Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-11 / 2. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1975. janttár 11. Ideális vetőmagmennyiség lucernából Á'z elmúlt évtizedben világviszonylatban a lucernatermesztés nagymértékű kiszélesítése — új, eddig lucernát nem termeié körzetek, területek termesztésbe vonása — mind a fajták, mind a jó minőségű fémzárolt fajtaigazolt vetőmag iránt megnövekedett keresletét vonta maga után. Jól Jellemzi a növekvő keresletet a lucernavetőmag világpiaci árának az 1973. években történt alakulása. Az 1968—70-es években q-kénti fajtaigazolt lucernavetőmag ára 60—90 USA dollár volt, ez az ár 1974-ben már 250—300 USA dollárra növekedett! A világpiacon néhány éve megjelent hibridlucerna-vetőmag q-kénti ára jelenleg 800—900 USA dollár. A tényleges vetőmagszükséglet és a gazdaságos felhasználás terén elsősorban a termeltető vállalat, s a termelőüzemek adhatnak értékes segítséget népgazdaságunknak, a nagyobb mennyiségű exportvetőmag biztosításával, valamint a hazai vetőmag gazdaságos felhasználásában. OJ TECHNOLÓGIÁK A lucernamagtermesztési technológián belül szükséges a lucerna-vetőmagmennyiség kérdésének tisztázása, megfelelően a korszerű agrotechnika követelményeinek. E cikkben elsősorban a takarmányozás céljára telepített lucernások vetőmagigényével foglalkozom. A lucernatelepítésnél szakkönyveink a fm-enkénti 150—180 db csíraképes vetőmag gabonasortávolságra történő vetését javasolják, ez ha-onként mintegy 13 millió csírának felel meg, fm-enként 150 csíraképes vetőmag felhasználás esetén. A fenti területegységenkénti csíraszám alkalmazásával az ezermagsúly és csírázási % figyelembevétele alapján s vetőmagmennyiségek a következőképpen alakulnak, két, viszonylag szélsőséges magminöség esetén: 1000 mag súly g csírázást % vetendő mag kg/kh „ kg/ha 1,94 97 15,0 26,0 2,16 79 20,0 34,7 TÖBB VETŐMAGOT HASZNÁLUNK! Sajnos a gyakorlatban még ezeknél a nagy vetőmagmennyiségeknél is feleslegesen több kerül felhasználásra. A vetőmagmennyiség megállapításánál az üzemek szakemberei nem veszik figyelembe legtöbb esetben talajaik jó kultúrállapotát, a már alkalmazott vegyszeres gyomirtást és a túlzott biztonságra törekedve 40—60 °/o-kal több vetőmagot használnak a szükségesnél. A kétszeres gabonasortávolságra történő lucernatelepítés Nvugat-Európában általában elterjedt vetési mód. NDK-ban ha-onként takarmánytermesztésre 12—14 kg vetőraagmennyiséget javasolnak. Egy jól kezelt és jól beállt 2 éves lucernásban fm-enkőnt 30, legfeljebb 50 tő található, tehát az elvetett csíraképes vetőmag 30 százaléka. A laboratóriumi csírázóképesség-vizsgálat alapján megállapított °/o-hoz viszonyítva szántóföldön a telepített állományban már soroláskor (szikleveles állapot) 20—30 %-os csökkenés tapasztalható, a sorolást követő 15 nap után (csíraképes magvak száma db és nyárvégi állomány) 50—70 százalékos a kiritkulás, ezt a kiritkulást igen kis mértékben ellensúlyozza a keményhéjú magvak későbbi kelése. A kíritkulás talaj, éghajlati, gyoniosodást, önritkulási (sűrű állomány miatti kipusztulás) okokra vezethető vissza. Az agrotechnika fejlődése következtében a viszonylag nagy (fm-enkénti) vetőmag-felhasználást Jelenleg már egyedül a kötött, öntözetlen, cserepesedésre hajlamos talajok indokolják, amikoris soroláshoz szükséges a nagytömegű (150—180 db/fm) növényzet talajtörő, feszítő ereje. KEVESEBB VETŐMAGGAL EREDMÉNYESEBB A kísérletek valamennyi kezelésének értékelt eredményét nem kívánom ismertetni, mivel azok már eltérnek ezen cikk tárgyától. A kísérletek telepítési módja, vetőmagmennyisége, kezelései a következők voltak: • Vetés gabonasortávolságra 13 millió csíra ha. • Vetés gabonasortávolságra 3,5 millió csíra/ha. 9 Vetés kétszeres gabonasortávolságra 6,5 millió csíra/ha. • Vetés sávosan 6,7 millió csíra/ha. • Felülvetés tavaszi árpával gabonasortávolságra (1970. évben felülvetés nélkül „Rhizonit“ kezeléssel) 13 millió csíra/ha. 9 Fűkeverékes vetés 6,5 millió csíra/ha. Az 1969. és az 1970. években beállított kísérletek 3—3 éves összes szénatermés-eredményét az alábbi táblázat mutatja: A lucerna telepítési kísérlet átlagának 3—3 éves összevont szénatermeléseredménye 1971 és 1972-ben, q/ha: Kezelések 1971 Atag 1972 Átlag 1. Vetés gabnnasor-távolságra st. 13 millió csira db/ha 322,9 309,4 2. Vetés gabonasur-távulságra 3,5 millió csíra db/ha 299.4 296,6 3. Vetés kétszeres gabonasor-távolságra 6,5 millió csira db/ha 305,9 293,3 4. Vetés sávosan 8,7 millió csíra db/ha 311,5 301,9 5. Felülvetés tavaszi árpával gabonasor-távolságra 13 millió csira db ha 240,2 298,5 6. Fűkeverékes vetés 6,5 millió csira db/ha 300,4 283,4 Átlag 290,7 297,2 * Rhizonit kezelés A különböző vetőmagmennyiséggel és különböző sortávolságra telepített kezelések hároméves összes szénatermés-mennyiségét értékelve mind az 1969. mind az 1970. évi telepítésekben közel azonos eredményeket kaptunk. Az 1969. évben telepített és 1971. évben értékelt kísérletben a 2. számú 3,5 millió csírával és az 5. számú tavaszi árpával telepített kezelések statisztikailag igazolhatóan kevesebb termést adtak, mint az 1. számú standard kezelés. A többi kezelés és a standard között igazolható termésmenynylség különbség nem volt tapasztalható. Az 1970. évben telepített és 1972. évben értékelt, szintén hároméves kísérletben a 6. számú kezelés — a fűkeverékes telepítés — adott igazolhatóan kisebb termést Э standardénál. A kísérletek értékelése alapján a 3. (6,5 millió csíra/ha) és a 4. (8,7 millió csíra/ha) kezelések 3 éves összes szénaterméseredménye gyakorlatilag megegyezőek az 1-es standard kezelésével. ÖSSZEGEZVE összefoglalva a kísérleti és üzemi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy megfelelő agrotechnika alkalmazásával (talajállapot, gyomtalan telepítés, tápanyagellátás) a csírázási és kezdeti fejlődési szakaszban igen érzékeny, lucerna a telepítéskor alkalmazott kisebb vetőmagmennyiség fel; használás esetén sem okoz — a 13 millió csíra db/ha telepítéshez viszoí nyitva — a későbbiek során terméscsökkenést. (К. I. L.) NÖVÉNYVÍ DUíM A levéltetvek mind a gyümölcsfáknak és bokroknak, mind a dísznövényeknek és üvegházi növényzetnek a leggyakoribb kártevői. Az utóbbi években egyre gyakrabban tűnnek fel és károsítanak a szántóföldi növényzeten is. A tetvek kártétele nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a kultúrnövénytől elszívják a tápanyagot, hanem abban is, bogy a sžívás hatására a levelek összezsugorodnak, majd lehullnak, a termés silánnyá, értéktelenné válik, de abban is, hogy terjesztői az egyes virusbetegségeknek. Ezért irtásuk halaszthatatlanul fontos és rendszeresen kell végezni A levéltetvek ellen éveken át a szerves foszfortartalmú (organofosfát) készítményeket használják, mint pl. a Fosfotion. Arafosfotion, Metation, szántóföldi növényeknél az Inration és változata és még más szereket. Ennek folytán a tetvek között (pl. őszibarack levéltetünél) fokozatosan kialakultak olyan törzsek, amelyek hozzászoktak ezekhez a szerekhez és ellenállóvá váltak. így ezekkel a készítményekkel nem érjük el a kellő hatást — permetezést gyakran kell ismételni. Ezért olyan vegyi összetételű szereket keresnek a kutatók, amelyek jobb hatással rendelkeznek mint a hagyományos készítmények. Egyik ilyeD készítmény a Pirimor, amely a termelők igényeit teljesen kielégíti. A PIRIMOR TULAJDONSÁGAI és felhasznAläsa Hatóanyaga pirimicarb (c. n.J. Kitűnő rovarirtó hatása van, elsősorban a szivőrovarok ellen vált be. A kísérletek alapján csaknem százszázalékos hatással bír — a levéltetvek ellen — az előírt töménységben. Hatásának különlegessége abban áll — ellentétben a hagyományos organofoszfátokkal szemben — hogy úgyszólván a levéltetvek minden törzsfáját irtja, ugyanakkor nincs pusztító hatással a levéltetveket irtó hasznos rovarokra és a méhekre sem! Ez az ami indokolttá teszi széleskörű alkalmazását az ún. integrált növényvédetem keretén belül. További előnye még, hogy szagtalan, területi egységenként kis adag szükséges, a termés begyűjtése előtti várakozási idő aránylag rövid (zöldségnél 14 nap, gyümölcsnél 21 nap, dísznövényeknél 7 nap). Kitűnő hatása mellett szagtalanságánál fogva használata főleg a virágkertészetben, valamint üvegbázakban és fóliasátrakban kedvelt. A melegvérű állatok- és az ember szervezetére káros hatása aránylag kicsi, ami szintén előnyt jelent a más készítményekkel szemben. Használatakor azonban az előírt óvintézkedést minden esetben be kell tartani! A talajban és vízben hamar semlegessé válik s a halakra sem káros. Hatását tekintve érintőméreg, de párája is ölő hatású a tetvekre. Ezzel magyarázható, hogy a növény sűrű. Ievélzete között azon tetvek is elpusztulnak, amelyeket a szer permetezéskor közvetlen nem érintett. A növényzeten aránylag rövid ideig marad a szer hatúanyaga, az eső is könnyen lemossa. Ezért a virágkertészetben a szedés előtt egy héttel is permetezhető. így tetűmentes anyag kerül a piacra. A sima levélzetű növényeknél (mint a káposztafélék) ajánlatos a permetbe tapadást elősegítő anyagot keverni pl. Ágra) 90 (10—15 milliliter 100 liter oldathoz), vagy Citowet (25 m). 100 literhez). Annak ellenére, hogy a tenyészidő ioiyamán a tetvek gyorsan szaporodnak, évente több nemzedékük van (10—15 is lehet az időjárástól függően) a Pirimor használatának 2—3 permetezés is elegendő a tenyészidőben. Ez azonban nem azzal magyarázható, hogy a szer hatása hosszú ideig tart a növényzeten, han8ui azzal, bogy csaknem százszázalékos hatása révén megkíméli a tetvek természetes ellenségeit, amelyek még az esetleg fennmaradt vagy később tovább szaporodott, illetve más területről átrepült egyedeket fokozatosan likvidálja. A Pirimor mint vízben oldható por, ami permetezés étjén kerülhet a növényzetre 0,05—0,075 °/o-os hígításban (100 liter vízbe 5—7,5 dkg szert), továbbá füstölő anyagként (főleg üvegházakban és fóliasátrakban), valamint aeroszolos formában van forgalomban. Nálunk 1972 óta van hivatalosan engedélyezve használata a zöldségtermesztésben, hüvelyes növényeknél, gyümölcsfáknál és díszkertészetben. Ez évtől kezdve (1974-től) továbbá alkalmazható a tetvek elleni harcban a kalászosoknál, szójánál, burgonyánál és repcénél. A növényzet permetezhető vele a virágzás idején is, mert a méhekre nem káros! Azt, hogy a tenyészidő alatt hányszor kell megismételni a permetezést, nem lehet előre megállapítani. Nagyban függ az időjárástól, ami meghatározza a tetvek szaporodásának intenzitását az adott területen, valamint attól is. hogyan vannak kezelve a szomszédos területek, ahonnan átkerülhetnek (átröpülnek) az általunk gondozott növényzetre. Annyi bizonyos, hogy a Pirimor sok jő tulajdonságánál fogva minden eddigi, hagyományos készítményt felülmúl! Saját tapasztalatom, hogy addig amíg előző években a hagyományos készítményekkel (Fosfotion, Metation) ötszöri permetezés sem nyújtott megnyugtató védelmet űszibarackfáimon a levéltetű (Myzus persica) ellen, addig az idén a Pirimor DP-vel elég volt kétszer megpermetezni ahhoz, hogy elérjem a kívánt eredményt. Összegezve, a Pirimor használatával azon kívül, hogy biztos védelmet nyújtunk kultúrnövényeinknek a tetvek ellen, pénzt, időt takarítunk meg és ami nagyon fontos, nem veszélyeztetjük a kártevők természetes ellenségeit, valamint a méhek mnnkáját, tehát nem zavarjuk meg a biológiai egyensúlyt a természetben. Az „Agrochemie“ nyomán (3/74) feldolgozta: Borcsik Dénes, mérnök PIRIMOR- az integrált növényvédelem tartozéka! nil ■yjikrogranulátumok (MG) olyan kiszerelésű nflvényvédő szerek, melyeknek hatóanyaga — többnyire — igen nagy fajsúlyú anyaggal van keverve és a hatóanyag, a vivftanyagra bizonyos hőfokon kerül felvitelre. A mikrogranulátumokat — általában — 0,1—1,0 mm közötti nagyságban állítják elő. A mikrogranülátum a dohány magjához hasonlít, recés, érdes külsejű „golyócska". Minden gyár má-más színben állítja elő. A granulátumok (G) nem tudtak nagymértékben elterjedni ugyanis e kiszerelési formából 100—200 kg/ha szükséges, ami aránylag igen nagy menynyiség és ennek következtében használatuk drága. 1КГ0-A szántóföldi növénytermesztés számára szükséges volt olyan granulátum előállítása, amelynek az alábbi előnyös tulajdonságai vannak: 1. Nem porlik, így kevésbé függ a szél, valamint a gépek centrifugális hatásától.. 2. Pontosan kiszórható. 3. Belőle hektáronként csupán 6—20 kg szükséges. granulátum Egy intézetben gyomirtó szer mikrogranulátumokat vizsgáltak üvegházi és szabadföldi körülmények között. Az első feladat az volt, hogy megállapítsák az egyes ismert herbicídhatóanyagok hatását MG (granulátum). ЕС (folyadék), WP (por) kiszerelésben Összehasonlítva. ' gyomirtó A különböző kiszerelésű gyomirtó szerek hatása azonos, azonban a mlkrogranulátumok gyomirtó hatása a kiszórást kö vetően 5—10 nappal később kezdődik, mint a WP, illetve ЕС kiszerelésű formáknál. A vegetáció későbbi időszakában a gyomirtó hatás különbsége már nem volt megfigyelhető. Az azonos mennyiségű hatóanyag szerek gyomirtó hatása a vegetáció során végig azonos volt. Mint az összehasonlító kísérletből megállapítható a míkrogranulátumok 3—4 cm mélységű befogasolása a herbicíd hatást jelentősen fokozta. A befogasolás azzal fokozza a gyomirtó szerek hatását, hogy a hatóanyag a nyirkos talajban azonnal oldódni kezd. A talaj felületén befogasolás nélkül hagyott gyomirtó szer hatóanyagát, viszont a napfény bontja. Mint a kísérleti megfigyelések igazolják — esetenként — a talaj felszínéről a szél is jelentős mennyiséget elvihet és a légáramba kerülve szennyezi környezetünket. A mikrogranulátumoknak lassúbb induló hatása abból adódik, hogy a hatóanyag egy bizonyos vívöanyagra kerül és a hatóanyag csak akkor kezd oldódni ha a vivőanyag már feloldódott. A WP, illetve ЕС formában alkalmazott hatóanyag viszont a kipermetezést követően a talajban levő víztől, csapadéktól azonnal oldódni kezd. A vívőanyag az egyes mikijogranulátum-hatóanyagok oldódását lassítja, ami azonban esetenként igen nagy előny. A mikrogranulátumokkal végzett kísérletek alapján javasolják a preemergensen használandó gyomirtó szereket e kiszerelési formában gyártani és felhasználni. A modern gépesítés lehetővé teszi a mikrogranulált gyomirtó szerek „víz nélküli“ alkalmazását. (Gima)
