Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-11 / 2. szám
SZABAD FÖLDMŰVES ЙЬ á$ »l&WÍffSM" A társult Svodíni Barátság Efsz dolgozói negyedszázaddal ezelőtti ese ményre emlékeztek az óév utolsó havának derekán. A szövetkezet megalakulásának 25. évfordulója alkalmából ünnepi közgyűlést tartottak a társult szövetkezet képviselő testületének tagjai, hogy visszapillantsanak Jjf a megtett útra, összegezzék eredményeiket és tapasztalataikat, s őszinte hálával köszöntsék azokat, akik magasba lendítették Svodínban és Bru-5 tyban a szövetkezeti gondolat megvalósításáért küzdők élcsapatának kibontott zászlaját. Hazánkban a CSKP IX. kongreszszusa után, 1949 őszén alakultak meg az első etsz-ek. Svodínban, majd a szomszédos Brutyban is létrejött az ősz folyamán az előkészítő bizottság, nem sokkal később — 1950 januárjában — mindkét községben megalakult a föld művesszövetkezet. Persze nem ment mindez ilyen simán és könynyen. Az alapító tagok közül többen ma is beismerik, hogy annakidején — mint a kapitalizmusban könyörtelenül kizsákmányolt, oly sokszor becsapott és mellőzött parasztemberek legtöbbje — kezdetben idegenkedtek az 6j gondolattól, a szövetkezettől. A kezdeti bizonytalanságot és a közöstől való rettegést azonban hamarosan legyőzte a szebb, jobb élet utáni vágy. így történt, hogy ötven nyarán Szőgyénben már közösen aratták le amit ki-ki elvetett, s néhány hónap múlva már a parcellákat is összeszántották. Nem nagy területről volt sző, mindössze 468 hektár szántóról, de a közös tagjai — összesen 78-an — már szilárd elhatározással lépkedtek a választott úton. Kezük alatt égett a munka. Télen 30 szarvasmarha és félszáz sertés számára biztosítottak szólást, tavasszal pedig betelepítették az állatokat. A közös indulásánál egyébként sem a parcellák összeszántása okozta a legnagyobb problémát, hanem a megfelelő gazdasági épületek hiánya. Nem volt hova tenni a közös állományt! így az állatok zöme továbbra is a háztájiban maradt, ahol sajnos, többnyire a legalapvetőbb zootechnikai követelményeket sem lehetett betartani. Maguk a tagok is belátták, a helyzeten változtatni kell. Munkához láttak, s egy év múlva átadták rendeltetésének az első új istállót. A második év végére — igaz, részben állami kölcsönnel fedezve — a közös vagyon már közel kilenc millió korona értéket képviselt. Az alapító tagok úgy mondják, az első évtized lényegében az intenzív építés és — az 1954-es megtorpanást leszámítva — gazdasági fejlődés korszaka volt a szőgyéni és barti efsz életében. Az ötvenes évek végére mindkét gazdaság megizmosodott, összközségivé vált és a következő évtized elején a még sokatmondóbb gazdasági felemelkedés útjára lépett. Ezerkilencszázhatvanhétben nagy lépésre szánta el magát a két község szövetkezetének tagsága. Ügy döntöttek, egyesítik erőiket és a korszerű termelési módszereknek megfelelő feltételek megteremtésével, a termelés immár szükségszerű összpontosításának és szakosításának megvalósításával, utat nyitnak a további fejlődésnek. így született meg a svodíni székhelylyel működő társult Barátság Efsz. E gazdaság ma csaknem ötéser hektár mezőgazdasági földet mondhat magáénak és közel kilencszáz állandó dolgozója szorgalmas munkával évente több tíz millió korona értéket produkál. Németh Jenő mérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes felszólalásában az alapító tagok érdemeinek méltatása mellett, hangsúlyozta, hogy a szóban forgó gazdaság elismerésre méltó termelési eredményeivel nemcsak járási méretben, hanem országos viszonylatban is a mezőgazdaság fejlődését, а XIV. pártkongresszus mezőgazdaságra vonatkozó határozatainak megvalósítását legmesszebbmenben támogató szövetkezetek sorába tartozik. Az elismerő szavak nem véletlenül hangzottak el. hiszen a Nové Zámky-i járás ezen második legnagyobb társult szövetkezetében valóban példás rend uralkodik és a termelési eredmények zöme is figyelemre méltó. A múlt évben búzából például 53,9 mázsa, tavaszi árpából pedig 52,4 mázsa termett átlagosan egy hektáron a nevezett szövetkezetben. Szemes kukoricából 48, cukorrépából viszont 418 mázsa hektáronkénti átlagot könyvelhettek el. A fejlődés rendíthetetlen ütemét fémjelzi az is, hogy a szántó 80 százalékát elfog laló szentesek össztermése 1470 vagon volt 1974-ben, s ezzel e tekintetben többszörösen fölülmúlták az I960, évi színvonalat. így a gazdaság nemcsak hogy maradéktalanul eleget tehetett az állammal szembeni eladási kötelezettségeinek, hanem teljes egészében fedezni tudta az állatok takarmányszükségletét is. E tekintetben az 5. ötéves tervidőszak első évéhez viszonyítva is sokat fejlődött a társult gazdaság, hiszen 1971-ben még csak az alábbi átlagoknál tartottak: búza 43 mázsa, árpa 36 q, kukorica 43 q, cukorrépa 326 mázsa. A növénytermesztésről beszélve feltétlenül meg kell említenünk, hogy e gazdaság az ország legnagyobb kendertermesztő üzeme. Tavaly összesen 90 vagon kiváló minőségű rostkendert termeltek. Élenjárnak a napraforgó termesz tésében, sikeres magszaporítók hírében állnak. Nem lebecsülendők a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztési eredményeik sem. Fóliás kertészetük egyike a legkorszerűbbeknek és a járásban felépített új konzervgyár legnagyobb szállítói közé számítanak. Nem félnek az új. korszerű módszerektől, lépést tartanak a fejlődéssel. Földjeiket kilencven erőgép és eszközhordozó műveli, s ezek összteljesítménye több mint ötezer lóerő. A termelés gépesítettségének színvonalát tükrözi. hogy a múlt évben erőgépeik és kombájnjaik közel kilencvenezer nannahektár teljesítményt értek el. A kukorica és a cukorrépa begyűjtését 70, illetve 75 százalékra gépesítették. A szántás minőségének javítása érdekében ma már 1B0 lóerős gépeket kezdenek a szövetkezet történetében először alkalmazni. A növénytermesztés — — összesen több mint negyven millió korona értéket adott a közösnek 1974-ben. Mint már említettük is, az állattenyésztés alapjait sokkal kedvezőtlenebb feltételek között kellett lerakniuk. Ennek ellenére ma már az állattenyésztési eredményekért sem kell szégyenkezniük. A fejlődés főleg az utóbbi néhány évben öltött nagy méreteket. Nemcsak az állomány gyarapodott, a hasznossági mutatók is javultak. Hat évvel ezelőtt például még „csak“ 1870 darab szarvasmarhát tartottak, a múlt év végén pedig már mintegy 2600-at. A tehenek száma 681-röl ezer darabra, az egyedenkénti évi tejhasznosság pedig 2541 literről 2900 literre nőtt. Ez ugyan nem országos csúcs, de ezer tehén átla gában már szép eredmény. Persze a jövőben további lépéseket kell tenni a hasznosság fokozása érdekében. A marhahizlalás tekintetében példaképül szolgálhatnának sokak számára, hiszen általában az első helyek egyikét „uralják“. Tavaly a háromnegyedéves értékeléskor például a járás 37 mezőgazdasági üzem közül ők végeztek az első helyen. A gazdaság egyre jobban kiveszi részét a piac húsellátásának javításából. Hat évvel ezelőtt 106.7 vagon, a múlt évben pedig már több mint 120 vagon húst értékesítettek, s ebből mintegy 30 vagonnyit az annyira keresett baromfihús — főleg pecsenyekacsa — képviselt. Keltetéssel is foglalkoznak, mégpedig mind nagyobb mértékben. A téli hónapokban a tervek szerint több mint egy millió napos csibét és 250 ezer kiskacsát keltetnek részben eladásra, részben saját tenyésztésre. A sertéstenyésztés fejlesztése érdekében két szomszédos szövetkezettel társulva korszerű, nagy kapacitású, zárt rendszerű sertéstelepet építettek. Ez évente további 110 vagon sertéshús kitermelését teszi lehetővé. A telep építése, gazdaságos üzemeltetése terén szerzett tapasztalataikat a további állattenyésztési ágazatok korszerűsítésében kívánják kamatoztatni. A céltudatos munkának köszönhető, hogy az efsz állattenyésztésének össztermelése elérte a 32 millió koronát, ami az előző évhez viszonyítva 4,4 millió koronás fejlődést jelnt. A társult szövetkezet mezőgazdasági termelési értéke így meghaladta a 72 millió koronát, össztermelése pedig a 76 milliót. A távlatok? Több mint biztatóak. A termelésfejlesztési tervek és elképzelések szerint olyan ütemben kívánják fokozni a termelést, hogy a hatodik ötéves tervidőszak végére legalább száz-százötmillió koronára növelhessék az össztermelés évi értékét. Ez esetben a termelés intenzitása meghaladná a hektáronkénti 21 ezer koronát. Ez a mutató ma 14,5 ezer korona értéket képvisel. Persze a gazdaság vezetői nemcsak a termeléssel, a korszerűsítéssel stb. törődnek, hanem azzal is. hogy az emberek számára minél kedvezőbb munka- és életfeltételeket biztosítsanak. Nem feledkeznek meg a kulturális és szociális igények kielégítéséről, a szakmai-politikai oktatásról és az önképzés támogatásáról, a szocialista munkaverseny mind szélesebbkörű kibontakoztatásáról és a dolgozók kezdeményező készségének célszerű serkentéséről sem. Minden igyekezetük középpontjában az ember áll, s ez a helyes, mert a tervek a megvalósító emberi kéz nélkül mit sem érnének. KADEK GÄBOR Tél van, a határban szünetel a munka. Mezőgazdasági dolgozóink a soksok erőfeszítést, kitartást igénylő őszi munkák után végre szusszanásnyi pihenőhöz jutottak. Az üzemekben azonban nem állhat és nem ts állt meg az élet. A javítóműhelyekben most van legnagyobb szükség a szorgos kezekre, mert a meghibásodott gépek „orvosaikra“ várnak. (Kádek Gábor felvétele) Megoldják a takarmányfehérje ellátás kérdését A gabonatermesztés, valamint a teljes értelemben vett és egyre fontosabbá váló takarmány-fehérje ellátás kérdésével állandóan mélyebben, részletesebben foglalkoznak a Želovcei (Zsélyi) Efsz-ben. amelynek szék helye Záhorce. Ez tükröződött az egyesített szövetkezet főagronómusával, Krizán Slavomír mérnökkel folytatott eszmecseréből és a helyszínen látottakból egyaránt. A gabonatermesztés terén az utóbbi három év folyamán szinte forradalmi lendületű változás állt be. Ez a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola, valamint az összes politikai és gazdasági szervek támogatásának köszönhető, melynek eredménye az egyedülálló terméshozamok elérése. Az említett három év alatt csaknem száz százalékkal növelték a gabonafélék hektárhozamét. Míg 1972-ben 32 métermázsás, 1973- ban pedig 40 métermázsás volt a gabonafélék átlagos hektárhozama, addig 1974-ben ez a hozamátlag már 60,3 métermázsára szökött fel. Ez a közép-szlovákiai kerület szövetkezetei között sorrendben a második helyre sorolta őket. Az utolsó évi kiváló terméseredmény szinte megköveteli, hogy ez a lendület 1975-ben és a további tervidőszak folyamán se csökkenjen. A takarmány-fehérje ellátásnak terímés-takarmányok általi kielégítése ez idáig nem haladt a kívánt mederben. Ez a megállapítás nem helyi jellegű, hanem sajnos országos viszonylatban is eléggé általános. A meglátogatott szövetkezetben .előreláthatólag egy-két év is beletelik, amíg ezt a kérdést kielégítően rendezhetik. Módszer tekintetében részint úgy szeretnék a probléma megoldását lendületbe hozni, hogy a gabonatermesztéshez és a cukorrépa termesztéshez hasonlóan, földtáblánként pontos áttekintést vezetnének a talajminőségről, a trágyázásról, az előveteményekről stb. ' Hogy elégséges mennyiségű takarmányt bocsáthassanak állattenyésztési részlegük rendelkezésére, a korszerű gépesítés kihasználásával jobb termelési technológiát, továbbá jobb takarmány-szárítási és tartósítási módszereket kívánnak bevezetni. A želovcei részlegen üzembe állított takarmányszárító évi 40—50 vagon mennyiségű takarmánylisztet állít elő. Ezt keveslik és számolnak azzal, hogy a jövőben takarmányszemcsézö berendezést állítanak munkába, hogy előnyösebben alkalmazható formában etethessék a koncentrált tápnak számító lucernalisztet és egyéb takarmányokat. Ez idáig az alkalmazott technológia, főként ami a szenázskészítést illeti, nem volt megfelelő, jó minőségű szenázst ez idáig ugyanis csak a Harvesztor-típusú, különféle gyártmányú tároló tornyokban lehetett tartósítani. A rendelkezésükre álló legújabb technológia szerint azonban jó minőségű szenázst képesek tartósítani földszinti tárolási módszerrel, amennyiben megfelelő mennyiségű szükséges gépi eszköz áll rendelkezésükre. Sikerült vásárolniuk egy komplett takarmánybetakarító gépsort. Ehhez tartozik az NDK-ban gyártott magajáró E—280 jelzésű takarmánybetakarító gép, az E—301 jelzésű, ugyancsak NDK-beli gyártmányú takarmánybetakarító szárzúzóval és egy külön kaszálógéppel. Ha ezt a gépsort munkába állítják, akkor naponta 25 hektárnyi területről képesek betakarítani a zöld lucernát. Amenynyiben a gépsor maximális kihasználására nyílik mód, úgy képesek 10—14 nap alatt a 300 hektárnyi lucernaterületről betakarítani a termést. Ezt a betakarítást a gépsor a lucerna fehérjetartalmának maximális megőrzésével végzi el, ami nagyarányú megtakarítást jelent az eddigi módszerekhez viszonyítva. Azelőtt a természetes szárítás és a lucernaszéna forgatása folyamán nagy volt a levélpergés és a belső tápérték-veszteség. Az MGF—OBP jelzésű, magyarországi gyártmányú terményszárító óránkénti feldolgozó kapacitása 18 métermázsa zöldtakarmány. Ez azt jelenti, hogy a gép még nincsen teljes mértékben kihasználva. A hagyományos módszerrel egy-két kaszálással kevesebbet lehetett betakarítani, mint jelenleg, amikor négy-öt, sőt öntözés esetén, amelynek elterjesztésével jövőre számolnak, még hat kaszálást is el lehet érni. Már 1974-ben kipróbálták 35 hektár területen az öntözőrendszert, amely nagyon jól bevált. A jövőben nemcsak saját szükségletre kívánnak lucernanlisztet előállítani, hanem eladásra is az arra rászoruló mezőgazdasági üzemek számára. Egy hektárnyi lucernaterület - röl évente 60—70 métermázsa lucernaliszttel számolnak, s ha bizonyos mennyiség fennmarad, az mázsánként 180—220 koronás áron értékesíthető. A terményszárító más gazdasági termények, köztük pl. a kukorica szárítására is jól használható. Két éven belül további községek szövetkezeteinek egyesítésére kerül sor és ez majd lehetővé teszi a szárító teljes kihasználását, amire addig az ideig is mód van, szerződéses alapon. Az említett takarmányszemcsézö gép üzembe állításával szükség lesz arra is, hogy a takarmányszárítóval cukorgyári répaszeletet ts szárítsanak, amely komponense lesz a szemcsézett takarmánykeveréknek. A takarmánykeverékbe egyébként szalma, melasz és kukorica is kerül, s mindezt nagy nyomás alatt granulátummá alakítják. Ezen tervüket egy-két éven belül szeretnék megvalósítani. A meglátogatott szövetkezet jelenlegi helyzetéből és terveiből is látszik, hogy a takarmány-fehérje ellátás kérdését legalább olyan komolyan veszik, mint annakidején a gabonaprogram megvalósítását. Ezért remény van arra, hogy a jelenleg még észlelhető lemaradást a takarmányozás terén is hamarosan behozzák. KUCSERA SZILÄRD
