Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-04-19 / 16. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1375. április 19. 6 HASZNÁLJUK KI AZ ÖNTÖZÉSI LEHETŐSÉGEKET! Ha kell, legyen „eső" TAKARÉKOSABBAN! Ésszerűség - takarékosság Egyesült szövetkezetünk — Ižai Béke Élsz — ezévl termelésipénzügyi terve a CSKP KB novemberi plénumának irányelvein és az ötéves termelésfejlesztési tervből reánk háruló feladatokon alapszik. Fő feladatul tűztük ki a termelési — főleg az anyagi — költségek csökkentését, a munkatermelékenység növelését és elhatároztuk, adottságaink és termelésfejlesztési lehetőségeink tökéletesebb kihasználásával a múlt évinél is több jó minőségű mezőgazdasági terméket adunk népgazdasá gunknak. A munkacsoportok a növénytermesztési, gépesítési és állattenyésztési szolgálat vezető dolgozóival együttműködve és a helyi pártszervezet irányításával alaposan megvitatták я termelésfejlesztési és takarékossági lehetőségeket, majd ennek alapján dolgozták ki a reális tervet. Ezt azután kiegészítettük a hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tett értékes szocialista kötelezettségvállalásokkal. Az össztermelés növelésével, a költségek csökkentésével, valamint a takarékosabb gazdálkodással kapcsolatos célkitűzéseink valóra váltása érdekében olyan műszaki-szervezési intéz kedéseket foganatosítottunk, amelyek egyrészt elősegítik a pillanatnyi problémák „gyors megoldását, másrészt távlatilag is hatnak. Szövetkezetünkben igen Jelentős az állattenyésztés. Évente körülbelül 65 vagon húst és 1 millió 400 ezer liter tejet tér melünk. Ezúttal azokról az intézkedésekről és vállalásokról szeretnék néhány szót szólni, amelyek a tehenészetbeni abrakfogyasztás csökkentésére irányulnak. A zootechnika! szolgálat egy liter kitermelt tejre 30 dkg-os abrakfogyasztást tervezett, ami Öt dekagrammal kevesebb a múlt évi valóságos fogyasztásnál. Az állatgondozók vállalták, további 5 dkg-al csökkentik az 1 liter tej kitermeléséhez szükséges abrakfogyasztást. Ez abszolút értékben kifejezve 800 q keveréktakarmányt, illetve mintegy 130 ezer korona megta karítást képvisel. A megtakarított keveréktakarmányt saját készítésű lucernaliszttel, szárított kukorica-, gabona- és hűvé lyes-növényzetből készített liszttel vagy szemcsézett eleséggel tervezzük helyettesíteni. A tömegtakarmányok szükséges mennyiségének biztosításánál természetesen számolunk a cu korrépatermesztés (80 haj melléktermékeivel is. A mintegy 1500 darabos szarvasmarha-állomány — ebből 650 tehén — élelmezését távlatilag több összetevőjű formázott takarmányokkal tervezzük megoldani. Ennek érdekében már az idén hozzáláttunk a TL—700 formázó részleg építéséhez — üzembehelyezése után évente 400 vagon több összetevőjű szemcsés takarmányt készít majd a tudományosan indokolt és a gyakorlatban jól bevált receptúrák szerint. Ezirányú terveink valóra váltásától sokat várunk. Elsősorban azt, hogy lényegeden csökkenthetjük az abrakfogyasztást, valamint я szarvasmarha-állomány takarmányszükségletét biztosító területek szántóföldből való részesedésének százalékarányát, nem beszélve arról, hogy közben javíthatjuk és az egész évben kiegyensúlyozottá tehetjük az állatok napi adagját s ezáltal a hasznosságot is. Az említettekkel egyidőben befejezzük egy nagy befogadóképességű istálló építését, amit a növendékmarhák számára készítünk. Itt már jelentős lesz a munkatermelékenység — egy gondozó 200 növendékállatot gondoz majd. Tervbe vettük, hogy 1977-re felépítünk egy korszerű tehénistállót is. Ebben a kornak megfelelő viszonyok között 50—60 fejőst látna el egy dolgozó. Meggyőződésünk, hogy az abrakfogyasztás csökkentése és a korszerű létesítmények sikeres üzemeltetése szempontjából egyaránt jó szolgálatot tesz majd a ma még épülő TL—700-as, több összetevűjű takarmányokat gyártó részleg. Pollák János, mérnök Az ember ma már jelentős mértékben uralja a természetet. Viszont nem mindig volt ez így. A múltban a földműves teljesen a természeti adottságoktól függött. Ki volt szolgáltatva az elemek kénye-kedvére és igyekezetét a szárazság, a csapadékhiány gyakran tette semmivé. Köztudott az is, hogy a víz a szerves élet egyik alaptényezője, legfőbb feltétele. Mezőgazdaságunk kollektivizálása őta a párt mezőgazdasági politikájának fontos programpontja volt a földterületek keliő öntözésének biztosítása korszerű önötzőrendszerek, öntözőberendezések létesítése által. Társadalmunk jelentős beruházási költséggel nagy területek optimális vízellátását tette lehetővé. Az öntözés ma már számos szövetkezetünkben a termésfokozás nélkülözhetetlen és igen intenzív módszere. A MOLT ÉV EREDMÉNYEI TANÚSKODNAK A múlt esztendő végéig több mint 141 ezer hektár mezőgazdasági földterület öntözését tették lehetővé az eddig létrehozott vízgazdasági létesítmények, öntözőrendszerek. Az öntözés lehetősége nélkül országos átlagban tavaly nem tudtunk volna 42 mázsás gabonahozamot, 45,6 mázsás átlagos búzatermést, valamint cukorrépából 432 mázsás termést elérni hektáronként. A takarmánynövények — kiváltképp az évelő takarmányok — intenzív termesztése pedig teljesen lehetetlen kellő öntözés híján. Pedig a takarmányok hektárhozamainak növelése az erre vonatkozó pártdokoumentumok, valamint az ötéves terv Irányszámai szerint az idei év egyik elsőrendű fontosságú feladata. A terméshozam egyik meghatározó tényezője azonban a csapadékmennyiség, amelyet természetes eső hiányában mesterséges öntözéssel kell pótolni. Ez lebegjen mezőgazdasági dolgozóink szeme előtt már most a tenyészidőszak kezdetén. Okulni kell a múlt évből, amikor az öntözést késve kezdtük, s ezért a növények nem kapták meg a kellő vízmennyiséget akkor, amikor arra a legnagyobb szükségük volt. Turjuk azt is, hogy az öntözés nem olcsó mulatság, de a költségek feltétlenül megtérülnek az így elérhető nagyobb terméshozam által. AZ OPTIMÁLIS FELTÉTELEK KIALAKÍTÁSA Mindenütt, ahol öntözési lehetőséggel rendelkeznek, elkészítették az öntözések tervét. Szocialista mezőgazdasági üzemeink képzett vezetői számításba vették az öntözés nyújtotta lehetőségeket. A növénytermesztésért felelős mezőgazdászoknak, agronémus szakembereknek viszont elsődleges feladatuk — az Időjárás alakulása szerint — éberen figyelni a növényzet állapotát és idejében megadni a szükséges vizet, ha a természet fukarkodna a csapadékkal. Gyakran jut eszembe Gáspár Imre mérnöknek a, felsöpatonyi szövetkezet főagronémusának egy érdekes kijelentése: „Ha egy sablont, egy állandó receptet lehetne a növénytermesztésben felállítani, úgy egyáltalán nem lenne szükség agronómusokra. Az agronómus azért kell, hogy állandóan figyelemmel kísérje a növényzet fejlődését és a szükséges beavatkozásokkal alakítsa a legnagyobb terméshozam elérésének optimális feltételeit“. Mennyi igazság rejlik ebben a két tömör, de sokéves tapasztalatból leszúrt mondatban! Az öntözés terén még számos hiányosságot észlelhetünk. A tavalyi év eredményeinek felmérése szerint a rendelkezésre álló öntözőberendezéseket csupán 70 százalékra használtuk ki. Ezzel kapcsolatban felmerült egy idült kérdés — az öntözésért felelős szakember szerepe és helyzete mezőgazdasági üzemeinkben. Sok helyen ilyen felelős személy nincsen, viszont ha van, nincs kellő hatásköre. Pedig az agronómus és a gépesítő partnereként egy velük egyenrangú öntözési felelős funkciójúnak létesítése ás betöltése egyetlen szövetkezetben sem lehet fényűzés. A tavalyi kedvezőtlen ősz, a kapásnövények betakarításának elhúzódása és ennek következeiében a megkésett szántás, talajelőkészítés, a kisebb mennyiségű foszfor- és kéntartalmú műtrágyák leszántása, a csaknem hő nélküli tél — mind megannyi felkiáltójel. amely az idei terméseredményt kedvezőtlenül befolyásolhatja. Ezért az öntözés idejekorán! beiktatása, ahol erre lehetőség van és ennek szüksége mutatkozik, rengeteget segíthet a tervezett hektárhozam elérésében, esetleg túlszárnyalásában. NÉHÁNY SZ0 az Ontüzési technikáról A jelenleg beszerezhető korszerű öntözotechnika komolyabb követelményeket támaszt a dolgozók képesítése és gyakorlata iránt. A műszaki fejlesztést célzó igyekezet az öntözés terén eddig elsősorban a megerőltető fizikai munka kiküszöbölésére irányult, a produktivitás arányos növelésével párhuzamosan. A korszerű öntözőtechnika egyik legújabb berendezése a PP—67 jelű sávos öntözőberendezés. Tavaly földjeinken kb. 600 sávos öntözőberendezés dolgozott, az idei év végéig további 1300 ilyen berendezés áll majd földműveseink rendelkezésére. E korszerű öntözőtechnika kellő hatékonysága azonban csakis akkor érhető el, ba csoportosan üzemeltetik, ami azt jelenti, hogy legalább 14—16 sávos öntözőberendezést működtetünk egyszerre. Leghelyesebb, ha az öntözést egymás után fokozatosan kezdjük meg és folyamatosan helyezzük át a sávos öntözőberendezéseket a további táblákra. A sávos öntözőberendezés ilyen csoportos bevezetése mellett az éjszakai üzemeltetés is lehetséges. Ezáltal az öntözés produktivitása 3- sőt 4-szeresére emelhető. Kellő karbantartás esetén ezek a hidromotorral működő öntözőberendezések hibamentesen működnek — legalábbis az eddigi gyakorlati tapasztalatok ezt igazolják — és teljesítményük 60 liter víz kipermetezéso másodpercenként, azaz napi hat hektár megöntözése, 30—40 mm önötözőadaggal. Kultúrnövényeink nagyon meghálálják az öntözés formájában megnyilvánuló gondoskodást. Különösen a nagyhozamú fajták, a szovjetbúzák, az árpák közül az Ametiszt és a Favorit, de ugyanígy a cukorrépa, a ku# A marcelovái (marcelházai) szövetkezetben Téglás józsef főagronómussal beszélgettem. Elmondotta, hogy az Idén 80 hektáron termesztenek cukorrépát, ősszel 600 mázsa szervestrágyát szántottak a talajba hektáronként. A gyomtalanítást a Piramin és a Bétánál vegyszerrel végzik. A több éves tapasztalatok azt mutatják, hogy a Ptramln nevű vegyszerrel — melyet közvetlen a vetés előtt 3—4 cm-re dolgoznak a talajba — 100 százalékossan elvégezhető a gyomtalanítás. Sajnos, az idén az említett vegyszerből nem állt elegendő mennyiség a szövetkezet rendelkezésére, mivel csak a vetésterület felére volt elegendő. Ezért a Bétánál vegyszert is kénytelenek alkalmazni, melyet a levélzetre permeteznek. Bár Itt meg kell jegyezni, hogy használata elég körülményes, mivel permetezéskor nem lehet 15 C°-nál alacsonyabb, illetve 20 C°-nál magasabb hőmérséklet. Érdemes még megemlíteni, hogy a szövetkezet a cukorrépa vetése előtt hektáronként 160 kg nitrogén-, 80 kg foszfor- és 160 kg kálitartalmú műtrágyát dolgozott be a talajba tiszta tápanyagban. Azonkívül fejtrágyázás gyanánt ugyancsak tiszta tápanyagban 30 kg nitrogént ad hektáronként a növényzetre. A kukoricánál a helyi tapasztalatok azt mutatják, hogy a későn érő jugoszláv hibridek nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Például tavaly а ТО—275-ös jelzésű hazai fajtánál a nedvesség tartalom a fele sem volt, mint a jugoszláv későn érőknél. Így természetesen a hazai korica és a takarmánynövények Is nagyobb hektárhozamot adnak kellő öntözés mellett. Viszont az is igaz, hogy az öntözéses gazdálkodás esetén nagyobb figyelmet követel a növényvédelem és komolyabb feladatot jelent a gyomok elleni harc Is. Nemrég Vincent Cislák mérnök, az Ontözőgazdálkodásl Kutatóintézet igazgatója egy országos értekezlet során aprólékosan kifejtette az öntözés legcélravezetőbb módszereit, különösen a takarműnytermesztés terén. Véleménye szerint az öntözés útján jelentős gazdasági hasznot lehet elérni, ha egyúttal gondoskodunk a szükséges tápanyag-visszapótlásrél Is. A takarmánytermesztéssel kapcsolatban megemlítette, hogy a tavaszi árpa lucernával együtt termesztve nem oly előnyös, mintha a lucernát nyáron, a tavaszi árpa betakarítása után, augusztus 10—15-ig elvetvo termesztjük. Még így is hektáronként 120— 150 mázsa jó minőségű szénát érhetünk el, ha évente a talaj tápanyagkészletét kellő foszfor- és káliumadaggal kiegészítjük. Mivel a lucerna fő gyökérrendszere 40—50 cm mélységben helyezkedik el, igen szükséges a talaj nedvességtartalmát éppen e rétegben fenntartani. Ha tehát a talajt öntözéssel 40 cm mélységben látjuk el vízzel, úgy 30—40 százalékos öntözővíz megtakarítást érhetünk el. S még egy érdekes adat Cislák mérnök beszámolójából: az öntözéssel 0,20—0,25 hektér területről lehetséges egy számosállat takarmányellátását kellőképpen biztosítani. Még számos további adatot hozhatnánk fel az önötzés előnyeinek bizonyítására, de talán ez nem is szükséges. Mezőgazdasági üzemeink veze tőit és dolgozóit egyáltalán nem kell meggyőzni az öntözés szükségességéről. Csak az kell, hogy a termésnövelés e hatékony segédeszközéről ne feledkezzenek meg, idejében alkalmazzák és ha nincs eső, öntözéssel biztosítsák a növényzet számára a szükséges csapadékot. tajta szárítása nemcsak könnyebb, de gazdaságosabb is. Ezért a szövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy az idén mellőzik a későn érők termesztését. így 300 hektáron a ZPDC—37-es, a ZP—58—C jugoszláv és a MV— 6625-ös magyar félkorai fajtákat termesztik. Azonkívül magra a jól bevált TO—275-ös hazai fajtából is vetnek 50 hektárt. Alaptrágyaként a kukorica alá hektáronként 140 kg nitrogént, 100—120 kg szuperfoszfátot és 160 kg kálitartalmú műtrágyát használnak fel tiszta tápanyagban. Továbbá, amikor a kukorica kikel, a sorok között nitrogéndűsítást is végeznek. A kukoricát három évig termesztik egyhelyütt, s tekintettel arra, hogy a kukorica túlsúlyban homoktalajba került, 12 cm-es vetési mélységet alkalmaztak. A gyomtalanítás szempontjából közvetlen a vetés előtt az első évben 8 kg, a másodikban 4 kg Zeazint és 2 kg Gesagard vegyszert dolgoznak be a talajba hektáronként. A harmadik évben pedig már csak hektáronként 3 kg Gásagardot használnak fel. Ugyanis megfigyelték — mivel a szövetkezet általában a kukorica után tavaszi árpát vet —, hogyha az utolsó évben is alkalmazták a Zeazint, a vegyszernek utóhatása volt az említett növényre. Természetesen ha a fent említett intézkedések ellenére mégis felüti fejét a gyom, akkor szükség szerint, amikor a kukorica eléri a 10—15 cm-es magasságot, 3—4 kg Dikonirt vegyszert permeteznek a levélzetre. Utolsó kérdésemre, hogy a kukorica vetését mikor a legcélszerűbb elkezdeni Téglás elvtárs egyszerű, de nagyon határozott választ adott. — Feltétlenül áprilisban — mondotta, de csak akkor, ha e talajhőmérséklet nem Ingadozik és meghaladja a 10— 12 Celzius fokot. # Késő délután érkeztem Sakolcére (Lakszakállasra). A szövetkezet főagronőmusát, Rákécza Józsefet az irodában találtam. Csizmáján azonban még nem száradt meg a sár ... — Éppen most jöttem a határból — kezdte a beszélgetést. Nagy ám már a terület, ezernyi a tennivaló és én személyesen szeretek meggyőződni az egyes munkafolyamatok menetéről. Ez év januárjában egyesültünk a brestovecl (szilasi), a bodzái (bogyai), a holiárei (gellérí) és a Lúky-i (Bogya-rétt) Efsz-el. Azóta 4203 hektár mezőgazdasági földterületen g izdálkodunk, amelyből 3961 hektár a szántó. Az egyesített szövetkezet az Idén 223 hektáron termeszt cukorrépát, s az egész területbe a Dobrovická A kaptatott magot vetették el. Igaz, amíg külön gazdálkodtak éveken keresztül a Slovmona drazsírozott vetőmagot használták. A helyi tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a Dobrovická A az említett szövetkezetekben 45—50 mázsával többet termett hektáronként, mint az említett fajta. A közös gazdaság a talajelőkészítés során az őszi szántással egyidőben hektáronként 450 szerves-, illetve tiszta tápanyagban 60 kg szuperfoszfátot és 80 kg kálitartalmú műtrágyát dolgozott be a talajba. Tavasszal még 120 kg nitrogént, 40 kg foszfort és 100 kg káliumot juttattak ki egy hektárra. A gyomtalanításhoz a Burex, vagy a Piramln vegyszereket alkalmazzák. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az említett gyomirtókat a kipermetezés után azonnal be kell dolgozni a talajba. Nem lehet azt a hibát elkövetni, hogy ráérünk holnap is elvégezni — nincsen jármű stb. — ezt a fontos műveletet. Rákócza József főagronőmus továbbá elmondotta, hogy az egyesített szövetkezet monokultúrában termeszti a kukoricát. Általában a BCSC és a OSSK jugoszláv félkorai fajták termesztésével foglalkoznak. Ezeknél a fajtáknál hektáronként a beérő egyedszáin eléri az 55—60 ezret. Az egyesített szövetkezet célul tűzte, hogy az Idén az 1040 hektáron kukoricából 57 mázsás átlaghozamot ér el, májusi morzsoltban számítva. Remélem, mindkét szövetkezet mind cukorrépából, mind kukoricából a plenáris ülés szellemében teljesíti termelési iervfeladatait és eladási kötelezettségeit. ÖVÄRY PÉTER OBENAU KÁROLY Az öntözéses gazdálkodás egyik legkorszerűbb segédeszköze a PP—67 Jelű sávos öntözőberendezés. foto: —bor— Szemerkélő esőben Indultam útnak, hogy a komárnoi (komáromi) járás néhány mezőgazdasági üzemében meggyőződjek arról, miképpen halad a cukorrépa és a kukorica vetése. A több éves tapasztalatokat kamatoztatva...
