Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-04-05 / 14. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1975. április 5. 6 Következetesebben a határozatok valóraváltásában! Szarvasmarha-tenyésztésünk fejlődése É72 óta Ötéves tervidőszakunk eltelt negyedik évét éltalános szemszögből a legeredményesebbként értékelhetjük, de ugyanakkor azt is el kell mondani, nem minden feladatot teljesítettünk úgy, ahogy azt a XIV. pártkongresszus, valamint az állami és pártszervek határozatai és az éves tervek irányszámai megkövetelték szocialista mezőgazdaságunktól. Ezért a CSKP KB múlt évi novemberi és az SZhKP KB januári plénuma bírálé elemzésnek vetette alá a mezőgazdaság eddigi fejlődését, s kitűzte a tapasztalt problémák megoldását előmozdító irányelveket. Л mezőgazdaság fejlesztését illetőleg. a többi között, bizonyos problémák mutatkoztak az utóbbi időben a szarvasmarha-tenyésztés — pontosabban a tejtermelés — fejlesztésében is. Szlovákiában csak a nyugat-szlovákiaí kerületben nőtt a tartott szarvasmarhák száma, a másik két kerületben viszont csökkent. Ennek következtében az év elején csak 1 millió 37R ezer darab szarvasmarhát tartottak Szlovákiában, vagyis 12 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. AltATSÜRCSÉG 100 HEKTAR M Sz.-marha növekedés tehén növekedés Járás 1972 1975 + — 1972 1975 + _ Bratislava-vid. 31.3 57,7 8.4 19,5 22,3 2,8 Dunajské Streda 83.4 88.8 3,4 25,0 28,7 1,7 Galanta 52,1 59,1 7.0 21,0 23,8 2.8 Komárno 44,3 51,2 8.9 18,8 21,2 2.8 Levice 48,8 53.8 5,0 18.8 20.8 2.0 Nitra 48.8 52,9 3.2 18,8 20.9 2,1 Nové Zámky 34.8. 50.3 5.5 18,2 20.8 2.8 Senica 54.7 58,7 4.0 21,9 23.2 1,3 Topofčany 61,1 88.4 5,3 25,0 27,1 2Д Trenčín 57,8 57,8 — 24,5 23,9 —08 Trnava 55.0 80 3 5.3 20.8 22.8 1.8 K e r U 1 at összesen 52,3 57.2 4.9 20,8 22.8 2.8 A táblázatban szereplő adatokkal ményeivei együtt vannak kimutatva, kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy továbbá azt, hogy az 1973-ös állata Bratislava-vidéki járás átlagát fel- sűrűség az 1974. január elsején kitüntető számok Bratislava-város ered- mutatott földterület alapján lett kiszámítva. Az állatsűrfiség mindig az adott év január elsejei átlagállománya szerint van kimutatva. Mint a táblázatból is kitűnik, a kerületben 1972 óta a galantai, komárnoi és Bratislava-vidéki járásban értek el legjobb eredményt az állatsűrű - ség növelésében. 1975 elején a Dunajská Streda-1 és a Topol'őany-I járásban tartottak legtöbb szarvasmarhát 100 hektár mezőgazdasági földterületen. A tapasztalt jelentős állománynövelés ellenére a Nové Zámky-í, nitral, levicei és komárnoi járásban még mindig alacsonyfokú a szarvasmarha-tenyésztés intenzitása. Az 1972—1974-es időszakban — a trenéíni járás kivételével — mindenütt nőtt a tehéntenyésztés intenzitása. Az átlatsíírüség növelésében a Bratislava-vidéki és a galántai járás érte el a legjobb eredményt — átla gosao 2,8 darabos növekedést. Létszámcsökkenés csak a trenfcíiií járásban volt tapasztalható. Nagy különbségek vannak a tehéntartás elért intenzitásában Is. A topofoanyi és a Dunajská Strsda-i járás mezőgazdasági üzemei átlagosan mintegy 27 darab fejőst tartottak 100 hektár mezőgazdasági földterületen, ugyanakkor a komárnoi, levicei, nitrai és Nové Zániky-i járásban megközelítőleg csak 21 darabot. Valamivel elmaradt a kerületi átlagtól Bratislava es Trnava is. Hogy legalább nagy vonalakban áttekintést nyerjünk a szóban forgó kerület állattenyésztésének intenzitásáról, röviden ismertetjük a 100 hektár mezőgazdasági földre jutó számos állatok járásonként! átlagát is. A nyugat-szlovákiai kerületben 84 számos állat jut 100 ha mezőgazdasági földre. A Dunajská Strada-i járás e tekintetben is az élen jár — itt 109 számosállatot tartanak ugyanekkora földterületen. A további sorrend: Topoľčany és Galanta 90, Trnava 88, Komárno 84, Levice 82, Nitra és Nové Zámky 78, Senica 77, Bratislava és Trenčín 76 számos állat 100 hektár mezőgazdasági földre. Végül megállapíthatjuk, hogy a nyugat-szlovákiaf kerület a szarvasmarha-tenyésztés intenzitása terén túlteljesíti az ötéves tervidőszak irányszámait, a tehéntartás intenzitását illetően pedig minden feltétele megvan ahhoz, hogy a kitűzött mutatókat 1975 végéig teljesítse. Ez pedig megköveteli egyes járásoknak a feladatokhoz való jobb viszonyulását. S lényegében ugyanez érvényes Szlovákia tehéntartásának belterjessebbé tételével kapcsolatban is. Az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítése kiváltképpen megköveteli a pozitív hozzáállást és a terv teljesítésének állandó szorgalmazását, mivel 1975 januárjáig nemhogy nőtt volna, hanem még csökkent a tehenek száma Szlovákiában. KOCIAN STEFAN mérnök Csökkentik az üzemanyag-fogyasztást A člčovl szövetkezet tagjainak sére Is, mert tudják, hogy e kel-1100 hektár szántóföld megműveléséhez 2 lánctalpas és 24 kerekes traktor áll rendelkezésére. A múlt őszi csapadékos Időjárás ellenére jó szolgálatot tettek a gépek, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az emberek törődnek a gépekkel. Most — a novemberi és januári pártplénum irányelveinek megtárgyalása után — úgy döntöttek, a múlt évi valósághoz képest 2 százalékkal csökkentik az üzemanyag-fogyasztást. A takarékossági mozgalom sikeres kimenetele érdekében több ésszerű intézkedést foganatosítottak. Először is hozzáláttak az üzemi szervízhálózat kiépítéséhez, melyet áprilisban már üzemeltetni szeretnének. Ennek előnyét abban látják, hogy a műszak íitán leadott gépeket hozzáértő szerelők vizsgálják meg és javítják ki, ha érre szükség van, s így másnap reggel üzemképes gépet kap a traktoros. A szokásosnál gyakrabban ellenőrzik a porlasztókat és a nagynyomású pumpákat, valamint nagy gondot fordítanak a munkahengerek tömítésének ellenőrzésiénél alacsonyabb nyomás esetén csökken a gép teljesítménye és növekszik a fogyasztás. A szövetkezet vezetősége úgy döntött, a komplex raclonaüzáciős munkacsoport tagjainak bevonásával időtervet dolgoznak ki az üzemanyag-takarékosságra. Nagy gondot fordítanak a szövetkezet dolgozói által benyújtott újítási javaslatok — főleg az üzemanyagtakarékosság előmozdítását célzó újítások — rugalmas gyakorlati átültetésére is. A többi között fontos feladatnak tartják az üresjáratok számának és tartamának csökkentését. Szeretnék elérni, hogy a traktorosok — a csúcsmunkák Időszakát kivéve — reggel hattól délután kettőig dolgozzák le a nyolc órát, vagyis ne kelljen „hazaszaladni“ ebédre. A közös vezetői most azon gondolkodnak, milyen formában és milyen feltételek mellett tudnák anyagilag Is érdekeltebbé tenni a dolgozókat a takarékossági mozgalom eredményeinek javításában. Kurncz Lujza JT Ésszerűbben az abrakkal A Turftanské Podhradíe-i Állami Gazdaság dolgozóinak 96 %-a kapcsolódott be az idén a szocialista munkaversenybe: a 190 egyéni és 25 csoportos vállalás értéke 1 millió 141 ezer korona. A vállalások jelentős része a novemberi plénum irnáyelveinek szellemében fogant és kiterjed az ésszerű takarékoságra is. Az állattenyésztés^ ben dolgozók például elhatározták, minden kilogramm hús, liter tej és darab tojás kitermelésénél 0,5 százalékos abraktakarmánymegtakarítást érnek el az év folyamán. Ez a takarékossági kezdeményezés több mint százezer korona értékű abrak megtakarítását helyezte kilátásba. Célkitűzéseiket a kapott információk szerint jobb munkaszervezéssel, a munkaidő tökéletesebb kihasználásával, a munkafegyelem szilárdításával, valamint az anyagi érdekeltség elmélyítésével szeretnék valóra váltani. A vállalások teljesítését és a takarékossági mozgalom eredményeit rendszeresen értékelik: figyelemmel kísérik a takarékossági személyi számlákat, kiszélesítik a „Felelek a munkámért“ mozgalmat és a gazdasági állatokat az állattenyésztési dolgozók szocialista gondozásába adják. Nem feledkeznek meg a közös vagyon iránti szocialista viszony fontosságának hangsúlyozásáról és a takarékossági mozgalomban elért kiemelkedő eredmények népszerűsítéséről sem. E célra felhasználják a „Tornaváraljai gazdász“ című, havonta megjelenő üzemi kiadványt is. Ide tartozik még, hogy a tavaszi, nyári és őszi hónapokban zöld eleséggel egészítik ki a hízósertések napi adagját, az eddiginél nagyobb mértékben kihasználják a tejüzem melléktermékeit (kisebb értékű tej, savó), tökéletesítik az önetetőket, hogy minél kisebb legyen a szóródás. A baromfihizlaldában körforgást végző láncos etető berendezést szerelnek fel, ami szintén a takarékossági mozgalom eredményeinek javítását szolgálja. Iván Sándor Folytatják a gazdaságilag gyenge szövetkezetek megszilárdítását Felemelkedni az élenjárók szintjére A CSKP KB áprilisi ülése — amely a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött és a mezőgazdaság legfontosabb feladatait körvonalazó határozatok konkretizálására Irányult — hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságban jelenleg minden erőt a termelés hatékonyságának növelése érdekében kell mozgósítani, éspedig elsősorban a tartalékok feltárása útján, mivel ez aránylag gyorsan, rendkívüli anyagi ráfordítás nélkül megvalósítható. A párthatározatok hangsúlyozták azt Is, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének nagy lehetőségeit rejtik a hasonló természeti adottságok között gazdálkodó szövetkezetekben kimutatható eltérő eredmények Is. Ezért kitűzték azt a feladatot, hogy az átlagon aluli mezőgazdasági üzemeket a közepesek színvonalára, az átlagosakat pedig az élenjárók szintjére kell emelni. A nitrai járás földművesei a kedvezőtlen időjárás ellenére — amely az elmúlt esztendőkben sújtotta mezőgazdaságunkat — a megszabott termelési feladatokat sikeresen teljesítik. Azonban továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak a lényegében azonos termelési feltételek közepette gazdálkodó szövetkezetek eredményeiben, annak ellenére, hogy a múltban még kullogó szövetkezetek egy része már eléggé megszilárdult. Az e téren foganatosított intézkedések bizonyos sikereket Is hoztak. Viszont a kérdést komplex módon nem oldották meg, tekintetbe véve a két döntő ágazat — a növénytermesztés és az állattenyésztés — kölcsönös kapcsolatait, valamint a lemaradozó és az élenjáró szövetkezetek gazdasági összehasonlításában kiütköző elégtelen eredményeket. E helyzet alapján a Nitrai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság 1974 elején aprólékosan elemezte, felmérte a szövetkezetek által az 1971—1973-as években elért gazdálkodás színvonalát a rendelkezésre álló adatok alapján. A kidolgozott elemzés tárgyilagosabb képet adott a lényegében azonos feltételek mellett gazdálkodó szövetkezetek eredményeiről, továbbá feltárta a különböző eredmények okait, és ennek alapján kidolgozhatták azokat az intézkedéseket, amelyeknek megvalósítása az 1974-es évben elősegítette egyes szövetkezetek gazdasági színvonalának feljavítását és így hozzájárult a CSKP XIV. kongresszusán, valamint a Központi Bizottság áprilisi plénumán kitűzött feladatok és célok teljesítéséhez. A kidolgozott elemzést a szövetkezeti funkcionáriusok aktíváján tárgyalták meg és írásbeli anyagát a járás összes szövetkezetének rendelkezésére bocsátották azzal, hogy a vezetőség ezt megtárgyalja és azonnal intézkedéseket tegyenek azon ágazatok, esetleg mutatók feljavítására, amelyekben a legutóbbi esztendőkben elégtelen, átlagon aluli eredményeket érnek el. Különös figyelmet fordítunk azokra a szövetkezetekre, amelyek még a gazdaságilag nem megszilárdultak csoportjába tartoznak. Körülbelül 15 szövetkezetről van sző, ahol a termelés hatékonysága igen alacsony, s ezért nincs elég anyagi eszközük a beruházások, valamint a mezőgazdasági termelés további fejlesztésének megvalósítására. Ennek az állapotnak oka abban kereshető, hogy — a járás többi szövetkezeteivel összehasonlítva — ezeknek a szövetkezeteknek nehezebbek a termelési adottságaik. Emellett azonban tárgyilagosan be kell ismerni azt is, hogy éppen ezekben a szövetkezetekben jelentős tartalékok mutatkoznak a munka megszervezésében és a termelés irányításában, s így nem csoda, ha a termelési folyamatban a ráfordított munka és a termelési eszközök hatékonysága igen alacsony. Mindezen szövetkezetek számára a jmi vezető dolgozóinak soraiból egy-egy dolgozót jelöltek ki, akinek vezetése alatt az Illető szövetkezet tisztségviselőinek, továbbá a kooperációs körzet kiválasztott vezetőinek és technikusainak részvételével kidolgozták a rövid- és hosszúlejáratú Intézkedések tervét. Ennek célja, hogy az említett szövetkezeteket az átlagosak szintjére emeljék e termelési körzetben. Az intézkedések teljesítését negyedévenként ellenőrzik és a felmerülő problémák alapján további, többnyire rövid lejáratú, feladatokkal egészítik ki. Az Intézkedések nagyobbára a termelési ágazatok problémáinak, az anyagi-műszaki ellátottság, az Irányítás és a káder-kérdések meg- j oldására irányulnak. Mindezek j együttesen az 1974-es évi terv feladatainak maradéktalan teljesítését célozták. Az említett intézkedések teljesítése kedvező ered- | ményt hozott az elmúlt évben, ml- j vei ezekben a szövetkezetekben az 1973-as év tényleges eredményeivel összehasonlítva a mezőgazdasági nyerstermelés 28,7 szaázalékkal, a mezőgazdasági piaci árutermelés pedig 24,2 százalékkal nö- 1 vekedett. Az anyag- és egyéb költségek 4,6 százalékkal növekedtek, j de a bérek és munkajutalmak 8,2 ; százalékkal emelkedtek a munkatermelékenység 33,5 százalékos növekedése mellett. A nyereség is lényegesen nagyobb az 1973-as évvel összehasonlítva, éspedig 16 millió 477 ezer koronával, tehát a növekedési mutató 277. A szövetkezetek e csoportjában a mun- j ka rentabilitása 0,44 százalékkal | emelkedett és elérte a 11,1 százalékot. Az 1973-as évben 5 százaléknál alacsonyabb rentabilitást elért 15 szövetkezet közül 1974- ben Ilyen gyenge jövedelmezőséget csupán négy szövetkezet ért el. E kedvező eredmények ellenére az említett szövetkezetekben, de a járás összes szövetkezetében Is fokozott figyelmet fordítunk erre a kérdésre. Szövetkezeteinknek hatékony segítséget nyújtunk, továbbá növeljük az ellenőrzést és ott, ahol erre szükség lesz, anyagi segítséget Is nyújtunk a termelési Irányzat teljesítéséhez, hogy kitűzött célunkat — az elmaradozó szövetkezeteket az átlagosak színvonalára felemelve — mihamarabb teljesítsük. JOZEF LUKÁC mérnök, i JMI Nitra I Különös hozzáállás... A Modrany-i szövetkezet gépesítője, Slopovský János mérnök újságolta, hogy a múlt évben jelentős eredményt értek el az üzemanyag-takarékosságban. Ez az ezerhétszáz hektár szántóterületű szövetkezet összesen 28 db traktorral — egyik sem erősebb 90 lóerőnél —, 5 lánctalpassal és 2 talajgyaluval rendelkezik. Mezőgazdasági erőgépeik tavaly összesen 26 ezer átlaghektár teljesítményt értek el. A hektáronkénti átlagos üzemanyagfogyasztás 8,3 liter volt. A járási átlaghoz j10,1 liter) mérten tehát 1,8 literrel kevesebb üzemanyagot használtak fel átlaghektáronként. Ez pénzben kifejezve mintegy 120 ezer koronát képvisel. Hogyan érték el mindezt? A mérnök szavai szerint jó munkaszervezéssel, ésszerű gépkihasználással, a „feketefuvarok“ megszüntetésével, a gépekről való jobb gondoskodással. Mindebben az idén még további javulást szeretnének eszközölni. Hogyan? Például úgy, hogy a szállítást teherautókkal végzik, mert összesen 10 db román traktoruk van, amelyek erősek, sokat fogyasztanak és szállításkor nem tudják kihasználni őket. Mindez szép és dicséretre méltó. Csakhogy van itt egy szépséghiba is. Az Idén 10 liter üzemanyagfogyasztást terveznek egy átlaghektárra! Mindezt annak ellenére, hogy a gépesítő elismert, megvan rá a lehetőségük, hogy legalább nyolc literre — vagy ennél Is kevesebbre — csökkentsék az átlagot. Akkor mire jó az Ilyen tervezés? Talán nem bíznak a képességeikben, hogy legalább a múlt évi színvonalon ki tudják majd használni a lehetőségeiket? Vagy netán ilymódon teremtik meg a feltételt ahhoz, hogy év végén jelentős megtakarításról adhassanak számot? Bárhogy is legyen, igen furcsa értelmezése ez a novembert pártplénum takarékosabb gazdálkodásra ösztönző irányelveinek és a tervfegyelemnekl —bor— A tehenek esetében hasonló a hely zet. A nyugat-szlovákiai kerületbei 2,4 százalékkal nőtt, közép-szlovákiai ban 3281, kelet-szlovákiaiban pedij 3275 darabbal csökkent a fejősök szá ma, minek következtében az év ele jén 1288 darab tehénnel volt keve sebb Szlovákiában, mint agy évve korábban. Abszolút értékben kifejezve a nyu gat.szlovákiai kerületben 1974-bér összesen 5284 darabbal gyarapndot a tehénállomány, s fgy 100 ha mező gazdasági földre számítva már 22,1 darab fejőst tartottak e kerületben Az SZLKP KB 1972-es áprilisi plé iramának határozata nyíltan kimond ta, hogy Dél-Szlovákia járásaiban i növénytermesztés fokozatos hatéko nyabbá tételével párhuzamosan kel fejlődnie a szarvasmarhatenyésztés nek — ennek keretén belül a tehén tartásnak — is. Ebből kiindnlva vés sönk egy pillantást arra. milyen ja vulést sikerült eszközölni az eltel években a nyugat-szlovákiai kerüle szarvasmarha-tenyésztésében a 100 hí mezőgazdasági földre számított állat sűrűség terén. EZÖGAZDASAGI FÖLD/DB-BAN
