Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-11 / 2. szám
> r i *> H»t -1975. Január 11. SZABAD FÖLDMŰVES. Mi a teendő költésrothadáskor ? Az európai költésrothadás megszüntetésének egyik módja a lépesére. A fertőzött család keveset épít. Sokkal célravezetőbb egészséges más családokkal építtessünk új lépeket nyáron. A beteget kezeljük gyógyszerrel, s ősszel cseréljük ki lépett a más családokkal építtetett újakkal. Lehet, hogy az egészségesnek látszó családok között is van lappangó fertőzés. Ilyenkor az új lép', is terjesztheti a betegséget. Hiszen pörgetéskor a lépek elcserélődnek. Többször előfordul, hogy az eredményesen kezelt családoknál a következő évben nincs baj, de váratlanul egy előbb egészségesnek vélt családnál bukkanunk a következő évben fertőzésre. Azoknak a méhészeknek, akiknek állományában volt vagy van európai költésrethadás, azt lehet javasolni, hogy a természetes rajzást támogassák. A rajokkal építtessenek új lépeket és ősszel ezeket adják a fertőzött családoknak, mikor lépkészletüket cserélik. De minden méhésznek javasolják, hogy évenként két-három rajt igvekezzék elérni. A rajokkal építtetett új lépek fertő-Egy kiló mézhez Az NDK több mint 500 000 méhcsaládja 1973-ban mintegy 3500 tonna mézet termelt. Ez a mennyiség különösen akkor elgondolkoztató, ha figyelembe vesszük, hogy egyetlen kiló méz előállításához a melleknek 1,5 millió virágot kell felkeresniük. Az NDK-ban csak néhány állami gazdaság és egy Berlin melletti kutatóintézet foglalkozik hivatásszerűen méhészkedéssel, további 44 zéstől menteseknek tekinthetők a régi családokkal ellentétben, ahol a fertőzés lappanghat. A raj befogásának kellemetlenségeit el lehet kerülni, ha a rajzásra készülő család anyját kifogjuk, egyik pár szárnyát felére levágjuk, azután vlsszabocsátjuk a családhoz. Az Ilyen anya magas fára vagy messzire nem tud repülni, tehát a raj a közelben és alacsonyan telepedik le. Ha nem kívánatos mennyiségben jelentkeznek rajok, a fölöslegesekből az anyát kifogjuk és megöljük. A raj visszaszáll a családhoz. Még a beteg családok új lépekre helyezésének a módjáról szólni kell. Köztudomású, ha törzscsaládot új kaptárba akarunk áthelyezni, akkor az új kaptárt a régi mögé tesszük, a családot a keretekkel együtt átrakjuk és csak azután teszszük az új kaptárt a régi helyére. Így a méhek nem szúrnak erősen, a család nem zúdul fel. A beteg családok új lépekre helyezésekor, ha a családot egyidejűleg fertőtlenített kaptárba akarjuk áttenni, az eljárás fordított. Előkészítjük a fertőtlenített kaptárt, belerakjuk az új lépeket, azután a családot az eredeti kaptárral együtt elvisszük helyéről és az új (fertőtlenített) kaptárt teszszük a régi helyére. A család először nyugtalan, támad is. De ha a levegőbe vizet fecskendezünk és füstölünk is a közelében, megnyugszik. Az anyát kifogjuk és zárkázva az új kaptárba tesszük. Utána a fertőzött lépekről az anyához rázzuk a méheket. A helyéről elmozdított család anyátlanságot érez, nem támad anynylra és a kijáró méhek maguk is gyorsan átrepülnek az új kaptárba, hiszen már ott találják az új anyát. (V. F.) ezer méhész számára a méhek tartása kedvtelés. Nemcsak a méz értékes, hanem a méhviasz és a méhméreg is. Ezeket a gyógyszer-, kábel-, gumi-, textil- és hangszergyártó iparban használják fel. jelentős hatást gyakorolnak a méhek a növény- és gyümölcstermelési hozamokra. A mezőgazdaságban jelentkező haszon évente tizenötszöröse a méztermés értékének! Ez elsősorban a herefélék terméshozam-többletéből adódik, ami a méhek beporzás! munkájának köszönhető. M. T. Kapcsolata virágok és méhek között A megporzást végző méhek és a virágok között szoros és bensőséges kapcsolat alakult ki. Egymás nélkül Igen sok esetben a magképződés szinte elképzelhetetlen. Virágos növényeink 80—85 százalékát a méhek és egyéb rovarok porozzák meg, a többit a szél és kisebb részben a víz. Egyes növényfajokon az önmegporzás is előfordul. A tapasztalat viszont az igazolja, hogy az önmegporzásból keletkezett magvak rendszerint nem olyan fejlettek, mint a kölcsönös megporzásból származók. A méhek megporzó munkájának gazdasági jelentőségei szinte felbecsülhetetlen. Hazánkban jelenleg lényegesen növelni kell a tehénállomány tejhozamát, ami főleg a pillangós virágú takarmánynövények — lucerna, lóhere — nagyobbmérvű termesztésével érhető el. Ezek magtermése azonban alig fedezi a magszükségletet.. Ennek oka egyfelől virágjuknak gyakori meddősége, másfelől különleges szerkezete. A meddőség rendszerint az első kaszálás után fejlődő növények virágaiban csökken, ezért ezeket hagyják meg magtermésre. A meddőség csökkentésének egyik fő oka az is, hogy ekkorra már elszaporodnak a megporzást végző méhfélék. A. J. Gyűjtő méhek Közép- és Dél-Amerikában. valamint Dél-Afrika déli részén olyan virágokat fedeztek fel, amelyeknek a váladéka nem nektár, hanem hígfolyós, zsíros olaj. Ez az olaj mintegy nyolcszor annyi kalóriát tartalmaz, mint a nektár, és csak bizonyos méhcsoportok hasznosítják. Ilyenek a Közép- és Dél-Amerikában magányosan, tehát nem családokban élő mintegy 275 különböző fajban tartozó méhek (Azthophorinea). Első és második lábpárjukon olajgyöjtő berendezés van: ezekkel a virág olajmirigyeit ritmikusan tapossák és kinyomják. Hátsó lábaik „zsebecskéiben“ a virágporral együtt az olajat is behordják a keltetősejtekbe, ahol mézmentes lárvakenyérré dolgozzák fel. Maguk a felnőtt méhek mézvirágokból szívott nektárral táplálkoznak. Mind ez ideig 1270 „olajnövényt“ azonosítottak, virágjuk többnyire sárga. —Um— A gondosság eredménye Észtországban a legutóbbi számbavétel alkalmával megállapították, hogy az ország területén mintegy 6500 Jávorglm, 84 ezer mezei nyúl, 55 ezer fehérnyúl él. A jávorgímek és a vaddisznók annyira elszaporodtak, hogy normán felüli mennyiségben vannak. Ezzel szemben az őzvad-állomány Ideális. A vadászterületeken télre 448 etetőt készítettek a nagy vadak és több mint 4000 etetőt és búvóhelyet a tollas vadak részére. Etetéshez 776 tonna szénát, 282 tonna szemesterményt, 1580 tonna kapástakarmányt és 49 tonna tölgymakkot készítettek be az állatok részére. A Szovjetuniónak ezen a területén 15 500 szervezett vadász tevékenykedik. Ezek évente 365 tonna jávorglm-, 25 tonna őz- és ugyancsak 25 tonna egyéb vadhúst szállítanak a közellátásnak. ( —) Figyelmeztető Amely vadásznak lejárt a vadászengedélye 1974. december 15-ig kérnie kellett annak a felújítását. A nyomtatványt ehhez az illetékes vadászszövetségnél szerezhette be. A jnb illetékes osztályának a felújításról szóló kérvényt 1975. március végéig kell jóváhagynia, Illetve nyomós ok következtében elutasítania. Természetesen minden egyes vadásznak rendeznie kellett tagsági illetékét is. Ne feledkezzünk meg továbbá a kilőtt vad fajta szerinti statisztikai nyilvántartásáról, a vadgazdálkodás és a vadbefogás terén vállalt kötelezettségek teljesítéséről. A vadásztársaságoknak a vadbefogást már a kilövés kezdete előtt kellett elvégezniük. —h— tesíteni. A Szovjetunióban a jávorszarvast akarják „házlasítani", másutt a gímszarvast, amely Skóciában már szinte háziállattá vált. A szarvas háziállattá történő szelidítésének első kísérletet meglepő eredményekkel jártak Skóciában. Az állatok szelídeknek és irányíthat óknak bizonyultak, és takarmányértékesítő képességük is magasan felülmúlta a várakozásokat. Már 6— 8 hónap alatt értékesíthető méretűvé sikerült hizlalni a szarvasborjakat, s ez az ütem felülmúlja a szarvasmarháét, valamint a juhét, és majdnem eléri a hízósertések takarmányhasznosításának mértékétI A skőciat eredmények arra utalnak, hogy a szarvas nemcsak a félvad módon vándoroltatott juhnyájak pótlására szolgálhat fmint a kiinduló kísérletek alapötletét sugalló esetben), hanem rtem is remélt minőségű hízóállat. Az első sikerek alapján úgy tűnik, hogy az újonnan fölfedezett „háziállat“ a skót felföldhöz vagy az Alpokhoz hasonló, kedvezőtlen talaj- s éghajlati adottságok között gazdálkodó üzemek számára is lehetővé teszt a terület ésszerűbb hasznosítását. Manapság rókából már tényleg kevés van. Kis túlzással azt is mondhatjuk, senkinek nem hiányoznak, mert sok kárt tesznek a vadászterületeken. Ennek kapcsán csak kevés vadásznak sikerül rókát lőnie. Osztényi Sándor Kajaion a szerencsésebb vadászok közé tartozik, mert a közelmúltban a Dolný Chotár-i (alsóhatár!) vadászterületen akkor kapta puskavégre a rókakomát, amikor egy mezei nyúl után futott. Fényképezte: Krajőoviő F. Vadászat olasz módra Az egyik hazai lap arról ad megbízható tájékoztatót, hogy Olaszországban alapjában nem létezik olyan törvény, amely tiltaná a vadászatot. A második világháború után Itt állítólag nagyon elszaporodott a vadállomány. Ezzel egyidejűleg a vadászok létszáma lo kibővült. A statisztikai adatok szerint 1950—1972-es években 1,8 millióra gyarapodott a vadászok létszámai Ezzel egy négyzetkilométer vadászterületre 6 vadász jut az országban (összehasonlításképpen: Magyarországon 0,24, Hollandiában 0,77 és Ausztriában 0,95 vadász jut egy négyzetkilométer területre!). Olaszországban a hadseregnek Is beillő vadász „társadalom“ mintegy 1 milliárd töltényt 16 ki éventeI A tollas vadakat például az év 9 hónapján lövik. Hetenként két napon vadászhatnak. Egy napon 1 nyulat és 2 fácánt lőhetnek. Ezzel szemben minden lőtt vadat a mi pénzünkre átszámítva ICO koronában értékelnek. (I. H.) A szarvas mint háziállat Európában is utánozzák már azokat az afrikai kísérleteket, amelyek során egyes állatfajtákat háziállattá szelídítenek, hogy megmentsék a kipusztulástól. Afrikában pl. azzal a kérdéssel foglalkoznak, miként lehetne a klasszikus értelemben vett háziállatokat (mindenekelőtt a szarvasmarhát) legalábbis részben a sztyeppék megszelídített, nagyobb növényevő állataival (pl. az antiloppal, vagy a gazellával) helyet-A teleszkópos bot sem tud mindent Teleszkópos bot a divat, és részben emiatt kellemetlen meglepetés ért tavaly. Keszegre horgásztam a Dunán, víz közepén, csónakból. Természetesen teleszkópos, egyébként meglehetősen erős, gyárilag gyűrűzött, négyméteres bottal. És tizenötös zsinóromra, tizennégyes horgomra rákapott egy hatalmas harcsa. Olyan méteres, tíz kiló körüli példány. Ez a megleptés még nem volt kellemetlen, noha tudtam, csodának kell történnie ahhoz, hogy kiemelhessem a nagybajúszút. A féket azonban a zsinór szakítószilárdságának megfelelően már előzőleg gondosan beállítottam és ha kifutott a hal, szólt is szépen a racsnim. Sajnos, azonban a harcsa beúszott a csónak alá, próbáltam megemelni. Bíztam a zsinórban és a fékben. De az eredmény az lett, hogy teleszkópom hegye egy szörnyű roppanással ketté tört, a harcsa elment. Nem az én botom volt az egyetlen, amely azon a héten javítóműhelybe került. Akadt társa szépen. Ma már sok teleszkópos bot van forgalomban, gyakori a törés. A tulajdonosok rendszerint minőségi kifogást emelnek és garanciális javítást kérnek. Ez azonban csupán az esetek töredékében indokolt. NEM VÉLETLENÜL DIVAT ez a fajta horgászfelszerelés, mert a teleszkópos bot nemcsak mutatós, hanem pehelykönnyű, kitűnően használható szerszám. A szakemberek azonban nem győzik hangsúlyozni a rendeltetésszerű használat fontosságát. A választék igen széles. Válogathat tehát a vevő, de ha leveszi a záródugót, nyomban látja, hogy milyen hallatlanul finom, vékony anyagból készülnek ezek a csövek. A pehelykönnyű súly nem véletlen. Ezekkel a botokkal csapkodni, ezeket a finom hajszálvékony csöveket dobálni, beszorítani, netán rálépni nem lehet, mert akkor horpad, törik. És ez nem garanciális hibái Mi is tehát a rendeltetésszerű használat? Ezek a botok úszós, nyílt vízi használatra, finom zsinórhoz készültek. A gyűrű nélküli botok legokosabb használati módja, ha a spiccre rákötünk egy legfeljebb két és félkilós szakítószilárdságú, a bottal azonos hosszúságú zsinórt, arra az úszót, horgot és szabad terepen így kezdünk horgászni. A nagy haltól nem kell félteni, mert különösen, ha több kilós ponty akad a horogra, akkor mutatja meg ez a bot, hogy mit tud. CSAK TARTANI KELL A NYELET a bot mindig utána hajlik a húzásnak és szinte közreműködésünk nélkül fárasztja a tekintélyes zsákmányt. De túl erős zsinórt használni, erőltetni, még ebben u esetben sem szabad! Tudom, mindenki univerzális horgászbotot szeretne, hogy ne kelljen cserélgetni. A mindenre használható horgászbotot azonban még nem találták fel és a jelek szerint soha sem fogják feltalálni. A teleszkóp sem az. Vannak speciális változatai, de az általában használatban levő teleszkóp botokkal pergetni nem lehet. Ezzel fenekeznl kimondottan bűn a bot ellen. Láttam már olyat, hogy valaki teleszkópos bottal állt be egy nádasba. Ez csak akkor ajánlatos, ha valaki garantálja, hogy abban a nádban nincs ponty. Egyébként a bot törik. Még szabad vízterületen is nagyon ügyesen kell mozogni, ha elakadt a horog. A bottal felfelé erőltetni nem szabad. A zsinór irányában kell huzgálni a botot. Inkább a horog és az ólom, sőt az úszó is vesszen oda, minthogy a bot törjön el. (A teleszkópot Javítani lehet ugyan, de soha többé nem lesz tökéletes.) Sokan csak divatból használnak teleszkópot, ezért eV- ső dolguk, hogy felgyűrfletessék a botot. A horgászboltban általában folyamatosan kaphatók — nem túl olcsón — ezek a speciális gyűrűk, de az ügyet így is nagyon meg kell gondolni. Azt a botot, amely elbírja az orsót, általában már a gyár gyűrűzve szállítja. A sima botokra esetleg túlzoti terhelést Jelent az orsó, a gyűrűk. Szakemberek szerint, például a három méternél hosszabb sima botokat nem ajánlatos gyűrűzni. ÉS HA OYÜRÜZTETÜNK vagy eleve felgyűrűzött botot vásároltunk, akkor Is nagyon ügyelni kell a szerelék összhangjára. Finom bothoz könnyű orsó való, hátborzongató, amikor az ember teleszkóp botot lát otromba harcsázó orsókkal felszerelve. És ismételjük: a teleszkópos bot fenekező horgászatra általában nem alkalmas. A bevágásnál ugyanis, ha elakadt a horog és nincs tökéletesen beállítva a fék, a bot a hirtelen igénybevételtől könnyen eltörhet. Még a legvastagabb részén is! Én például már tudom, hogy miért tört el a botom. A gyár a botra általában csak a hosszúságot és a tagok számát írja elő. 'Az árjegyzék ezenkívül még tartalmazza a bot súlyát is. Én azonban véletlenül, a műszaki leírásból tudtam, hogy annak a botnak a maximális spiccterhelése 80 dekagramm volt. Én viszont a féket a zsinór szakítószilárdságához, kb. 110 dekagrammra állítottam be. Tehát amikor a hal a csónakon alá jött és én függőlegesen emeltem, akkor a zsinór és a fék még bírta volna a terhelést, de a bot már nem. EZEN OKULVA adnék egy tanácsot a felgyűrűzött botok használatára. Mivel a tulajdonos nem ismeri a spicc-terhelés engedélyezett mértékét, ajánlatos ezt kitapasztalni. Mégpedig úgy, hogy a botot rendesen fölszereljük. Ezután a horgot a talajon beakasztjuk valamibe, és óvatosan próbálgatjuk a teleszkóp hajlékonyságát. A féket úgy állítsuk be, hogy a ráesni szólaljon meg, még mielőtt a karikára görbült volna. Ha én ezt előre megcsinálom, nem kellett volna javítóműhelyhez fordulnom. F. B.
