lerombolja a régi hagyományokat és szokásokat, megváltoztatja a szövetkezeti földművesek életstílusát. Ezzel párhuzamosan elmélyülnek a szocialista termelési viszonyok, a mezőgazdasági termelés ipari jellegűvé válik, s közelebb kerül egymáshoz a munkások és a szövetkezeti földművesek osztálya. A megerőltető fizikai munkát felváltja a munkafolyamatok komplex gépesítése, s kidomborodik a munka alkotó jellege. Ezen az alapon eltűnnek a kisüzemi termelés maradványai mind a termelési folyamatokban, mind pedig a termelők gondolkozásában, s a szövetkezeti parasztság a munka műszaki ellátottsága és jellegzetességei szempontjából mindjobban megközelíti a munkásosztályt, ami a szocialista társadalom két alapvető osztályának gazdasági és politikai szövetségét még magasabb színvonalra emeli. 'azt a következő számadatok bi- Izonyítják: a belépő tagok ösz'szesen 111 szarvasmarhát, 114 I sertést és 80 lovat vittek a kö'zösbe. A párt és a társadalom [támogatását minden szakaszon 'értékelték, hiszen kedvezményesen folyósítottak számukra 'hiteleket, segítséget kaptak az [építkezésekhez. A tagság tudatiformálását jelentősen elősegítette az 1953-ban nyitott szövetkezeti munkaiskola, mely i közelebb hozta a dolgozókat a [közös problémáinak jobb megértéséhez és a termelés fokozására ösztönözte őket. A nehézségek ellenére a tagok kitartóan dolgoztak és a munkafegyelem is megszilárdult. A hatvanas évek elején a vezetőség felismerte, hogy tartósan jő eredményeket akkor érhet el, ha összhang lesz a növénytermesztés és az állattenyésztés között. Rátértek az intenzív takarmánytermesztésre, mely nyomban éreztette hatását a tejtermelésben. A szovjet vetőmagfajták a gondos talajelőkészítés és elegendő tápanyagadagolás mellett az ottani gyenge talajon is „csodákat“ műveltek. Amiről a község idősebb polgárai még nem is olyan régen álmodni sem mertek, ma valóság. Míg a grófi birtokon verejtékes munkával 15 mázsa bóza termett hektáronként, addig jelenleg a szövetkezetben megközelíti az ö,tven mázsát. Az állattenyésztésben a törzskönyvezett. fajtiszta egyedek meghonosítására tértek át. melý ugyan hosszantartó folyamat, de érezhető haszonnal jár. A földterülethez arányosan feltöltötték a szarvasmarha-állományt, korszerűsítették az istállókat és újakat építettek. Evrűl-évre gyarapodott a szövetkezet vagyona: 1954-ben csupán hat milliót tett ki, a tavalyi évben mér meghaladta a 34 milliót. Párját ritkító gépközponttal rendelkeznek, ahol jól felszerelt műhelyekben húsz szakember végzi a gépek javítását és karbantartását. Megtalálhatók ott a szükséges melléképületek: szociális helyiség, gépszín, szerelőcsarnok és Iádban mindkét szülő foglalkozásban van, szükségessé vált a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások fejlesztése. A községgazdálkodási üzem főleg az építésben és a falufejlesztésben nyújt komoly segítséget. A kereskedelmi hálózat ugyan nem kielégítő, elsősorban azért, mert az üzletek többsége elavult, öreg épületekben van elhelyezve, de a lakosság helyben megvásárolhatja a szükséges dolgokat. A jelenlegi helyzeten a vásárléközpont segít majd, ahol az élelmiszerüzleten kívül a hentes és tejüzlet, valamint a ruha- és cipőüzlet is helyet kap. Az egészségügyi központban orvosok, fogorvosok és egy nőgyógyász gondoskodnak, a dolgozók egészségvédelméről. Tőszomszédságában pedig a közelmúltban adták át a 1,5 milliós ráfordítással épült gyógyszertárat. A közelmúltban átadott knltúrház révén aktivizálódott a tömegszervezetek és a CSEMADOK munkája. A szövetkezet és a hnb támogatja a fiatalok szakmai továbbképzését, biztosítja a kulturális és sporttevékenységükhöz szükséges feltételeket. Az utóbbi évek CSEMADOK-rendezvényei azt jelképezik, hogy fellendülőben van a kulturális élet, a népművelés. Szocialista országépítésünk harminc éve ebben a községben is gyökeresen megváltoztatta az emberek életét és életszemléletét. Örvendetes, bogy ehhez a pozitív változáshoz a helyi szövetkezet is méltóan hozzájárult, mely a hnb-val szorosan együttműködve közös célokért küzdött: többet termelni, jobban élni. Ahogy Karácsony István elvtárs, a szövetkezet elnöke és Németh Vilmos hn-elnök mondották, az eredmények a jól szervezett közös munka — az összefogás tükörképei. Lehnice lakossága a felszabadulásunk 30. évfordulóját a szövetkezetben és a falufejlesztésben elért gazdag eredményekkel ünnepli és elkötelezett munkával járni hozzá szocialista társadalmunk továbbfejlesztéséhez. Svinger István társaság idején a kommunista |párt helyi szervezete kiharcolja, hogy a falusi nincstelenekinek kedvezményesen adjanak [haszonbérbe földeket, ezt azoniban a kapitalizmus ideiglenes [megszilárdulása idején meg-I szüntették. Ilymódon a lakos (ság a felszabadulástél a szocia-I' lista demokrácia érvényesítését és a szociális felszabadulást 'várta. Ennek megfeleően az 11945. április első napjaiban ér'kezó felszabadító szovjet csa- Ipatokat méltó baráti ünneplésben részesítették. Amikor a |CSKP IX. kongresszusa után 'hozzákezdtek a közös gazdaság [megalakításához, a Z75 tag köizül csak 55-en rendelkeztek ki[sebb-nagyobb földterületekkel, , a többi földnélküli volt. Hogy |ez a közös gazdaság mennyire ,a szegények szövetkezete volt, kaptak térítésmentes kölcsönt és az építkezéshez szükséges egyéb szolgáltatásokat a szövetkezettől. A község kulturális élete és a társadalmi szervezetek aktivizálása szempontjából a legjelentősebb esemény az elmúlt évben átadott hét milliö korona befektetéssel, önsegélyes alapon épült kultúrház felépítése volt, mely a szövetkezet hatékony támogatásával épült. A félezer férőhelyes kultúrpalota felépítéséhez a lakosság több mint 20 ezer óra társadalmi munkával járult hozzá. A község sportja, mely több mint ötven éves múltra tekint viszsza, 1971-ben minden igényt kielégítő sportközponttal gazdagodott, ahol labdarúgópálya, atlétikai futó-dobó és ugrópályák állnak a sportolók rendelkezésére. Mivel egyre több csa-I A Lehnicei (Nagylégi) Efsz I' ** pompás szákházának propagáciés tábláján két for' más számjegy figyelmezteti а I látogatókat a szövetkezet fennállásának negyedszázados évifordulójára. Az adatok hiteles 'képet nyújtanak a termelési I mutatók növekedéséről és a «tagság életszínvonalának emel- I kedéséről a megalakulástól 'napjainkig. Érdekes és tanulsá- Igos az a kimutatás is, mely а [szövetkezet részvételét tükrözi la falufejlesztésben. Most, ami[kor a szabad 30 évre emlékeizünk, különösen értékesek ezek [a számadatok, melyek a konkrét tények erejével támasztják [alá, hogy a mezőgazdaság szo-I cialista átépítése egyben a község szociális és kulturális felj emelkedését is elősegítette. Három község: Kislég, Nagy- és Sász lakosságának túl-1 nyomó többsége zsellérként, [napszámosként, vagy földmun- I késként dolgozott Benyovszky gróf és a Bacsák-testvárek földjein. Már az első burzsoá közüzemanyagraktár. A telepen központi fűtést vezettek be, így a gépek téli javítását időveszteség nélkül végezhetik. A belterjes termelés további elmélyítése céljából a kishozamú földeken talajjavítási munkálatokat végeztek és ötveo hektár területen szőlőt telepítenek. A szövetkezet egyre javuló termelési eredményei pozitívan befolyásolták a tagság életszínvonalának emelkedését és a község arculatának megváltozását. A középületek és a korszerű családi házak sokasága a több mint kétezer lakosú községnek az eltelt harminc évben nagyméretű fellendülését jelképezik. A szélesre táguló utcákat, sűrű fasorok, parkok és zöldsávok teszik szebbé, kellemesebbé. A jó utakon pedig gyalog, kerékpáron és motoros járművön egyaránt öröm közlekedni. A lakosság nagy része a szövetkezetben dolgozik, az jelenti számára a megélhetést. A szövetkezet fennállása óta 133- an építettek családi házat, 37-en
