Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-04-05 / 14. szám

197S. április 5. SZÖVETSÉGI SZEMLE ♦ A FELSZABADULÁS ÖTA 680 ÚJ CSALÁDI HÁZAT ÉPÍTETTEK ф CÉL: MINDEN HAT ÉVEN ALULI GYERMEK ÖVODÄBA JÁRJON ф Községfejlesztési eredmények, problémák A Vojnicel (Bátorkeszi) Hnb taná­csa ős plénuma különös gondot tor­dít a Nemzeti Front választási prog­ramjának teljesítésére. A tanács mindezt előzetesen megtárgyalja a pártszervezetek kommunistáival, a nyilvános gyűlések résztvevőivel. D é k á n у Imre, a hnb titkára er­ről többek között a következőket mondatta: — A községtejlesztés legkiemelke­dőbb feladatai egyikének tartjuk az egyéni és a szövetkezeti lakásépítést, amely kedvezően befolyásolja a lako­sok jobb életkörnyezetét. A harminc szabad év alatt 680 új családi házat építettünk, ebből 32 szövetkezeti, s a komplex lakásépítés keretében nyolc lakásegység épült. Az idén pedig nyolc szövetkezeti és ugyancsak nyolc állami lakásegység építéséhez kezdenek hozzá. Arra a kérdésre, hogyan biztosít­ják a lakosságszolgáltatás továbbfej­lesztését, minőségi javítását, s elége­dettek-e a községgazdálkodási üzem feladatainak teljesítésével, a hnb-tit­­kár úgy tájékoztatott, hogy a szol­gáltatások házának ez év első felé­ben történő átadása javít a helyzeten, s a kis kapacitású községgazdálkodá­si üzem egyenlőre objektív nehézsé­gekkel küzd. Ennek ellenére a múlt évben 133 százalékra teljesítették tervüket. — Mi a véleménye .az- iskolapoliti­kára vonatkozó határozat teljesítésé­ről? — érdeklődtem. — Az iskoláskor előtti nevelés az óvodában kezdődik. Ezt teljes egé­szében tudatosítottuk, s így a múlt év szeptemberében átadtunk egy, s a kö­zeljövőben építünk még egy óvodát. Az a cél vezérel minket, hogy — ha lehetséges —, minden hat éven aluli gyermek óvodába járjon. Az alapisko­lákban folyó oktató-nevelő munka évről-évre javul, ezt a bukások szá­mának múlt évi csökkenése is bizo­nyítja. Természetesen, az sem volt szá­momra közömbös, milyen eredménye­ket értek el a kultúra és a népműve­lés terén? Dékány elvtárs szavai sze­rint ez év decemberében szeretnék átadni a 14 millió korona beruházási költséget igénylő művelődésházat, a­­mely a „Z“ akció keretében épül. Eh­hez a nagy erőfeszítéseket kívánó kulturális intézményhez a lakosság 126 60S óra társadalmi munkával já-Kelet-Szlovákia metropolisában Vladimír CIRBES professzor, a KnB elnökhelyettese „A közművelő­dés úf tartalmáról“ címmel tartott figyelemre méltó, s útmutató elő­adást. Az előadó felhívta a figyelmet a „CSKP művelődéspolitikájának irány­elvet“ címen kiadott alapvető párt­dokumentumra, amely rámutat kul­turális életünk és művelődéspoliti­kánk egységének szükségességére, összefüggéseire. Ez a dokumentum a hetvenes évek elején látott napvilá­got, ám ma ts Időszerű, kiegészítve a CSKP XIV. kongresszusa határoza­tának Idevágó részével. A KB-határo­­zat — a közművelődés helyzetét tag­laló és a továbbfejlesztés feladatait rögzítő dokumentum — hangsúlyozza: Egyik legfontosabb feladatunk, a köz­művelődés egységes szemléletének kialakítása, s ennek társadalmi meg­becsülése. Ennek az egységes szemlé­letnek a kialakításához feltétlenül szükséges a közművelődés tartalmá­nak tisztázása, s a közvélemény ez­­irányú tájékoztatása. Ezt kívánja a félreértések mellőzése, a cselekvés irányának világos meghatározása. Ismeretesek azok a jelentős válto­zások, amelyek a hatvanas évek ele­jén bekövetkeztek társadalmi éle­tünkben. A népgazdaság szerkezeti változása, a társadalmi rétegeződés két osztályra tagolódása, a tömegtá­jékoztatási eszközök népművelő ha­tása, a tudományosműszaki forrada­lom kibontakozása, a folyamatos mű­velődés társadalmi követelménnyé válása, az iskolát oktatás funkciójá­nak lassú átalakulása mind-mind hoz­zájárult ahhoz, hogy az úgynevezett „hagyományos népművelés“ elbizony­talanodott, beszűkült, kulturális intéz­ményeink tevékenysége „kllúgozó­­dotr —• elismerve a korkövetelmé­nyeknek megfelelő, korábbi érdemeli. Mint az előadó is hangsúlyozta, a társadalmi szükségletekhez, a foko­zottabb igényekhez alkalmazkodás azt követeli, hogy a népművelés fo­gadja magába, a közművelődés tágabb értelembe hasson, gazdagabb forma­rendszert alkalmazzon, bevonva az in­tézmények egész hálózatát, tökélete­sebb nevelő hatást érvényesítsen. A CSKP KB múlt év júliust határozata már egyértelműen szabta meg, hosz­­szabb távra a feladatokat. S mik ezek a feladatok? Végképp fel kell számolni az illúziókat éltető, romantikus népművelést. Nincs „szükebb és tágabb értelemben vett népművelés“, csupán egységes, oszt­hatatlan. Ez az új tartalmú népműve­lés — amely mozgásba kell hogy Közművelődés új tartalommal hozza népművelési intézményeinket, munkára serkentsen fiatal és idősebb nemzedékeket —, úgy határozza meg az intézmények, társadalmi- és tö­megszervezetek feladatait, hogy meg­óv a „népművelés pártatlanságának“ veszélyeitől. Az iskolán kívüli műve­lődés sokrétű, gazdag világát a párt­irányítás és az egybehangolt állami vezetés teszi egységessé, a társada­lom szükségleteit figyelembe véve, s hangsúlyozza ennek szükségessé­gét. Ez a koncepció, a közművelődés új, haladóbb formáit igyekszik érvénye­síteni a gyakorlat számára. Arra tö­rekszik, hogy kötődjék a gyakorlati élet konkrét jelenségeihez. Mi tehát az új értelemben vett köz­művelődés? Cirbes professzor előadásában ki­fejtette, hogy a közművelődés alatt rult hozzá, ami több mint 7 millió korona értéket képvisel. Milyen a község egészségügyi ellá­tása? A közelmúltban sok probléma adódott ezzel kapcsolatban, amit a község kormányosai a Komárnoi já­rási Egészségügyi Intézettel közösen megoldottak. Vagyis a múlt év decem­berében új egészségügyi központot kapott a község, valamint a környező falvak lakossága. — Es, milyen a község üzletháló­zata? — Köztudott, hogy a kereskedelem szolgáltatásainak színvonalától nagy mértékben függ a lakosság megelé­gedése. Evégből soroltuk be a Nem­zeti Front választási program-tervébe egy vásárlóközpont építését. A szol­gáltatások és az idegenforgalom javí­tása érdekében sor kerül a „Barát­ság“ nevű vendéglátó bővítésére is. Befejezésképpen: reális a kitűzött terv, helyes a községpolitika. A szo­cialista versenyt rendszeresen fejlesz­tik. Csupán a politikai és kulturális tevékenység szakaszán kell alaposab­ban átgondolniuk a vezetőknek azo­kat az intézkedéseket, amelyek az ifjú nemzedék nevelésére irányulnak. S már most fontolgatják, mi kerül­jön majd be a község távlati fejlesz­tési tervébe, a következő választási időszakot, a 6. ötéves tervidőszakot miként töltik majd ki tartalommal, figyelembe véve az anyagi lehetősé­geket. s a jövő nemzedékek igényeit, a társadalom érdekeivel összhang­ban. Miriák Ferenc, Vojnice (Bátorkeszi) a társadalmi nevelés szakágazatává fejlődött kulturális tevékenység tel­jességét értjük, amely biztosítja az iskolán kívüli, szabadidőben történő művelődést — az államilag, s a tár­sadalom által működtetett kulturális intézmények igénybevételét, a kultu­rális értékek terjesztését, nevelő ha­tását. Csakis ez teheti lehetővé a szo­cialista társadalom igényelte szemé­lyiség kialakítását, formálását. A meghatározás érzérkelteti: a köz­művelődés csak a kulturális szféra más területeivel összefüggésben, szo­ros kölcsönhatásban tudja betölteni ezt a szerepét. Vagyis, nem szűkít­hető le tehát csupán az iskoláztatás­ban elmaradt, alacsonyabb műveltségi szintű rétegek művelődési lehetősé­geinek kiaknázására Ez a haladot­tabb, tökéletesebb közművelődési for­ma szabad teret nyit az önművelődés­re, a szabadidő kulturált eltöltésére, az igényesebb szórakozásra, a mun­kaközösségek szervezettebb művelő­désére. Mint a tapasztalatok muntatják, törvényszerűen gyarapodott a rend­szeres művelődést társadalmi igény­ként értelmezők száma, a szocialista világrendszer megerősödése következ­tében módosult az általános művelt­ség megszerzésének számos formája, jelentősen megváltozott ennek ho­gyanja, mikéntje. Több lehetőség adó­dik erre, társadalmunk támogatásával, amit bűn kellőképpen nem hasznosí­tani. Példa erre a szövetkezeti tagok téli oktatása... A szakmailag és po­litikailag jól felkészültségű dolgozók jobban boldogulnak az életben, a tár­sadalomban. Az ilyen általános mű­veltségű emberek tíz- és százezret nemcsak befolyásolják a mezőgazda­ság, a társadalom előrehaladását, ha­nem gyorsítják a továbbfejlesztés üte­mét, szilárdítva ezáltal a népgazda­ság helyzetét. Illés Bertalan Tisztelet, becsület öregjeinknek! A pionírok gazdag műsorral köszöntő etek az öregek napja résztvevőit. Immár negyedszer került sor Trsti­­cén (Nádszegen) az öregek napja megtartására. Erre a meghitt ünnep­ségre százkilencvenhat egyént hívtak meg — hetven éven felülieket. Ezek többsége meg is jelent. Az egybegyűlteket Almási Mária tanítónő, a nőszövetálég helyi szerve­zetének elnöke köszöntötte. Az ün­nepséget tartalomban gazdagította a hnb, a helyi pártszervezet és a Nem­zeti Front helyi elnökeinek értékes beszámolója, köszöntője. Ez alkalommal megajándékozták a meghívottakat. Külön ajándékkal kedveskedtek a község két legidő­sebb honpolgárának: Győri Viktória néninek és Farkas Erazmusnak. Az alapiskola pionírjai kulturális műsor­ral kedveskedtek, s népi zenekar szó­rakoztatta az egybegyűlteket. Köszönet és elismerés illeti a pél­dás ünnepség rendezőit. Győri Irén, Trstice Emlékezzünk proletárhoseinkre! A szabadságunk ' 30 évének sikerei щ щШ ', kimagaslóak, amit a kapitalista világ is kénytelen elis­merni. Erre büsz­kék, nagyon büsz­kék lehetünk! Am. Július Fučík sza­vai mindmáig idő­szerűek: „Embe­rek, legyetek ébe­rek ... Г Miért fontos eme intő szava­kat hangsúlyozni? Mert a fasizmus — három évtized tá volából is él, meg­­meg mutatja gya­lázatos képét, ár­tatlan embereket gyilkol halomra .. Ezt tette a hitleri fasizmus is, 30 év­vel ezelőtt, amikor kommunisták és pártonkívüliek mil­liói csontig leso­ványodva, agyon kinozva-gyötörve meneteltek a ha­lálba ... Most, a hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 30. év­fordulója ünnepségei alkalmából ne csak a szocializmus építésének eredményeit vegyük számba, hanem emlékezzünk — egy percnyi néma tisztelgéssel — azokra a proletárhősökre is, akik a mi sza­badságunkért áldozták a legdrágábbat — életüket. S tegyünk foga­dalmat: még szorgalmasabban küzdünk a tervfeladatok valóra vál­tásáért és túlteljesítéséért — szocialista hazafiakhoz méltőanl Eny­­nyivel tartozunk egykori harcos elődeinknek, a szocialista társa­dalmunknak, mely a párt vezetésével halad a kitűzött cél felé. Képünkön: a proletárhősök emlékműve látható Kolárovoban (Gű­­tán), azoké, akik a dachaui és schőnbergi náci táborokban lelték halálukat. Kép és szöveg: N. Kovács István Több figyelmet a balesetek megelőzésére A komárnoi járás mezőgazdasági üzemei több mint 58 ezer hektárnyi mozőgazdasági területen gazdálkod­nak, s a szántó 60 százalékán gabo­naféléket termesztenek. Mivel kedve­zőek a feltételek, emellett nagy teret kap a cukorrépa, s más ipari növény, valamint a zöldségfélék, a szőlő és a gyümölcs termesztése. Az állatte­nyésztésen belül a szarvasmarha-, a sertés- és baromfitenyésztés az ural­kodó, maly szakaszon a szövetkezetek és az állami gazdaságok az utóbbi évek során kiváló termelési eredmé­nyeket értek el. Ami a munkaerő-mérleget illeti, a dolgozók nagy többsége ötven éven aluli, s a hatvan éven felüliek száma alig éri el a 2400-at. Viszont, évről­­évre javuló irányzatot mutat a szak­­képesítés: a munkaerők egy bizonyos része mezőgazdasági szaktanintéze­tekben, mezőgazdasági középiskolák­ban, főiiskolákon, s továbbképző tan­folyamokon gyarapítja szaktudását. Ez így rendjén is lenne, mert a tudás a termelésfokozás tartozéka, sőt első­rendű követelmény. Csakhogy a tö­meges felnőttoktatásra (a szövetke­zeti munkaiskola, Haladó Tapasztala­tok Iskolája és egyéb rövid időtar­tamú tanfolyamok!) kellene sokkal nagyobb figyelmet fordítani az illeté­keseknek, legfőképpen a Parasztszö­vetség járási bizottságának, hogy az eredmények még jobbak lehessenek, nem csupán a termelés, hanem a tár­sadalmi tevékenység szakaszán egy­aránt. Az új termelési eljárások, s álta­lában a tudomány és a technika vív­mányainak gyakorlati alkalmazásá­val fokozatosan háttérbe szorul a ne­héz testi munka. Ellenben, a gabona­­raktárakban, szőlészetekben és zöld­ségkertészetekben nehezen tört utat az új technika és technológia, emiatt sok még a testi munka. Lassan hát­térbe szorulnak az egészségre káros munkafolyamatok, éppen a korszerű gazdasági épületekben. A vegyszerek­kel dolgozók részére a szövetkezetek­ben megfelelő munkaruhákat, védő­eszközöket vásárolnak; sajnos, a gya­korlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeket az illető dolgozók nem szívesen öltik magukra, vagy hasz­nálják. Ez azt jelenti, hogy az óvin­tézkedések betartását tovább kell szorgalmazni, a dolgozók tudatába vésni: saját egészségük óvása eiűbb­­revalő a kényelemszeretetnél... At­tól függetlenül, hogy a. balesetek megelőzése céljából egyre több elő­adás elhangzik a járáson, illetve an­nak szövetkezetein belül. Miért hang­súlyozzuk ezt? Azért, mert — mind­ezek ellenére — a múlt évben 619 baleset történt, amelyből négy halá­los volt. Vagyis, a tavalyelőtti évhez hasonlítva gyarapodott a balesetek száma az elmúlt évben. Ezért, továb­bi óvintézkedések megtételére, a mun­kabiztonsági rendszabályok követke­zetesebb betartására van nbgy szük­ség. E téren jó mnnkát végezhet a Parasztszövetség járási bizottsága, va­lamint a szövetkezetek balesetelhárl­­tó bizottságai. Sajnos, a kimutatások és felméré­sek tapasztalatai szerint a munka­balesetek legfőbb előidéző oka: a fe­lületesség, s a túlméretezett alkohol­­fogyasztás. Ez ellen sokkal hatáso­sabban kell harcolni, nehogy épp emiatt gyarapodjék az árvák, az öz­vegyek száma! Főleg a központi jellegű községek­ben jól felszerelt egészségügyi köz­pontok működnek. A szövetkezeti ta­gok rendszeresen járnak tüdőszűrés­­re és másféle egészségvédelmi ellen­őrzésekre. A rendszeres és színvona­las egészségügyi gondoskodás elle­nére sok a szövetkezeti táppénzesek — betegállományban levők — száma. A legtöbb megbetegedés a növény­­termesztők és állatgondozók körében tapasztalható. A műszaki dolgozók (traktorosok, gépkezelők, gépjavítók, stb.) kisebb mértékben szorulnak or­­vosi gyógykezelésre. A férfiak általá­ban 50—55, az asszonyok 45—50 éves korban betegednek meg a legtöbben. Az SZFSZ járási bizottsága felfigyelt erre a problémára, rendszeresen fog­lalkozik vele, s évről-évre több be­utalót biztosít a rászorulóknak gyógy­fürdőkbe, intézményes és rendeléses gyógykezelésre, ilymódon is hozzájá­rulva ahhoz, hogy a dolgozók mi­előbb visszanyerjék teljes munkaké­pességüket, s továbbra is eredményes munkát végezhessenek. —md—

Next

/
Thumbnails
Contents