Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-11 / 2. szám
1975. Január 11. SZABAD FÖLDMŰVES 13 a Sl Bemutatjuk ROKKÓ TDO-60 dohányszárítót A Bajcsl Állami Gazdaságon a szolnoki Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat átadta a 3 új típusú dohányszárítót. A SIROKKÓ TDO—60 tűsorkeretes, „kényszerlevegős“ dohányszárítót 1972-ben olasz dokumentációk alapján bizonyos módosításokkal készítették. Az első évek szárítási tapasztalatai alapján a gyártó vállalat, az intézet méréseinek és megfigyeléseinek figyelembevételével, a berendezésben több műszaki jellegű módosí■^st végzett, melynek eredményeképpen az 1973-ban és később kibocsájtásra kerülő berendezésekben a dohány szárítása kellő biztonsággal, gazdaságosan végezhető. A „Sirokkó“ TDO 60-as tűsoros dohányszárító betonalapon áll, könnyű, acélvázas, paneles szerkezetű. A tető és oldalfalak szigetelésére 40 mm vastag salakgyapotot (Herolit) használtak. A berendezés fontosabb Ez a hőmérsékletet automatikusan szabályozza. A puhítás a hőkicser/élők alatt elhelyezett nedvesítő berendezéssel végezhető, mely 8 permetező fúvókéból áll. A ZÖLDDOHÄNY ELŐKÉSZÍTÉSE SZÁRÍTÁSRA A szárítás nem választható el a dohány termesztésétől. A talajkiválasztás, az öntözés, a műtrágyázás, a növényvédelem együttvéve — a jól-rosszul végzett agrotechnikai műveletek — olyan tényezők, melyek a szárítás kimenetelét nagymértékben befolyásolják, sőt egyes esetekben meghatározzák. Az agrotechnikai fegyelem szigorú betartása az előfeltétele a jó szárítási eredménynek. Az ű] szárítóban a hagyományos berendezésben végzett szárítás törési szokásától eltérően — érettebben — zöldes-sárga szín elérésekor takarítjuk be a dohányleveleket. így lerövidíthető a színesítés időtartama, mely egyébként az összes szárítási időnek 40—50 %-ára terjedhet. A színesítés és a szárítás lerövidítésével növelhető a fordulók száma, illetve a berendezés kapacitása. A zölddohány szárításra való előkészítésénél azt kell mindenekelőtt szem előtt tartani, hogy a letört levelek a lehető leghamarabb a szárítás helyére, illetve a berendezésbe kerüljenek. A betakarítást lehetőleg a szárítás napján kell elvégezni. A letört dohány berakása semmiképpen se húzódjon át a következő napra. A SZÁRÍTÁS TECHNOLÓGIÁJA A mesterséges szárítás során négy egymásba szervesen kapcsolódó szakaszt különböztetünk meg, mégpedig: színesítés (sárgítás); színrögzités; levéllemez- és főér szárítás. Ez a felosztás meglehetősen önkényes, mivel az egyes fázisok egymástól nem választha5130 mm 7530 mm gázolaj műszaki adatai: Szélessége Hossza Magassága Súlya >» Fűtőanyaga Hőteljesítménve 126—279 000 Kcal/óra Légteljesítménye 40 000 ratyóra, amit 11 kW-os elektromos ventillátor biztosít. Olajfogyasztása 14—31 kp/óra. A fitotron épülete. (A szerző íelv.j A levegő hőmérséklete: 20— 120 °C, a relatív páratartalom 30—98 %-ra szabályozható. Az egyszerre berakható zöld dohány súlya: 60—75 q. Egy m3-ben elhelyezhető dohány súlya: 75—100 kg. A berendezés üzemeltethető: • belső cirkulációval; • külső levegővel való keveréssel és ф kizárólag friss levegő bejuttatásával. A párateltebb meleg levegő a berakóajtó felett elhelyezett nyomáskiegyenlítő zsalus szellőzőnyíláson át távozik. A hőmérséklet beállítása szabályozó termosztáttal történik. Céljaink és feladataink azonosak tók el. A színesítés és az ehhez szorosan kapcsolódó színrögzítés a szárítás során a legnagyobb figyelmet és szakértelmet igényli. Ugyanis nagyrészt ekkor történnek meg azok a kémiai folyamatok, amelyek a dohánylevél értékét, minőségét döntően befolyásolják. A színesítés optimális hőmérsékleten — 32—40 C°-on — 12—24 óra alatt történik. A színrögzítés célja az előző szakaszban elért sárga szín és az ezzel egyidőben kialakult beltartalml érték megőrzése. A szín rögzítése az alsó soroktól kezdve felfelé halad és a szárítási intenzitástól függően 16—24 órát vehet igénybe. A levéllemez szárítását 57— 65 C°-on végezzük, a hőmérsékletet ebben az esetben is óránként 1 C°-kal emeljük maximálisan 70—75 C“-ig. Célja, a levél teljes kiszárítása. A levéllemez szárításának időtartama általában 24—36 óra. A szárítási szakasz akkor tekinthető befejezettnek, ha a levéllemez érintésre törik. A szárítás befejezése után a fűtést kikapcsoljuk és csak a ventillátort járatjuk. Így a külső hidegebb levegő beáramlásával a dohányt lehűtjük és előkészítjük puhításra. A puhítás a beépített nedvesítő berendezéssel végezhető er. A hűtés és puhítás együttes elvégzéséhez kb. 16—20 óra szükséges. összegezve a tapasztalatokat a Sirokkó TDO—60 jelű tűsoros szárítóberendezésben végzendő szárításnál az alábbi alapelvek betartását javasoljuk: ф jól érett állapotban törjük a dohányt; 0 gondos, szakszerű munkát végezzünk a szárítási műveletek előkészítésénél; ф aránylag magas hőmérsékle(35—40 0C] végezzük a színesítést; a sárgulás a levél egész felületére terjedjen ki; fokozatosan, a hőmérsékleti különbségre alapozott — a szárítás kezdetétől — légcserével dolgozzunk; •xirití* háté « О A SIROKKÖ TDO—80-as dohány-£ szárító működésének elvi váz- ť lata. A mesterséges termékenyítés és az állatjárványok A mesterséges termékenyítés útján a fertőző betegségek még nagyobb mértékben terjedhetnek, mint. egyébként. Ezért fontos, hogy a mesterséges termékenyítő állomásokat a mezőgazdasági zónáktól teljesen elkülönítsék. A mesterséges termékenyítéshez használt tenyészállatok egészségi állapotát állandóan ellenőrzik. Ez idő szerint tuberkolózis, brucellózis, trichomonadózis, vibriofoetus fertőzés, leptospirózts, rickettziózls leukózts és 1BR |!PV), (a bronchorhlnitis vírusa) ellen vizsgálják a tenyészállatokat. Ehhez járul még az évenkénti védőoltás trivalens, száj- és körömfájás elleni oltóanyaggal. Rendkívül fontos, hogv az értékes tenyészállatok teljesen egészségesek' legyenek és spermájukat állandóan ellenőrizzék. A mesterséges termékenyítés terén két Irányban küzdhetünk a fertőző betegségek ellen: # A fertőző betegségek elleni közvetlen küzdelem. Az ivarszervi fertőző betegségek feltűnően szembeötlők. Az állattenyésztő részére a legnagyobb gazdasági jelentőségűek a brucellózis, valamint a trichomonadózis okozói. A trichomonadózis a második világháború folyamán annyira elterjedt, hogy egész községeket sújtott, amelyekben egyes években az állatoknak több mint a fele meddő volt. Egyetlen beteg tehén megfertőzhette az egyetlen bikát a községben. Ilyen esetekben kétségtelen, hogy a mesterséges termékenyítés azzal a nagy előnnyel jár, hogy a spermát adó apaállat nem fertőződik. Ellenkező esetben azonban a fertőzött apaállat is terjesztheti a járványt. A küzdelem az egyszerű zárlat idején. vagy szigorú áliatjárvány-Ilyenkor a legfontosabb, hogy az állatforgalom korlátozása minél kisebb mértékben zavarja a szarvasmarhatenyésztés jövedelmezőségét. Még a legsúlyosabb száj- és körömfájásjárvány esetében is a mesterséges termékenyítés biztosíthatja a tenyésztés rendes menetét. Ma az ivarszervek fertőző betegségei gyakorlatilag megszűntnek tekinthetők és a súlyos járványos betegségek helyzete is sokkal kedvezőbb, mint korábban. Azonban a mesterséges termékenyítéssel kapcsolatos • egészségügyi ellenőrzést szigorúan folytatni kell. Üjabb veszélyek fenyegetnek, eddig ismeretlen állati járványok képében, amelyek nehezen azonosíthatók. Egyébként az állandóan növekvő utazási és szállítási forgalom előmozdíthatja behurcolésukat. {S. J.) iben, V ф a szárítás levezetését é gyakorlati ellenőrzését nedvességmérő megközelíti leg azonos szinten (30 °C való tartásával biztosítsuk; 9 minden szárítási fázisba fokozatosan emeljük a h£ mérsékletet; @ maximálisan 70—75 C°-o hőmérsékletet alkalmazzun a főér szárításánál. A Sirokkó TDO—60 dohány szárító idény kapacitása a ke vetkező: Átlagos száradási idő 120 ór Hűtés, újranedvesítés, kiszedés, berakás 24 ór Egy forduló ideje 144 ór Berakható zöiddohány 70 q Szárításra rendelkezésre álló napok száma (VII. 15, IX. 30) 78 na Feltételezhető szezónkapacitás 13 fordul Megszárítható zölddohány 910 q A fenti fordulószámok opti mális esetben tarthatók be. - gyakorlat alapján 12 fordulóvá és 840 q zölddohánnyal lehe egy berendezésnél számoln így 80 q/ha dohány átlagter méssel számolva egy-egy bérén dezésre 10 ha dohánytermő te rület tervezhető. összefoglalva a tűsoros do hányszárítás előnyei a hagyc mányos eljárással szemben következők: A szárítási művelet összekap csolható a dohánybetakarítá és a szárítás előkészítéséne gépesítésével. Elmarad a nag kézimunkát, gyakorlottságo igénylő zölddohány felfonás művelet. A teljes szárítási folyama élőmunkaigénye a hagyomá nyos műveletekhez viszonyítv kicsi (annak mintegy 50 %-ár csökkenthető ]l A berendezés alacsony építé sű, ami a dohány berakási é kiszedési műveletét megköny nyíti. A szárazdohány a hagyó mányossal azonos minőségű. A felsorolt gazdasági, tech nolőgiai és technikai előnyöl alapján joggal tekintjük a Si rokkó TDO—60 típusú dohány szárítót a legkorszerűbb és leg gazdaságosabb mesterséges szá rítás eszközének. Csapó Ferenc, mérnöl i; A szlovákiai Komárnotól délkeletre 100 km-nél kisebb távolságra fekszik a Magyar Tudományos Akadémia martonvá'■ sári Mezőgazdasági Kutatóintézete. \ Az elmúlt években Csehszlovákiából, de különösen a végiünk szomszédos szlovákiai ^ részről sokan felkeresték már £ intézetünket. Jóval nagyobb fazonban azoknak a száma, akik Vsak újságokból, folyóiratokból, V televízió és rádióadásokból i olvasták, hallották Martonvásár nevét. Még ennél is többen van: nak viszont olyanok, akik ez; ideig nem jártak nálunk, nem hallottak az itt folyó kutatások: ról, munkákról, ennek ellenére bizonyára szeretnék megismer- I ni intézetünket. E lap olvasói ilyenirányú kívánságának ezúton szeretnénk eleget tenni. A kastély és a birtok több ízben gazdát cserélt. A mezőgazdasági kutató munka csak 1949-ben, az intézet létesítésének évében kezdődött el. Kezdetben a Földművelésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozott, 1953-tól kezdődően azonban a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézeteként tevékenykedik. Feladatunk alap-, részben pedig alkalmazott kutatásokból tevődik össze. A genetikai és élettani alapkutatás fő témái az alábbiak: 1. Kukorica-fiziológia. 2. Jarovizáció-biokémia. 3. összesítés-genetika. 4. Generatív és vegetatív hibridek. Az alapkutatásokat nagyban segíti az 1972 őszén felavatott fitotron. Ebben az 50X50 m alapterületű-, kétszintes épületben, „összkomfortos növényházban“, közelebbről annak felső szintjén található 44 kamrájában, reprodukálható körülmények között nevelik a növényeket. Műszerek segítségével szabályozni, változtatni tudják a hőmérsékletet, a fényt és a levegő páratartalmát. Ezeket a kísérleti igényeknek megfelelően programozzák. A két fagytűrőképesség tesztelő kamrában a fajták fagytűrőképességét vizsgálják. A légkondicionált növénynevelő- és tesztelő egységeket a kísérleti anyagok előkészítéséhez, feldolgozásához szükséges laboratóriumok egészítik ki. Rajtuk kívül itt találhatók még a kutatószobák, fotó-laboratórium, és a könyvtár is. Az alkalmazott kutatások keretében a búza, a kukorica, az árpa nemesítésével, a búza nemesílési alapanyag előállításával, termesztéstechnikai kutatásokkal foglalkozunk. Intézetünknek 1973-ig 19 kukorica hibridjét minősítették. Néhány évvel ezelőtt ezek a fajták foglalták el a magyarországi kukorica vetésterületének több mint %-étl Az agrotechnikai kutatásokkal foglalkozó osztály eredményeiből legfőképpen az optimális tőszám meghatározások és a legjobbnak talált herbicidek, az ajánlható NPK adagok a legfigyelemreméltóbbak. A búza nemesítési csoportnak ez ideig három elismert fajtája van (Mvl, Mv 2, Mv3). Az új fajták közül leginkább az Mv 3 különösen minőség vonatkozásban értékes, mert e tekintetben jobb a korábban termesztetteknél. A Bezosztája 1, magyarországi honosításában intézetünknek, azon belül elsősorban annak igazgatójának, dr. Rajki Sándornak van elévülhetetlen érdeme. Az agrotechnikai részleg munkájából legfőképpen az itteni adottságok között leginkább megfelelő műtrágya adagok meghatározása az optimális vetésidő, vetőmagmennyiség megállapítása, a herbicíd kutatások eredményei a legfigyelemreméltóbbak. Az árpa nemesítési csoport őszi- és tavaszi árpa nemesítéssel foglalkozik. Legfőbb célul a nagy termőképességű, szilárd szalmájú, betegségekkel szemben ellenálló fajták előállítását tűzték maguk elé. Ez ideig számos fajtát sikerült átadniuk a gyakorlatnak. Az intézeti kutatást eredménnyel segíti a 3000 hektár területű gazdaság. Fő feladata az intézetben előállított új fajták vetőmagjának szaporítása, forgalmazása. A martonvásári növénynemesítési, növénytermesztési eredményeket a magyar mezőgazdaság sikerrel hasznosította, hasznosítja. Intézetünk kutatási eredményeivel — a többi kutatóintézettel együtt — nagyban segítette és továbbra is segíti a búza, kukorica, árpa termésátlagok növelését. Kapcsolatai, eredményei egyre inkább bővülnek, ismertebbek lesznek. Baráti kapcsolata különösen régi a szlovákiai kutatóintézetekkel és állomásokkal (Piešťany, Solary (Sóssziget), Trnava), de Csehszlovákia többi intézetével is. Azonban nemcsak a szomszédos országokkal ápoljuk kapcsolatainkat, hanem az öt kontinens szakemberei is gyakran megfordulnak nálunk, mi is ellátogatunk hozzájuk, hogy kicseréljük tapasztalatainkat. Mivel problémáink a hozzá hasonló éghajlati adottságú szlovákiai mezőgazdasági területekével azonos, igen fontosnak tartjuk s a jövőben - még inkább erősíteni kívánjuk a már meglevő kapcsolatainkat. Biztosra vesszük, hogy közös erővel könnyebben, sikeresebben oldjuk meg az előttünk álló feladatokat. Dr. KtlKEDI ENDRE, a MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár
