Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-04-26 / 17. szám

1975. április 28. SZABAD FÖIDMÜVES, 9 Ä szülő jót akar gyermekének Szokásos vasárnapi esti sétámat végeztem. Előttem egy fiatal pár ha­ladt. A leány talán tizenhat-tizenhét éves lehetett, a fid egy-két évvel idő­sebb. Szökős szerint összefonódva ha­ladtak. Egyszerre csak a fiú megáll, rátette kezét a leány váltásra és a következőket mondotta: — Ne hallgass a szüléidre! Bizonyára ezekre a szinte paran­csoló szavakra a fiút az a tény kész­tette, hogy a leány szülei megtiltot­ták lányuknak a késő esti csatango­­lást, a fiúkkal való találkozást. Ezek a szavak gondolkodásra kész­tettek. Ugyan kire hallgasson a gyer­mek, ha nem a szüleire? Meg vagyok győződve arról, hogy minden szülő csak jót akar gyermekének. Jelen esetünkben a bimbóba szökkent leányt féltve őrzik szülei a reája váró és leselkedő veszedelmektől. Es ugyan milyen értelme van annak, hogy olyan legényekkel találkozzék. akiknek nincs megalapozva a Jövő­jük, talán még be sem fejezték tanul­mányaikat, de akik már elég érettek ahhoz, hogy csorbát ejtsenek a leány jó hírnevén, esetleg tragikus hely­zetbe hozzák. Szóval a szülői aggoda­lom indokolt és megalapozott. De az is igaz, hogy minden leánynak impo­nál, ha udvarlók veszik körül, ha vá­logathat közöttük. Hány tragédiának lehetünk a szem­tanúi, ha a gyermek nem hallgat a szülői jótanácsra, ha füle mellett el­engedi a figyelmeztetéseket. Mennyi fiatal leány és fiú tért le az erkölcs és tisztesség arany útjáról, ha nem szívlelte meg időben a jótanácsokat. Mennyi tragédiát rejtenek magukban a bírósági akták. A napi sajtó napon­ként ad hírt különféle erkölcsi ki­lengésekről, lopásokról, sőt nem egy esetben gyilkosságokról is. £s ez mind azért történik, mert a gyerme­kek nem hallgatnak szüleik tanácsai­Tavaszi nagytakarítás az Ipoly-balogi Kilencéves Alapiskolá­ban. (Tóth Dezső felvétele.) ra. Hány fiatal élet kibontakozása után tettek már pontot a cellák vas­rácsai . Valaki felvetheti, hogy bizony nem minden szülő tölti be a természet ál­tal előirt hivatását. Erről tesznek tanúságot a gyermekotthonok, az el­hagyott árvák, korai bűnözők, akik nem ismerték a szülői szeretetet, a róluk való gondoskodást. Akiket soha .„anki sem vezetett kézenfogva az élet útjain, védve őket a szakadékok­tól. Sajnos, ez is igaz. De kérdem, lehet ezeket az embereket embernek nevezni a szó legigazabb értelmében? Valahol hallottam a következő, mély bölcsességet rejtő szavakat: — Életet adni a gyermeknek na­gyon könnyű, világra hozni fájdalma­san nehezebb, de felnevelni a legne­hezebb. Ezeknek a szavaknak mély értel­mét csak akkor fogjuk fel igazán, ha mi is már családot alapítottunk, ha kezünkbe vesszük a gyermekeink éle­tét irányító stafétabotot, melyet szü­léinktől örököltünk. Ha hajunkba be­leszőtte már az ősz az őt jellemző csíkokat. Ilyenkor eszünkbe jut édes­anyánknak a lázas, beteg gyermek fölé görnyedő alakja, a sok átvirrasz­tott éjszaka. De minek folytassam tovább. Min­den gyermek megbűnhődik azért, ha nem hallgat a szüleire. Ezért sok­szor súlyos adót fizet jövő élete fo­lyamán. Felteszem tehát a kérdést: „Hallgassunk-e a szüléinkre, vagy sem?“ A válasz csak igenlő lehet, mert a szülői jótanács adhat igazi ér­telmet életünknek és biztos záloga lehet fiatal jövőnknek. Andrej Riáňovsky A zászlóvivő A harmincas évek elején tör­tént ... Napszámos édesapámnak csak né­hány napig volt munkája, azután sémmi. Április utolsó napján hiába vártuk haza... Este, nyolc óra táján, édes­anyánk elénk tette a vacsorát: krump­lilevest, meg egy szelet zsíroskenye­ret. Mi, gyerekek aludni mentünk. Hú­gom és öcsém hamar elaludt, de én bizony nem tudtam a szemem lehúny­­ni. Egyre csak azon töprengtem, hol késhet az édesapánk. Végre tíz óra tájt megjött. Ragyo­gott az arca. — Anyai Holnap május elseje. Fel­vonulunk a városba. Nézd mit hoz­tam!? Ezt lobogtatom majd... — s kabátja alól előhúzott egy vörös zászlót. — Márts megyek a kamrába, mert rudat kell hozzá fabrikálnom. — VárjI — szólt az anyám. — Előbb vacsorázz megI — Mi jó van? — Egy kis leves, meg zsíroske­­nifér... — Tudod mit? A levest tedd el hol­napra a gyerekeknek, a kenyeret meg majd megeszem, ha kész lesz a rúd — s azzal kiment. Megvárta-e anyám, vagy sem, nem tudom, mert elnyomott az álom. Másnap reggel, amikor felébred­tem, édesapánk már elment. Május elsejei tüntetésre... Anyánk egész nap szótlan, kedvetlennek lát­szott, többször kiment, s a város fe­lé tekingetett. Várta édesapánkat... Ogy dél felé gyanús kocsizörgést hallottunk. Nosza, kiszaladtunk a kapuba. Magános szekér közelgett a város felől. A házunk előtt megállt. Sok ismerős és ismeretlen ember vette körül. Levett sapkával, kalap­pal. Édesanyánk rosszat sejtve, szívet­­tépően felsikoltott, s odarohant a kocsihoz. Válóban, apánk feküdt a kocside­rékban, holtan, a vörös zászlóval le­takarva ... Az állig felfegyverzett csendőrök a menetelő tömeg közé lőttek, s ha­tan meghaltak, köztük az apám is. Mi más lehetett volna a ravatala, mint az ágy, amelyben oly sokszor körülugráltuk őt, örömünkben. A kabátja zsebében megtaláltuk a kenyeret, amit magával vitt Nála hagytuk, vele együtt temették el... Budai József, Mufad T U D O D - E... ... hogy a Szahara-sivatagban sem uralkodik állandóan perzselő hőség? — Útleírásokban olvasható, hogy ott a hőmérséklet éjjel bizony gyakran süllyed a 18 C fok alá. ... hogy az állatok közül melyik él a leghosszabb ideig? — Az óriás­teknős, amely mintegy 150 évig él, de a folyami kagylók is megérik a 110 esztendőt. ... hogy a Jupiter térfogata ezer háromszázszorosa a Földének? ... hogy mire használják a jáspls nevű ásványt? — A jáspls féldrá­gakő. amelyet az ékszerészek d'szítöként használnak. ... hogy Európában hol termesztettek elsőként rózsafákat? — Görög­országban i. e. 750 körül. A virágok királynője, a rózsa Indiából került Európába. Mit játszunk? KÉRDÉS-FELELET Egy játékos kimegy a szobából, vagy a szabadban hallótávolságon kívülre szalad. A többiek megbeszé­lik, hogy a kérdésekre hogyan fognak felelni. Például: mindenki b betűvel kezdi a feleletét, vagy mindenki csak két szóval felel, vagy felelet közben mindenki ugyanazt a mozdulatot vég­zi stb. Hívják a játékost, aki mindenkinek kérdéseket tesz fel, és a válaszokból kitalálja, hogy mi volt a játékra vo­natkozó megegyezés. ZÄLOGOSDI A játékosok körben ülnek, középen a kérdező. A kérdező tetszés szerinti kérdést tesz fel, és valakire rámutat. De nem annak kell felelnie, hanem a jobb oldali szomszédjának. Aki eltéveszti, zálogot ad. iragjÄffiü Szabad szél fújja selymed, lengj zászló, lengj! Erős kéz markolja a rudat, lengj zászló, lengj! Léptek koppannak, dal csendül, lengj zászló, lengj! Vidám ének dallama zendül, lengj zászló, lengj! Ott, hol paraszt veti a magot, lengj zászló, lengj! Ott, hol bányász fejti a szenet, lengj zászló, lengj! Ott, ahol gyerekek kacagva futnak, lengj zászló, lengj! Ott, hol a kezek könyveket nyitnak, lengj zászló, lengj! FARKAS ROZSA) Egy területi bélyegkiállításról A múlt év októ­berében létrejött a Csehszlovákiai Bé­lyeggyűjtők Szö­vetsége hazánk­ban. Az ország már fölszabadított terü­letén, vagyis Koši­­cén (Kassán) 1945 március végén ad­ták ki az első pós­­tabélyeget, amely egy szovjet katona fejét, valamint egy város sziluettjét ábrázolta. Ettől fogva, de főleg az utóbbi 10 év alatt a szervezett bé­lyeggyűjtés jelen­tős fejlődésen ment keresztül Szlová­kiában. Gyakran hallatnak magukról a már gazdagabb hagyományokkal rendelke­ző egyesületek, ám új klubok is szü­letnek. Nos, a levicei (lévai) bélyeg­­gyűjtők városi köre például az utób­bi néhány évben szlovákiai méretben is a legjobbak közé számít, már 1928- ban alakult. Eredményeiket figyelem-A cikkben említett automaták. (A szerző felvételei.) A kiállítás egy része. be véve éppen ez a klub kapta meg a póstabélyegek I. szlovákiai területi kiállításának a rendezési jogát. Az ízléses tárlatot — amelyre az Egyesült Nemzetek Szervezete Is kül­dött kiállítási anyagot —, már az első napon közel félezren tekintették meg. Társas osztálykirándulások formájá­ban pedig ellátogattak ide a környék iskolás diákjai is. A harmincöt mű­kedvelő kiállított gyűjteményére na­ponta több mint kétszázan voltak ki­váncsiak. Hazánk, valamint Levice környéke felszabadításának 30. évfor­dulója tiszteletére lebonyolított ren­dezvényen a szomszédos Járások ama­tőr-gyűjtőin kívül találkozhattunk prágai műkedvelők anyagával is. Érdekesség: a kiállításon helyezték üzembe első ízben a 30 és 60 filléres bélyegeket, s képeslapokat árusító automatákat. A szlovákiai bélyeggyűjtők öröm­mel üdvözölték az első területi kiállí­tást. A bemutató híven bizonyította, hogy póstabélyegeink a szocialista jelen tükörképei, a CSKP és a mun­kásosztály, harcos útjának tanúi. No meg a bélyeg tanít, művel, hazafiság­­ra nevel, s kultúránk jelentős alkotó­részévé vált. a gyűjtők, de főleg az ifjúság körében. Z. Balogh László EBrSZTR EJTVÉHY i * u! *m vi iwwmaffaž MÁJUS 1. VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első része. 11. Folyó a Szovjetunióban. 12. Egy németül. 13. Mellék épület. 15. Kínai név. 16. Rö­vid nadrág. 17. Személyes névmás. 18. Város Francia­­országban. 19. Ma­gyar válogatott labdarúgó-játékos. 20. Irány. 21. Hal­kan mond (ford.). 22. Csere... kis értékű tárgyakat gyakran váltogat. 23. Női becenév (é. h.j. 24. A cseh­szlovák repülőgé­pek jelzése. 25. Tudomány-e? 26. A szájüregnek a gé­ge és a nyelőcső felé folytatódó ré­sze (ford.). 27. .............Albert, No-bel-díjas magyar tudós. 29. Becézett nagyszülő. 31. Éke­zettel: ruhadarab. 32. O. U. 34. Füzet. 35. Katonai alaku­lat. 36. Rangjelző szócska. 37. Nem egészen naív. 38. A hét egyik napja névelővel. 39. Vonatkozó névmás. 49. Névelő. 41. Látószerve. 42. Hacsatur­­jan szovjet zeneszerző személyneve. 43. Repül. 44. Mióta szóra válasz. 45. Elkülönített női lakosztály a moha­medánoknál (é. h.J. 47. Sajtféleség. '49. Mátkám. 50. Napszak. 52. Hamis. 53. Tehát latinul. 54. Igekötő. FÜGGŐLEGES: 1. Nincs kialudva. 3. Város az NDK-ban. 4. Egy olaszul. 5. Fél satú. 6. Olaszország államfője. 7. A francia uralkodók megszólítása. 8. Nem egészen bent. 9. A függőle­ges 3 első két betűje. 10. A rejtvény második része. 14. Folytonossági hiány. 16. A rejtvény harmadik ré­sze. 17. Egyik dunántúli bányavárosi lakós. 19. Nem kint. 20. Tompa elmé­jű. 22. Román aprópénz. 23. Végta­god. 25. A beszéd tárgya. 26, Nem tőle. 27. Becézett szaktárs. 28. Angol hosszmérték-e? 30. Fagy Szlovákiá­ban. 33. Éghajlat. 35. Mezőgazdasági szerszám. 36. Híres olasz hegedű ké­szítő család neve. 38. Hazám része. 39. Zamat. 41. Érzékszerv. 42. Régi űrmérték névelővel. 43. Sári betűi. 44. Porció. 46. A fej része. 48. Piszt­ráng része. 50. Nem halt meg. 51. Negyvenkilenc római számmal. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 10. és 16. számú sorok meg­fejtése. MEGFEJTÉS, NYERTESEK Lapunk 14. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: Konkrét se­gítséggel párosuló ellenőrzést! Könyvnyertesek: Varga Terézia, Komárno-Kava, Nagy József, Ip. Ülany (Ipolyfödémes), Herceg Sánuor, Fi­­íakovo (Fülek).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents