Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-04-26 / 17. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1975. április 26. 4 О V ETS EBI A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVFSEK SZÖVETSÉGINEK FÓRUMA Tervszerűbb munkával a feladatok teljesítéséért Dél-Szlovákiában mint köztudomású, a Dunajská Streda-i (dünaszerdahelyi), komárnol (komáromi) és a nitrai Járás szövetkezetei nagyon jő eredményeket érnek el a mezőgazdasági termelésben. Ezekben a járásokban a szövetségi élet is fellendülőben van, de a sikerek mellett még tökéletesíteni kell a munkamódszereket. Ennek érdekében a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizotsága ülésére hívta a járási bizottságok elnökeit és titkárait. Az említett járások szövetségi életével részletesen foglalkoztak az ülés részvevői. Az értékelő beszámolóból és a felszólalásokból kitűnt, hogy a nitrai járásban a szövetségi munka keretében nagy figyelmet szentelnek a párt mezőgazdasági politikájának gvakorlait érvényesítésére, a novemberi plénum határozatából eredő feladatok teljesítésére. a dolgozók munkakezdeménvezésének felkarolására, a haladó munkamódszerek alkalmazására, a többtermelés érdekében, és a szocialista brigádmozgalom aktivizálására. A járási bizottság álandóan napirenden tartja ezeket a kérdéseket, és az egyes szövetkezeteknek hatásos segítséget nyújt a Jobb munka érdekében. Várható, hogy az elkövetkező Időszakban a szövetségi élet lényegesen fellendül úgy a Dun. Streda-i, mint a komárnoi járásban. Ezekben a járásokban különösen sokat foglalkoznak a termelési tervek teljesítésével és túlteljesítésével. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Dun. Streda-i Járási Bizottsága, a járási pártbizottság segítségével különösen nagy figyelmet szentel a propaganda és agitáciős munka fellendítésére. Törődik azzal, hogy á közös gazdaságokban olyan agitációs csoportok működjenek, amelyek rendszeresen népszerűsítik a haladó munkamódszereket és konkrétan rámutatnak arra, hogy müven módon lehetne olcsóbban, több és lóminőségű árút termelni. Ennek máris megmutatkozik á hatása, mert a legtöbb szövetkezetben a szocialista munkaversenv keretében sikerűit csökkenteni az önköltséget és az üzemanyag fogyasztást. A dolgozók a versenvzés hevében további kötelezettségeket vállaltak a termelési tervek túlteljesítésére és az üzemanyagtakarékosságra. Mind a három járásban egyre fokozottabb mértékben törődnek mind a termelőmunkát végző, mind a nvugdíjas szövetkezeti tagokról. A Dun. Streda-i járásban kedvező feltételeket teremtettek a közös gazdaságokban dolgozó tagok gverekeinek üdültetésére. Á rászoruló dolgozók megfelelő intézménves vagy pedig rendeléses gvógvkezelésben részesülnek. A politikai-nevelő munka egyre jobban előtérbe kerül, főleg a szövetkezeti munkaiskolák keretében. Azonban meg kell jegyezni, hogy amíg a nitrai járásban a szövetkezeti munkaiskolák látogatottsága kielégítő, a Dun. Streda-i és komárnoi járásban egyes szövetkezeti vezetők még nem fordítanak eléggé nagy gondot erre a kérdésre. Néhány szövetkezetben alig tartanak előadásokat, vagy pedig össze se híviák a tagságot Iskolázásra. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell, mert ma már a termelés mennviségének fokozása szinte lehetetlen a tagság szaktudásának rendszeres gyarapítása nélkül. Sok esetben a tömegszervezetekkel sincs meg a kellő együttműködés. Közös öszszefogással több jól képzett előadót lehetne biztosítani a szövetkezeti munkaiskolák számára. A nitrai és komárnoi járásban ezen a téren már születtek szép eredmények. A Nőszövetség, a Szocialista Ifjúsági Szövetség járási bizottságaival a SZFSZ járási bizottságai közös rendezvényeket tartanak, amelyek nagymértékben elősegítik a szövetségi munkát is. örvendetes, hogy a Dun. Streda-i járásban is már jó úton halad az együttműködés. Természetesen az eredményekkel még távolról sem lehetünk elégedettek. Szükséges, hogy ebben a járásban is jobban összehangolják a népnevelő tevékenységet és ekkor az igyekezetét siker koronázza. A központi bizottság részvevői elégedetten állapították meg, hogy. a három járásban jól gazdálkodnak a szövetségi munkára előirányzott pénzösszegekkel. A nyilvántartást példásan vezetik és a funkcionáriusok nem használják fel egyéni céljaikra a közös gazdaságok által összeadott pénzt. Az elemzésekből kiderült, az eredményeken kívül akadnak megoldásra váró problémák. A jövőben az eddiginél jóval nagyobb mértékben kell megismertetni a járási bizottságok dolgozóit a különböző rendeletekkel. Sok esetben még a jól képzett funkcionáriusok sincsenek tisztában a felsőbb szervek rendeletéivel, a szövetség pénzügyi előírásaival. Különösen vonatkozik ez a különböző évfordulók alkalmával adományozott pénzjutalmak kiosztására. Több esetben nagyobb összeget juttatnak a dolgozóknak, mint amennyit a szabályzatok megengednek. Szükséges tehát, hogy a járási bizottságoknak megfelelő — az előírásokat figyelembe vevő — Jutalmazási szabályzata legyen. Még mindig vita folyik a járási bizottságok apparátusának kiépítésével kapcsolatban. A vezetők nem ismerik azokat a jogi normákat sem, amelyek még a szövetség tevékenysége előtt születtek, de a jelenlegi munkával kapcsolatban is érvényesek. A nagyobb kihágások elkerülése végett be kell vezetni a rendszeres pénzgazdálkodási ellenőrzést, és idejében meg kell tenni az intézkedéseket, ezek kiküszöbölése érdekében. A szövetségi munkában a tervszerűséget kell érvényesíteni. A soronlevő feladatok közül mindig a legfontosabbak megvalósítására kell fordítani a legnagyobb figyelmet. Ismeretes, hogy a járási bizottságokon kívül egyéb szervek is elősegítik a szövetségi munka kibontakozását. El kell érni, hogy ezek az előre meghatározott tervek szerint dolgozzanak. Az előforduló ösztönösségnek „köszönhető“, hogy társadalmi szempontból fontos rendevények elmaradnak. Ä központi bizottság ülésén lefolyt elemzés alapján mind a három járási bizottság plenáris ülésen értékeli munkáját, és a színvonalasabb tevékenység érdekében olyan határozatot hoz, amely — figyelembe véve a tervszerűséget — hosszabb időre meghatározza a feladatokat. JUDr. Michal Durdiak ❖ ❖ * ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ •1* v ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ A ❖ ❖ v * Az idei április a biztonságos munka hónapja. Központi jelszava: „A szocialista munkakörnyezetért“ arra késztet bennünket, hogy értékeljük azokat az eredményeket, amelyeket a munkabiztonság területén elértek, hogy betekintsünk azokba a számadatokba, amelyek a munkabalesetekről, a munkaidőben és munkaidőn kívüli megbetegedésről beszélnek. Ezeket a számokat, amelyek a múlt évre vonatkoznak a „szomorú“ jelzővel vagyunk kénytelenek illetni. MIT MOND A STATISZTIKA A számok beszéde könyörtelen, nem túloz és nem szépít semmit. Tények, pontos számadatok, százalékok. Megtudjuk belőlük, hogy 1974- ben a szlovákiai élelmiszeripari vállalatokban 3174 munkabaleset történt. 1970-hez viszonyítva ez 2,2 százalékos növekedés. „A szerencsétlen véletlenek“, amelyeknek oka legtöbbször a hanyagság, az óvatosság hiánya, a biztonsági előírások lebecsülése s az eredmény: óriási emberi és anyagi veszteség. Szlovákia élelmiszeripari vállalataiban a múlt évben a munkabaleset miatt 70 554 napot mulasztottak a dolgozók. Annak ellenére, hogy ez a szám 9,4 százalékkal kisebb mint 1973-ban volt, nem lehet fölötte gondtalanul elsiklani, bagatelizálni, mivel milliós veszteségekről beszélnek. A munkán kívüli balesetek területén sem kedvező a helyzet. Azok száma is emelkedő. 1974-ben az említett ipari vállalatokban 5252 munkán ki-INTŐ SZÁMOK KRITIKAI PILLANTÁS AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOKBA • Nem kívánatos jelző Ф Megint több baleset ф Sokatmondó százalékok 9 Legveszélyesebb a harmadik negyedév ф A figyelmetlenség számlájára # Ki nem mutatható veszteségek ф vüli baleset történt, amely 56,7 százalékkal több mint 1970-ben. A balesetek következménye 102 689 táppénzes nap. Hogyan oszlik meg ez a szomorú statisztika az élelmiszeripar egyes termelőgazdasági egységei között? A húsiparban a múlt évben 985, a malmokban és péküzemekben 411, a szesz- és konzervgyárakban 372 munkabalesetre került sor. A tejipari vállalatokban 255, a kozmetikai üzemekben 100 munkabaleset történt. Az adatok szerint a munkabalesetek száma legnagyobb a harmadik negyedévben, azaz a mezőgazdasági termékek feldolgozásának időszakában. KÖVETKEZETES ELLENŐRZÉS A legfelsőbb állami, politikai és szakszervezeti szervek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a dolgozókról való gondoskodás, a munkabiztonság problémáinak. 1972 óta a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya minden évben utasítja illetékes szerveit a munkabiztonság, a munka- és szociális feltételek felülvizsgálására. Minden munkahelyen ellenőrzik a munkabiztonsági, egészségvédelmi, higiéniai és tűzvédelmi intézkedések, valamint az előírások, a balesetek, tűzesetek stb. kivizsgálása után hozott intézkedések betartását. Hogy az ilyen kritikai elemzések alapján hozott intézkedések eredménnyel járnak, azt Ján Stec mérnök, a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumának dolgozója is hangsúlyozta. Az SZSZK mezőgazdasága és élelmiszeripara szakaszán az idén a tavalyihoz viszonyítva 882 munkabalesettel történt kevesebb. Sajnos emelkedett az élelmiszeripari üzemekben történt halálos balesetek száma. Még 1972-ben csak kettő, egy évvel később már nyolc halálos balesetre került sor. HOL KERESSÜK AZ OKOKAT? Átlapoztuk a szomorú esetekről szóló feljegyzéseket. íme egy figyelmeztető eset. A pezinoki borászati üzem fűtőjének az esete, aki reggel elment befűteni, teljesen megengedte a gázt, majd átment és leült, hogy megvárja, amíg a katlanban forrni kezd a víz. Arra viszont nem ügyelt eléggé, hogy a kiengedett gáz tökéletesen ég-e. Az el nem égett gáz a helyiségben maradt és a közben elszunnyadt dolgozó megfulladt. A bizottság, amely az esetet vizsgálta, megállapította, hogyha az érintett, kötelességét az előírások szerint teljesíti, ha figyeli a gáz égését a lángok színét, a kéményhuzatot; akkor erre a szomorú balesetre nem került volna sor. Sok halálos baleset történik ugyancsak az üzemen belüli közlekedés szabályainak be nem tartása következtében. Egy ilyen esetre került sor a Dun. Streda-i Juhocukor nevű gyárban, ahol az egyik traktoros nem tartotta be az utasítást és a szállítmányt nem előre meghatározott helyre vitte. A vasúti vágányok előtt nem tartotta be a biztonsági előírást és az érkező vonat alá futott. A hanyagság és figyelmetlenség halálos következménnyel járt a Pohronské Ruskov-i (oroszkai) Cukorgyárban is. Itt a vasúti kocsik tolatása közben saját gondatlansága miatt halálos balesetet szenvedett egy idénymunkás. HATÉKONYABB INTÉZKEDÉSEKET A munkabiztonsági hónapnak hozzá kellene javulnia valamennyi dolgozó aktivitása növekedéséhez, tehát az élelmiszeripar dolgozóinál is. Tökéletesednie kellene a munkabiztonságnak, az egészségvédelemnek s tartós javulást teremteni a munkakörnyezetben, valamint az emberek gondolkodásmódjában. Necsak áprilisban, hanem egész évben kritikusabb szemmel tekinthetnének a dolgozók saját munkakörnyezetükre. Az egyes üzemek vezetősége széles körű, propagandamunkával segíthetné elő — üzemi hangszóró, üzemi- és faliújságok, szakszervezeti gyűlések tízperces megbeszélések révén — a balesetek számának csökkentését. Iskolázásokat, tájékoztatókat, filmeket is fel lehetne használni, továbbá főleg az ifjúság körében vetélkedőket rendezhetnének a biztonsági előírások ismeretéből. A szocialista brigád címért versenyző munkacsoportok is részt vehetnének a munkabiztonsági szemléken. A dolgozók közvetlenül részt ve.hetnének a jobb munkafeltételek megteremtésében. Zdenka Šuranská, mérnök „Égzengés-szavakkal, hogy mindenki hallja, lángoló betűkkel, hogy mindenki lássa, szívem énekével, hogy szívekbe szálljon, ezt a nagy kiharcolt Májust kikiáltom: Eljött a nagy Május! Eljött a nagy Május!" (VÁRNAI ZSENI) ÖRÖK Néhány nap múlva — mint minden évben — eljön május elseje, ez a sajátos tartalmú és hangulatú, szívesen várt ünnepünk. Friss lelkesedés tükröződik a szemekben és vörös zászlók szöknek a világon mindenütt a magasba. Ezért köszöntötte már 56 évvel ezelőtt 1919-ben is oly lelkesen az ismert költőnő a „Vörös Május“ című versével a nagy napot, mert az nemcsak a tavaszt, a természet ébredését és a termékenységet idézte, hanem a munkásmozgalom hősi korszakára is emlékeztet bennünket. Május elseje mindenekelőtt a múlt század végére hívja fel a figyelmünket. Arra az időszakra, amikor Marx és Engels • nevét s tanításait már jól ismerve a haladó nagyüzemi munkások világszerte harcot indítottak a kapitalizmus, a kizsámányolás ellen, egy igazságosabb társadalomért. A nemzetközi proletariátus május elsejei ünnepének gyökere egyébként a chicagói May market (szénpiac) téren nőtt ki a munkásvérrel öntözött földből. A Chicagó környéki munkások nevéhez fűződik — bár az első európai munkástüntetés 1531. május 1-én volt az olasz Lucca városban, a nyolcórás munkanapért, az emberibb életkörülményekért vonultak fel az utcákon, 1886-ban vagy 350 ezren. Sorsuk javításáért tüntettek és sztrájkot hirdettek. Sortfiz fogadta azonban őket, amelynek során négy munkásvezetőt is megöltek. (A tőkés rendszer legizmosabb fenegyereke, az amerikai imperializmus már akkor is a szenvedők, az elnyomottak vérére szomjazott.) Három évvel később, 1889-ben — LAVIGNE francia küldött javaslatára — a mártírok emlékére hozta meg aztán Párizsban a II. Internacionále alakuló kongresszusa az alábbbi határozatát: „A kongresszus kimondja, hogy meghatározott napon, minden nemzet proletársága a munkásvédelem mellett, minden helységben nagyszabású tüntetést rendezzen. E a nap 1890 május elseje legyen.“ A felhívásra a világ proletariátusa meg is tartotta első nagy harci seregszemléjét 1890 május elsején. Erről a nevezetes napról írta „A Kommunista Kiáltvány“ akkori új kiadásának bevezetőjében Engels: „A mai nap látványa az egész világ tőkéseinek és földesurainak megmutatja, hogy manapság a világ proletárján valóban egyesültek. Bárcsak mellettem állna még Marx, hogy ezt saját szemével láthatná.“ A tömeg-megmozdulásokból természetesen nem maradtak ki hazánk ipari munkásai sem. A városokban, felvonulásokat, gyűléseket és majálisokat rendeztek. Főleg nagyszabású, impozáns volt a legelső május elseje Prágában. Egy szemtanú kortárs, Ján Neruda, író és költő, a cseh kulturális élet nagy alakja, erről többek között így számolt be a „Národní Listy“ című lap 1890. május 4-i számában. „ ... Bizony az emberiség történetének legemlékezetesebb május elsejét értük meg. Sőt, talán az emberiség történetének egyáltalán legemlékezetesebb napját!...“ Sokminden történt azóta, hogy a Petőfi-rajongó és fordító Ján Neruda költői sorait papírra vetette. Emberöltők múltak el, nagyott fordult a történelem kereke. Mélyebb, visszavonhatatlanabb változások mentek végbe a földön, mint korábban századok alatt. Csupán egy valami nem változott az évek hosszú során. Az ünnep jellege. Nevezetesen az, hogy a munkásmozgalom első áldozataira való emlékezésen túl, május elseje kezdettől fogva igazi internacionalista ünnep. Azoknak az erőknek nemzetközi seregszemléje, amelyek a dolgozó milliók felszabadításáért, a kapitalista kizsákmányolás megszüntetéséért, az új világért, a szocializmusért küzdenek. Ez az új világ 1917 novemberében véres küzdelemben köszöntött az emberiségre. Egy elmaradott, de a világ proletariátusának harcát vállaló és segítő hatalmas országban, Oroszországban emelték először szabadon magasra a nemzetköziség vörös zászlaját. A Lenin vezette Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének hatására fonódott még szorosabbra a nemzetközi összefogás. Ezután már az orosz példa adott ösztönzést a még elnyomott népek harcához. Nem véletlen, hogy hazánkban éppen 1918 május elsején zajlott le az addigi legnagyobb munkássztrájk, a podbrezovái, a hroneci, a piesoki és a bre'nói üzemekben. A Hrnocben tartott lelkes hangulatú és a szovjetek hatalmát éltető hatalmas tömeggyűlésre ekkor vittek a dolgozók először a menetben nagy vörös lobogókat. A május elsejei gyűléseken hirdetett marxista eszmék terjedésével már gyorsabb ütemben fokozódott nálunk is a munkásság öntudata. A CSKP 1921-beli megalakulása után pedig a munkásosztály forradalmiasodása még erőteljesebb lett, a kommunisták tömegbefolyása megerősödött. Különösen kitűnt ez — alig
